Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-21 / 21. szám

XLIII. évfolyam. Gyula, 1911. május 21. 21. szám. Előfizetési árak: Egész évrt ......... 10 K — f Fé l évre.................. 5 K — f Év negyedre......... 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Achim András. Az a tragédia, amely ma egy hete a reggeli órákban a szomszéd Békés­csabán lezajlott és amelyről a riport- szerű tudósítást krónikáiról tisztünk­höz képest lapunk más helyén közöl­jük, — ami nagyszabású katasztrófák között is csak kevéssel történt -— egy egész héten keresztül naponta hasábok hosszú sorozatán foglalkoztatta, mint elsőrangú szenzációs esemény, az ösz- szes fővárosi, sőt vidéki lápokat is. | Természetes tehát, hogy mi sem szó-1 ritkozhatunk a tragikus esemény egy­szerű megírására s elháríthatatlan pub­licistái kötelességünk ahhoz reflexió­kat is fűzni. Eme reflexiókra- nemcsak kötele­zetteknek, de hivatottaknak is érezzük magunkat, mert ama kivételes helyzet­ben voltunk és vagyunk, hogy Achim András közszereplését évek hosszú so­rán át közvetlen közelről figyelhettük, mérlegelhettük és bírálhattuk; köz­vetlen közelről a nélkül, hogy az ő közszereplése bennünket érintett, ami­nek folytán az akár mellette, akár ellene bennünket elfogultakká tehetne, vagy tehetett volna. Végzetes sorsa, amely utolérte, a testi s lelki fájdalom, amelyet mint em­beri lény 24 órán túl átszenvedett; fele­ségének,! gyermekeinek vigasztalan sö­tét bánara emberi részvétünket teljes mértékben felkeltik. Az engesztelődés érzületét is felébreszti életének utolsó órája, amidőn a túlvilág küszöbére lép­vén, megtört, magába szállott és bo­csánatot kórt mindazoktól, akiket éle­tében megbántott. „A halottakról vagy jót, vagy semmit“ — előíró szép axióma azonban nem terjedhet odáig, hogy hallgatással mellőzzük azt is, aminek megírását a közügy, a közérdek pa­rancsolja, Nem hallgathatjuk ugyanis el és nem térhetünk napirendre a sajtó egy részének állásfoglalása fölött, mely akár jóhiszemüleg, akár nem, Achim András halálát egy eszmény bukásának nimbusával ruházza fel. „A halottakról vagy jót, vagy sem­mit“ már fennebb idézett és általunk minden körülmények között respek­tálni szokott parancs, a sajtó egy ré­szének tendenciózus és veszélyes kö­vetkezményeket maga után vonható ilyetén megnyilatkozásával szemben ugyanis nem oldhat fel bennünket az igazság kimondásának kötelessége alól, tudniillik hogy Achim András — aki­nek béke liamvadozzék porai fölött — életének egyetlenegy pillanatában sem állt eszményi magaslaton; Achim An­drásnak egyáltalában nem voltak esz­ményei és pedig sem jók, sem rosz- szak ; Achim András magánéletében, közszereplésében, minőig és minden körülmények között ahyagias, önző, féktelen és kíméletlen hatalomvágyá­nak rabja s — tragikumát ez képezi — ugyanezen féktelen és kíméletlen hatalomvágyának áldozata is lön. Ez a féktelen és kíméletlen hata­lomvágy nála nem eszköz, hanem cél. Mindent és mindenkit letiporni, ellen­séget és jóbarátot egyaránt, aki szerte­len, önző hatalomvágyának ellenáll, sőt nemcsak azt, aki ellenáll, hanem azt is, akiről csak feltételezte is, hogy autokrata hajlamainak fókezője lehet. Tagadhatatlan, hogy hatalomvágyá­nak kielégítésére a sors kiváló egyéni tulajdonságokkal ruházta őt fel. Föld- mives ember átlagos színvonalán ma­gasan kiemelkedés, éles Ítélőképesség, nagy emberismeret, gyönyörű férfias alak, páratlanul daliás külső, amely tulajdonságok sokkal nagyobb hatá­snak voltak ama miliőben és ama kör­nyezetre nézve, amelyben élt, mint azok a fogyatékosságok, amelyek jó irányban való érvényesülésének aka­dályozói voltak. Hogy Achim András mennyire hí­ján volt az eszményeknek, ezt nem azzal bizonyította legjobban, hogy alig pár esztendőre tehető közszereplése alatt minden elképzelhető politikai s társa­dalmi táborban megfordult, hol a leg­sötétebb reakció, hol az ailtra radikális, majd vérvörös lobogó jelszavait han­goztatva és pedig valamennyit a leg­kisebb átmenet és indokolás nélkül. Ismételjük, eszmény hiányát nem ez a körülmény bizonyítja. Kisebb-nagyobb mértékben, habár nagyobb óvatosság­gal ilyesmi, ami kiforratlan közéle­tünkben nálánál nagyobb kaliberű em­berekkel is megtörténik. Achim An­drás eszmény szegénységének, sőt teljes eszmény hiányának ennél sokkal na­gyobb, sokkal lesujtóbb bizonyítéka maradt fenn. Olyan, hogy szinte csodá­latos. Achim András, aki a „föld­műves“, vagy mint ő hivalgó gőgjében meghatározta, a „paraszt“ érdekek apos­tolának hirdette magát, közpályáján sem mint községi képviselő, sem minf' törvényhatósági bizottsági tag, sem mint országgyűlési képviselő egyetlen­egy akciót sem indított, egyetlenegy akcióban sem vett részt, amely a fölcl- mivesség, vagy amint ő mondá: a parasztság akár közművelődési, akár közgazdasági érdekei kielégítésére, sé­relmei orvoslására alkalmas lett volna. Ellenkezőleg. Mindama mozgalmakat, amelyeket mások, közöttük föld míves gazdatársai, úgy Békéscsaba községé­nél, a vármegyénél, gazdasági egye­sültnél, vagy a közélet bármely más terén a földm ívelés fellendítése érde­kében megindítottak, nemcsak hogy nem támogatta, hanem akadályozni megkísérelte, sőt a tömegekre gyako­rolt óriási befolyásánál fogva — saj­nos — többnyire meg is akadályozta. Ez az érzéketlensége a földmives osztály életrevaló, igaz és megvalósít­ható érdekei iránt az ő közszereplésé­nek legsötétebb oldala. A „nép“ kikiál­tott halálos ellensége nem lehetett olyan káros működésű a földmives osztályra mint Achim, a „koronázatlan paraszt király“ volt, akiről a legnagyobb téve­dés vagy megtévesztés mondani vagy c£> Gilmökór, köhögés, szamárköhögés, influenza eseteiben az orvosok csak Csakis eredeti csomago­lású Sirolin „Roche “-t kérjen, minden után­zatot vagy pötkészit- ményt kérünk a legha­tározottabban vissza­utasítani. 1. A kik bosszú időn keresztül köhögés bántal- maiban szenvednek. 2. Mindazok, kik üdült gégehurutban szenvednek. 8. Asztmában szenvedők lényeges könnyebbülést éreznek már rövid használat után, 4. Skroiuíás, mirigyduzzadásos, szem- és orrkatar- rusos gyermekeknek iomos szere a Sirolin „Roche“. A táplálkozást nagyban elősegíti. «07030 1070311 F. Hoffmann- La Roche & Co. Basel (Svájcz), Grenzach (Németor­szág).- Basel. ^ Orvosilag ajánlóit «ara légzőszervek issza Hiegbeiegeaifseinfi. Ma/»/ adag: w-cwAst tni ÍR nn Ana H- korona Napi aoas: FebS/ftknsk 3-U- teéskanfflal I fytmívktkr.zk 1-2 * • - j H« *: er.vos uú taaúiásTWM «t uí. I rende lnelc m.a.1 száma lO cld.a,L.

Next

/
Thumbnails
Contents