Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-09 / 28. szám
1911. Julius 9. BÉKÉS 3 Egységes szervezettel, egységes vezetéssel a f évben már intenzivebben tudta megoldani azt a függő nagy kérdést: miképpen lehet a tankötelezettség évein túl a továbbképzést általánosabbá és hathatósabbá tenni s miképpen lehet a nópsokaságot a nemzeti közművelődés keretébe bevonni, a kultúra számára megnyerni. A közművelődési bizottság a felnőttek oktatásügyét a törvényhatóság és az állam támogatásával állandó intézménnyé tette, mely a ráfordított anvagi áldozatokkal szemben bőségesen meghozza gyümölcsét nemzeti nópkulturánk javára. Ambrus Sándornak, Bókósvármegye alispánjának érdeme, hogy vármegyéjében a közigazgatási feladatok között a legnagyobb jelentőségűek egyikének ismerte fel a műveltségnek társadalmi utón való terjesztését, a felnőttek oktatását. A bókósvármegyei központi közművelődési bizottság ólén Ambrus Sándor alispánnal, Pál Ernő tanár ügyvivő titkár irányitó munkája mellett e ne'mes célt szolgálja. Három óv alatt o bizottság az egész vármegyére kiterjedőleg, oly nagyarányú kulturális munkát végzett s munkájával oly fényes eredményt ért el, melynek hatása nem maradhat Bókósvármegye határain belül. (Vége.) Tanügy. Értesítők. A gyulai róni. kath, főgimnázium 1910—11. tanévi értesítőjét Mérey Gyula helyettes igazgató állította össze Első lapon van a mindenki által szeretett és nagyrabecsült igazgatónak, néhai Tóth Árpádnak jól sikerült arcképe, kit a halál épen a vizsgálatok kezdetén ragadott ki az élők sorából. Az értesítő első cikke is Tóth Árpáddal foglalkozik, azzal a veszteséggel, mely az intézetet érte az' ő elmúlásával. Milyen ember, milyen tanár, milyen igazgató volt, mily szeretettel, odaadással viseltetett ■ tanár-társai és tanítványai iránt. Azok érzik a nagy, pótolhatatlan veszteséget, kik ismerték, szerették s becsülni tanulták. Sokat vesztett benne az intézet, de sokat a társadalom is. A második cikk az uj nagyváradi püspökről, dr. Széchényi Miklós grófról szól. • Ezután egy széles tudáson alapuló értekezést irt Csura Miklós főgimn tanár Gyergyei Albert: História egy Argirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról, ismertetve e monda eredetét, legrégibb kiadásainak töredékeit, a széphistoria korát, tártál mát nagy tudományos apparátussal, amellett gén élvezetes és kÖDnyed stílusban. A tantervek és tananyagokat feltüntető cikksorozat után a tanári testület tagjainak névjegyzéke, az intézet fölszerelése, a könyvtár és szertárak mai állapotáról számol be az értesítő, majd a gimnáziumnak 1910—11. iskolaévi története, melyből különösen kiemelkedik az énekkar működése és a húsvéti nagy kirándulás mondotta kedvesen, miközben bájosan ingatta barnafürtös fejecskéjét. — Hanem . . . Hanem abban a pillanatban belépett a mentő- angyal, akarom mondani a cseléd és egy jókora csokrot hozott, csupa szegfű és krizantinszálakból összeállítva. — Ah! hangzott a csodálkozás felkiáltása, vegyesen férfi és női ajkakról. — Ki küldi ? kérdezték a kiváncsiabbak. — Mindjárt megnézem — szólt Mariska és elvéve a cselédtől egy kicsi borítékot, gyorsan szakította fel azt. Kissé összeráncolta alabástrom homlokát, amikar a nevet elolvasta, de aztán hirtelen ismét elömlött rajta a vigság és nevetve szólt a társasághoz : — Az a poéta gyerek küldi, tudják, az a Német, aki tárcákat ir a „Hiradó“-ba. No ez éppen kézre jött! S aztán egy vad durvaságával, érzéktelensé- vel tépte szét a csokrot és osztotta szét az urak között, akik hálásan köszönték meg azt. . . Valahol, egy csöndes, rideg kis hónapos szobában egy hosszuhaju, ábrándos tekintetű ifjú ült a pislogó lámpa mellett és miközben ujjait hosszú hajába fúrta, fölsóhajtott : Talán már meg is kapta a csokrot ... És talán megörül neki . . , Majd ökölbe szorult a keze és megvilámlott a szelíd kék szeme : — Kell, hogy örüljön neki! Kell, hogy szívesen vegye. Hiszen az utolsó pénzemen vettem, hogy örömet szerezzek neki ... Az utolsó pénzemen és’ most meg kell koplalnom azt az öt koronát ! . . . Becsbe. Beszámol az értesítő a főgimnáziummal kapcsolatos segélyző egyesület ás az Alumneum működéséről. A segélyző egyesület jótékonyságát 69 tanuló élvezte az isk. év folyamán, kik pénzben 1409 koronát kaptak és könyvsegélyt 389 darabot. Az Alumneumra a segélyző egyesület ezenkívül még 715 koronát adott. A segélyző egyletnek van 30,302 korona 79 fillér vagyona. Az Alumneumban 15 tanuló k.pott ingyenes és kedvezményes ellátást. Bevétele volt az isk. év folyamán 2365 korona s ugyanennyi a kiadása. E száraz statisztikai adatokból is kitűnik, hogy ezeu igazi humánus intézmény mily nemes feladatot teljesít; kívánatos volna, hogy anya giakban megerősödve, áldásos működését szélesebb, nagyobb ^lapokon végezné. Az érettségi vizsgálatokról szóló jelentésből kitűnik, hogy ez évben 21 tanuló boesájtatott érettségire, kik közül jelesen érettek 3-an, jól 5 en, egyszerűen 9 en ; egy tárgyból pótérettségire utasittattak 3-an ; a szóbeli vizsgalattól visszalépett egy tanuló. Az érdemsorozatok után a statisztikai kimutatás, végül a jövő tanévre szóló értesítés következik. A jövő isk. év szeptember 4-én kezdődik. 1., 2., 3-án a beiratások történnek ; aug. 30-án lesznek a javító, 31-én a magánvizsgálatok. A békéscsabai m. kir. állami felsőbb leányiskola VIII-ik évi értesítőjét Donner Lajos igazgató állította össze, Első cikke a helyes nevelésről és tanításról szól. Il-ik a felsőbb leányiskolák rendeltetéséről. A tanári testület névsora u án az elvégzett tananyag, a hasznait tankönyvek, majd a tanulók névsora s a statisztikai kimutatás következik. Az 1910—11. iskolaévről szóló jelentés után végül a jövő 1911 — 12. isk. évre vonatkozó értesítés zárja be a nagy gonddal összeállított értesítőt. A beira tások itt is szept. 1., 2., 3-án történnek. A tanítás 5-én veszi kezdetét. A békésbánáti ref. tanítótestület közgyűlése. A békésbánáti egyházmegyei ref tanítóegyesület évi rendes közgyűlését e hó 5-én Hódmezővásárhelyen tartotta meg. Hét vármegyéből jöttek össze a ref. tanítók mintegy hatvanan, hetvenen. A gyütést megelőzőleg istentiszteleten jelentek meg, ahol Pap Imre lelkész mondort az ünnepélyhez méltó szép imát. Istentisztelet után a törvényhatóság közgyűlési termébe vonultak a tanítók és az érdeklődők s itt Czirbus István a küzdésről és szeretetről, mint a nevelés hathatós eszközeiről tartott szép megnyitó beszéd után üdvözölvén a tanítóegyesület megjelent tagjait és vendégeket, majd Pap Imre lelkész-elnököt és Juhász Mihály kir. tan. polgármestert és Dobó Sándort, mint az országos tanítói szövetség kiküldöttét, a gyűlést megnyitotta. A megnyitás után Pap Imre lelkész a ref. egyháztanács, Juhász Mihály polgármester a város közönsége és Dobó Sándor az országos szövetség nevében üdvözölték a tanítóegyesületet. Ezután a titkári jelentés olvastatott fel, majd Sófalvy Izabella tanítónő tartott igen szép és magas nívójú értekezést az »Esztétikai nevelésről«, melyért sok tapsot aratott Szintén szép előadás volt a Doma Lajos értekezése a »Modern rajztanitásról«. Császár Péter a »Tanítók anyagi ügyeiről« értekezett, melyhez lelkesedéssel és elismerőleg hozzá szólották : Szeghalmi Gyula, Lázár István és Dobó Sándor. A Páczay Mihály öcsödi tanító panaszos beadványának kedvező elintézése után a tisztujitás ejtetett meg. Elnök lett ismét Czirbus István, alelnökök Gulyás János és Szeghalmi Gyula, titkár Mágocsy Sámuel, jegyző Lázár István, pénztárnok Nagy Gábor. A gyűlés berekesz- tetvén, a gyűlésen jelenlevők a »Tiszába« vonultak bankettre. A banketten 111 en jelentek meg s az ebéd alatt volt sok szebbnél-szebb dikció. Az első tósztot Czirbus István mondta Pap Imre lelkészelnökre és a ref. egyházra, utána Pap Imre lelkész összehasonlítván az aratást a tanítók munkálkodásával, éltette az egyesületet, Juhász Mihály polgár- mester az egyesület felvirágzását a és az egyesület elnökére emelte poharát; majd Gulyás János éltette Császár Pétert és Vidonyi Jenőt, mint az egyház- megyei tanitó-egyesület megalapítóit Csapó Péter öcsödi lelkész a tanítók jobb jövőjéért emelt poharat, Császár Péter az egyetértésre, Vidonyi Jenő Dobó Sándorra, Gulyás Janos a hölgyekre és Dobó Sándor a tanítók boldogulására emeltek poharat. A bankettnek folytatása az esteli órákba is benyúlt, azonban a délutáni vonattal már sokan eltávoztak, de a fiatalság a lelkesültság hatása alatt még sokáig együtt maradt. Nagy örömet keltett, hogy úgy a gyűlésen, mint a banketten ott voltak a ref. egyház lelkészei és a különböző felekezetek tanítói, akik megjelenésükkel a gyűlés fényét és méltóságát emelték. Pályázat. A gyulai államilag segélyezett községi iparostanonc iskolánál egy rajz és egy közismereti tanítói állás fog választás utján betöltetni. A képesítést igazo ó okmányokkal felszerelt kérvények f. évi julius hó 15-ig az iparostanonc iskola igazgatóságánál nyújtandók be. A Békésmegyei Pártfogó (Patronage) Egyesület 1911. évi julius hó 19-én, szerdán délután 4 órakor a kir. törvényszék II. sz. tanácstermében közgyűlést tart, melyre a tagokat meghívja az elnökség. Tárgy: 1. Felhatalmazása javitó-intézet létesítése tárgyában. 2. A belügyministerium határozata az alapszabályok módosítása iránt. X3I iie 2s:_ Kanonoki beiktatás. A múlt héten, június 30-án iktatták be a váradi székesegyházban Őfelsé§e által kinevezett uj kanonokokat. A beiktatás szertartását Eetser Antal fölszentelt püspök végezte, ki minde- nik beiktatandónak életét és működését külön ismertette és ezen alkalommal az uj tábori püspök, beiktatásánál azon nevezetes kijelentéseket tette, melyek a napi sajtóban annak közismeretes felületessége miatt oly sokféle magyarázatra adtak alkalmat. Bennünket az egész beiktatás annyiban érdekel csupán, hogy az egyik beiktatott, Kny Antal békési plébános, 40 évet meghaladó működés után elhagyja vármegyénket és visszatér szülővárosába, Nagyváradra. Egyházmegyei hírek. Kreznerich György sar- kadi plébános halálával megüresedett sarkadi plébániát a napokban töltötte be a váradi megyés püspök, kinevezve oda a vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint kegyur által szabályszerűen bemutatott Bácz Pál, gyulai józsefvárosi segédlelkészt, aki több év óta működik Gyulán és társadalmunknak kedvelt tagja volt. Gyulára pedig az ő helyére Be- tuker Tivadar kigyósi káplánt küldötte a püspök — A mezőberényi római katholikus egyház is elvesztette lelkészét, ki ezen egyházat annak idején szervezte és 33 éven át igazi lelkipásztorhoz illően vezette, Apostol Ubaldot, aki mielőtt Mezőberénybe ment, Gyulán számos éven át segédlelkészkedett. Korára tekintettel julius 1-től nyugdíjazását kérte s helyét utódának, Gáspár István bucsatelepi lelkésznek engedte át. Segédlelkészi áthelyezések. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök Somogyi Antal orosházi káplánt a szilágysomlyói rk. egyházhoz helyezte át s helyébe Orosházára Rákossy Theodózius eddigi s. káplánt nevezte ki. A szemészeti főorvos kinevezése. A vármegyei közkórházban újonnan felállított és legközelebb megnyitandó szemészeti osztály főorvosi állására 5 pályázat adatott be. A vármegye alispánja a főorvosi állás betöltésére felhatalmazást kért a belügyminisztertől, a melyet a belügyminiszter meg is adott. így tehát a kinevezés a legközelebbi napokban megtörténik. Pályáztak a kérdéses állásra ; Guth Antal, Hamvat Kovács Bálint, Spanyol Béla, Bátort Endre és Békés Rezső orvostudorok. Szabadság a vármegyén. A vármegyei tisztviselők, továbbá a segéd- és kezelő-személyzetnek és szolgáknak egy része á rendes évi szabadságát már kivette és el is töltötte, a másik része most van szabadságon, a többiek pedig természetesen a szolgálat érdekeinek figyelembevételével, a jövő hónapban veszik ki szabadságukat. Jelenleg szabadságon vannak a tisztviselők közül: Szabó Emil árv. helyettes elnök, dr. Vangyel Endre vármegyei aljegyző, Baross Dezső tb. főszolgabíró. Jeszenszky Károly szolgabiró, dr. Szirbik Bálint árvaszéki jegyző, dr. Eisler Vilmos gymrnai járási orvos. Itt említjük meg, hogy Perszina Alfréd államépitészeti hivatali főnök, műszaki tanácsos, a keresk. minisztertől e hó 17-től 4 heti szabadságot kapott és ezen idő alatt úgy a hivatalban, mint a közigazgatási bizottságban Balint Imre kir. mérnök fogja őt helyettesíteni. Az orvosok gyógykezelési, fuvar és távolsági dijairól alkotott vármegyei szabályrendelet felülvizsgálása tárgyában a belügyminiszter rendelete leérkezett. Kérdéses és igen fontos fzabályrendeletnek t megalkotását az 1908. évi XXXVIII t.-c , amely a közegészségügyi törvény módosít ásáról szól, tette kötelességévé a vármegyének. A szabályrendeletet a vármegye mindjárt á törvény életbeléptetése után elkészítette és még az 1909. évi február hóban felterjesztette a miniszterhez jóváhagyás végett. A szabályrendelet felülvizsgálása azonban, dacára an-
