Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-06-25 / 26. szám
X 1^11. juníus 25. BÉKÉS 7 egyedül, vagy ifjabb dr. Zsilinszky Endre másodrendű vádlottal együtt és közösen szándékosan, de ölési szándék nélkül akként bántalmazta, hogy Achim L. Andrásnak május 15-én bekövetkezett halálát okozta. Igen, vagy nem?“ A 307. §. 1. és 2 pontja alapján ugyanezen bűntettnek erős felindulásban, valamint a megölt személy által előidézett erős felindulásban történt elkövetésére vonatkozó kérdések ennek folytán elestek ; végül igennel feleltek az esküdtek a 79 §. 1. pontja alá eső jogos védelemre vonatkozó kérdésre, mig a jogos védelem hatásainak félelemből, ijedtségből, megzavarodásból eredő tul- hágására vonatkozó kérdés szintén elesett. Ifj. Zsilinszky Endrére nézve az esküdtek minden kérdésre nemmel feleltek. A verdikt értelme a következő: Az esküdtek bűnösnek találták Zsilinszy Gábort a Btkv 306. § ba ütköző halált okozó súlyos testi sértés bűntettében, de egyúttal megállapították azt is, hogy Zsilinszky Gábor ezt a cselekményt a beszámítást kizáró jogos védelemben követte el. A bíróság most tanácskozásra vonult vissza, az esküdtek határozatát felülvizsgálta s miután azt alakilag szabályszerűnek találta, visszatért a terembe s elfoglalta a helyét. Az elnök bevezettette a vádlottakat s felolvastatta az esküdtszék határozatát. Nyomban ezután az összes jelenlevők felálltak s az elnök a szabályszerű „Őfelsége a Király nevében“ bevezető szavak után kihirdette a bíróság Ítéletét melylyel Zsilinszky Gábor és ifj. Zsilinszky Endre vádlottakat az ellenök gyilkosság büntette miatt emelt vád és következményeinek terhe alól felmentette s elrendelte azonnali szabadlábra helyezésüket. A felmerült 1346 korona 9 fillér bűnügyi költséget a kir kincsár terhére rótta. Az ítélet ellen a kir. ügyész semmiségi panaszt jelentett be és kérte vádlottak vizsgálati fogságának fentartását. A bíróság azonban szabadlábra helyező határozatát fentartotta. Az őrök levették puskáikról a szuronyt s azt hüvelyükbe rejtették. A közönség az Ítéletet minden tünietés, tetszés és nem tetszés nyilvánítása nélkül fogadta, ami olyan fokú intelligenciát és önuralmat feltételez, amilyennel Gyula város közönségén kívül — tapasztalatunk szerint — egyetlen hallgatóság sem rendelkezett c A Zsilinszky-fiuk nyomban szabadon bocsáttattak^] Tanügy. Évzáró vizsgálatok. A főgimnáziumban az évzáró vizsgálatok f. hó 16 án kezdődtek és 24-én, szombaton fejeződtek be. A tornavizsgálat nagy közönség részvételével múlt vasárnap folyt le, a melynek főbb pontjait az I.-II, III-V. és VI. VIII. osztályok versenytornázása képezte. A versenyek győztesei az évzáró ünnepélyen kapják kézhez a tutalmakat. Az évzáró ünnepély különben, mint minden évben, ez idén is, juuius hó 29-én Péter- Pál napján lesz. A tanuló ifjúság e napon reggel 8 órakor a józsefvárosi templomban Te Deumot és- ünnepi sz'ént misét hallgat, amelyen a főgimnáziumi énekkar Dumont dur miséjét fogja előadni. Utána a főgimnázium tornatermében fog az évzáró ünnepély lefolyni, mely után az ifjúság osztályába vonul, ahol kiki megkapja bizonyítványát. Beiratások a tanév végén a gyulai főgimnáziumban. A szeptember hó eljén tartandó rendes beiratáson kívül julius hó 1. és 2.án d. e. 8—12 ig is lesznek beiratások a főgimnáziumban. Ezen beiratkozásra az I. osztályba a főgimn. szerződés 10. § a értelmében elsősorban gyulai és békésvármegyei katholikus ifjak, azután Gyula város más v vallásu lakosok fiai jelentkezhetnek. A többi osztályba II—VIII-ig a helybeli gimnáziumban járó tanulók iratkozhatnak be az év végén. A fölvétel föltételei a következők: a) Az I. sztályba csak oly növendékek léphetnek, akik életük Kilencedik évét betöltötték, de 12 évnél nem idősebbek; arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt, mutatnak elő. A fölvételnél ezenkívül a tanuló születési anyakönyvi kivonatát és ujraoltási bizonyítványát tartozik benyújtani, b) Felsőbb osztályba csak oly tanuló léphet, aki az előzőző osztálybeli tárgyak mindegyikéből — ide nem számítva a rendkívüli tárgyakat — legalább elégséges osztályzatot nyert. Az év végén történő beiratkozásra nézve vallás és közokt. minister a következőket Írja elő: 1. A tanév végén beirt tanulók szintén az igazgatónál hagyják iskolai bizonyítványaikat s megkapják a rendes bírálati igazo- lódást. 2. A fölvételi dijak e tanulóktól is azonnal beszedendők. Ha a tanév végén fölvett tanufók a jövő szept. 4-ig bezárólag az osztályfőnöknél személyesen nem jelentkeznek, nemcsak a belépésre való jogosultságukat, hanem a befizetett fölvételi dijat is elveszítik. 3. Levélben vagy írásban való jelentkezésnek helye nincs. A főgimnázium segélyegyletéhez segélyért, vagy az alumneumhoz nyújtandó folyamodások legkésőbb augusztus hó 25 ig az igazgatóhoz nyújtandók be. Az igazgatóság. Tandíj-kárpótlás megtagadása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter elutasította a csabai ág. ev. egyház hitközségének iskolaszékét dologi tandíj - kárpótlás iránti kérelmével, mert megállapította, hogy a tandíj címén szedett összegek a tanítók javadalmazására vétettek annak idején igénybe, ezért pedig a tanítók már kárpótoltattak. Breznyik ösztöndíj. A selmeci ev. líceum országos birü igazgatója, ki Csabán kezdte meg tanári működését, a csabai ev. főgimnáziumban 6000 koronás alapítványt tett oly éretségizők számára, akik minden osztályban jelesek voltak. A 300 koronás ösztöndíjat az idén Baukó András VIII. o. tanuló, Baukó András csabai gazdálkodó fia nyarte el. Gróf Almásy Dénes gyulavárii uradalmának dénesmajori urad. iskolájában f. hó 21-én volt meg az évi záró vizsgálat, hol Almásy Denise grófnő kitartó odaadással hallgatta .végig az egyszerű béres gyerekek feleletét. A vizsga végén minden növendék szép ruhaneműt kapott s a kiosztást maga a gróf- kiasszóny eszközölte. Igazán szép látvány tárult elénk, midőn a kíváncsiságtól s az örömtől piros arcú béres gyerekek által körülvett grófnőt szemléltük nemes cselekedetének gyakorlásában. Szép beszédet mondott Kovács Sándor VI. oszt. növ. az iskola 25 éves fenállásának emlékére. Hyross László urad. erdész pedig 9 drb. értékes könyvet ajándékozott a legjobb tanulóknak. IEEE ire Előfizetési felhívás a „Békés“ 1911. év második évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czime alatt küldendő be. A Békés szerkesztősége és kiadóhivatala. A gyulai római katholikus esperesi kerület folyó hó 17-én tartotta ülését Békésen Kny Antal espereskanonok elnöklete alatt. Egyben búcsút véve a kanonoki kineveztetése folytán rövid idő múlva Váradra beköltöző közszeretetben álló esperestől. Az esperesi ülésen, amelyen a felhalmozódott kerületi ügyek intéztettek el, resztvettek Kny Antal espereskanonokon kívül dr. Lindenberger János, Apostol Ubald, Nemecskéy Andor, Bázár Gyula, Szirtes Antal, Buszka Zoltán, Damanek Pál és Porner Antal plébánosok, illetőleg káplánok, akiket a szives házi gazda kedves vendégül is tekintett. Érdekes közigazgatási biróségi határozat. A magyar kir. közigazgatási bíróság Békésvármegye közigazgatási bizottságának a szarvasi legtöbb adót fizető községi képviselők 19*11. évi névjegyzéke ügyében hozott határozata ellen beadott panaszok folytán következő ítéletet adta: A m. kir. közig, bíróság a panasznak helyt nem ad. Az 1886. évi XXII. t. c. 42. §-a csak a szavazattal biró elöljárói állásnak a virilis vagy választott képviselői jogok gyakorlásával való összeférhetetlenségét mondja ki, azt azonban a törvénynek, sem a 42. §-a, sem más rendelkezése nem tiltja, hogy a községi elöljáró a virilis névjegyzékbe felvehető, vagy községi képviselővé választható legyen. A törvénynek ezzel ellenkező értelmezése mellett a községi elöljárók, elöljárói megbízatásuk megszűnte után legalább egy évig a képviselőtestületből kizárva lennének, ami a törvény- célzatával sem volna összegyezhető. Azon elöljáróra nézve tehát, aki a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe felvétetik, vagy képviselővé választatik és elöljárói állását megtartja, ugyanaz az összeférhetetlenségi eset keletkezik, mint annál a képviselőnél, aki szavazattal biró elöljáróvá választatik, hogy t. i. az elöljárói állás mellett a választott vagy legtöbb adót fizető képviselői jogokat nem gyakorolhatja s mind e 2 esetben az ilyen elöljárónak helye a képviselőtestület választott, vagy legtöbb adótfizető tagjai sorában az idézett törvény 42 §-a rendelkezéseinek alkalmazásával töltendő be. Ezért alispán a közigazgatási bizottság által helybenhagyott határozatával törvényszerűen rendelte el Kovács János szarvasi község- birónak a községi legtöbb adótfizető képviselők 1911. évi névjegyzékébe való felvételét; s miután panaszló a felvételt csupán a nevezettnek elöljárói állása szempontjából kifogásolja, a bíróság, a panasznak helyt nem adhatott. A vármegyei bizottsági tagválasztások ellen beadott felebbezések elintézése céljából a vármegyei állandó biráió-választmány Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt folyó hó 21-én ülést tartott, amelyen jelen voltak : dr. Martos József és Schmidt József bizottsági tagok. A múlt évi decemberben megtar- sott megyebizottsági tagválasztások ellen beadott panaszokat (5) a vármegyei igazoló-választmány elintézvén, a hozott határozatok ellen három rendbeli felebbazés adatott be. Gyulán az első kerületben megtartott választást az igazoló-választmány — panasz hiányában — hivatalból felülvizsgálván, a választást — dacára annak, hogy bizalmi férfiak a választásnál alkalmazva nem voltak, mégis megerősítette, mivel a választás megnyitása idejében a választók közül senki sem volt jelen és igy az elnöknek nem volt módjában bizalmi férfiak megválasztására a választókat felhívni. Az igazoló-választmánynak a választást megerősítő határozata ellen felebbezés adatott be, amelyet azonban a bírói választmány hivatalból visszautasított, mivel a választmány ellen annak idején panasz nem tétetvén, a választást jóváhagyó igazoló-választmányi határozat ellen most már nincs felebbezésnek halye, tehát az mint meg nem engedett, visszautasítandó volt. — Szarvason a IV. kerületben megtartott választás alkalmával az elnök Grimm Mórt, Benka Gyulát, Kiss Györgyöt és Mcdvegy Mihályt jelentette ki megválasztottaknak. Az igazoló-választmány a választás eredményét felebbezés folytán akként helyesbítette, hogy figyelembe véve a házszámozással el nem látott és az elnök által figyelembe nem vett szavazólapokat és Boszik Györgyöt, Grimm Mórt, Liska Sámuelt és Kiss Györgyöt jelentette ki megválasztott megyebizottsági tagokul. Ezen határozat ellen Haviár Gyula, a volt választási elnök, valamint Demcsák György és társai felebbeztek. Az állandó bíráló választmány kimondotta, hogy az igazolóválasztmány helyesen állapította meg a legtöbb szavazatot nyert egyéneket, azonban Liska Sámuel és Kiss György választását mégis megsemmisítette, mert konstatáltatok, hogy Vitális Pált jogtalanul utasította vissza az elnök. Ha pedig ez a szavazat figyelembe vétetik, ez esetben Liska Sámuel, Kiss György, Medvegy Mihály és Benka Gyula egyformán 77—7 7 szavazatot kaptak. Ez esetben azonban sorshúzásra lett volna szükség arra nézve, hogy melyik kettő legyen a 4 közül a megválasztott törvény- hatósági bizottsági tag. Ez azonban nem történt meg, ezért két tagsági helyre uj választást kellett elrendelni. A most említett két ügynek slőadója dr. Daimel Sándor vmegyei főjegyző. — Gyulán a második kerületben megválasztott dr. Jeszenszky Nándor választását az igazoló-választmány felebbezése folytán megsemmisítette, mert nevezett bizottsági tag megválasztása érdekében személyesen oly módon folyt be a választásba, hogy megválasztása nem tekinthető a választók szabadakarata megnyilvánulásának. Az állandó biráió-választmány dr. Vangyel Eudre vm. aljegyző előadása alapján Jeszenszky felebbezésének elutasításával, a választás megsemmisítését helybenhagyta. A vármegye közúti alapjának 1909—10. évi zárószámadása a közigazgatási bizottság által felülvizsgáltatván, mielőtt a törvényhatósági bizottság elé terjesztetnék tárgyalás ós megállapítás végett, a közúti törvény értelmében a vármeg^ alispánja ál-
