Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-14 / 20. szám
1911. május 14. BÉKÉS 3 jelenthezik — ezideig még nem sok panszra adott okot. Legtöbb kárt okozott az egér a lucernásokban s a mit az meghagyott, a tavaszi vízállások ölték ki, úgy, hogy igen sok lucernás ennek következtében annyira megritkult és ki- foltosodott, hogy azok idő előtti kiszántása válik szükségessé, ami pedig az állattenyésztésre nagy hátránynyal van. Az április első felében fellépett fagyok nem okoztak olyan nagy kárt sem a gyümölcsösben, sem a szőlőben, sem a tavasziakban, mint amitől félni lehetett, mert ez időszerint mindenféle gyümölcs, da különösen a szőlő szép termés- kilátásokkal biztat. A jószág legelőre hajtása mindenütt megtörtént, a legelők általában jók s ha a legelőrendtartásban és szabályrendeletekben kötelezően előirt gyomirtást már most májusban lelki- ismeretesen foganatosítják, úgy a mezó a télen át kiéhezett jószágot elég soká' fogja eltartani. A munkások helyzete kielégítő, mert munka- alkalmuk bőven van. A napszámból' 1 korona 20 fillér és 2 korona 40 fillér között váltakozik. A múlt hónap 30-án az Orosházi Közművelődési Népkor kisebb érdekű dós mellett nóp- gyülóst tartottAz ipar és kereskedelem terén említésre méltó esemény nem történt. A munkások körében sztrájkra valAhajlandóság nem mutatkozik. A szarvasi szocziáldemokrata-párt április 30-án tartotta nyilvános nópgyülésót, azonban érdeklődök alig számbavehető csekély számban jelentek meg. Rendzavarás nem fordult elő, A közigazgatás menete zavartalan volt. Azonban a gyomai járás főszolgabirája kisebb- foku hivatali engedetlenség miatt Csáki Elek gyomai községi írnokot 6 korona, Barabás Gyula községi iktatót 5 korona, Osapai György községi írnokot 4 korona és rendetlenség miatt Debreczeni Endre, gyomai segódjegyző, anyakönyvvezetó- helyettest 10 korona, mig a szarvasi járás főszolgabirája kisebbfoku hivatali hanyagság miatt Hajas József dr. békósszentandrási 1-ső jegyzőt 10 korona és Buba Sámuel szarvasi községi végrehajtót 2 korona, kisebbfoku engedetlenség és a valóságnak meg nem felelő szóbeli hivatalos jelentéstétel miatt pedig Melis Pál szarvasi községi gazdát 5 korona rendbírsággal sújtották. Öcsöd községben a lemondás folytán üresedésbe jött segódjegyzői állásra Aczól Aladár segódjegyző, Kótegyháza községben a törvény- hatósági bizottságnak a választást megsemmisítő jogerős határozata folytán üresedésbe jött köz- gyámi állásra Csorvási Szabó István, Békéscsaba községben vásárrendezői esküdté Hursán György, a lemondás folytán megüresedett községi esküdti állásokra pedig Orosházán Rostás István és Gádoroson Csizmadia József választatott meg, mig Máthó Béla bókéssámsoni segédjegyző állásáról lemondott. embernek 'szüksége van, lett légyen az ruha vagy fehérnemű, üveg, cipő, kalap, játék, sport cikkek vagy bádogedények, fűszerek vagy szobaberendezé- sek, bőrárúk vagy könyvek, illatszer vagy bor, lámpák, arany órák és ékszerek, sőt a vásárlók számára egyik emeleti helyiségben kávéház, cukrászda és automata buffet is rendelkezésre áll, ahol mi is elfogyasztottunk egy-két szendvicset s egy kis pohár sört vagy bort is ihattunk reá. Április 14.-én, pénteken. Kellemes időben, reggel fél 7 órakor indult el vonatunk a déli vasút pályaháztól a távolból délfelől mindinkább jobban feltünedező hófödte hegyek felé. Wiener Neustadt vagy inkább Gloggnitznál kezdődik a Mürzzuschla gig tartó Semmering pálya. A Semmeriogen átvezető vasúti vonal kiválóan- nevezetes úgy azon szempontból, hogy a magas hegyvidékben utazva az utas kaleidoskopszerűen, folytonosan változó, szebbnél szebb természeti szépségekben gyönyörködhetik, de igen nevezetes e pálya azon szempontból is, hogy a vasút felépítésének nehézségei, a nagy természeti akadályok leküzdése a vasútépítő technika igen magas fejlettségű munkálatait vették igénybe, még ha a mai kor szemüvegén nézzük is, annál inkább, ha meggondoljuk, hogy 1848-tól 1854-ig építették, amidőn méltán sorozták a világnevezetességek közé. Az első hegyvidéki vasút volt ez Európában, építési költségei a 30 millió koronát meghaladták. A 403 m. magasságon fekvő Gloggnitztól kezdve egészen a semmeringi nagy alagút túlsó végéig, amely 887 m. magason fekszik, folytonosan igen erős emelkedésű pályán halad a vonat és e 484 métert tevő emelkésre mindössze 1 órai idő szükséges. Innen Mürzzuschlagig 233 métert esik a vasúti pálya tengerszínfölötti magassága. Szédületesen merész pályaépítményeket láthattunk itt. Összesen 14 alaguton haladtunk át, köztük egyenes irányú és ívszerűen görbült, vízMegemlitem még, hogy a szarvasi járás főszolgabirája felhatalmazásom alapján ifj. Haviár Dani joghallgató szarvasi lakost ideiglenes minőségű díjtalan napidijasnak fogadta fel hivata lába és tőle a hivatali esküt kivette. Végül nem hagyhatom megemlítés nélkül azt az Gcsöd községben követendő példaképen folyamatban levő közegészségügyi mozgalmat, melynek eredménye az, hogy Öcsödön immár a IV-ik ártózikut vízvezetéki társaság kútja is megfuratván, az percenként és házanként 75 liter élvezhető jó ártézi vizet szolgáltat. A vízvezeték szintén elkészült s most a községben 117 ház van ellátva jó vízvezetékkel és e mel- j lett a községben az ártézi kutakból több elszórt helyen 5 kifolyó cső szolgáltatja a vizet. Ezenkívül újabb vízvezetéki társaságok vannak alakulóban, úgy, hogy rövid időn belül az öcsödi jobbmodu családok úgyszólván mindenütt vízvezetékkel fogják magukat ellátni. A község legutóbbi közgyűlése a járványkórház kiépítését határozta el, szervezte az egészségügyi rendőri állást és gondoskodott 2 községi bábái állás rendszeresítéséről is. A vármegyei t. főorvos havi jelentése a következő: A közegészségügyi viszonyok általában kedvezőbbek voltak, amenyiben az előző hónapokhoz viszonvitva jobbak, a mennyiben valameny- nyi heveny és ragadós bajokban történt megbetegedések száma 70-el volt kisebb és ezekben az elhalálozások százaléka 8%-kal volt kevesebb. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hu- rutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővész volt. A heveny, ragadós bajok közül előfordult: 1. diphteria 96 megbetegedéssel és 13 halálozás 2. vörheny 116 ,, 5 3. kanyaró 126 „ 7 4. hasi hagymáz 10 „ 2 5. sz.-köhögÓB 20 „ 1 6. bár.-himlő 2 „ 7. Vórhas,gver- mekágyi láz 2 1 Összesen 372 megbetegedéssel 29 halálozás A mint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó, azonban lefolyása enyhe volt; tömegesen csupán : Békéscsaba, Endrőd, Szarvas községben mutatkozott. Tetemesen csökkent a difteriások és vör- henyes betegek száma. Tovább terjedésük meggátlására a lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásairól említés nem tétetik. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik; Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 280, hullán 7 esetben, orvos törvényszékit pedig 15 könnyű és 2 súlyos testi sértés eseteiben, Gyógysavóval beoltottak 64 egyént, a kik közül meggyógyult 59, meghalt 5. Védőoltást 2 esetben végeztek sikerrel. A halva születtek száma 20, elvetélteké 19. A vármegyei közkórház 1911/12. évi költségelőirányzatát, amelyet a kórházi bizottság utolsó ülésén állapított meg, a közigazgatási bizottság elfogadta és a törvényhatósági bizottságnák elfogadásra ajánlja. A költségelőirányzat szerint a hiány fedezésére szolgáló napi ápolási dij az eddigi összegben, vagyis két korona két fillérben állapíttatott meg. Békéscsaba község közkórházának jövő évi költségvetése 5419 kor. bevétellel és 70848 kor. szükséglettel állapíttatott meg, tehát a hiány 65529 korona, amelynek fedezetére a napiápolási dij 1 korona 90 fillérben állapíttatott meg. A főorvos bejelentette ezután, hogy a 7 éven alóli gyermek gyógykezelésének elmulasztása miatt a folyó évi első negyedében 11 esetben tétetett eljárás folyamatba ; ezek közül 3 esetben az eljárás felmentéssel, 4 esetben elitólóssel végződött, a többi esetekben az eljárás még folyik. A vármegyei közkórház a múlt évi forgalmáról szóló jelentés szerint ápoltatott a múlt évben a kórházban 5179 beteg; özek közül békósmegyei volt 3222, más megyebeli 2492, két beteg Ausztriából és egy Szerbiából való volt. A betegek 53% gyógyult 4% meghalt. Műtétet 1447-et végeztek 193-mal kevesebbet mint az előző évben. Az elmegyógyintézetben ezenfelül 539 beteg ápoltatott a múlt évben. Roediger Gyula pénzügyigazgató jelentése szerint az egyenes adókban való befizetés 320.409 mig a hadmentessógi adóban való befizetés 5097 koronával volt kedvezőbb mint a múlt óv hasonló időszakában. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő múlt hónapi működése a külszolgálat tekintetében tűnt ki. A tanfelügyelő ugyanis a múlt hóban 14, a segéd tanfelügyelő pedig 4 napot töltött külszolgálatban, illetőleg ennyi időn át látogatták az iskolákat. A tanfelügyelő jelentésével kapcsolatban Veres József aziránt tett indítványt, hogy a bizottság intézkedjék a tekintetben, mikóp a tanítók a kézügyességre kioktattatván, e íekiptetben is tanitsanak. Hosszú vita után, amelyben részt vettek a tanfelügyelőn kívül dr. Ladies László, Haviár Dániel és az alispán, a bizottság akként határozott, hogy megkeresi az összes iskolafenntartókat és különösen a felekezetieket, hogy amennyiben olyan tanítóik volnának, akik már a kézügyességet elsajátították, intézkedjenek, hogy azok a többi tanítókat is kioktassák a kézügyességre, ha pedig nem volnának ilyen tanítók, az esetben gondoskodjanak arról, hogy a tanítók közül az szintes és felfelé emelkedő alagutakon, amelyek közül a leghosszabb, a tulajdonképpeni Semmering hegyet áttörő, 1884 méter hosszú, télen két végén ajtókkal elzárható és fűthető Egy helyen a meredek sziklafalba vájtak egy folyosószerű pályát. Az egyes szemközti hegyoldalak közötti szakadékokat számos hosszabb és rövidebb, egyenes és görbült viadukt hidalja át, amelyek közül a legnevezetesebb a Kalte Rinne hegyszakadék fölötti 218 m. hosszú, 46 m. magas viadukt, három sor, egymásfelé helyezett ívekből építve. Ezen a fölöttébb érdekes pályán utazva, az utas nem tudja, hogy mit csodáljon meg jobban, az emberi alkotások merészségét-e, vagy pedig azt a vadregényes vidéket, ahol eleinte erdős hegyoldalak, gyönyörű völgyek között utazik, ahol a természetnek fenséges csendjét csak a hegyi patakok zúgása és a vonat zakatolása töri meg, később pedig mind magasabban, hatalmas, vadon, kopár sziklafalak és sziklatömbök képezik az út festői környezetét; de folyton változó, csodaszép perspektívában van része az egész út mentén. Vegyük még ehez hozzá, hogy míg Wienből kedves, napsugaras tavaszi reggelen indultunk el, itt a magas hegyvidékben a tél kellő közepén képzelhettük magunkat: mindent hó borított köröskörül és sűrűn, kitartóan, folytonosan havazott. Mürzzuschlagba délelőtt 10 órakor érkeztünk meg és onnan a következő vonattal, 10 perc múlva vissza felé indultunk. Alkalmunk volt mégegyszer megcsodálni e vidék szépségeit. Délben 1 óra tájban Mödlingben kiszálltunk és megebédeltünk. E délután Laxenburgba akartunk innen kirándúlni, de minthogy a vonat csatlakozást szerencsésen le- késtük, a következő legelső vonattal Wienbe utaztunk vissza, ahol a vacsoráig hátralevő időt a Schwarzenberg-park, a Stadtpark, Beethoven szobor stb megtekintésére fordítottuk. Április 15-én, szombatok. Kirándulásunk e legutolsó napja végig utazással telt el. E napon is jókor kellett felkelnünk, hogy a korán indúló vonathoz kiérhessünk. Egynegyed hétkor hagytuk el Wien városát, Bruck után ismét magyar földre, a Kis-Alföldre jutottunk. Győr, Komárom elhagyása után a Vérteshegység láncai között utaztunk az ország szive felé, Bánhidánál megpillantottuk a hegytetőn 1896-ban felállított, turulmadarat ábrázoló millenáris emléket. Egy óra után Budapestre érkeztünk, ahonnan a két órakor induló gyorsvonattal folytatva utunkat, végre este 6 óra után hazaérkeztünk Gyulára, hála Istennek, ép oly vidáman, ép oly egészségesen, mint ahogy egy héttel azelőtt otthonunkat elhagytuk. Tagadhatlan, hogy az egy heti út, járás-kelés fáradalmai után mindnyájunknak jól esett a pihenés, de a látottak, a szerzett külömböző tapasztalatok, benyomások által nyert erkölcsi eredményei e kirándulásnak sokszorosan megérték a rájuk fordított költséget, időt és fáradalmakat. Kirándulásunkon Bartoss Ferenc és Mérey Gyula tanárok vezetésével 19 tanuló vett részt. Közűlök két ama érdemes, szegényebb sorsú tanulónak költségeit társadalmi utón gyűjtöttük össze. Ezen célra adakoztak : N. N. 40 kör. Schimdt József 23 kor. Dr. Zöldy János 20 kor. Báró Bothmer Árpád, dr. Lindenberger János, N. N. 10—10 kor. Dr. Ladies László, dr. Kun Pál, Kovács Jenő, Billitz Sándor, dr. Kóhn Mór, Reisner Ede, Braun és Cincár cég 5 — 5 kor. Karácsonyi Károly 4 kor. Ambrus Tibor, Krajnik György, Rácz Pál 3—3 kor. Szalay N. 2 koronát. Fogadják a nemeslelkű tanügy- barátok adományaikért, a jutalmazott tanulók nevében is, őszinte köszönetemet. (Vége.)
