Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-06-04 / 23. szám
1911. junius 4. KÉKES 3 Gyulavárosának husvizsgálati szabályrendelete ellen Najmann György és társai által beadott feleb- bezés dacára a törvényhatóság a szabályrendeletet az állatorvos javadalmazására vonatkozó 35-ik szakasz kivételével jóváhagyta és a vágatási dijakat nem szállította le. Mivel pedig ezek a dijak jövőben igen tetemes összeget fognak kitenni, ez okból azt nem lehet átengedni az állatorvosnak. Uttasitta- tott tehát a képviselőtestület, hogy az állatorvos javadalmazását fix összegben — esetleg a vágatási dijak három évi átlagának figyelembevetelévei állapítsa meg. A közgyűlés azt sem engedte, meg, hogy a piaci husvizsgálatokért dij szedessék, mert ez az állatorvos hivatalos kötelessége. Elénk és magas színvonalú vita kerekedett Versecz város körnatánal, amely azt célozta, hogy a vármegye a folyton emelkedő katonai terhek ellen tiltakozzék* Az állandó választmány azt javasolta, hogy a vármegye ne Írjon fel, mert a felírásnak most midőn az egész ország és a parlament érdeklődése úgyis fel van keltve a parlamenti tárgyalás alatt levő katonai javaslatok iránt, semmi különösebb értelme nem volna. Ezzel szemben Veres József, dr. Berényi Ármin és Grünfeld Jakab, a közgyűlés által nagy figyelemmel hallgatott felszólalásaikban a felirat mellett foglaltak állást. A törvényhatóság a beszédek hatása alatt a katonai terhek fokozása ellen való tiltakozás céljából, felirat küldését határozta el. Jásznagykunssolnok vármegyének a Duna—Tisza csatorna létesítésének elhalasztását célzó köriratát a törvényhatóság nem támogatta. Hozzájárult a bizottság Bácsbodrog vármegye azon köriratához, melyszerint a fegy vergyakorlatra behívott tartalékosok családjai segélyezendők lennének; továbbá Somogy vármegyének az örökösödési adó tervbe vett felemelése ellen és Sopron vármegyének a Lajtha vizének elvezetése ellen, végül Somogy vármegyének az igazolványos altisztek elsőbbségét biztositó 1873. 11. t.-cikk módosítását célzó körirataihoz. Máramaro's vármegyének az erdőőrök államosítását tárgyazó köziratát, valamint Csanad vármegyének a községi orvosok nyugdíj intézetének felállítását sürgető köriratait tudomásul vette, utóbbit azért, mert a nyugdíj intézet felállítása — a belügyminiszter kijelentése szerint — folyamatban van. Budapest fő- és székváros megkeresése folytán Tisza Kálmán szobrára a törvényhatóság 100 koronát szavazott meg; ennél a tárgynál felszólalás nem is volt. Elhatározta a törvényhatóság hogy az Orosháza—hódmezővásárhelyi-ut helyett az Orosháza-—szentesi törvényhatósági útnak államosítását kéri a minisztertől. A gyomai utibizottság kérelmére az endrődi vashid létesithetése céljából a törvényhatóság évi 2500 korona állandó segélyt szavazott meg a közúti alap terhére, hogy ennek alapján a község nagyobb összegű kölcsönt vehessen fel. Ebből 1500 koronát kompfenntartási és útfenntartási segély címén eddig E szavakra én a két narancsot erősen megszorítottam s kezemet hátratéve azt mondtam : — Nem adom ! Édesapámat meglepte a gyermeki dac, szé- gyelte magát a herceg előtt s haragosan, botját felemelve, kérdé tőlem : — Miért nem adod ? Erre újra dacosan feleltem : — Nem adom, mert ez az enyém. Apám újra haragba jött, de őt a herceg le- csillapitá s azután a herceg hozzám jővén, arcomat megsimogatá s e szavakat mondá; — Derék gyerek vagy fiam. A tied ez a narancs Soha se tartsd gráciának, ha oda kell adnod, ami a tied. E szavakat — úgymond Deák Ferenc — soha se felejtettem el, gyakran eszembe jutottak akkor is, mikor a bécsi kormánnyal alkudoztunk II. .,Magad légy olyan ember, mint amilyennek fiadat szeretnéd.“ E bölcs mondásnak szintén története van, melyet én mondok el. 1872. évi karácsony előtf való nap délutánján meglátogattam Deák Ferencet „Angol Királynő“ szállodai lakásán. Szerencsére nehány percig maga volt. — Azért jöttem kedves bátyám, hogy megkérjem, engedje meg, hogy fiamat ide elhozhassam. is kapott a község; a többlet tehát csak 1000 korona. Az alföldi gazdasági vasútnak azt a kérelmét, hogy a vésztői, békési és tótkomlósi állomásain a vármegye részére csupán a feladott áruk után engedélyezett vámszedési jogról mondjon le a vármegye, elutasította törvényhatóság, mert a vasútnak rohamos fellendülése egyáltalában nem igazolja azt az állítást, hogy a vámszedési jog káros hatással lenne a vasút forgalmára. A megfelebbezett ügyek között Békéscsaba községnek a szeszadópótlék megszüntetését kimondó határozata feloldatott és uj határozathozatala rendeltetett el'. Az endrőd—kondorosi vicinális ut egy részének kiépítésére vonatkozó Endrőd községi határozat a felebbezés elutasításával helybenhagyatott. Vésztő községnek a kolera elleni védekezés tárgyában hozott határozata, amely szerint a kért artézi kutak létesítése megtagadtatok, a községi orvos fellebbezése fo ytán feloldatott és uj határozat hozatala rendeltetett el. Hubert Károly köröstarcsai állatorvosnak fe- lebbezése, napidijának kiutalását megtagadó határozat ellen, elutasittatott. Andrássy János volt békési főpénztárnokot a község azzal a kérelmével, hogy feltüggesztesének ideje alatt visszatartott fizetése részére kiutaltassák, elutasította. A törvényhatóság nevezettnek a község határozata ellem felebbezését elutasította, mert a visszatartott fizetéshez jogigénye nincs. Csorvás községnek a községház építése tárgyágyában hozott határozata és a kölcsön felvétel, jóváhagyatott — felebbezések elutasitásável —azért, mert az építkezésre szükség van és mert a községi pótadót csak 4%-al emeli. A fizetésemeléseket, személyi pótlékot stb megtagadó községi határozatok ellen beadott felebbezssek kivétel nélkül elutasítottak azért, mert a községek önkormányzati jogába a vármegye nem avatkozhat be^ Érdekes Kétegyháza község határozata, amely szerint a községi rendőrök fizetés felemelése helyett évente 14 napi aratási szabadságot engedélyezett A törvényhatóság természetesen nem hagyta jóvá a határozatot, mert az közbiztonsági szempontból kifogás alá esik. Gyula város által a nagymagyarvároson létesítendő artézi kút helye ellen beadott felebbezés elutasittatott és a képviselőtestület által kijelölt hely (Kulcs- és Enyves-utca keresztezésénél) fogadtatott el. Ennél az ügynél dr. Jeszenszky Nándor a kijelölt hely ellen, Csőké István pedig, védve a nagymagyarváros érdekeit és a képviselőtestület határozatát, amellett foglalt állást; az előadó felszólalása után azonban a jelenvolt 8 bizottsági tag közzül 5-én a város határozata mellett, 3 án pedig a mellett szavaztak, hogy a kérdéses kút a Szent István-utcán létesittessék, igy a képviselőtestület határozata áll meg. Körösladány község dr. Török Ödönnek a község érdekében egy hagyomány érvényesítése körül — Hány éves a fad ? — Negyedfél. — Miért akarod ide hozni ? — Hogy kedves bátyámat láthassa, azt hiszem, akkor különb ember lesz belőle. — Ostoba beszéd. Rossz kedve volt az öreg urnák, nem szólt többet s én sem hoztam a dolgot elő többé, noha tervemről le nem tettem. A következő nyáron gyakran kivitem a kis fiút üz állatkertbe. Ott találtam egyszer. Deák Ferencet Kvassay Laci társaságában, amint nézte Casanova asszony oroszlánait és kezében fogva simogatta a kis hat hetes oroszlánkölyköt. — Eléje vezettem fiamat, azt mondám neki ; — Fiam, nézd meg ezt a bácsit. Ez Deák Ferenc. — Ma van junius 6-ika. Ha felnősz, jusson eszedbe, hogy te még láttad Deák Ferencet. Légy erre büszke s légy erre méltó. Deák Ferenc komoly képpel nézett rám és a fiúra. A fiú odament hozzá, az oroszlánkölykök- ről lehúzta kezét s megcsókolta azt. Az öreg ur arca szelíddé vált s kezét rátevén a fiú fejére, azt mondá nekem : — A gyermekek legjobban követik apjuknak példáját. Magad légy olyan ember, mint amilyennek fiadat szeretnéd. kifejtett eredménye* működése megjutalmazása fejében 100 koronát szavazott meg A hozott határozatot azonban a vármegye — felebbezés folytán — nem hagyta jóvá, mert Török, kérdéses ügyben megbízás nélkül járt el. Ujki yós község határozata a boritaladó leszállítása tárgyába beadott felebbezés folytán meg- semmisittetett, mert az ellenkezik a törvénnyel és a község vagyonjogi érdekeivel. Körösladány községnek a vágóhídi szolgaállás szervezése tárgyába hozott határozata az állatorvos felebbezése folytán feloldatott, mert a megállapított 200 kor. fizetés nem megfelelő Békés községnek a szarvasi vicinális ut kikö- vezése tárgyában hozott határozata felebbezés folytán feloldatott, mert a fedezések kérdése még nincs tisztázva. Szentetornya község segédjegyzőjének fizetés- felemelése tárgyában kelt községi határozat — szótöbbséggel — feloldatott és a község uj határozat hozatalára utasittatott. Ennél az ügynél felebbező K. Horváth Mihály és dr. Telegdy Lajos szólaltak fel az áll. választmánynak a határozat jóváhagyását célzó javaslat elLn A feloldás indoka, hogy a kérdésben csonka képviselőtestület határozott. Petneházi Ferenc köröstarcsai főjegyzőt a községi jegyzők bankja igazgatósági taggá választotta. A képviselőtestület megeugedte, hogy ezt a tagságot nevezett főjegyző elfogadhassa. A község határozatát azonban Bartha György és társai köröstarcsai lakosok megfelebbezték. Az állandó válaszmánynak az volt a javaslata, hogy ne engedtessék meg, mikép Petneházy a kérdéses igazgatósági tagságot elfogadhassa, mert állásával összeférhetetlen, mivel neki ebben a minőségben évenként többször Budapestre kell felutaznia. Ennél a tárgynál nagyon széles mederben ■ medindult vita kerekedett, amelyben részt vettek Grünfeld Jakab, aki az állandóvalasztmány javaslatát támogatta, ellene felszólaltak Keviczky László és Kolosy Endre mezőberényi főjegyző, d.i. Telegdi Lajos végül Lehóczki Mihály. A nagy többség az állandó választmány javaslatát mm fogadta el és megengedte Petneházynak, hogy az igazgatósági tagságot elfogadhassa. A délután folyamán a békési betonjárda ügyénél volt nagy vita, amelyben a vezérszónok dr. Telegdi Lajos békési bizottsági tag volt, aki a község által létesítendő újabb 80000 értékű betonmunkálatokat nyilvános árlejtés utján kívánta biztosítani. Élesen kikelt az ellen, hogy az uj munkákat árlejtés mellőzésével Schreiber Izidor kapja, aki a községet 18000 kor. erejéig megkárosította. Ugyancsak ilyen értelemben szólalt fel dr. Martos József, aki még azt indítványozta, hogy Schreiber Izidor ebből a vállalkozásból kirekesztessék. Az állandóválasztmány javaslata az volt, hogy a községnek határozata jóváhagyassák. A község ugyanis a pótmunkáknak és az uj betonmunkálatoknak végzésével — nyilvános árlejtés mellőzésével — az eddigi vállalkozót: Schreiber Izidort bízta meg, aki — tudvalevőleg — a legkitűnőbb betonmunkákat készítette a vármegye községeiben és emellett nagyon olcsón. Ez a beton is, amit eddig készített a községnek, mely valamivel vékonyabb volt a szerződésszerű méretnél, a felülvizsgálat szerint is oly kitűnő, hogy egész emberöltőn belül nem kell javítani. Az államépitészeti hivatal főnökének felszólalása után, az állandóválasztmány javaslatát a többség elvetette és kimondotta, hogy az uj betonmunkálatok nyilvános árlejtés utján biztosítandó!* A Schreiber kizárására vonatkozó indítvány azonban elutasittatott. A fontosabb községi ügyek közül az alábbikat említjük fel: A községeknek az ügyvezető és nem ügyvezető községi orvosok teendőiről és egymáshoz való viszonyodról alkotott szabályrendeletei — némi módosításokkal — jóváhagyattak. Jóváhagyattak továbbá Endrőd községének az endrődi vashidra újabban megszavazott 60000 koronás hozzájárulása, Körösladány községnek acetilén világítási ügye, Füzesgyarmat községének a betonjárda folytatólagos kiépítését kimondó határozata, Tótkomlós és Békés- sámson községeknek a tótkomlós—hódmezővásárhelyi vasút segélyezése összegének a vasút épitőérdekelt- ségre történt átruházása ügyében hozott határozatai, Köröstarcsá községnek az újonnan alakult Községjegyzői bank részvényeiből 10 drbnak jegyzésére vonatkozó határozata. Jóváhagyatott továbbá a szarvasi Petőfi-utca kikövezése, Békésszentandrás határozata a községben létesítendő második községi orvos részére 1200 korora tiszteletdij megállapítása ügyében, Körösladány és Békésszentandrás községeknek ártézi kutak létesítése, az orosházi vámtárgyak kibővítése, Kondoros községházának kibővítése, Mező- berény községnek a takarékpénztár által kibocsájtott uj részvények jegyzése, Szarvas községének a községház udvarának kikövezése, Öcsöd községének két bábái állás szervezése tárgyában hozott határozatai. A fizetésemelést, drágasági pótlékot, lakbéreket, személyi pótlékot stb megállapító, de nem felebbe- zett községi határozatok mind megerősittettek.
