Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-02 / 27. szám
2 BÉKÉS 1911. julius 2. deui, mely tőkét s mellette egy kis kereskedelmi érzéket feltételez, hogy a gazda az ár- különbözeteket a maga javára használni tudja. Merjük mondani, hogy ha ezeknek a nagy szociális, népjóléti eszméknek a tanítók a maguk működési körében szószólói, vezetői lesznek, ha nemcsak a nevelésükre hízott gyermeksereget nevelik az élet számára, hanem felnőttek gazdasági kurzusát rendezik, a faiskola és tanítókért e tekintetben példát adnak és mutatnak, ez fogja valóra váltani azokat a vágyakat, melyek tanítói hajlékukban existentiájukért oly sokszor elhangzanak. A több termelésből bekövetkező teherbírás fogja a népért dolgozó köztisztviselőnek sorsát jobbra fordítani. Nekünk ebben a dologban az tetszik, hogy már nemcsak újságcikkeket írunk. Végre a régi jelszóért teszünk is. Kár volt eddig is várni. De mégis jobb későn, mint soha. Békésvíirmegyo közművelődési bizottsága. Bókósvármegye központi közművelődési bizottsága junius hó 28-án Gyulán, a vármegyeház helyiségében Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt közgyűlést tartott. Elnöki megnyitó után a bizottság ügyvezető titkára terjesztette elő az 1910—1911. évi időszakról, nagy gonddal összeállított részletes jelentését, melyet a gyűlés örömmel vett tudomásul. A tanfórfiak és nem tanférfiak által tartott előadások tiszteletdijának kiutalványozása iránt tétetett előterjesztés és bejelentetett, hogy a földmi velósügyi minisztérium által engedélyezett gazdasági előadások költségei kiutaltattak. Az 1911—1912. évi előadások ügyére vonatkozó s az illetékes minisztériumokhoz felterjesztendő kérvények bemutatása és jóváhagyása után alispán-elnök javaslatára a bizottság egy- akarattal az ügyvezető titkári állást újból Pál Ernő polg. isk. tanárral töltötte be. A legközelebbi gyűlés ideje szeptember hónap második felére tűzetett ki, mikor az 1911—12. évi időszak előadásaira vonatkozó előterjesztések tárgyaltainak. Az 1910—911. évi időszakról összeállított részletes titkári jelentésből vesszük a következőket: A közművelődési bizottság a letelt időszakban Bókósvármegye egész területén kifejtett kulturális munkájával bebizonyította, hogy nemes céljának teljesen megfelelt, feladatát komolysággal, cselekvő energiával és sikerrel oldotta meg. A megelőző években felébresztett és mindinkább jelentkező szellemi szükségletek okos és is van a hasonlóság : kicsi madár fészke fűszálból készül, szőrrel, tollal van bélelve — bokor ága hajlik reá, elrejti a fészekrabló elől; kicsi ember fészke a zsupos ház. Hálóhelyén, vackában tollas derékalj, párna hívogat; ráboruló ákác ágazata védi sok minden bajtól, adja az árnyékot, amelybe emberfia visszavágyik, bárhova veti is a sors natalma — mert ez a viskó neki édes otthona. „Ritka madár a jó asszony.“ Pedig abba az embei fészekbe az kell, mert a nélkül a legszebb ház is csak sivárság tanyája és ilyen tanyán sok a szégyen, a bánat, amiről aztán már „A verebek is csiripolnak.“ No de legyen elég ebből ennyi; mert ha a toliam nekiszilajodik, nehezen, vagy sehogy sem keríti annak a sornak a végét, amelyet a nép bölcsesége a madárból és természetéből kiteremtett Bevégzem tehát a sort a szalmafedelü viskók leghívebb barátjával, a háznóp gyönyörűségével, a füsti fecskével, mely istállóba,, eresz alá, de meg a kürtőbe is építkezik ; bizodal- mas barátsággal tekint a ház életébe ; szemem láttára költi ki és neveli fel kicsinyeit — elszáll télire délszaki vidék messze távolába; de hűségesen visszatér régi fészkéhez, hogy újból gyönyörköd tessen nyilaló röpülésével, fiainak ápolásával, etetésével, de azzal az egyszerű dalával is, amely már hajnalhasadtával hangzik föl és igy kezdődik: Kicsit a kicsinek, nagyot a többinek. Minden családos ember számára ez kincset érő példa ! célirányos kielógitóséről gondoskodott. E gondoskodás Békósvármegyében az önművelés vágyának öntudatra ébredésével nem kis feladatot rótt a bizottság vállaira. A megelőző évek tapasztalataiban megtalálta a bizottság a jelen évi időszakban is a maga fejlődése alapját. Fejlődésének és sikerének alapját képezték: A tervszerűen összeállított és minden irányú igényt kielégíteni tudó sorozatos előadások, melyek Bókósvármegye lakosainak szellemi szükségletéhez képest általános — és gazdasági szak- irányuak voltak. A jó és hasznos könyvek szétosztása s ezek felébresztése Urániái előadások tartása, melyek az isme- retnyujtás mellett alkalmul szolgáltak a lólék nemes szórakozására is. A központi bizottság a sorozatos előadásokat a folyó évben is, a helyi bizottságokkal egyetértőleg úgy állította össze, ahogy azt a vármegye egyik vagy másik helyén mutatkozó szellemi igények követelték. Nem zárkózott el a helyi bizottságok indokolt kívánalmai elől, sőt e kívánalmak képezték alapját az előadások összeállításának. Körültekintő munkájában, kiváló gondot fordított arra is, hogy a szabadoktatás körébe csak a tárgyilagos és valóban tudományosan leszürődött ismereteket vonja be, olyanokat, melyekkel a hallgatóság megélhetését, boldogulását előmozdítani remélte s egyben a műveltség egyszerű terjesztésén kívül, alkalommal szolgáljon minél szélesebb kaput nyitni a népkultura számára Az általános irányú előadások tárgyai kiterjedtek az ipar és technikája közegészségügy; a történelem; alkotmánytan; az irodalom; a földrajz; a természettudomány ; a társadalomtudomány összes ágaira. Az általános irányú előadásoknál is nagy gondot fordított a bizottság a gyakorlati irányra A gyakorlati irányt azonban a gazdasági szakismereteknél honosította igazán meg, ahol a szemléltető oktatást a rendelkezésére álló eszközökkel a logmesszebbme- nőleg alkalmazta A gazdasági előadások az üzemtani és okszerű mezőgazdaság, állattenyésztés, szőlőművelés, fatenyésztés, és a konyha- kertészet egész körét, úgyszintén mindazon védekezési módokat, melyek a gazdák a növények betegségei és a kártékony rovarokkal szemben függetleníteni képesek. A gazdasági szakelőadásoknál különös tekintettel volt az alföldi viszonyoknak megfelelő gazdasági ágak gyakorlati ismertetésére; a jelenleg alkalmazásban levő gazdasági rendszerek mellett, a legjobbnak a betanulására és végül különös gondot fordított a bizottság, az elhanyagolt gazdasági ágak megkedveltetósóre, mint az állat, a baromfi, tenyésztése és értékesítésére, a méhtenyésztésre stb. A sorozatos előadások kapcsán azt a nagy kulturális feladatot, melyet a folyó évben is maga elé tűzött, jó és hasznos könyvek, az egyes előadások népszerű nyomtatványainak, füzeteinek kiosztásával is igyekezett szolgálni. A szóbeli előadások mellett a műveltség leghatásosabb forrása a jó könyv. Ebből meríti népünk az olvasás szeretetét, az olvasás vágyát. Az a népréteg. mely tud is szeret is olvasni, az már a művelődésnek meg van nyerve. A vallás és közoktatásügyi minisztérium Gaál Mózes „Mesék a legnagyobb magyarról“ cimü müvének 500 példányát bocsátotta a bizottság rendelkezésére. A kiosztás céljából szerencsés kézzel megválasztott kis műben a legnagyobb magyar eszméje, rajongó hazaszeretete, közgazdasági tevékenysége, a mese egyszerű formájában annyi bájjal van megírva, hogy a legnagyobb hatással van a népietekre. Hasznosabb kis könyv még nem fordult meg a nép kezén. A kiosztott 500 példány nem 500 embert nyert meg a legnagyobb magyar eszméinek, hanem tízszer annyit. Az uránia előadások népszerű füzetei, mintegy 2500 darab, szintén kiosztás alá került. Alkalmas olvasmányul szolgáltak különösen egyszerű népünk körében, ahol könyvhöz jutni még mindig nehéz feladat. A földmivelésügyi miniszter a gazdasági szakelőadások népszerűsítése érdekében, az előadásokon közreműködő szakelőadóknak vezérfonalként leendő felhasználására a bizottság rendelkezésére bocsátotta „Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület“ kiadásában megjelenő „Köztelek olcsó könyvtára“ sorozatából 15 különféle müvét 275 példányban 245 K értékben. Ezen szakmunkák a gazdasági előadók között szótosztattak s nagymértékben hozzájárultak a tanulmányi eredmény fokozásához. A földmivelésügyi minisztérium a népies gazdasági előadások helyesebb alapon való szervezése céljából, több fontos gazdasági kérdésről 1—1 nyomtatott ivre terjedő ismertető füzeteket készíttetett kiváló szakemberek által. E füzetek népszerű formában ismertették mindazon gazdasági ágakat, melyekről a szakelőadók szóbeli közlés utján is részletes és kimerítő magyarázatot adtak A népszerű gazdasági füzetek községenként az előadók utján osztattak szót. A felnőttek oktatása terén igen helyes nyomokon jár a földmivelésügyi minisztérium, midőn kiváló szakemberek által megirt fontos gazdasági kérdések népszerű nyomtatványát a kisgazda ke zébe juttatja. A kiosztott és különféle gazdasági kérdéseket ismertető füzetek kisgazdáink kezében a leghasznosabb olvasmánnyá váltak. Köz- gazdasági életünk fejlődésébe csak ilyen módon vihetünk bele nagyobb élénkséget, hatalmasabb fejlődést. Az ily módon elvetett mag termő talajra talál; az a 10,200 népszerű tüzet mind földmivelő nép kezébe jutott, de nem nyersen, hanem megmagyarázva, megvilágítva, megértetve. (Vége következik.) 3587—1911. ikt. sz. . 392 1 — 1 Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1911. évre előirt hadmentességi adó kivetési lajstrom a kir. pónzügyigazgatóság által szám- vevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-c. Í6. §-a értelmében 1911. évi julius 3-tól iO-iss' a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1911. junius hó 30-án. Dr. Lovich Ödön polgármester. Tanügy. Németi József főgimnáziumi igazgató. A Tóth Árpád korai elhalózásával megüresedett igazgatói állás immár be van töltve. A főgimnázium fenntartók között létrejött szerződés értelmében az igazgató kinevezési joga a megyés püspököt illeti meg. Dr. gróf Széchényi Miklós püspök eme jogával élve. Németi József, főgimnáziumok lelkésztanárát, aki' egyben Gyula városa szülötte is, nevezte ki a gyulai főgimnázium igazgatójának. A kinevezési okmány csak az évi záróünnepély után csütörtökön délelőtt érkezett meg s az uj igazgatónak, aki alig pár évre terjedő tanári működés után, fiatal korban jutott a megtisztelő, de egyben reá súlyos kötelezettségeket, báritó megbízatáshoz, még aznap sokan szívélyesen gratulálták. A szerencse kivánatokhoz íüzzük a magunkét is, ama szivbeli óhajjal, hogy az ambiciózus fiatal igazgató sikeresen tölthesse be szép misszióját ad multos annos. Évzáró ünnepély a róm. kath. elemi iskolákban. Városunk legrégibb és legnagyobb kulturális szervezete a róni. kath. hitközségi iskolák. Ezen összesen 17 iskolába a jelén tanévben 1087 tanuló járt és pedig 537 fiú és 550 leány. Nyűgöd lélekkel megállapítható, hogy a taneredmény igen jó. Nem hagyhatjuk azonban külön dicséret és elismerés nélkül azon kitűnő sikert, melyet a leányiskolákban a női kézimunka tanítása terén az osztálytanító irgalmas nővérek növendékei mutattak fel. Ez messze felülhaladja az előirott tanterv és tananyag mértéké , valóságos művészet számba megy. Még pedig nemcsak egyesek mutattak fel kiváló sikerült dolgokat, hanem általában az összes növendékek valamennyien. Az oktatás alsó fokán is figyelemreméltó gondosság mutatkozik már a kötés, horgolás egyszerű munkáinál, de a felsőbb osztályok által bemu- tatottjtüzővarrás, sz nes himzés, betükivarrás, gyöngv- munka, szálhuzás, selyemhimzés és goblén-munka, ezek iparművészeti remekeknek mondhatók. A leg- hálásabb elsmeréssel adózunk Emília, Blanda és Leontina nővéreknek, kik e téren ily szép buzgalommal fáradoztak gyermekeink hasznára. Az Ízlés és szépérzék fejlesztését célzó eme munkálatokon kívül azonban láttuk ott, habár kissé elrejtették is,
