Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-09 / 28. szám

6 B E K ;; s rájcha, — a Flegmatikus Gyula lesz az igazgató stb. stb. Lesz olyan valami, ami még nem volt az erdőn : Élő virágos kert, élőképek, párbajverseny (akadá­lyokkal), ködfátyolképek, arató ünnepély stb. stb. A Kópé Gabi is megtette a szokásos elleninditványát eképen : Ne csináljunk semmit, még majd ráfizetünk ! Inkább heverjünk, a lányok pedig főzzenek cukorba meggyet, legalább a télen lesz mit ozsonnálni! Gabi pedig ezen elleninditványa következtében természete­sen ki lett a gyülekezetből dobvas azontúl végig csak kívülről kibicelt. A kidobás különben teljen indokolt volt, minthogy Gabinak nem volt igazsága, mert ki gondoljon a lányokkal, ha nem a fiuk ? Nemde a többségnek volt igaza ? Julius 6-án, az erdei kőrönd szépen kiseper- tetvén, (ami már 15 év óta nem történt) ott pompás tánchely bunkóztatott, lócák, sátrakkal felszerelve, zászlókkal diszitve szép látványt nyújtottak. Délelőtt az agilis rendezőség szemlét tartott (überzieherben.) mindent rendben talált, de egy nagy hiba mutat­kozott, mely dél felé kétségbeejtővé fajult. Szomorúan konstatálták, hogy az ördögnek valamennyi gonosz, hideg szele ma vette ki egész évi szabadságát és apja-íia mind a városerdei allén táncol végig, kör­ben éppen a köröndön forgószél piramisokat és or­kánrohamokat rögtönözve, üvöltve sivitva és a fület süketítve. És nem akarják alábbhagyni' még délben sem. A hőfok csak 13 plusz. Ezúttal kivételesen egyhangú megállapodásra jutottak : Tartsuk meg estére otthonn a kaszinóban. Ne vesszen kárba a Pesti 40 kiló hala. Uccu repült f:aker és conflis szerteszét s estére már együtt volt a kárlátó majális halestéllyel támogatva. A közönség persze kicsi, de lelkes volt. Tiz szép leány és néhány szép asszony kedvét ez nem rontotta, a sok derék táncosét pedig még tüzesebbre hangolta, olyan parázs táncestélyt rögtönöztek, amelynek még napvilággal is alig akart vége sza­kadni. A halvacsora jó volt s miután a régiek sze rint átkozott a hal a harmadik lében, természetes, hogy arra a viznek nem volt szabad bor nélkül om­lani. Most vígjátéki jelenetek következtek. A cigány fiákeren ült, megrendelők pedig vitték a zeueszer- számokat, bőgőt, cimbalmot és hajnali zenét adtak a leányoknak. Ezzel végződik a majális története. A bevétel 150 korona, mellyel szemben a kia­dási oldalon némi többlet ágaskodik. Felülfizettek : gróf Almásy Kálmánné és Dénes 10—10 koronát, dr. Berényi Árminná 6 koronát, Novák Árpád* 3 koronát, Bembak Józsefné, dr. Jantsovits Emil 2—2 koronát. Közgazdaság. Az Első Gyulai Kötött és Szövött Iparárugyár már hónapok óta tárgyal Rimler Karoly Nagyvárad város polgármesterével egy Nagyváradon felállítandó nagyszabású kötött és szövött arugyár létesítése ér­dekében. Rimler Károly polgármester és Kőszeghy József városi főmérnök f. hó 4-én Gyulára jöttek, hogy a kötőgyár igazgatóságával véglegesen meg­állapodjanak annak a szerződésnek részleteiben, ame­lyek alapján a gyulai gyár igazgatósága hajlandó Nagyváradon hasonnemü gyártelepet felállítani. Mi­után a megegyezés létrejött, a nagyváradi polgár- mester meghívására az igazgatóság megbízásából másnap Weisz Mór vezérigazgató, Czinczár Adolf, dr. Lovich Ödön és Scherer Benedek igazgatósági tagok Nagyváradra utaztak és ott a város által a gyár helyéül felajánlott telkeket megtekintették és a gyártelep helyéül a Ghylányi-korcsma telkét je­lölték ki. Nagyvárad város tanácsa csütörtökön tar­tott ülésében tárgyalta a gyár ügyét s a polgár- mester megállapodásait egyhangúlag elfogadta A szerződés megállapítja, hogy Nagy varad városa minő áldozatokat hoz a gyár létesítése érdekében. Ezek a következők : 1. Ingyen telek. 2. Teljes adómentes­ség 15 évre. 3. Villamosáram 7 fillér egységárban. 4. Naponta 10 köbméter viz díjtalanul. 5. Minden alkalmazott munkás után 10 korona évi segély. Ez­zel skemben a gyulai kötőgyár a következő köteles­ségeket vállalja: 1. A gyárat egy éven belül felál litja s abba egymilliókétszázezer koronát befektet. 2. Mindjárt kezdetben háromszáz munkást foglalkoz­tat. 3. A munkások 75 százaléka csakis nagyváradi lehet. 4. Kétezer dirab részvényt a nagyváradi pia­con helyez el. A Nagyvárad városi pénzügyi, gazda­sági és a gyáripart fejlesztő bizottságok pénteken tárgyalták ez ügyet és a szerződés pontjaihoz hozzá­járultak. A szerződés azonban csak Nagyvárad város törvényhatósági bizottságának közgyűlési ha­tározatával válik perfektté, amely közgyűlés a leg­közelebbi napokban fog megtartatni. A betegsegélyzö pénztár és az orvosok közötti évek óta húzódó áldatlan harc újabb stádiumba jutott. Tudvalevő, hogy a békésmegyei orvosok visszautasították a pénztár azon rájuk sértő határo­zatát, hogy a náluk alkalmazott orvosok a pénztár tisztviselői, illetve alkalmazottai s mint ilyenekre, a pénztár szabályai rájuk kötelezők. A visszautasításra a békésmegyei pénztár azzal felelt, hogy pályázatot hirdetett s annak eredményeként má3 vidékről hozott olyan orvosokat, kik az orvosszövetségnek nem tagjai. Ez orvosokat a szövetség tagjai társadalmi bojkott alá helyezték. Egy időre úgy látszott, hogy a küz­delem ezzel a radikálisnak látszó cselekedettel be­fejezést nyer. De iiem igy történt. Az orvosszövet­ségnek az országban működő tagjai tudomást vettek a gyulai pénztár és az itteni orvosok közötti harcról, több kerületben magukévá telték a békésmegyei orvosok sérelmeit. így a marosrásárhelyi, a maros- tordamegyei, a mohácsi, a csanádmegypi. sá oralja- ujheli és a fehérmegyei munkásbiztositó pénztárak orvosai kimondták, hogy szolidaritást vállalnak a gyulai pénztár orvosaival s addig, mig őket vissza- nem helyezik állásaikba, betegeiket mint magán­orvosok kezelik. A munkásbiztositó pénztár az orvo­sok ezen állásfoglalása miatt ellenük szerződés-szegés cimén pert indít. így tehat az igazi harc csak most veszi majd kezdetét, melynek következményeit előre látni nem lehet, mivel valószínűnek látszik, hogy a munkáspénztárak összes orvosai támogatni fogják a gyulai, illetve a velők már szolidaritást vállalt, sztrájkba lépett és perbe fogott kartársaikat. Itt az ideje, hogy ennek a kínos és áldatlan huza-vonának a betegsegélyzö pénztárak célszerű reformálásával véget vessenek, mert mai szervezetükben nem jó­tékony intézetei az országnak, hanem szél és vihart vetői. Versenytárgyalás. A gyulai kir. pénzügyigaz­gatóság 1911 — 12. évre szükséges tűzi fája szállítá­sára, augusztus 10-én délelőtt 9 órakor versenytár­gyalás tartatik. A szállítási feltételek a pénzügy- igazgatóságnál megtekinthetők. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár az iparos ifjúsági egylet sugárúti házából f. hó 5 én a Kossuth Lajos utca 2 szám alatti, volt örley-féle, jelenleg Novák Árpád tulajdonát képező ház eme­leti részébe költözött át. Versenytárgyalás. A Gyulán állomásozó 2. honvédgyalogezred számára f. évi szeptember hó 1-től jövő évi szeptember 1, esetleg szeptember 30-ig szükséges termények és anyagjárandóságok szállításának biztosítása végett f. hó 18-án az ezred- irodában zárt írásbeli ajánlatok utján versenytárgya­lás fog tartatni Ugyanott a szállítási feltételek is megkaphatok. A remetei parcellák öntözése Gyula város — mint azt már több Ízben migirtuk — tudvalevőleg már négy esztendővel ezelőtt az iránt folyamodott a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a gróf Almásy Kálmánnétól vásárolt és a zsellérek között kiparcel­lázott árendási földet öntözésre rendeztesse be. A miniszter a kérelem folytán már négy esztendővel ezelőtt elrendelte a szükséges műszaki műveletek elkészítését, amit azonban az aradi kultúrmérnöki hivatal a gyakori sürgetések dacára sem foganato­sított. A polgármester egyben kérelmezte a várme­gye alispánjánál a vizhasználati engedély megadását Az engedélyezési eljárást a vázlatos terveket és a kul­túrmérnöki hivatal végre-valahára elkészült javas­lata alapján a vármegye alispánja most elrendelte és a helyszíni eljárás augusztus 21. d e. 9 órájára tűzte ki Gyula város kőzházánál. A tervek ugyan­csak Gyula városánál julius 20 tói augusztus 19-éig közszemlére tétetnek ki. A kérdés tárgyát képező ön­tözéshez szükséges viz a Fekete-Körösből vétetnék . s pedig, mivel az öntözés intenzivebb művelési ágak zöldség és egyéb kerti vetemények termelését cé­lozza, katasztrális holdanként és másodpercenként egy liter viz szükségeltetnék az öntözéshez. A viz beszerzése a remetei hid mellett létesítendő szivaty- tyu telep utján történnék. A részlettervek a meg­tartandó helyszíni bej írás eredményéhez képest ké­sőbb dolgoztatnak ki a kultúrmérnöki hivalal által. Végül megemlít ük, hogy az engedélyezési eljárás egyelőre a 30 hold területű mintatelep öntözését célozza, melyet a város tudvalevőleg a patronage céljára ajánlott fel. Sertés-vásár engedélyezése. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy Újkígyós községben a hétfői napon tartandó hetivásárok alkalmával állan­dóan sertés-felhajtás történhessék. Husvizsgáiat. Orosháza község azt kérte a föld- mivelésügyi minisztertől, engedné meg, hogy a ma­gánfogyasztásra Jeszurt sertések húskészítményeinek a magánháztartásokban nem szükségelt feleslege, a sertések élő, valamint levágott állapotban való meg­vizsgálásának mellőzésével, az említett község á tál külön e célra létesítendő helyiségben foganatosítandó 1911 julius 9. orvosi vizsgálat után árusítható leg}ren. A miniszter azonban a kérelmet nem teljesítette azért, mert az utólagos vizsgálat sem a közegészségügyi, sem az állategészségügyi kivánalmaknakamefelelően nem tel­jesíthető. Mezöberényi munkásházak. A földmivelésügyi miniszter a Mezőberényben létesítendő munkásházakra a községnek ötven évre 1280 korona évi segélyt enge­délyezett. Heti piac. Gyula, julius 7. A budapesti gabonatőzsdén a kedvező idő­járás dacára a hét folyamán változatos volt a han­gulat, árváltozás nem konstatálható. Heti piacunkon csekély kínálat mellett eladatott: Búza . 22-— 22 40 Árpa . 16 40 16-60 Zab . 18-60 19-20 Tengeri I . 14-40 14 60 Irodalom és művészet. A Zsilinszky fiuk bünpöre Dr. Zay Lijos or­szággyűlési gyorsíró részt vett a Zdlinszky-fiuk esküdtszéki tárgyalásán és annak teljes anyagát le- » gyorsirta. így az összes tanúvallomásokat és ami egy gyorsírótól csaknem párat'an bravúr számba megy, az egyik délután tartott vád- és védőbeszédeket is. Dr. Zay Lajos az országos érdeklődésre való tekin­tettel kinyomatta az egész esküdtszéki tárgyalást s abban dr. Liszy Viktor kir. főügyészhelyettes vád- dr. Kenedy Géza és dr. Keppich Frigyes védőbeszé­deit és az ítéletet is szószerinti szövegükben. A tár­gyalást tartalmazó füzet szerdán jelenik meg. Ára példányonkint 50 fillér és kapható Dobay János könyvkereskedésében. ; Az Én Újságom A vákáeiózó gyerekek boldogan fordítanak most hátat egy időre az iskolapadoknak és iskolakönyveknek, de annál inkább türelmetlen nebbül várják hétről-hétre az ő hűséges eleven, jó­kedvű kis barátjukat: az Én Ujságomit. Pósa Lajos kitűnő ifjúsági lapja vidámságot, derűt jelent szá­mukra. Itt számol be mulatságos kaladjairól a Mackó nemzetség hires-neves ivadéka Tanyértalpu koma, a kinek történeteit Íródeákja Bocs Bálint irja meg, fürge tollal. Kívüle még a magyar irodalom vala­mennyi jeles toliforgatója ir hétről-hétre szép mesét, csengő verset, mulattató történetet és a kellemes szórakozás közben, szinte észrevétlenül játszva jó­kedvűen tanul az Írásukból minden gyerek. Előfizetni lehet a kiadóhivatalban Budapest ÁG Andrássy ut 10. sz. vagy bármely könyvkeseskedés utján. A Magyar Figyelő 13-ik számával má-odik félévét kezdi meg és e szám még az első igen gaz­dag félévhez képest is minden tekintetben újabb jelentékeny emelkedést mutat. Tisza István Pietreich röpiratát, amelyet a véderő törvényről irt, ismerteti és igen elismerő szavakkal méltatja Pietreich szere­pét és álláspontját a véderő javaslatoknál felmerült magyar álláspont körül. Tisza fejtegetéseiben ahhoz az eredménynéz jut, hogy aki nem akarja, hogy a hadsereg örökre fájós tövis legyen a magyar nemzet testében, aki fokozni akarja a hadsereg belértékét, aki arra törekszik, hogy magához vonhassa, egye­sítse és a magyar nemzet és a dinasztia biztonsága, virágzása, nagysága érdekében latba vethesse a monarchia minden élő erejét, annak végre-vajahára szakítania kell a múlt idők azon hagyománaival, a melyek Magyarország lefokozásában a nemzet jogos törekvéseinek elnyomásában keresték a nagyhatalmi állás előfeltételeit. Klerikálizmus és radikálizmus cimén Herceg Ferenc a most lefotyt kultuszvita mérlegét késziti el és arra az eredményre jut, hogy a szélső radikálisok értelmiségei nem tudják ugyan a reakcióval a harcot felvenni, de mint a rossz mozsárágyu, az ágyú háta mögött álló szabadelvű táborban nagy pusztítást miveinek, mert éretlen agitációjukkal olyan elemeket terelnek a reakció- náriusok táborába, amelyek különben a szabadelvüség megbízható támaszai volnának. Angyal Dávid magvas és nagyértékü történelmi tanulmányában fejtegeti Teleki tragédiájának 1 élektaui indokait. Ambrus Zoltán a szezonvégi bemutatókról ir színházi cikket. Palágyi Menyhért kiváló bölcsészünk állításaiban nagyértékü essait-t irt »A bölcsészet renaissance-ja« cimen, amelyben a legújabb bölcsészeti irányokról tájékoztat. Z.lahy László a magyar kritikáról mond el igen figyelemreméltó megfigyeléseket és élesen kikel azoo úgynevezett »lirlzáló« kritika ellen, a melyben néhány fiatalember saját munkáinak dicsőí­tését tekinti kritikai tevékenységnek Barabás Albert konstantinápolyi levele Törökország jelenlegi politikai helyzetét szemlélteti. Karafiáth Márius dr igen érdekes sportcikkben reflektál Yolland tanárnak a Magyar Figyelőben megjelent hasonló tárgyú tanul­

Next

/
Thumbnails
Contents