Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-21 / 21. szám

*

1911. május 21.

BÉKÉS

ságban, részint a földmunkálatoknál találnak tisztes megélhetést biztositó mnnkaalmakat.

Az állategészségügyi állapot kedvezőtlen volt. Március és április hónapokban 205 nagyobb és 4392 drb kisebb hasznos háziállat hullt el. Még a múlt év őszén fellépett ragadós száj- és körömfájás — Szarvas és Szeghalom községet kivéve —• már március végén lezajlott.

A ragadós száj- és körömfájás betegség tartama alatt 192 szarvasmarha, 64 juh és 1977 sertés hullott el.

A mull év folyamán levágatott a vármegye területén 10369 darab szarvasmarha, 5200 borjú, 22400 juh, 4334 bárány, 120 kecske és 16501 sertés. Nagyobb piacokra és külföldre elszállittatott 18000 szarvasmarha, 2943 borjú, 58534 drb hízott sertés, 15123 sovány sertés, 2945 süldő, 1044 malac, 5693 juh és 1337 bárány.

A f. év február hava óta április végéig kiadott az alispán 69 útlevelet 107 egyén számára; ezek közül Amerikába szólt 47 darab. A kivándorlók között volt 54 férfi, 15 nő és 23 kiskorú. E tekintetben a múlthoz viszonyítva lényegesebb változás nincs.

A közlekedés ügyét érdeklőleg a kiépített utak közül 2.5 méter széles orosházi—tót- komlósi ut romlott el annyira, hogy annak sürgős kijavítása vált szükségessé. Az esőzésektől sok helyen járhatatlanná vált földutak helyreállítása pedig folyamatban van.

A törvényhatósági utak befásitásához a vármegye 3176 drb szederfát kapott a szeg- szárdi selyemtenyésztési felügyelőségtől. A beruházási hitel terhére foganatosítandó hid- és utépitkezések jelenlegi állásáról tesz a jelentés említést továbbá arról, hogy az Orosháza — szentesi útnak földmunkái már készülnek. A beruházási építkezések állásáról — minden hóban — a közigazgatási bizottságról szóló re- ferádánkban emlékeztünk meg, ennélfogva ez- uttal mellőzzük az újabb ismertetést.

^Részletesen számol be az alispán a vármegyei Jcözmüvelödési bizottság múlt évi működéséről.

A bizottság a múlt évi november hóban kezdette meg felolvasásait és az összes községekben, rendszerint vasárnapokon, azonban néha hétköznapokon is és. összesen 269 felolvasást tartott; a felolvasásokon 73000 hallgató

volt jelen. A felolvasások közül általános ismereteket nyújtó volt 169, a többi gazdasági jellegű. A felolvasások szöveg-könyve csekély dij mellett, olykor azonban ingyen, osztatott szét a hallgatóság között. A gazdasági ismereteket nyújtó füzetekből 10000, a többiekből 2500 és Gál Mózesnek »Mesék a legnagyobb magyarról« irt müvéből 500 példány osztatott szét.'

!;^Vegül megemlékezik a jelentés Zlinszky István volt közdazdasági előadónak elhunytá- ról, valamint Achim L. Andrásnak erőszakosan bekövetkezett '{íaláláról. Utóbbiról a következő jellemzést adja: ».Közszereplése a tömeg indulatokra volt alapítva sokszor a törvényhatósági bizottság ülésein is, de kétségtelenül egyéniség volt és tehetséges, aki czéltudatosan haladt a maga utján. Tragikus halála mély megdöbbenéssel hat párthiveire és ellenfeleire egyaránt.« ,N

A Közgyűlésnek fontosabb tárgyait a következő számunkban ismertetjük.

Achim András halála,

Amidőn a tragédia lefolyásáról beszámolva, Békéscsaba hírhedt országos képviselője : Achim L. András, az u. n parasztkirály halálának körülményeiről tájékoztatjuk olvasó közönségünket,! már nem szenzációs hirt közlünk. Egy hét óta mindenki bőven táplálkozhatott e végzetszerü esemény kapcsán a fővárosi lapok hirtengeréből és mindenki, tartozhatott bár a paraszt, vagy nem paraszt párthoz, a tetteseket elitélő vagy felmentő felekezethez találhatott szája íze szerint anyagot bőven, mellyel pártállását vagy véleményét a lapok által kiszínezett adatokkal megindokolhatja Igaznak ismerjük el, hogy a modern életviszonyoknak kiegészítő része a gyors hírszolgálat, de az is igaz, hogy ezzel együtt jár a gyors, egyúttal tehát felületes véleményalkotás veszedelme. Akiknek az ízlése nehezen tűri a napi hirforgalom zavaros lármáját, melyből a tiszta és igaz hangot kivenni nem lehet, akik a látás • tisztaságát többre becsülik a tarka látványosságnál, azoknak mi becses szolgálatot fogunk tenni, midőn a kíváncsiság kielégítése, az izgalom lecsilfapulása után a történeti hűséget adjuk kezükbe, hogy immár nyugodt mérlegeléssel alkothassanak véleménjú ez eseménnyel kapcsolatban múltról és jövőről

Előzmények.

Hogy ki volt Achim L. András, azt ebben a megyében mindenki tudta. Földmivesgazda fia, ki 6 gimnázium elvégzésével belekóstolt a műveltségbe a nélkül, hogy ez megjavította volna ösztövedell szállóban. Schreiderlingne asszony az esőben egész délután fel, alá nyargalt a Maiion. Az országút mentén egy tonga hajtott el mellettem s lovacskám belefáradva a hosszú várakozásba, kissé neki iramodott. Az országút mellett, lent a tonga- hivatalnál, ott várakozott a tongára Schreiderlingné asszony bőrig ázva. Neki indultam a dombnak, mert a tongához semmi közöm sem volt, de e percben Schreiderlingné asszony sikoltozni kezdett. Azonnal visszasiettem s a hivatal lámpavilágánál Schreiderlingné asszonyt az ép most jött tonga hátsó ülése mellett ott láttam térden állva a sáros országúton, amint borzasztóan sikoltozott. Mire hozzáértem, arccal a sárba bukott.

A hátsó ülésen, biztosan és kényelmesen, fél kézzel az oldalpárkányra támaszkodva, míg kalapjáról és bajuszáról csurgott a viz, ott ült a „másik“ — holtan. A hatvan angol mértföldnyi rázós út, hegynek fel, azt hiszem, sok volt a beteg szivének. A kocsis igy szólt: „Ez a sahib Solonon innen két stációval meghalt. Odakötöttem a kocsihoz, hogy ki ne pottyanjon az utón s igy jöttem j Simlába. Ad-e a sahib baksist! Ez itt — a „má-! síkra mutatott — egy rúpiát adott volna.

A „másik“ ott ült, vigyorgó arccal, mintha mulatna tréfás megérkezésén. Schreiderlingné asz- szony nyögni kezdett a sárban. Négyünkön kívül egy lélek sem volt a hivatalban s az eső csak úgy zuhogott. Először is Schreiderlingné asszonyt kellett hazajuttatni, másodszor pedig meg kellett akadályozni, hogy neve ebbe ad ó ne keveredjék. A kocsis öt rúpiát kapott, hogy batárt keressen a bazárban Schreiderlingné számára. Azután tegyen jelentést a tenga bábunak a „másik“-ról s a bábu intézkedjék legjobb belátása szerint.

Schreiderlingné asszonyt az esőből fedél alá cipeltem s azután kettesben háromnegyed óráig vártuk a batárt. A „más.ik“ úgy maradt, amint megérkezett. Schreiderlingné asszony mindent akart, csak jajgatni nem, pedig ez talán használt volna neki. De amint jobban magához tért, azt is megpróbálta. Majd imádkozni kezdett a másik“ lelki üdvéért. Ha nem lett volna olyan tiszta, mint a nap, saját leikéért is imádkozott volna. Vártam, nem teszi-e, de nem tette. Ezután megpróbáltam ruhájáról a sarat letisztítani. Végre megjött a határ s egy kis erőszakkal rávettem a távozásra. Rettenetes feladat volt elejétől végig, de »ott volt a legborzasztóbb része, mikor a határnak a fal és a tonga között kellett keresztülnyomulnia s a lámpafénynél . látta azt a vékony, sárga kezet, amint a kocsipárkányba kapaszkodik.

Mikor hazaértünk, valaki épen bálba ment Peterhoffba, az alkirály kastélyába. Az orvos kitalálta, hogy az asszony lebukott a lóról, hogy a Jakkó tetején szedtem föl s valóban becsületemre válik az a gyorsaság, amellyel orvosi segélyhez juttattam. Nem halt bele. Screiderling-féle emberek feleségei nem egy könnyen halnak meg. Élnek és megcsunyulnak.

Schreiderlingné asszony sohasem említette egyetlen találkozását esküvcT a „másik“-kal. i

neit Csak a paraszt gőgjét növelte a tudás máza és urhatnámságát fokozta.

Az előbb hetyke paraszt utóbb úrrá vedlett, bárha azzal biztosította magának a parasztság támogatását, hogy folyton szidta az urakat. Csak egy célt ismert: a saját hatalmát és azt a legkíméletlenebb erőszakossággal védelmezte, gyarapította. Előbb csak községi biró akart lenni, ekkor saját gazdatársai kinevették. Később képviselő tudott lenni a terrorral, melyet ellenségei és barátai egyképpen rettegtek.

A Zsilinszky fiuk atyja, Zsilinszky Endre dr. földbirtokos, Zsilinszky Mihály nyugalmazott államtitkár öccse régebben jó viszonyban volt a parasztvezérrel, sőt néhány évvel ezelőtt, amikor Achim első mandátumát a Kúria megsemmisítette, Zsilinszky is Achim jelöltjére, a demokrata Pető . Sándor dr.-ra adta szavazatát. Akkoriban ismételten érintkezett is Achimmal s csak akkor szakította meg vele az összeköttetést, amikor Achim kíméletlen izgatása mindjobban megbontotta a város békéjét. Achim újabb megválasztása után és amióta hívei többségbe jutottak Békéscsaba képviselőtestületében, mind nyilvánvalóbb lett, hogy Achim ter- rora és erőszakossága tarthatatlan helyzetbe sodorta a várost. A néhány héttel ezelőtt megtartott képviselőtestületi közgyűlésen Achim hívei élén oíy szenvedelemmel támadt Korossy László békéscsabai főjegyző és a főszolgabíró ellen, hogy Achim fenyegető magatartása miatt kénytelen volt a főszolgabíró a közgyűlés alkalmával a csendőtségre nézve preventív óvintézkedéseket tenni. Ekkor már Zsilinszky Endre is Achim ellen fordult s amikor az emlékezetes ülés után a budapesti Friss Újság kiküldött munkatársa fölkereste, hogy a békéscsabai fölfcrdult állapotokról véleményét megkérdezze, Zsilinszky nyíltan kijelentette, hogy a tűrhetetlen helyzet egyedül Achim András lelkiismeretlen izgatásának eredménye.

Zsilinszky Endre nyilatkozata, bár a hangjában nem volt semmi sértő, nagyon bántotta Achi- mot Hogy Zsilinszkynek válaszolhasson, átvette a Békéscsabán néhány hét óta megjelenő Békésvármegyei „Friss Újság“ vezetését. Ézt a körülményt izgató hangú plakáton adta tudtul a közönségnek. „Holnap a kora reggeli órákban jelenik meg Achim L. András országos képviselő lapja, mely méltóan meg fog felelni a hivatalnokpárt legújabb gaz támadásaira . . “ igy kezdődött a plakát s az Achim vezetésébe átment lap legelső számaiban már ebben a hangnemben támadtak mindenkit, aki nem tartozott Achim táborába. A május 13-iki számban megszólalt maga Achim is. Cikkelye, melyért életével lakolt, a következő címmel jelent meg:

Békésmegyei fotográfiák.

I. Zsilinszky Endre.

Tartalmának sértő lényege az volt, hogy Zsil’nszky Endre drt Békéscsabán a nyílt utcán, a városháza előtt, a piac közepén fényfes nappal arcon köpték Ugyanőt Such Dezső biharmegyei nagybirtokos pedig egy párszor már testileg megfenyítette. Meggyanúsította Zsilinszky Endrét, hogy az annak idejében általa vezetett megyesegyházi számadásokkal, parcellázásokkal ma sem számolt el és hogy az ő állami működését még ma is nagyon sok ember siratja Mindezeket pedig egy későbbre kilátásba helyezett röpirat tételre-tételre súlyos tényekkel bizonyítani ígérte.

A Zsilinszky fiuk tette.

A cikknek május 13-án, szombaton este a Budapesten időző Zsilinszky Endre dr. távollétében történt megjelenése, a megtámadott ősz ember fiaiban azt az elhatározást ébresztette, hogy Achi- mot felelősségre vonják. Ugyanezért Zsilinszky Endre két fia, ifjú Zsilinszky Endre dr. tartalékos huszárkadét, ügyvédjelölt és Zsilinszky Gábor vegyészmérnök, a karlszruhei egyetem asszisztense vasárnap reggel nyolc órakor fölkeresték Achim L. Andrást, hogy az apjuk ellen elkövetett durva sértésért elégtételt szerezzenek. Achim épen öltözködött, amikor a két Zsilinszky fiú megjelent a házában. A két fiatalembert, akiket a házbeliek nem ismertek, a képviselőnek egy rokona, Achim Ilona fogadta, aki őket bejelentette. De mert Achimra soká kellett várni, a fiuk benyitottak a következő szobába. Hogy itt miként folytak le az események, annak szemtanúja nem volt. A halála előtt kihallgatott Achim részletes vallomást 7iem tett. Elmondta, hogy reárontottak, megöléssel fenyegették rálőttek, több lövést kapott, talán nyolcat is, — Zsilinszkyék pedig úgy adták elő, hogy midőn bementek Achimhoz, ifj. Zsilinszky Éndre felszólította őt, hogy vonja vissza az apjukra vonatkozólag tett hírlapi kijelentéseket. Érre Áchim azzal felelt :

— Takarodjatok ki.

Ifj. Zsilinszky Endre és Zsilinszky Gábor nem mozdultak, hanem előbbi megismételte felszó-