Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-09 / 28. szám
4 BÉKÉS 1911. julius 9. nak, hogy a vármegye azt többször megsürgette, sőt még a parlamentben is szóvá tétetett az ügy, mindezideig késett. A belügyminiszter a szabályrendeletet nem hagyta jóvá, hanem arra nézve egy egész csomó észrevételt tett. Ezen észrevételek közül legfontosabb az, amely szerint arra utasítja a vármegyét, hogy a beteg látogatási dijak és rendelés szempontjából a • nappali és éjjeli idő, valamint a nyári és téli időszak — az egész országra nézve — egyöntetűen vagyis akként állapíttassák meg, hogy az éjjeli idő este 8 órától reggeli 5-ig tartson, továbbá a nyári időszak május 1-től aug. 3l-ig, a téli időszak pedig szept 1-től ápril. 30-ig terjedjen Végül a leirat végén kijelenti a minister, hogy nincs észrevétele az ellen, hogy a szabályrendelet nem kifogásolt rendelkezései, a vármegye által már most végrehajtassanak. A vármegyei szeretetház létesítésének eszméje még az 1907. évben merült fel, midőn a törvény- hatósági bizottság annak céljaira 12000 koronát megszavazott, ugyancsak Gyula város is felajánlott az említett célra 30000 koronát avval a feltétellel, hogy a kérdéses intézet Gyulán állítandó fel. Az említett alapösszeget növelte még 19 vármegyei község a községi gyámpénztári tartalék alapok terhére megszavazott összegekkel, végül a gyulai Fehérkereszt egyesület 20000 koronás alapítványa. Úgy, hogy az időközi kamatokat is hozzászámítva, az alap jelenlegi állaga 198500 kor. Gróf Andrássy Gyula volt belügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a szeretetház létesítését oly módon kívánja előmozdítani, hogy az abba beutalandó elhagyott leánygyermekek után a tartásdij másfélszeresét az állam fizeti. A vármegye alispánja kérdést intézett a jelenlegi belügyminiszterhez hogy hivatali elődjének a támogatás tárgyában tett kijelentését fentartja-e. A belügy miniszter adott válaszában a kilátásba helyezett támogatást elvileg szintén engedélyezte, végleges ha'ározat előtt azonban több rendbeli felvilágosítást és tájékoztató adatokat kívánt a létesítendő szeretet- házra vonatkozólag. A vármegye alispánja, hogy a kívánt felvilágosítást megadhassa, egy bizottságot hivott egybe az érdekeltség tagjaiból, amely a folyó hó 3-án tartotta meg ülését. Az ülésen jelen volt gróf Almásy Denesné is — mint a Fehérkereszt egyesület elnöke. Az értekezlet általánosságban kimondotta, hogy nem kizárólag hatóságilag elhagyottá nyilvánított leánygyermekeket kivan aszeretet- házba beutalni, hanem más szegény sorsú szülőknek arra érdemes gyermekeit is. A szeretetházban 60 leánygyermek lenne elhelyezendő és igy az emelendő épület erre tekintettel tervezendő. Kimondotta az értekezlet, hogy a gyermekek elsősorban hajlamaiknak megfelelő kiképzésben reszesitendők, de lehetőleg minden irányban foglalkoztatandók a cselédfoglalkozástól elkezdve a házi ipari, a gyári ipari, esetleg irodai kiképzésig. Az intézetnek évi fentartása egy lánygyermekre 450 koronát számítva 27000 koronába kerülne tehát. Erre fedezetül volna mintegy 13000 korona, a 1400U korona hiány azonban csak az első évben állana elő, később a midőn a gyermekek munkásságuk révén keresetre tennének szert, ez a hiány évről-évre csökkenne. Addig azonbnn, mig ez a hiány teljesen eltűnnék, a szükséges ősz- szeget az államnak kellene nyújtani. A varmegye alispánja az értekezlet eredményét részletes felterjesztésben a belügyminiszternek már tudomására hozta. A vármegyei közkórházi építkezési bizottság f. hó 1-én Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. A bizottság elhatározta, hogy a szeny- vizderitó telep szürőmedencéjének helyreállítási mun kálataira beadott két ajánlat közül a Nagy Szabados József gyulai^vállalkozó ajánlatát fogadja el 4853 korona költséggel és felhatalmazta az alispánt, hogy a megkötendő szerződést jóváhagyhassa. Tárgyalás alá vétetett ezután a kórházi melléképitkezések, u. m. a konyhának emeletre húzása, a ref. imaház építése s burkolattal leendő ellátása stb. tekintetében benyújtott ajánlatok. Az első helyen említett építkezési munkálatokra mindössze egy ajánlat adatott be és pedig N. Szabados József által; az ajánlat azonban tetemesen meghaladja azt az összeget, a mely a szóban levő építkezésekre elő volt irányozva. Ennélfogva elhatározta a bizottság, hogy a f évi október hó végén uj árlejtést hirdet, amikor is kedvezőbb eredményt remél elérhetni. Az utaknak ász- falt-burkolattal leendő ellátására beadott ajánlatok közül dr. Helvei Tivadar budapesti vállalkozónak 9360 koronás legolcsóbb ajánlatát fogadta el a bizottság, mig a régi kórház átalakítási munkálatai, a mosókonyha, gépház, valamint az elmegyógyintézet átalakítása az előirányzott 12732 korona költségen belől házilag fognak végrehajtatni. Ezen házilagos építkezési munkálatok ellenőrzése c Újából — minthogy a jelenlegi építésvezető máshol lesz elfoglalva — az alispánt felkérte a bizottság, hogy a kereskedelmi minisztertől egy másik épitesvezető kirendélé- sét szorgalmazza. Végül építésvezető előterjesztésére a kórházi építkezési bizottság 4133 korona erejéig uj munkálatokat engedélyezett. Ezek közül felemlítjük a következőket: a volt fertőző-épületben és az elmegyógyintézetben fürdők létesítése, irodáknak, orvosszobáknak mosdókkal való ellátása vízvezetékkel együtt, a régi kórházban a szobák kifestése, egy uj szivattyú beszerzése stb. Özvegy Debreczeni Endréné gyomai lakos özvegyi nyugdíj-igényét, akinek a férje gyomai járás főszolgabirája volt, tudvalevőleg a közigazgatási bíróság megállapította. A bíróságnak ezen ítéletét a törvényhatóság sérelmesnek találván, az ellen ujra- felvételi kérelemmel élt. amelyet a törvényhatósági bizottság ez év május havi rendkívüli közgyűlésében határozott el A közigazga'ási bíróság az ujra- felvételi kérelem tárgyában — alig egy hónap leforgása alatt — tehát csodás gyorsasággal meghozta döntését — a legtöbb ügyben csak évek múlva hoz ítéletet és a vármegyét ujrafelvételi kérelmével elutasította- A közigazgatási bíróság az ujrafelvételi kérelem visszautasítását az alábbiakkal indokolta meg: Az 1896. évi XXVI. t.-c. 139. §-a értelmében a magánfelek ujrafelvételi panaszt nyújthatnak be, ha a főügy jogérvényes eldöntése után olyan, a kérdés érdemére nézve döntő bizonyítékok birtokába jutottak, melyeket a főeljárás folyamában önhibájukon kívül nem használhattak. A panaszos törvény- hatóság uj bizonyítékul hozza fel azt, hogy a köz- igazgatási bírósági Ítélet, mely özvegy Debreczeni Endréné özvegyi nyugdíj-igényét megállapította, az indokolás szerint helytelenül magyarázta a 34.1—2 — 1888. kgy. számú nyugdij-szabályrendelet 33. §-át, illetve nem vette figyelembe ezen szakasznak a nyug- dijjárulékok utólagos befizetésére vonatkozó intézkedést, sem ezen szabályrendeletnek hasonló rendelkezést tartalmazó 21. §-át, melyből kitetszik, hogy a szabályrendeletnek visszaható ereje csak az annak érvénybe lépte idejében életben volt vármegyei alkalmazottakra vonatkozott, már pedig Debreczeni Endre a nyugdíj-járulékok utólagos befizetését nem teljesíthette, mert ezen szabályrendelet érvénybe lépte előtt több mint egy évvel meghalt és igy öz vegye javára beszámítható 5 évi szolgálata sem volt Továbbá uj bizonyítékul kívánja tekinteni a szabály- rendelet intencziojára nézve a szabályrendelet alkotójának megnyilatkozását. Az itt felhozottakat azonban a törvényben előirt uj bizonyítékul elfogadni nem lehetett. Egyfelől mert a szabályrendelet intenciójának magyarázata nem uj bizonyíték, kanéin a bírósági ítélet megdöntésére irányuló érvelés, másfelől mert azzal a törvényhatóság a főéi járás folyamán is élhetett, sőt részben élt is Amit pedig a szabályrendelet 21. §-ábó! folyólag következtetett, hogy az özvegy férjének 5 évi beszámítható szolgálati ideje sem volt, erre nézve az 1884. évben alkotott régi szabályrendelet hasonló -intézkedést tartalmazott 20. §-aval és azon tényállással szemben, hogy Debreczeni Endre beszámítható szolgálata már az 1887. évi eljárás során 8 évben és 2 hónapban állapíttatott meg, semmi bizonyítékot fel nem mutatott. Az ujrafelvételi kérelem elutasítása következében a törvényhatóságnak most már a nyugdíj- összeg mérve tekintetében kell határozni. Ha a térj elhalálozásának napiától állapittatik meg az özvegyi ellátás és a gyermeknevelési járulék, az esetben a vármegye nyugdij-alapja — amely már is nagy deficittel "küzd — mintegy 30000 koronát tartozik egyszerre fizetni. Nem lehetetlen azonban, hogy az özvegyi ellátás összege csak a kérvény beadása napjától, vagyis visszamenőleg csak egy és fél évre és jövőre nézve fórja a megyei nyugdíj-alapot terhelni, amely esetben évenként mintegy 900 korona lesz az évi özvegyi ellátás. Primicia. Szent Péter és Pál apostolok ünnepén szentelte miséspappá a varadi székesegyházban az uj megyéspüspök a váradi papnevelöintézet végzett növendékeit, köztük városunk szülöttét is Debreczeni Kálmánt. Az uj miséspap junius 30-án a váradi Szent Yince-intézet házi kápolnájában mutatta be első áldozatát és a szokásos áldást julius 4-én reggel osztotta az anyatemplomban. A képviselőtestület fo'yó hó 3 án délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott dr. Lovick Ödön polgármester elnöklete alatt. Az ülésen, tekintettel a nagy dologidőre, a képviselőknek alig egy ötödé jelent meg s igy mindjárt a tárgysorozat első két pontját: a békésm°gyei pártfogó egyesület kérelmet telekátengedés iránt, továbbá a Schwimmer-féle-telek vételi ügyét nem lehetett tárgyalás alá bocsájtani, illetve nem hozhattak ez ügyben határozatot. E két pontra nézve 15 nap közbevetésével uj gyűlés lesz összehiva, mikor is a megjelentekre való tekintet- nélkül fog a képviselőtestület végérvényesen határozni. 3. pont volt a rendezett tanácsú városok polgármesteri egyesületének megkeresése a drezdai egészségügyi kiállításra megbízottak kiküldése iránt. A tanács javasolta, hogy e kiállításra a képviselő- testület dr. Lovich Ödön polgármestert és Molnár Albert városi mérnököt küldje ki. A kiküldetés ellen többen felszólaltak. Végül szavazásra került a sor, mikor is 19 szóval 18 ellen a tanács javaslatát elvetették, azaz kimondották, hogy tekintettel a város mostoha pénzügyi helyzetére, a drezdai kiállításon nem képviselteti magát. Ezután tárgyalták a városi tanács előterjesztését. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának határozata ellen, mellyel a törvényhatósági utak átkelési szakaszainak fenntartásához Gyula várost bevonni határozta el. A törvényhatóság e határozata a városra nézve sérelmes, mert a város külön is hozzájárul ez utak fenntartásához. Ezért a közgyűlés egyhangúlag kimondta, hogy a törvényhatóság e határozatával szemben fel- terjesztéssel él a minisztériumhoz, Végül két illetőségi ügy elintézése, illetve megtagadása után az ülés 11 órakor véget ért. Az aratásra valósággal eszményies az időjárás. A junius végi forró napokat hűvös, szeles időjárás váltotta fel, amelynek hatása alatt a búza s árpa szépen, egyenletesen érett. Különösen kedvező s szerencsés az idő a réti földeken levő még mindig zöld búzára, amelyet a legtöbb helyen a holnapi napon kezdenek aratni, A termés minősége általában jónak, nagyrésze kitűnőnek mondható; a termés mennyiség azonban fölötte változó. Nagy általánosságban újólag megállapíthatjuk ugyanis, hogy úgy minőségileg, mint mennyiségileg jobb búzatermést a magasabb fekvésű homokos, pusztai földek adják, tehát Békésvármegyében az orosházi, békéscsabai s részben szarvasi járások, amelyeknek túlnyomó része homokos föld. Ugyanilyen termés van a gyulai, gyomai, békési s szeghalmi járások magasabb fekvésű földjein, mig az árteres területek és különösen fekete szuroktalaju réti szántók termésmennyisége átlag gyönge, középnek mondható. Ezeken a réti földeken az őszi s tavaszi esőzések folytán a búza részben kipusztult, részben pedig nagyon megritkult; ezekben okozott a juniusvégi két forró nap is legtöbb kárt és hogy az egész búzatermés meg nem semmisült bennük, az a forró napokat követő hiivös, szeles napoknak köszönhető. A lefolyt héten ismételten is voltak kisebb-a gyobb esőzések, amelyek a búzára ugyan feleslegesek, de annál jótékonyabbak voltak a tengerire s veteményekre. Hétfőn délután nagy vihar vonult el a vármegye területén, helyenként felhoszak idástól kisérve. Kü önösen nagy vihar volt a gyulai határ oláhréti részén, a szanatórium körül és Dobozon. A békési határ borosgyáni részét pedig ugyanakkor nagy jégeső borította el, mintegy két kilométernyi területen, erős károkat okozván. - Az aratás egyébként szerencsére zavartalanul folyik, a hatóságoknak e sorok Írásáig sehol sem keílett a sztrájkok miatt intézkednie. Lapunk jövő számában remélhetőleg már a korai cséplések eredményéről is lesz alkalmunk referálhatni. (V A közkórház építési munkálatai már csaknem befejezetteknek tekinthetők. Az épületek végleges átvételéről természetesen csak hónapok múlva lehet szó. Az uj tüdőbetegek pivillonja s a fertőző osztály már be vannak népesítve, az impozáns sebészeti pavillonba is beköltöztek a hét folyamán. Az uj épületek üzembe vétele folytán közkórházunk betegbefogadó képessége tetemesen növekedett, ami azonban ennél fontosabb körülmény, a higiénikus követelményeknek minden tekintetben megfelelő, szakszerű uj berendelés mellett a közkórház, mely hírnevét illetőleg eddig is az ország első kórházaihoz tartozott, humánus céljának és rendeltetésének még fokozottabb mérvben fog megfelelni. A gyulai nyári vásár az idén nagyon korán esik. A vásár kalendáriumi napja tudvalevőleg julius 22, mely az idén szombaton van s szokás szerint a vásári napok a 22-ét megelőző hétre esnek, igy tehát a vásár kezdete már julius 12-ik napja. Ekkor kezdődik ugyanis a sertésvásár, amelynek s egyáltalában az állatvásároknak megtarthatása a száj- és körömfájás miatt csaknem kétségessé vált, de a különben is enyhe lefolyású járvány megszűnvén, a zárlat szerencsére feloldatott s igy az állatvásárok akadálytalanul meg lesznek tarthatók. A vásári napók a legnagyobb munkaidőre esnek ugyan, a késői aratás s korai vásár következtében nagyobb munkaidőre, mint bármikor, amely körülmény azonban a kedvező terméskilátások folytán a vásári forgalmat nem fogják megakadályozni. — Mindössze az fog történni, — hogy eladók és vevők a lehető leggyorsabban bonyolítják le az egymás közötti adásvételt és a vásár igazolni fogja »futó« jelzőjét. Sertés és juh felhajtás kevésnek ígérkezik.
