Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-02 / 27. szám

XLIII. évfolyam. Gyula, 1011. julius 2. 27. szám. Előfizetési árak: Egész évrt ... ... 10 K — f Fél évre ............... 5 K — f Évnegy edre ... ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova s lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KOHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Mezőgazdaságunk jövője. A gazdák kecskeméti nagygyűlése valóban impozáns módon folyt le. A kecskeméti gazda- gyűlés egyesítette a gazdatársadalmat a kis földit gazdálkodót, a közép- és nagybirtokost. Es e sorok Írója, aki az ottan lezajlott esemé­nyeknek látója volt, nem is tudja megmondani, kogy kit foglal el jobban a többtermelés ideálja, a kisgazdát-e, vagy azt, akinek na­gyobb darab földet kell megművelnie ? A ha­ladás vágya örömkeltően elfoglalja a gazdálko­dással foglalkozókat, ez pedig nagy szó, mert hiszen tudjuk, hogy a gazdaosztály hazánknak legkonzervativebb eleme. Csakhogy nem elég a gazdasági haladás szándéka, tudás is kell hozzá. És most már a második lépésnél tartunk, annál, hogy ezt a felköltött érdeklődést miként lehetne a gyakor­lat javára billenteni ? És előáll egy régi mu­lasztásnak sürgős pótlása. Mi iskolarendszerün­ket idegenből és elméleti emberektől vettük. A módszer és nevelés kérdéseit az egész vilá­gon filozófiai írók és paedagógusok készítették. Nem is minősítették soha az iskolát gyakorlati célokra törő alkotásnak és azért az iskolaügy az élettel nem igen számolt. Csak most, ami­kor az általános tankötelezettség szép múltra tekinthet vissza, most, amikor az általános iskola­kötelezettség eredményeit látjuk a népmüvelő- désben, most vesszük észre, hogy népoktatá­sunknak a gyakorlati élet szükségeivel jobban kellett volna számolnia. A népiskolába járó gyermekek 80 százalékának a földmivelós a ke­nyere és amig ezeket megtanítjuk az öt világ­rész tengereinek, öbleinek, szigeteinek, földjé­nek, különféle bőrű embereinek ismeretére, amig átvezetjük a gyermekeket a görögök csa­táitól a napóleoni összeroskadásig és egy hatal­mas szám tömeggel terheljük a memóriát, ame­lyek zsinatok, csaták, csaták után békeszerzés idejét mondják, addig a földmivelő gyermekének az újabb és hasznosabb gazdaságvitelről sem­mit sem szólunk, sőt még arra sincs gondunk, hogy ősfoglalkozásának szeretetét vigye ki az életbe. Hogy ezen sürgősen változtatni kell, hogy ezen segíteni kell, azt mélyen érzi a földmive- lésügyi miniszter s addig is, amig a gazdasági népiskoláról szóló törvényjavaslatot kollégája, a közoktatásügyi miniszter az országgyűlésen I tető alá nem viszi, az első feladatnak azt vallja, hogy az átformálandó iskolák számára gazda­sági szakismerettel bíró tauitói nemzedéket kell nevelni. Azért létesült a komáromi földmivelési iskolával kapcsolatos gazdasági tanítóképző és azért szervezték Kecskeméten a háztartási is­lát szintén az ottani földmivelési iskolával kap­csolatosan és amint Serényi földmivelési minisz­ter a napokban a kecskeméti földmivesiskola látogatásakor mondotta, szándéka a földmives- iskolák számát negyvenre szaporítani és ilyen kurzusokat, gazdasági tanítóképzőket paralell a földmivesiskolákkal állítani. De még ez se min­den. Nagy mulasztások sürgős pótlása több ol­dalú tevékenységet tesz szükségessé. Mindent el kell követnünk, hogy a tanítóság az uj szellem és irány követelését megértse s hogy a legszükségesebb gazdasági ismereteket meg­szerezze. Ezért rendeznek a nyáron az algyógyi, az adat, a békéscsabai, a breznóbányai, Csíksze­redái, hódmezővásárhelyi, jászberényi, karczagi, lugosi, pápai, rimaszombati, nagyszentmiklósi, Somogyszentimrei, szilágysomlyói, szabadkai és csáki földmivesiskolákbau gazdasági kurzusokat, amelyeken 820 tanító vesz részt, bogy a hat hét alatt legalább a legszükségesebb gazdasági ismereteket eltanulják és azzal a gondolattal menjenek vissza kulturmisszióik teljesítésére, hogy ámbár szép dolog az, aki a Baleári szi­getekről, a kis és nagy Szundákról, a Golf áramlatról, a tridenti zsinatról tud, de már mégis csak több hasznát veszi az ő növendéke annak, ha megtanítja a szemzésre, oltásra, he­lyes trágyakezelésre, az egyoldalú kalászterme­lés nyomorúságára, állattartásra és gazdasági számvitelre. Ismételjük, hogy mindezeknek az újabb ismereteknek megszerzésére a kedv élón- kebb nem volt, mint most, ebben az időben. A gazda, akár milyen földön gazdálkodjék is, érzi, hogy tanulnia kell és gazdálkodási üze­mén változtatni sürgősen szükséges. Nem fo­gadja többé oly hitetlenséggel a külföldi gaz­dálkodásokról szóló híreket, amelyek arról szól­nak, hogy a németek, az angolok, az ame­rikaiak a búzatermés átlagát kétszer annyira fokozták. A mi szüzmagyar földünk, amelyet a világ Kánaánjának vallottak és hirdettek né­hány óv előtt, az uzsora gazdálkodást nyögi, termést mind kevesebbet ad, arról nem is be­szélve, bogy a külföldi termésátlagoktól mily messze marad. De hogy nem is szabad többé az egyoldalú kalásztermelés ósdi fogását űzni és a gazdálkodás egész uj módszerét kell kez­T A H C A. Levél jött a körösparti . . . Levél jött a körösparti kis tanyáról! Ráismertem a belőle kiáradó Rózsák, szegfűk illatáról . . . Olyan kedves a betűje, a papírja , . . Aki olykor küldi őket — gyóngybetiikkel Egész lelkét beleírja! . . . Míg olvasom — gondolatban oda szállók . . . Virágos kis udvarában vele együtt Minden ösvényt összejárok. Hallgatjuk a játszi habok csobogását Mint valami bűvös zenét — a szivünknek Halk, egyforma dobogását! . . . Levél jött a kórósparti kis tanyáról. Ráismertem a belőle kiáradó Rózsák, szegfűk illatáról . . . Aki irta, vágyó lelkét küldi véle . . . „Neved ironi este reggel a homokba S a rózsáim levelére . . .“ Ftácz Etus. A magyar nép és a madár. Irta: Hermann Ottó. Nem igen van a földkerekségnek oly népe, amely a madár életének megvigyázásában és ma­gyarázásában vetekedhetnék a magyarral. Nagy mondás ; de be is bizonyítjuk. A nép tudása és bölcsesége őseredetü példa­beszédben nyitja legszebb virágát; a példabeszéd pedig nemzedékek tapasztalásának világos tanúság- tétele. Ezért intés a nagyralátó, de dologtalan, lusta embernek ez a mondás: „Senkinek sem röpül szájába a sült galamb." Nem! Meg kell a falatot munkával, szorga­lommal keresni ; meg kell szolgálni i És milyen mélyre vág a példaszó: „Szegény urnák galamb­dúc a mészárszéke.“ Bizony, ha elprédálta örökét, ha kerüli a munkát, még ezen alul is sülyedhet; de bezzeg nemcsak az ur, hanem a legkisebb gazda is, ha préda és céda ! „Holló hollónak nem vájja ki a szömit “ Nem bizony, mert dögön túl, fiumadár pusztításban maga is űzi a hollógonoszságot. „Holló fészkén hattyút keres.“ Bolondnak vállalkozása ott keresni a tiszta fehéret, ahol a fekete terem, — az ártatlanságot a bűn tanyáján. És mikor a varja fölkap a házorom károgó­jára, mit is kiált csak: „Kár, kár Varga Pál Hogy a fejed áll.“ Vagyis, hogy megérett az igy megszólt em­ber akár a hóhér pallosára ! „Sok lúd disznót győz.“ Ez arról is szól, hogy a gyenge, nagy számban egyesülve letorkol­hatja az erőset. De más ám a ludról szóló igazság ebben: „Akármeddig neveled a libát, csak lúd lesz abból.“ Más szóval : akinek cinegefogó a feje, ab­ból a nevelés sem teremt bölcset. „Sok sas, sok dög.“ Mily remek, igaz képe az erőszaknak és következésének ; de szól ám a példabeszéd a sas nemes tulajdonságairól is, ami­kor mondja : „Sas nem fogdos legyet.“ Nem is illenék a hatalmas madár nemességéhez, hogy hitvány légybe vágja karmait; — intés ez a hatalmas embernek is, hogy kimélje gyenge embertársát. „Sokat akar a szarka, de nem birja a farka.“ Bizony nem is igen volt a világ folyásában annyi nagyot akaró, keveset biró emberszarka, mint ma van. „Csörög a szarka, vendég jön.“ Nem is ba­bona, mert a szarka nagyon szemes madár, ide­gent látva hangot ad s az idegen sokszor ven­dég is. „Hitvány madár, ki a fészkét' rutitja.“ Ma­dárra céloz, embert talál; mert bizony nem is ritka szerzet az az ember, akit hitványsága megront, hogy még saját fészkét sem kiméli meg: meg­szólja, rutitja. Szegény ember házát mondja fészkének, meg Lap-umls: mai szama, ÍO oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents