Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-02 / 27. szám
XLIII. évfolyam. Gyula, 1011. julius 2. 27. szám. Előfizetési árak: Egész évrt ... ... 10 K — f Fél évre ............... 5 K — f Évnegy edre ... ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova s lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KOHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Mezőgazdaságunk jövője. A gazdák kecskeméti nagygyűlése valóban impozáns módon folyt le. A kecskeméti gazda- gyűlés egyesítette a gazdatársadalmat a kis földit gazdálkodót, a közép- és nagybirtokost. Es e sorok Írója, aki az ottan lezajlott eseményeknek látója volt, nem is tudja megmondani, kogy kit foglal el jobban a többtermelés ideálja, a kisgazdát-e, vagy azt, akinek nagyobb darab földet kell megművelnie ? A haladás vágya örömkeltően elfoglalja a gazdálkodással foglalkozókat, ez pedig nagy szó, mert hiszen tudjuk, hogy a gazdaosztály hazánknak legkonzervativebb eleme. Csakhogy nem elég a gazdasági haladás szándéka, tudás is kell hozzá. És most már a második lépésnél tartunk, annál, hogy ezt a felköltött érdeklődést miként lehetne a gyakorlat javára billenteni ? És előáll egy régi mulasztásnak sürgős pótlása. Mi iskolarendszerünket idegenből és elméleti emberektől vettük. A módszer és nevelés kérdéseit az egész világon filozófiai írók és paedagógusok készítették. Nem is minősítették soha az iskolát gyakorlati célokra törő alkotásnak és azért az iskolaügy az élettel nem igen számolt. Csak most, amikor az általános tankötelezettség szép múltra tekinthet vissza, most, amikor az általános iskolakötelezettség eredményeit látjuk a népmüvelő- désben, most vesszük észre, hogy népoktatásunknak a gyakorlati élet szükségeivel jobban kellett volna számolnia. A népiskolába járó gyermekek 80 százalékának a földmivelós a kenyere és amig ezeket megtanítjuk az öt világrész tengereinek, öbleinek, szigeteinek, földjének, különféle bőrű embereinek ismeretére, amig átvezetjük a gyermekeket a görögök csatáitól a napóleoni összeroskadásig és egy hatalmas szám tömeggel terheljük a memóriát, amelyek zsinatok, csaták, csaták után békeszerzés idejét mondják, addig a földmivelő gyermekének az újabb és hasznosabb gazdaságvitelről semmit sem szólunk, sőt még arra sincs gondunk, hogy ősfoglalkozásának szeretetét vigye ki az életbe. Hogy ezen sürgősen változtatni kell, hogy ezen segíteni kell, azt mélyen érzi a földmive- lésügyi miniszter s addig is, amig a gazdasági népiskoláról szóló törvényjavaslatot kollégája, a közoktatásügyi miniszter az országgyűlésen I tető alá nem viszi, az első feladatnak azt vallja, hogy az átformálandó iskolák számára gazdasági szakismerettel bíró tauitói nemzedéket kell nevelni. Azért létesült a komáromi földmivelési iskolával kapcsolatos gazdasági tanítóképző és azért szervezték Kecskeméten a háztartási islát szintén az ottani földmivelési iskolával kapcsolatosan és amint Serényi földmivelési miniszter a napokban a kecskeméti földmivesiskola látogatásakor mondotta, szándéka a földmives- iskolák számát negyvenre szaporítani és ilyen kurzusokat, gazdasági tanítóképzőket paralell a földmivesiskolákkal állítani. De még ez se minden. Nagy mulasztások sürgős pótlása több oldalú tevékenységet tesz szükségessé. Mindent el kell követnünk, hogy a tanítóság az uj szellem és irány követelését megértse s hogy a legszükségesebb gazdasági ismereteket megszerezze. Ezért rendeznek a nyáron az algyógyi, az adat, a békéscsabai, a breznóbányai, Csíkszeredái, hódmezővásárhelyi, jászberényi, karczagi, lugosi, pápai, rimaszombati, nagyszentmiklósi, Somogyszentimrei, szilágysomlyói, szabadkai és csáki földmivesiskolákbau gazdasági kurzusokat, amelyeken 820 tanító vesz részt, bogy a hat hét alatt legalább a legszükségesebb gazdasági ismereteket eltanulják és azzal a gondolattal menjenek vissza kulturmisszióik teljesítésére, hogy ámbár szép dolog az, aki a Baleári szigetekről, a kis és nagy Szundákról, a Golf áramlatról, a tridenti zsinatról tud, de már mégis csak több hasznát veszi az ő növendéke annak, ha megtanítja a szemzésre, oltásra, helyes trágyakezelésre, az egyoldalú kalásztermelés nyomorúságára, állattartásra és gazdasági számvitelre. Ismételjük, hogy mindezeknek az újabb ismereteknek megszerzésére a kedv élón- kebb nem volt, mint most, ebben az időben. A gazda, akár milyen földön gazdálkodjék is, érzi, hogy tanulnia kell és gazdálkodási üzemén változtatni sürgősen szükséges. Nem fogadja többé oly hitetlenséggel a külföldi gazdálkodásokról szóló híreket, amelyek arról szólnak, hogy a németek, az angolok, az amerikaiak a búzatermés átlagát kétszer annyira fokozták. A mi szüzmagyar földünk, amelyet a világ Kánaánjának vallottak és hirdettek néhány óv előtt, az uzsora gazdálkodást nyögi, termést mind kevesebbet ad, arról nem is beszélve, bogy a külföldi termésátlagoktól mily messze marad. De hogy nem is szabad többé az egyoldalú kalásztermelés ósdi fogását űzni és a gazdálkodás egész uj módszerét kell kezT A H C A. Levél jött a körösparti . . . Levél jött a körösparti kis tanyáról! Ráismertem a belőle kiáradó Rózsák, szegfűk illatáról . . . Olyan kedves a betűje, a papírja , . . Aki olykor küldi őket — gyóngybetiikkel Egész lelkét beleírja! . . . Míg olvasom — gondolatban oda szállók . . . Virágos kis udvarában vele együtt Minden ösvényt összejárok. Hallgatjuk a játszi habok csobogását Mint valami bűvös zenét — a szivünknek Halk, egyforma dobogását! . . . Levél jött a kórósparti kis tanyáról. Ráismertem a belőle kiáradó Rózsák, szegfűk illatáról . . . Aki irta, vágyó lelkét küldi véle . . . „Neved ironi este reggel a homokba S a rózsáim levelére . . .“ Ftácz Etus. A magyar nép és a madár. Irta: Hermann Ottó. Nem igen van a földkerekségnek oly népe, amely a madár életének megvigyázásában és magyarázásában vetekedhetnék a magyarral. Nagy mondás ; de be is bizonyítjuk. A nép tudása és bölcsesége őseredetü példabeszédben nyitja legszebb virágát; a példabeszéd pedig nemzedékek tapasztalásának világos tanúság- tétele. Ezért intés a nagyralátó, de dologtalan, lusta embernek ez a mondás: „Senkinek sem röpül szájába a sült galamb." Nem! Meg kell a falatot munkával, szorgalommal keresni ; meg kell szolgálni i És milyen mélyre vág a példaszó: „Szegény urnák galambdúc a mészárszéke.“ Bizony, ha elprédálta örökét, ha kerüli a munkát, még ezen alul is sülyedhet; de bezzeg nemcsak az ur, hanem a legkisebb gazda is, ha préda és céda ! „Holló hollónak nem vájja ki a szömit “ Nem bizony, mert dögön túl, fiumadár pusztításban maga is űzi a hollógonoszságot. „Holló fészkén hattyút keres.“ Bolondnak vállalkozása ott keresni a tiszta fehéret, ahol a fekete terem, — az ártatlanságot a bűn tanyáján. És mikor a varja fölkap a házorom károgójára, mit is kiált csak: „Kár, kár Varga Pál Hogy a fejed áll.“ Vagyis, hogy megérett az igy megszólt ember akár a hóhér pallosára ! „Sok lúd disznót győz.“ Ez arról is szól, hogy a gyenge, nagy számban egyesülve letorkolhatja az erőset. De más ám a ludról szóló igazság ebben: „Akármeddig neveled a libát, csak lúd lesz abból.“ Más szóval : akinek cinegefogó a feje, abból a nevelés sem teremt bölcset. „Sok sas, sok dög.“ Mily remek, igaz képe az erőszaknak és következésének ; de szól ám a példabeszéd a sas nemes tulajdonságairól is, amikor mondja : „Sas nem fogdos legyet.“ Nem is illenék a hatalmas madár nemességéhez, hogy hitvány légybe vágja karmait; — intés ez a hatalmas embernek is, hogy kimélje gyenge embertársát. „Sokat akar a szarka, de nem birja a farka.“ Bizony nem is igen volt a világ folyásában annyi nagyot akaró, keveset biró emberszarka, mint ma van. „Csörög a szarka, vendég jön.“ Nem is babona, mert a szarka nagyon szemes madár, idegent látva hangot ad s az idegen sokszor vendég is. „Hitvány madár, ki a fészkét' rutitja.“ Madárra céloz, embert talál; mert bizony nem is ritka szerzet az az ember, akit hitványsága megront, hogy még saját fészkét sem kiméli meg: megszólja, rutitja. Szegény ember házát mondja fészkének, meg Lap-umls: mai szama, ÍO oldal.
