Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-21 / 21. szám

4 BÉKÉS 1911. május 21. litását, mire Achim botot ragadott s ezzel Endre feje felé sújtott. Az elháritotta az ütést, mely ennek . folytán vállát érte. Zsilinszky Endre ekkor botját szintén felemelte, Achimra ütött, ki viszont tor­kon ragadta őt s közöttük dulakodás keletkezett, most Zsilinszky Gábor rákiáltott Achimra. hogy eressze el bátyját, de az dulakodás közben tovább akarta ütni botjával Zsilinszky Endrét, mire Gábor browningját elővéve, azzal Achimra lőtt, hogy egyszer-e, vagy kétszer, azt nem tudja. A lövés után Achim kiment a szobából. A pár óra múlva megejtett orvosi vizsgálat tényleg megállapította, hogy Zsilinszky Endrének fején és bal vállán ütéstől származó sérülések vannak. Achim szintén ütéstől keletkezett és dulako­dásra valló sérüléseket szenvedett a fején és bal­karján. Ezenkívül két Lövés érte, egyik a lábán, másik a hátsó részén, mely utóbbi a hasába ha­tolva, a beleket hét helyen átfúrta és hólyagját megsértette. A beleken okozott sérüléseken ke­resztül a bél tartalma kiömölve, infectiót okozott s a heveny hashártyagyuladás és vérmérgezés halált idézett elő. Achim halála. A két revolverlövésre összefutottak a ház­beliek s mikor látták, hogy mi történt, nyomban értesítették Szarnék dr orvost, majd a hatóságot. Szarnék orvossal együtt érkezett meg a képviselő házába Remenár Elek dr. kórházi főorvos is, akik a sebesültet karosszékben ülve, vérző testtel talál­ták A főorvos intézkedésére betegszállító kocsi érkezett, hogy Achimot a kórházba vigye Ez sem ment azonban egykönnyen, mert Achim előbb hal­lani sem akart az operációról, pedig minden perc elősegítette a katasztrófátAKésőbb fájdalmai miatt belenyugodott a műtétbe. 'Ekkor már hívei össze­szaladtak és útközben jobbról és balról a kezét fogták, úgy szállították a községi kórházba A kórházban a sebesültet megoperálták és kivették testéből a golyót. Az orvosok azonnal lát­ták, hogy Achim menthetetlen. Délután felkereste őt Jankovich Tihamér járásbiro, aki állapotára te­kintettel, röviden kihallgatta. A szűkszavú vallo­más is terhére esett. A sérülés halálos volta mel­lett Achim az operáció alatt sok vért vesztett. Este már a pulzusát is alig lehetett megszámolni, olyan gyorsan lüktetett. A beteg igen nyugtalan volt s állapota reggel-felé rosszabbodott. Achim felesége, aki két nap óta Budapesten volt, május 15-én, hétfőn reggel hat órakor érke­zett Békéscsabára és egyenesen a kórházba ment Az asszony sírva bprult férjére, aki vigasztalni próbálta. Hétfőn reggel a beteg állapota percről- percre rosszabbodott s nagy láz kezdte gyötörni. Déltájban látni kivárna hozzátartozóit. A kórház vezetősége azonnal értesítette a képviselő család­tagjait, akik sietve megérkeztek. Ott volt a fele­sége, két leánya és fia, azonkívül nehány közeli rokona és barátai. Achim az utolsó percig eszmé­leténél volt és beszélt. Közben Koren Pál lelkész­től fölvette az úrvacsorát. Utolsó perceiben látható kínjai voltak. Arca eltorzult és nyögött. Délután egynegyed két órakor azután befejezte nyugtalan életét. Biztonsági intézkedések. Bűnügyi eljárás. Amint Békéscsabán hire terjedt a nagy eset­nek, Seiler Elek főszolgabíró azonnal intézkedett, hogy az évek óta fölizgatott nép esetleges zavar­gásának eleje vétessék. Még vasárnap délelőtt 40 csendőr érkezett Békéscsabára s ezek — idő­közben felemelt létszámmal — báró Diószeghy Ti­bor csendőrfőhadnagy parancsnoksága alatt éberen őrködtek a város nyugalmán. Az utcákon őrjára­tok cirkáltak. Dr. Zsilinszky Endre házát, a kórhá­zat és Achim lakását őrizet alá vették. A házi ez­redet készenlétbe helyezték. Amilyen helyén valók voltak ezek a rendszabályok, épen olyan örvendetes tény, hogy nem volt szükség igénybevételükre — még a temetés alkalmával sem. — Az is nyugod­tan folyt le, bár Ambrus Sándor alispánnak a bel­ügyminiszterhez intézet sürgönye folytán a gyulai honvédezred is készenlétben volt tartva, előre nem látható eshetőségekre. A Zsilinszky fiuk cselekményük elkövetése után nyomban jelentkeztek Seiler Elek főszolgabí­rónál, majd vonatra ültek, Gyulára utaztak és vasárnap délelőtt */a 11 óra tájban a gyulai kir. ügyészség vezetőjénél dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettesnél jelentkeztek, ki arra utasította őket, hogy menjenek haza Békéscsabára és lakásukon várják meg a továbbiakat. Május 15-én, hétfőn d. e. %11 órakor kiszál­lott Békéscsabára Kurcz Antal gyulai törvényszéki vizsgálóbíró, Kovács Albert jegyzőkönyvvezetővel, továbbá dr. Liszy Viktor a gyulai kir. ügyészség vezetője. Achim L. Andrást a kórházban meghitel- tették előző napon tett vallomására. — majd a kir. ügyészség indítványára a vizsgálóbíró elrendelte Zsilinszky Endre és Gábor ellen a vizsgálatot és vizsgálati fogságot, őket nyomban letartóztatta s azután jelenlétükben Achim lakásán helyszíni szem­lét tartott Délután Achim meghalt, miért is a vizsgáló­bíró a hullának másnap: 16-én, kedden leendő fel­boncolása iránt intézkedett — ami a mondott idő­ben ugy.-mazon hatósági tagok jelenlétében dr. Z'óldy János főorvos, és dr. Feldmann Ignácz kórboneznok, főorvos részvételével meg is történt. A boncolás megállapította, hogy Achim halálának közvetlen oka genyes hashártyagyuladás volt. amit a több helyen átfúrt bél kiömlő tartalma idézett elő, és hogy Achimot két lövés érte. Achim holttestét a boncolás után Mészáros­utcai lakására szállították és ravatalra helyezték. A Zsilinszky fiukat hétfőn este kocsin szállí­tották be a gyulai kir. törvényszék fogházába, a hol külön cellákba helyezték el őket. Másnap dél­után atyjuk: Zsilinszky Endre Gubicza Ádám helyettes vizsgálóbíró jelenlétében látogatást tett náluk a fogházban Ifj. Zsilinszky Endre és Gábor az ellenük elrendelt vizsgálati fogság ellen felfolya­modást jelentettek be, egyben védőjük dr. Keppich Frigyes gyulai ügyvéd utján szabadlábra helyezésük érdekében cautiót ajánlottak fel, A vádtanács csü­törtökön délelőtt ült össze, hogy a vizsgálati fogság fenntartása vagy megszüntetése tárgyában határoz­zon. A határozat tartalma eddig ismeretlen, de az tény, hogy Zsilinszkyék most is fogva vannak és hogy a határozat nem jogerős, úgy hozy a kir. Ítélő tábla is hozzá fog szólani a kérdéshez. Achim temetése Ez az aktus május 17-én, szerdán délután 3 órakor kezdődőleg ment végbe. ­Délelőtt Békéscsabára érkezett Ambrus Sándor alispán és Seiler főszolgabíróval végigkocsizott a város utcáin, majd a népegyesületek elnökségét és választmányait egybehívta a kis piactéren lévő nép­házba. Az alispán ott rövid beszédet intézett hozzá­juk. Lelkűkre beszélve kérte őket, hogy a csapást a mely őket érte Achim halálával érte, viseljék el nyugodtan és ne zúdítsanak magukra még nagyobb bajt. Inkább minden eszközzel arra törekedjenek, hogy a béke és a rend a városban helyre álljon. Simonka György dr. biztosította az alispánt, hogy a párt gondoskodni, fog a rend fenntartásáról. A temetés rendben le is folyt, ’ minden zavar nélkül. A temetésre Békéscsabáról és a környékbeli falvakból nagy sokaság gyűlt egybe s különösen a déli órákban érkeztek tömegesen szekéren és a vonaton Budapestről Bródy Ernő dr. és Pető Sán­dor képviselők, Mezöfi Vimos és Schriffert József volt képviselők, Csizmadia Sándor, a szociáldemok­rata-párt képviselője, Boros-Brindus Mihály a föld­munkások szervezetének a vezetője, aki pedig az utóbbi időbtn halálos ellenségeskedésben állott Achimmal és még számosán érkeztek a temetésre Három órakor Koren Pál evangélikus lelkész Achim koporsója mellett rövid imádságot mondott, amely után Achim párthívei közül hatan vállukra emelték a parasztkirály koporsóját és kiviuék a ház előtt várakozó hatlovas gyászhintóra. Lassan megindult a hömpölygő áradat a nagy-templom felé. A menetet nyolc lovas-csendőr nyitotta meg, majd a parasztpártnak fekete fátyollal bevont vörös zászlaját vitték, a zászlót huszonnégy fehérbe öltö­zött munkásleány követte, karján fekete gyász­szalaggal, kezében koszorúval. A leányok után megindult az óriási embertömeg, majd a gyászkocsi következett Közvetlenül a koporsót vivő kocsi után haladt Achim András legidősebb leánya Ilonka, Osvát Jánás polgári iskolai igazgató karján, majd leghívebb emberei Achimnak, köztük Simonka György dr gyulai ügyvéd, majd kocsin Achim özvegye ifjabbik leányával, mert Achimné gyöngélkedése miatt nem mehetett gyalog a koporsó után. ■ A mikor a menet az evangélikus nagy-templom­hoz ért, a templom déli kapujánál letették a kopor­sót s akik még befértek, bementek a templomba. A tempk ibau Csepreghy György esperes Isten­tiszteletet tartott, majd a szószékre lépve rövid magyar nyelvű búcsúztató beszédet mondott. Azután Koren Pál evangélikus lelkész lépett a szószékre és tót nyelven mondott búcsúztató beszédet, méltatva Achimnak erényeit és hibáit. A lelkész beszéde után az iparos daloskor gyászdalt énekelt, majd egy zsoltár eléneklése után a gyászoló tömeg kitódult a templomból, a koporsót újból kocsira tették és a menet a legnagyobb rend­beli megindult a felsővégi temetőbe. A temetőt ekkor már szintén nagy sokaság lepte el, úgy, hogy gyászmenetnek alig tudtak helyet szorítani. A nyitott sírnál ismét Koren Pál lelkész mondott imádságot, majd Achim András hívei közül Simonka György dr. gyulai ügyvéd méltatta Achim közéleti szereplését. A temetés után a közönség megilletődéssel és csöndesen osz'^’* "t és tért vissza a városba, a paraszt-párt tagjai a népegyesületbe vonultak érte­kezletre Majd félhét órakor Achim András házánál megkezdődött a halotti tor, amely szokás szerint éjfélig eltartott. Éppen ezért a rendőrség egész este készenlétben maradt, de semmiféle rendzavarás nem történt. Tanügy. Tanítói államsegély. A vallás és közoktatatás- ügyi miniszter az Öcsöd községhez tartozó bábocka pusztai ref. felekezeti tanítói állás szervezésére kért előzetes beleegyezését megadta és a tanító részére a f. évi szeptember 1-étől kezdve 800 korona állam­segélyt helyezett kilátásba. Ez a tanító a 13-ik öcsödi felekezeti tanító, a 14-ik tanítói állás szerve­zéséhez nem adta meg a miniszter a kért beleegye­zését, mert tekintve, hogy egy tanitóra csak 60—70 tanköteles esik, a 14-k tanitóra feltétlen szükség — ezidőszerint még — nincs. Érettségi vizsgálat. Főgimnáziumunk a jelen iskolai év elején fejlődött ki teljes, nyolc osztályú főgimnáziummá, tehát ezidén vannak városunkban az első érettségi vizsgálatok. A VIII. osztályt vég­zett 'anulók osztály vizsgálatai e hó 8., 11. és 13. napjain tartattak meg, az elmúlt héten pedig az írásbeli érettségi vizsgálatok folytak le a következő sorrendben: 16-án magyar irodalom. 17-én latin nyelv és 18-án mennyiségtan A szóbeli érettségi vizsgálatok — valószínűleg a tankerületi főigazgató elnöklete alatt — junius hó 12., 13. és 14. napjain lesznek. A VIII. osztályt végzett tanulók, illetve most már maturandusok száma 20. IEEE Ire Ír. A nagyváradi püspöknek, grf. Széchenyi Mik- lósuak e hó 30-án történő beigtatási ünnepélyén a vármegye is képviselteti magát. A vármegye küldött­ségét, amelyben részt vesznek dr. Berthoty István orosházi főszolgabíró és Reck Géza tvhatósági biz. tag, dr. Z'óldy János főorvos vezeti. A varmegyebizottsági tagoknak a múlt év vé­gén megtartott választása ellen beadott felebbezé- seket az igazoló választmány érdemlegesen felülbí­rálta. Az igazoló választmánynak's határozata ellen csupán 3 felebbezés adatott be. Egyiket beadta dr. Jeszenszky Nándor gyulai lakos, akinek választását az igazoló választmány megsemmisítette, a másikat beadta Szarvason a IV. kerületben megtartott vá­lasztás felülvizsgálata tárgyában hozott igazoló vá­lasztmányi határozat ellen dr. Hiviar Gyula volt választási elnök, valamint Demdsák Mihály és-társai szarvasi lakosok. Az igazoló választmány ugyanis a beadott felebbezés folytán aképpen helyesbítette a választás eredményét,, hogy nem az elnök áltál ki­jelentett választási eredményt fogadta el, hanem Benka Gyula és Medvegy Mihály helyett Roszik Györgyöt és Liska Sámuelt jelentette ki ’megválasz- tottaknak, mert a házszám kitüntetése nélkül be­adott szavazatokat is — amelyeket az elnök levont — hozzászámította nevezettek szavazataihoz. Végül felebbezés adatott be a gyulai belvárosban megtar­tott választás eredményét érvényesnek kimondó iga­zoló választmányi határozat ellen is. Felebbező a választás megsemmisítését kéri azért, mert nem vol­tak bizalmi féifiak alkalmazva a választás alkalmá­val. Az állandó bíráló választmány a felebbezések felett legközelebb dönt. Hozandó határozata ellen azonban még a közigazgatási bírósághoz lehet-pa­nasszal élni. A mozgósítási ügyek kezelése. A mozgósítási előmunkálatok — amelyek pedig igen nagy pontos­ságot és gondosságot igényelnek —- terén mutat­kozó hézagosságok arra bírták a honvédelmi mi­nisztert, hogy az azok kezelésére hivatott közigaz­gatási tisztviselőket és elöljáróságokat, á mozgósí­tásra vonatkozó és azzal kapcsolatos ügyelj elinté­zésének mikéntjéről külön e célra kiképzett és a helyszínére kiküldött szakközegei által alaposan tá­jékoztassa. Békésvármegyébe a miniszter a jelzett célból Paczolay Janó honvédszázadost küldte ki. Változás a vízépítési felügyelőségben. A föld mivelésügyi miniszter értesítette a vármegyét, hogy Medveczky Zsigmond vízépítési felügyelőnek — saját kerelme folytán — hosszabb szabadságot engedélye­zett és a gyulai folyammérnöki hivatal területére a vízépítési kerületi felügyelői teendőkkel Nagy Ödön m. osztálytanácsost bízta meg. A vármegye közbiztonsági állapota. A csendőr­ség jelentése szerint a múlt hó folyamán a vármegye területén 143 bűneset fordult elő, amelyek — egy hián — mind kiderítettek. Feljelentés magán egyé­nek ellen 196 esetben történt, elfogatás szüksége pedig 12 alkalommal állott elő.

Next

/
Thumbnails
Contents