Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-25 / 26. szám

BÉKÉS 1911. junius 25. 6 azt mondja, hogy nem emlékszik biztosan, hogy volt-e bot Achimnál. A kérdések Az elnök ezzel a bizonyítást befejezettnek jelenti ki és fölkéri az ügyészt, tegyen indít­ványt a kérdések föltevésére vonatkozóan. Az ügyész a következő két főkérdóst indítványozta: I. főkérdés. Bünös-e Zsilinszky Gábor elsőrendű vádlott abban, hogy 1911. május 14-ón reggel Csabán Achim Andrást Mészáros- utca 5. szám alatti lakásán testvérével, Zsi­linszky Endre dr.-ral együtt közösen, vagy egyedül a fejére tett botütéssel és a bűnjelek közt elhelyezett pisztolyból két ráirányított lövéssel, előre megfontolt szándékkal megölte. Igen, vagy nem ? II. főkórdós. Bünös-e ifj. Zsilinszky Endre dr., másodrendű vádlott abban, hogy 1911. május 14-éiFreggel Csabán. Achim Andrást la­kásán testvérével, Zsilinszky Gáborral együtt, közösen vagy egyedül, a fejére mórt bótütós- től előre megfontolt szándékkal megölte. Igen, vagy nem ? Kenedi dr. védő azt az óhajtását fejezi ki, hogy a bíróság úgy tegye föl az első kérdést, hogy elsőrendű vádlott a büntetőtörvónykönyv 307. szakaszába ütköző erős felindulásban elkö­vetett halált okozó súlyos testi sértésben bünös-e A második kérdésbe pedig vegyék fel a jogos védelemre vonatkozó kérdést. Az ügyész tiltakozik az ellen, hogy Zsi­linszky Gáborra vonatkozólag föltegyók a halált okozó testi sértésre vonatkozó kérdést. Az elnök fölfüggeszti a tárgyalást s a bíró­ság visszavonul a kérdések megszövegezése végett. Ötödik nap. Az ülésnek reggel 9 órakor történt meg­nyitásakor Werner Gyula könyvelő tanúként jelentkezett, aki elmondja, hogy ez évi május 13-án szombaton estefelé az utcán találkozott Achim Andrással, akinél bot volt. Kepich védő kivánságára kihallgatják Szabó Emilnót, aki azt vallotta, hogy utánna gon­dolva a törtónieknek, Achimot ő nem május 13-án; hanem május 9-ón látta Fényes Samu kéri három hordárnak a meg- idózósét, akik Achimnak május 13-án a pakk­ját vitték. A törvényszék ezt elrendeli. Másfél óra alatt a hordárok Haraszti auto­mobilján megérkeztek Csabáról, de egyik sem emlékezett arra, hogy május 13-án volt-e bot Achimnál, vagy sem. A délelőtti tárgyalás folyamán Kurcz Antal vizsgálóbírót is kihallgatták egy lényegtelen körülményre. Ezután megkezdődött a bíróság által megállapított kérdések felolvasása, mely több, mint fél óráig tartott. A megszövegezett kérdések Összesen 29 kérdést adtak az esküdteknek. A kérdések két csoportra oszlanak. Az egyik csoport Zsilinszky Gáborra, a másik Zsilinszky Endrére vonatkozik. Az első csoportban 11, a másodikban 15 kérdés van. Az első főkórdós minda két csoportban az előre megfontolt szán­dékkal elkövetett emberölésre az ügyész által javasolt kérdéseket tartalmazza. Azonkívül föl­teszik a kérdést a szándékos emberölésre és a halált okozó súlyos testi sértésre is. Ezenkívül még számos mellókkórdóst intéznek az esküd­tekhez. Zsilinszky Endrére vonatkozóan töltet­ték a bünsegódsóg kérdését is Kenedi Géza dr. védő semmisegi panaszt jelent be a föltett kérdések miatt és sommiségi panaszt ad be az ügyész is, mivel szerinte a tárgyaláson nem nyert beigazolást, hogy Achim bottal támadott volna, vagy hogy Zsilinszky Endrét legyűrte volna ágyra. Kenedi Géza védő megjegyzi, hogy az ügyész a tanúvallomások elbírálására nines hivatva, ez az esküdtek dolga és bejelenti, hogy a közvádló eme kritikája miatt semmiségi panaszt jelent be. Keppich dr. védő, vódőtársa előterjesztésé­hez hozzájárul. Kéri az elnököt, hogy a kérdé­sek tanulmányozása végett szünetet adjon. Az elnök a tárgyalást felfüggeszti és dél után 3 óráig szünetet ad. A délutáni tárgyalást 3 órakor nyitotta meg Gálbory elnök. A délelőtt felolvasott kérdéseket a törvény­szék végérvényesen fentartotta. Ez ellen Kepich védő semmiségi panaszt jelentett be. Közben jelentkezik Koltay Ármin dr. és Ferber Elek tanúnak, de az elnök, mivel a bi­zonyítás le volt zárva, nem hallgatta ki őket. Achimná a hallgatóság második sorában ül két leányává Az első sorban Zsilinszkyók fog­laltak helyet Egy úri asszony a hallgatóságból megjegyzést tesz Achimnóra, amely ilyenfólekóp hangzik : Ilyen alakokkal nem ülök együtt. Erre Achimnó és két leánya kimennek a teremből. A vádbeszéd A perbeszédeket Liszy Viktor dr. főügyészhe­lyettes vadbeszéde kezdi meg. Szomorú kötelességet teljesít — úgymond — a midőn két intelligens embert ültet a vádlottak padjára, de ő nem tesz különbséget ur és paraszt között. Nem kívánja az esküdtek hangulatát pro vagy kontra befolyásolni, csak kizárólag a tényeket kivánja ismertetni. Rész­letesen ismerteti a tényállást. Elmondja, hogy a vádlottak beismerték, hogy Adumhoz azért mentek, hogy felelősségre vonják. Mikor reggel felkeresték Achimot, »Dögölj meg kutya!« kiáltással lelőtték. A szándékosságot a kihallgatott tanuk kétséget ki­zárólag beigazolták, különösen Staffel tanú, a kinek május 9-én a vádlottak egyike már jelezte, hogyha Achim bántani fogja atyjukat, leszámolnak vele. Ebből látható, hogy a vádlottak előre megfontolt szándékkal követték el tettüket. Ezután áttért a másodrendű vádlott, Zsilinszky Endre ténykedésére, a kiről azt mondja, hogy nemcsak segített, hanem segítőtársa volt az elsőrendű vádlottnak. A vádlot­tak azzal védekezaek, hogy ők jogos védelemből kö­vették el cselekedetüket. Hát lehetséges az, a mi­kor a vádlottak a sértett lakására behatolva Achi­mot megtámadták, hogy jogosan védekeztek? Éppen megfordítva áll a dolog. Achimnak volt oka önvé­delemből kidtasitani őket lakásából, azt jogosan tette. Achimné ügyvédje A főügyészhelyettes vádbeszéde után az elnök fdszólitja Acrhimné magánjogi képviselőjét, Fényes Samu dr-t, hogy adja elő mondanivalóit. Fényes Samu így kezdi beszédét: Esküdt uraim, a kártérítési kérdést az egyén tői nem lehet elválasztani. Ezért szükséges, hogy Achimot jellemezzem Achim olyan ember volt, aki akármit mondanak az előráncigált tanuk vallomásai, sok jót tett. Uj korszakot nyitott Csabán, Beszélni akar tovább, azonban az elnök figyel­mezteti, hogy neki csak a kártérítésre vonatkozólag van joga beszélni. Kenedi Géza védbeszéde Kenedi Géza dr. védő: — Esküdt uraim, az a hely, a hová önöket a közélet szólította, hogy embertársaik fölött Ítélkez­zenek. a 12 apostol működésére emlékeztet. Önök is tizenketten vannak. A megváltó mondta, hogy meg ke l bocsátani a bűnösöknek. Régebben is volt verdikt, szükség volt rá, mert a bíróság egymagá­ban nem ismérte a tetteseket. Ezekben igazították el a bírókat az esküdtek. Először az esküdszéki in­tézmény az angol jogba került, azután került a mi igazságszolgáltatásunkba. Éppen ebben az esküdt­széki intézményben bízik. Nem vár mást az esküdt- tektől, csak azt, hogy a törvény szerint Ítéljenek. A törvény a gonosztevőknek ellensége, de az igazság­nak barátja. A törvényben az is megvan, mikor van helye a felmentésünk. Biró, vess számot a lelked­del ! A törvény nemcsak büntet, hanpm igazságot is szolgáltat. Tisztel esküdt uraim, a szerencsétlen tett nem jelent meg meteorként az égen. Minden cselekedet­nek oka van a természetben. Keresni kell tehát a cselekedetek igazságosságát és igazságtalanságát egyaránt. Keresni kívánj i a dráma rugóit és eljut a »paraszt« szóhoz. Ez a kifejezés nem megalázó Az ur és paraszt valamikor régen eg)formák voltak. Ő is ott nevelkedett fel közöttük. A bátorságot, a jóindulatott a magyar parasztoktól tanulta. Többet is tett a parasztért, mint a nagyszájuak. De nem­csak ő, hanem más is Csabán azonban fordított állapotok uralkodtak. A csizma és a nadrág örökös harcban állo tak egymással. A uadrágos ember alsó­rend ü lény volt ott. így megmérgezni a társadalmat bűn. Achim Andrásnak megadja a tiszteletet, a mit ő nem adott meg embertársainak. Osztályhaicot szított, rágalmakkal, erőszakkal igyekezett hatalmát öregbíteni. Elhibázott élet volt az ő élete. Más is van igy, de ha jó környezetbe kerül, megjavul. Achim környezete rossz volt. Vizsgálja, hogy m,t tett Achim tulajdonképpen. Gazdasági jólétet terem tett? Ugyebár nem. De egy érdeme van, az, hogy az angol fegyvergyáripart előmozdi'otra. Megrágal­mazott mindenkit. Nem akar rosszat mondani róla, de kénytelen a két fiú érdekében. A rágalom és a terror minden államot akadályoz az előrehaladásban. A ki embertársai felvilágosításává1 akar haladni, megtalálja munkatársait. A ki rombolással akar érvényesülni, annak csak himpellérek a segítőtársai. Csabán annyira elmérgesedtek az állapotok, paraszt és ur között annyira kiélesedtek az ellentétek, hogy az urak kénytelenek voltak a paraszt-regime ellen hadisorba állani. Fegyverkeztek és ebben a fegyver­kezésben a Zsilinszky-családnak jutott a szerep, hogy mérkőzzék Aehim Andrással. Aehim nem lett volna a vak végzet áldozata, ha nem kényszeríti az urakat arra, hogy revolvert hordjanak. Itt a szeren­csétlen fiatalember gyilkosság büntette alatt. Ennek a büntetése halál vagy tizenöt évi fegyház. Meg­cáfolja az ügyésznek a szándékosságra vonatkozó állításait és ezután azt mondja, hogy nagyon meg kell fontolni a következményeket. Két fiatalemberről van szó, akik atyjuk és csa­ládjuk iránti szeretettel és fájdalommal nem lehet­nek erkölcstelenek. Pedig a gyilkosság indokainak azoknak kell lenniök. Egy dolog kimaradt a vádirat­ból : a szeretet. Akikben nemes indulatok vannak, vagy akik tunyák, nem képesek gyilkosságra. Itt, ennél a két fiatalembernél, az apai szeretet zavarta meg a józan gondolkodást. Jézus is nemes indulat­tal verte ki a kufárokat a templomból. Tiszteli a törvényt, de a törvény nem egyedüli biztosítéka a társadalomnak. A társadalom biztosítéka az erkölcs, ez a törvény alapja is. Azt mondja az írás : Aki fegyvert húz, a fegyvertől hal meg. Aehim mindig fegyverrel dolgozott és végzetét ennek köszönheti. Fejtegeti ezután, hogy a gyilkosságot nem előre megfontolt szándékkal követték el a vádlottak, mert az előre megfontolt szándéknál erkölcstelen célok kell, hogy vezessék a teltet. A törvényben nincs kimondva, hogy nem erkölcstelen indoku gyilkosságot büntessenek, de ennek gyakorlását a bíróra bízza Ne merje tagadni senki, hogy a szere­tetnek nincsenek jogos felháborodásai. Igen sokszor fordul az elő. Éppen úgy elhomályosítja az ilyen felháborodás a gondolat t, mint a többi másféle in­dulat. Mikor az ügyész ur idejött, csak a törvény- könyvet hozta magával, az evangéliumot otthon fe­lejtette. Az erkölcsi kódexet az a ztalfiókjában hagyta. Tagadja, hogy ez az igazság keresése. Érvek bizo nyitják, hogy Aehim tanúi meg voltak felemlítve. Ha tudtak volna is igazságot vallani, nem bírtak a befolyás hatása alatt Precizirozza a szakértők véle­ményét és nyilvánvalóvá teszi a tanuk meg nem álló vallomását. Ne higyjék — úgymond — hogy az igazságot a törvény rideg betűi nyomán meg­találhatják. Önöket, esküdt uraim azért hívták ide, hogy a törvényt hússal, csonttal, élettel, lélekkel ruházzák fel. Éz vezett itt most az igazsághoz. Ne dobják be, esküdt uraim, ezt a két szerencsétlen fatal embert abha a Molochba, amelyet Aehim gyű­lölete fütött be. Jézus szavaival fejezi be beszé­dét, aki egy bűnösnek azt mondta: Menj és ne vét­kezz többet! Teljes felmentést kér. A remek be­széd, mely leirhatlanul mély benyomást keltett és amelyet lapunk jövő számában egész terjedelmében közölni fogunk két és egynegyed óráig tartott. Ke­nedy dr. védőbeszéde után az elnök szünetet adott. Keppich dr. védbeszéde Keppich Frigyes dr., a másodrendű vádlott védője mond rövid védbeszédet. Megállapitandónak tartja, hogy közös cselekedetről itt szó sincs. Rész­letesén boncolgatja a pör anyagát és tagadja a vád részéről kifejtett következtetéseket, a melyek­nek nincs más céljuk, mint az ölés bizonyítása. Nincs igazolva, hogy Zsilinszky Endre előmozdította a tettet, mert Browningnak nem kell segítőtárs, az magától is végez. Aehim vallomásán sem lehet el. indulni, mert Aehim kétféleképpen is vallott. Nagyon rapszodikusak voltak a vallomásai Achimnak, a ki a fajdalom és a düh hatása alatt vallott. Az erkölcsi tanuk igazolták, hogy a Zsilinszky fiuk gyengéd lelkületű emberek voltak és még a csirke vérétől is irtóztak. Ezután foglalkozik a tanúvallomásokkal és végül teljes felmentést kér. . Az elnök a tárgyalás folytatását holnap dél­előtt fél kilencz órára hatasztotta. Hatodik nap. A verdikt. Szombiton reggel fél 9 órakor a tárgyalás I megnyittatván, újra felolvastattak a kérdések, amit az elnök egy óráig tartó s az esküdtekhez intézett magyarázata követett. Körülbelül fél 11 óra tájban vonultak vissza az esküdtek tanácskozásra. A közönség az épület folyosóin találgatta ezután, hogy mi lesz a verdikl. És evvel órák hosszáig szórakozhatott, mert az es­küdtek csak egynegyed 3 órára lettek készen hatá­rozatukkal. Az esküdtek főnöke : dr. Igaz Pál bé­kési ügyvéd halálos csendben hirdette ki az esküd­tek igazmondásat, amely a következő volt: A kir. törvényszék által összesen feltett 29 kér­dés közül az esküdtek nemmel feleltek Zsilinszky Gábort illetőleg a Btkv. 278. §-ába ütköző gyilkos­ság b ntettére, a 279. §-ba ütköző szándékos ember­ölés bűntettére, a 280. §. 1. és 2. pontja alá eső, erős felindulásban, valamint a megölt személy által okozott súlyos sértés folytán keletkezett erős felin­dulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettére vonatkozó kérdésekre; ellenben igennel feleltek a 306. §-ba ütköző, halált okozó testi sértés bűntettére vonatkozó következő szövegű kérdésre: „Bünös-e Zsilinszky Gábor elsőrendű vádlott abban, hogy Békéscsabán 1911. évi május hó 14. napján Aehim L. András volt békéscsabai lakost, ennek lakásán

Next

/
Thumbnails
Contents