Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-09 / 28. szám
1911. julius 9. BÉKÉS mányára. Igen gazdag az uj szám szépirodalmi része is. Herceg Ferenc »Szemlélő« néven uj budapesti szatir-játékot kezd el, amely »Vörös kakas« cimii radikális szemle alapítása keretében az Andor és Andrásból jólismert és általánosan kedvelt Gombos Andort viszi be egy uj intellektuális környezetbe és már az első számban a frappásul megrajzolt alakok egész sorozatával kedveskedik. Egy másik novellát, »A fügefából való szobrocskát« Grazia Deledda. a világbirü olasz irónö irta egyenesen a Magyar Figyelő számára, amelyet az olasz eredetiből Bállá Ignác kitűnő műfordítónk ültetett át magyarra, egyben igen értékes kis irodalmi tanulmányt irt a szerzőről. A gazdag és változatos Feljegyzések rovat egészíti ki a minden e tekintetben nagy értékű számot, a mely a Magyar Figyelő eddigi pályafutásának egyik dísze és jövendő pályának egyik legbiztosabb Ígérete. A Magyar Figyelő előfizetési ára negyedévre 6 K, félévre 12 K, egész évre 24 K. Kiadóhivatal Budapest, VI., Andrássy-ut 10. sz. Színészet. A szegedi színtársulat vasárnap tartotta a gyulai Erkel Ferenc színkörben az idén utolsó előadását. A színi szezonra vonatkozó reflekszióinkat már lapunk multheti számában tettük meg; ezúttal csupán a két utolsó előadásról referálunk, egyben megállapítván, hogy az idei szezon folyamán a délutániakat nem számítva, 44 előadást, tehát a tavalyinál 3-al többet tartottak. A 44 előadás közül 40 bérletben, 4 pedig bérletszünetben adatott. Az előadások átlagos bruttó bevétele, a bérletet is beleszámítva, 20 koronával haladta meg a tavalyi bruttó bevételeket, úgy, hogy az átlagos bevétel naponta 500 koronára rúgott Bár a bevételek ilyetén örvendetes, emelkedése sem fedezte, de nem is fedezhette az igazgató személyi és dologi kiadásait, úgy, hogy a szezon anyagilag még mindig tekintélyes veszteséget képvisel, miután az igazgatók a nyári szezonban bárhol és igy Gyulán is el kell, hogy készülve legyenek, amint hogy el is vannak készülve deficitre, a gyulai átlagos bevétel mégis oly kedvezően alakult, hogy Gyula, az egyetlen Hódmezővásárhely után, amely azonban háromszorta népesebb és tizszerte gazdagabb Gyulánál, az ország legjobb nyári állomásának lépett elő, amely körülmény súlyos anyagi viszonyok között élő társadalmunknak nagyfokú áldozatkészségéről tesz fényes tanúságot, A két utolsó előadásról a következőkben számolunk be: Az egér Pailleron, Seribe óta a egkitünőbb francia vigjátékiró. Két darabjával, nevezetesen „A hol unatkoznak“ és „Az egér“-rel halhatatlanná tette -nevét a világ összes színpadain. Sajátságos, hogy Gyulán eddig egyik darabja sem került szinre. Almássv Endre finom müérzékének, egyben gaval- jéros áldozatkészségének adta bizonyitékát, hogy, amire szerződésileg kötelezve nem lett volna, szombat estét engedte át a színművészet pártoló egye- letnek, a melynek eképen pénztára javára esett az Egér jelentékeny jövedelme. Az est attrakcióját fokozta, hogy az előadás Várnay Janka bucsufellép- tének is jelezve volt, mely körülmény telt színkört vonzott. Várnay Janka Moisand Márthában fényesen dokumentálta a róla több Ízben megirt nézetünket, hogy ő a fiatal színésznői nemzedéknek istenadta tehetsége s bájos megjelenése folytán legszebb s legnagyobb reményekre jogosító tagja. Az est folyamán állandóan ünnepelték, virágokkal halmozták el A szinpártoló egyesület úgy neki, mint a Clotildet művésziesen személyesítő Tővölgyi Margitnak szalagos koszorút adott. Kende Paula Pepája páratlanul álló művészi cabinetalakitás Barótiné (Moisandné) s Szűcs Irén (Hermin) szintén kiválót nyújtottak. A darab egyetlen férfiszerepét Maxot Altnássy játszta meg, a tőle megszokott bravúrral. Az előadás a szezon egyik legsikerültebbje volt. A testőr A szezon méltóbban nem fejeződhetett be, mint az évad folyamán legnagyobb sikert produkált Testőr előadásával. Dac ma annak, hogy már kétszer játszták, s a nézőtéren alig volt valaki, aki már ne látta volna, a szinkör zsúfolásig megtelt. Az előadás Almássy Endre jutalomjátéka is volt Egyben E. Kovács Mariska második vendégfellépte Mindkettő méltó partnerre tett szert. Produkáltak is olyan előadást, a melyhez foghatót vidéken sehol sem láthatni. Almássyt a címszerepben már méltattuk, de ezúttal még jobbat nyújtott, mint előző két előadáson, ami nem is csoda, hiszen Kovács Mariskával állt szemben és ez szárnyalta ambícióját és képességét. Kovács Mariska színésznőjéről annyit, hogy alakítása valósággal csodás, maga a tökély legfelső foka. Elmondhatjuk róla, amit Novelli egyik szerepe után megállapított egy hírneves fővárosi kritikus, hogy aki ezt jobban játsza nála, az — csal. Ugyanezt mondjuk Kovács Mariska játéka után A közönség elbüvölten, csaknem lélekzetelfojtva csüggött utolérhetlen játékán és az est folyamán úgy őt, mint partnerét a legnagyobb ovációkban részesítette Az utolérbetetle- nül kedves művésznő sok virágot és mindketten a szinpártoló egyesülettől szalagos csokrot is kaptak. A függöny a legkitűnőbb, a legélvezetesebb előadás hangulata mellet gördült le — egy hosszú esztendőre. Törvényszéki csarnok. Uj ügyvédek. Dr. Reiss József csabai, dr. Mor- vay Jáűos békési, dr. Romancsik Pál orosházi ügyvéd- jelöltek a bpesti ügyvédvizsgáló-bizottság előtt megszerezték az ügyvédi diplomát.. Keisz dr. Csabán, Morvay dr. Békésen, Romancsik dr. Orosházán nyitja meg ügyvédi irodáját. Kinevezés és áthelyezés. A király a Domokos István távozása által megüresedett békéscsabai egyik járásbirói állásra a gyomai telekkönyvezési munkálatokat vezető Szűcs Iván járásbirót nevezte ki, Jákó János szeghalmi járásbirósági albirót pedig saját kérelmére a nagyváradi járásbírósághoz helyezte át' Vizsgálat a békéscsabai csendőrök ellen. A két Zsilinszky-fiu ügyében megtartott esküdtszéki tárgyalás alkalmával a csendőrök ingadozó vallomásával szemben dr. Keppich Frigyes védőügyvéd tudvalevőleg azt is felhozta, hogy Achim András a csabai csendőröket állandóan pénzelte. Ez állítását a védőügyvéd a tárgyalás folyamán visszavonta ugyan, de a csendőrparancsnokság ezt nem vette figyelembe, hanem a tárgyaiás folyamán felmerült adatok alapján szigorú vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat vezetésével a gyulai szárnyparancsnokot, Preszly Lóránt főhadnagyot bízták meg, aki hétfőn reggel Csabára érkezett s Seiler Elek főszolgabíró segítségével a vizsgálatot megejtette. A kihallgatások a csendőrlaktanyában történtek, ahol a Csabán szolgálatot teljesítő csendőröket hallgatták ki. Itt a vizsgálat pozitív eredményre nem vezetett. Innen a csendőrfőhadnagy Seiler Élek főszolgabíró kíséretében dr. Székely Lajos irodájába ment, ahol dr. Székely Lajost hallgatták ki, akinek vallomása igen érdekes s a múlt állapotokat igazán megvilágítja. Dr. Székely Lajos ugyanis kijelentette s jegyzőkönyvbe foglaltatta azt, hogy ő a Békéscsabán most szolgáló csendőröket nem gyanúsította meg, mert a Csabán mo-t szolgáló csendőrök viselkedéséről csak jót mondhat. Ellenben állítja azt, hogy Gernyi Jó zsef csendőrszakaszvezetőt, aki pár hónappal ezelőtt hirtelen elhunyt, Achim L. András apró kölcsönökkel úgyszólván állandóan k;segitette. A Csabán mostan szolgáló csendőröket tehát méltatlanul érte a gyanúsítás, ellenben dr. Székely Lajos vallomása igazolja, miszerint volt esendőr Csabán, aki ellenszolgáltatás ürügye alatt holmi apróbb kölcsönöket szívesen nyugtázott s igy dr. Keppich Frigyes visszavont állításai alappal birnak. A kir. ügyészség tagjai közül Dr. Lissy Viktor kir. főügyészi helyettes junius 26-án kezdte meg ezidei szabadságát és augusztus 6-áig tirtó távolléte alatt az ügyészséget Dr. Konrád Ernő kir. ügyész vezeti, aki viszont, augusztus 8-ától kezdődőleg megy szabadságra. A gyulai fiatalkorúak feiügyelöhatósága Ma egy hete, julius 2-án vasárnap délután 4 órakor tartotta szervezkedő ülését, amelyet gróf Wenckheim László a hatóság célját ismertetve, rövid beszéd kíséretében megnyitott. Ezután a kinevezett tagok az esküt letették Farkas József kir tövény- széki jegyző olvasta az eskü mintát, melynek után- mondásával a következők tették le a hivatalos esküt : dr. Adler Ignác, dr. Aigner Dezsőné, Bally István, Domby Lajos, Gálbory Józsefné, Goldstein Mórné, Horti Béla, Kardos István, dr. Kun Pál, Kohn Dávid, Kiss László, dr. Konrád Ernő, dr. Konrád Ernőné, dr. Lovich Ödönné, Mérey Gyula, Novak Árpád, Reisner Emánuel, Sál József, Schröder Kornélné, Szarvassy Mariski), Schnffert József, Székely Lajos, dr. Sztojanovics Szilárd. Akik még az esküt le nem tették, ebből a célból külön ülésre fognak meghivatni. Az igazolványok kiosztása után az elnök a tagokat három tanácsba osztott a be a következőképpen : I. tanács ügyköre: 1. A 27400 -1911. I. m. rendelet 3. §.2 pontja értelmében véleményt nyilvánít a javitó ne- lés alatt álló fiatalkorúak kísérleti kihelyezésének (Bn. 25. §) és a fogház vagy államfagházbüntetés alatt álló fiatalkorúak feltételes szabadságra bocsátásának (Bn. 29. §.) kérdésében. 2. Ugyanazon rendelet 3. § 5. pontja értelmében megfelelő esetben javaslatot tesz a fogház- büntetés alatt álló fiatalkorúak utólagos javitóneve- lésének elrendelése iránt. (Bn. 28. § ) A jelzett rendelet 18 §-a alapján e tanács elé utalom még a felügyelő hatóságnak a 48. §. utolsó bekezdésében foglalt ama feladatát, mely szerint ha a fiatalkorúak ügyeire vonatkozó törvényekben és más szabályokban a felügyelő hatóság hiányokat tapasztal, az igazságügyminiszterhez tegyen megfelelő javaslatot. E tanács elnöke: dr. Liszy Viktor, kir. főügyészi helyettes. Tagjai a 21. § értelmében a 4. §. 1. pontja alatt felsorolt tagok és pedig: V. Szak- máry Arisztid kir. ítélőtáblái birói cimmel és jelleggel felruházott kir törvényszéki biró, Kurcz Antal kir. törvényszéki biró, dr. Liszy Viktor kir. főügyészi cimmel és jelleggel felruházott kir. ügyész, dr Konrád Ernő kir. ügyész, dr Berényi Ármin gyulai ügyvéd, dr. Jantsovics Emil, Sárossy Gyula Békésvármegye árvaszéki elnöke, dr Lovich Ödön polgármester, mint Gyula r. t. város árvaszékének elnöke, Ambrus Sándor Békésvármegye alispánja, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, gyulai lakos, dr. Szell Jure a gyulai állami gyermekmenhely igazgatója, Halász Sándor fogházfelügyelő, mint a fiatalkorúak gyulai fogházának vezetője. A 10148 —1911 I. M. II rendelettel kinevezett tagok közül a tanácsba beosztom Kardos István, Novák Árpád, Székely Lajos urakat A 21 § értelmében a tanácsülésekre a 4. §. I. pont alatt említett tágok (két biró, két ügyész, két ügyvéd) közül csak egy-egy tagot keli meghívni. A kinevezett, illetve a 4 §. II. és IV. pontja alatt felsorolt tagok közül össszesen 3 tagot kell meghívni (4. §. IV. alatti tag jelenleg nincs), de a helyben lakók bözül többet is szabad meghívni Határozatképességhez az elnökkel együtt öt tagnak jelenléte szükséges. II. tanács ügyköre : 1. A 27400-1909. I. M. rendelet 3. §. 3. pontja értelmében közreműködik a kísérletileg kihelyezett és a a feltételes szabadságra bocsátott fiatalkorúak elhelyezésében és a felettük gyakorolt felügyeletben 2. Ugyanezen rendelet 3. §. 4. pontja alapján megfelelő esetben javaslatot tesz a kisérletileg kihelyezett és feltételes szabadságra bocsátott fiatalkorúak visszaszállításának elrendelésére. A jelzett rendelet 18, §-a alapján e tanács hatáskörébe utalom még a felügyelőhatóságnak a 3. §. 6. p. a 45. §. és 48 §, 1. 2. és 3. pontban megjelölt következő teendőit: 1. Segédkezik a próbára bocsátott fiatalkorúak elhelyezésében és felügyeletében. 2. ha bármely módon arról szerez tudomást, hogy hatósága területén valamely kiskorú, környezetében az erkölcsi romlás veszélyének van kitéve, vagy züllésnek indult, köteies arról az illetékes gyámhatóságot a javitónevelés kieszközlése végett értesíteni és ha a kiskorú érdekében halas zthatla- nul szükséges, a kiskorú ideiglenes gondozása végett az állami gyermekmenhely igazgatóságához is fordulhat. 3 Egyik föladata, hogy előmozdítsa az erkölcsi romlás veszélyének kitett vagy züllésnek indult gyermekek és fiatalkorúak társadalmi védelmének (patronázs) ügyét.E végből különösen feladata megfelő módon oda hatni, hogy területén a gyermekek és a fiatalkorúak védelme körében működő hatóságok és intézmények egységes, céltudatos és tervszerű eljárást kövessenek és hogy a fia'alkoruak védelmére szükséges társadalmi egyesületek és intézmények létesüljenek. Szükség esetében kezdeményezze az erre irányuló társadalmi mozgalmakat s vegyen részt annak irányításában és vezetésében E tanács elnöke : dr. Lovich Ödön. Tagjai: V. Szakmáry Arisztid királyi ítélőtáblái birói cimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki biró. Kurcz Antal kir. törvényszéki biró. Dr. Liszy Viktor kir. főügyész cimmel és jelleggel felruházott kir. ügyész. Dr. Konrád Ernő kir. ügyész. Dr. Berényi Ármin gyulai ügyvéd. Dr. Jantsovics Emil gyulai ügyvéd. Sárossy Gyula Békésvármegye árvaszékének elnöke. Ambrus Sándor Békésvármegye alispánja Mikler Sándor kir. tanfelügyelő gyulai lakos. Dr. Széli Imre a gyulai állami gyermekmenhely igazgatója. Halász Sándor fogházfelügyelő mint fiatalkorúak gyulai fogházának vezetője. A 10147—1911. I. M. IX sz. rendelettel kinevezett tagok közül e tanácsba beosztom : Dr Aigner Dezsőné, Bally István, özv. Fábry Mártonná, Gálbory Józsefné, Goldstein Mórnó, Horti Béláné, dr. Jantsovics Emilné, Kállai Ödön, Kiss László, dr. Konrád Ernőné, dr. Liszy Viktorné, dr. Lovich Ödönné, dr Márky Jánosné, özv. Molnár Pálné (most már Kilényiné) Mérey Gyula Reisner Emánuel Sál József, dr. Sztojanovits Szilárd urakat, illetve urnölgyeket.
