Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-15 / 3. szám
2 BE K* S volt felszólalás és jelentéktelenebb vita, a többi tárgyak hozzászólás nélkül az előadói javaslatok értelmében fogadtattak el. így történhetett azután, hogy a teljes ülés már délelőtt 11 órakor.befejezést nyert, ami ugyancsak ritkán esik meg. Az ülés lefolyásáról alábbiakban számolunk be ; Jelen voltak Ambrus Sándor alispán elnök- lele alatt dr. Daimel Sándor főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza t. főügyész, dr. Zöldy János t. főorvos, Roediger Gyula kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Persziiia Alfréd államépitészeti hivatali főnök, dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes, dr. Ladies László, dr. Török Gábor, Haraszti Sándor, Varságh Béla, Morvay Mihály, Beliczey Géza, Dombi Lajos bizottsági tagok. Távol voltak : Pfeiffer István köz- gazdasági előadó, Veres József, Haviar Dániel és gróf Wenckheim Dénes bizottsági tagok. Az ülést az alispán délelőtt 9 órakor nyitotta meg és a megalakulás után az alispáni jelentés tárgyaltatott elsősorban, amely észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Az alispáni jelentés a következő ; A személybiztonság 14 esetben támadtatott meg, melyek közül gyilkossági kísérlet volt 1, súlyos testisértés 5, és könyü testisértés 8. A vagyonbiztonság 87 esetben zavartatott meg, mégpedig 4 betöréssel, 3 vagyonrongálással és 20 kisebb lopással. Baleset II esetben történt, ezek közül halál lal végződött 4, súlyosabb természetű volt 1, köny- nyebb természetű 6. Ezek közül különösen megemlítésre méltó azon szerencsétlen baleset, mely március 23-án Gyulaváriban, a gyulavidéki helyiérdekű vasút egy személy- és egy tehervonatának összeütközésével történt, amelynek áldozatául Bagó Albert vasúti fékező esett, ki is súlyos sérüléseibe rövid idő múlva belehalt. Ezenkívül egy pár jelentéktelenebb mérvű sebesülés történt. A bünfenyitő vizsgálat az illető vasúti alkalmazottak ellen megindittatott. Öngyilkosság 3, öngyilkossági kísérlet 1 esetben fordult elő. Tűz volt 4 esetben, a kár nagy része biztosítás által megtérült. Földmivelés, mezőgazdasági és munkásügy. Vármegyénkben december havában közgazda- sági állapotainkban nem állott be semmi változás. Harcban a születéssel, harcban az élettel, a nyomorúsággal, a betegséggel, harcban az asszony és gyerek éhes gyomrával és meztelen testével, harcban nyolcvan éves korral s öregség súlyával : bizony a vén gulyás régen elpusztult volna ravaszság nélkül. Nagy erő és nagy erény van az ő ravaszságában. Mert a ravaszság csúnya dolog, ha valakit megejteni készül, de szép dolog, ha megvédi azt, a mit a sors és a rossz embernek elakarnak ragadozni. Okosság és kötelesség ilyenkor a neve. S volt erre a vén gulyásnak alkalma a hosszú életen keresztül. íme, most vertek ki eléje egy nyolchetes borjut. Nem legel az istenadta. Csak áll, csak feltartja a fejét, csak elbödül egyszer-másszor, csak néz arrafelé, a hova legrövidebb utón visszakivánkozik. Anyja tejéhez, melyet most vettek el tőle : kisebb testvéreihez, kikkel összeszokott; az udvarbeli csa- tangoláshoz és a szérüskerti legelőhöz, mely jobban megfelelt Ízlésének. Az öreg gulyás első pillanatra észreveszi, hogy a borjú megugrani készül. Vagy haza fut s ő kap ki miatta, vagy elbodorog s ő ad számot róla. Minő körmönfont ravaszsággal kell a borjú szándékát megelőzni s bojtárt, ebet úgy állítani, hogy mire a borjú érett megfontolás után elkezdené a futást, akkorra útját állják mindenfelől. Mert ha egyszer már megindul, paripa se vágtat jobban, mint ő kelme. Pedig hát ez csak egy rúgott borjú, aki az ő elméjét próbára teszi. Hát még a ceglédi, abonyi, nagykőrösi vásárban mennyi okos emberrel kell megtólódnia, míg szűrét, kalapját, dományát, csizA várva-várt tél nem köszöntött be, ellenkezőleg a nedves, esős időjárás megakasztott minden külső munkát, az elmaradt szántást csak a hátasabb hét lyeken lehet igen gyakori megszakítással folytatni a trágya kihordásról, ami pedig az év folyamán ugyancsak felgyülemlett, szó sem lehet, s ez a körülmény méltán aggasztja a gazdákat, mert nemcsak a trágya sokat vészit jóságából és mennyiségéből a hosszas állás alatt, de a talaj erejének visszapótlásáról ha gondoskodni nem lehet, egész évre kiható kárt okoz a gazdáknak. Az állatállományt megtámadott száj- és körömfájás kezd már a vármegyében lezajlani, bár még mindig sok gazdaság és nagyobb vidék van, ahol ki nem ütött és félő, ha előbb nem, hát tavasszal ki ujul, általában azonban elég enyhe lefolyású volt s s a beteg állatok hamar kilábolták a bajt. y Munkásviszonyaink kielégítők, s panaszra okot mindezideig nem szolgáltattak. A napszám 1 és 2 korona között váltakozott. Ipar- és kereskedelem terén semmi fontosabb változás nem észlelhető. Vegyes. A vármegyei törvényhatósági bizottsági tagválasztások az egész vármegyében megtörténtek. A választások ellen 5 felebbezés adatott be. A gyulai járás főszolgabírója Gyulavári községben a gyámpénzek kezelése körül hiányokat talált s e miatt a községi elöljáróság felelős tagjai ellen a fegyelmi eljárást elrendelte. Békéscsabán az üresedésben volt községi gazda- tiszti állásra Zahorán Pál választatott meg. Tudomásul vétetett az árvaszék megvizsgálásáról felvett küldöttsági jegyzőkönyv is, amely szerint az árvaszéknél minden rendben levőnek találtatott. Gyula város polgármesterének azt a kérvényét, amelyben tekintettel a gyulai állomáson fennálló tűrhetetlen helyzetre, az állomás sürgős, tehát még ez évben való kibővítését, és az állomás világítását és végül egy telefonállomásnak a vasútnál leendő létesítését kéri, a közigazgatási bizottság' pártoló véleménnyel terjesztette fel a kereskedelmi miniszterhez. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kedvezőtlenek voltak, de az előző hónaphoz viszonyítva valamivel jobbak. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását máját, minden göncét beszerezni, tehénkéjét eladja, | újat vesz helyette, borját rávallja a mészárosra, | vagy a pesti zsidóra s asszonynak, gyereknek, lánynak minden vásári dolgát eligazítja ? Asszony ! Hejh, az asszony régen ott porlad már a törteli temetőben. Sirhalmát is elegyengette már az idő, fejfája is régen elkorhadt, de az öreg í gulyás azért odatalálna még éjszaka is. Nagyon jól emlékszik még örökös nyugvóhelyére, pedig bizony ritkán látja.- Virágot se hord oda, a pázsitot se öntözgeti, mindszentek napján lámpát se gyújt az örök alvó fejéhez, de öreg szive még nem korhadt el egészen s benne még mindig nyílik a halványuló emlékezetnek szerény kis kakukfü virága. Ezt a virágot nagyon szerette a boldogult s ez nyílik a sirhalma körül is. Tudja jól, mert ha mikor vásárra megy: ott vezet el az ut a temető mellett s ha egyszer nem, másszor csak betekint a temetőbe. Dolga ugyan nincs ott, de mégis csak betekint, mintha nógatná valaki. — Hát aztán jó asszony volt-e az Istenben boldogult ? — Minden vasárnap tisztát adott, gyerekeknek, házi jószágnak gondját viselte, szomszédolni nem volt a kenyere, az ebédet meg pontosan kihozta s mig fiatalok voltunk, el is időzött nálam egy-két óráig mindennap. Most is élne szegény, ha a Berkiné komaasszony virrasztásánál át nem fázott volna. Kolerás idő is járt, ágynak esett, nem is kelt fel többé. Azóta is eszembe jutott egyszer- másszor, hogy az abonyi orvosnak mégis megkel- lett volna mutatni, de olyan gyorsan elgyalázta a betegség, hogy nem lehetett kocsira tenni. így volt biz az 1 Nyugodjék békével! illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos bántal- mai fordultak elő. A leggyakoribb halál ok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közzül előfordult : 1911 január 15. 1. difteritis 160 megbetegedés 31 halálozássá 1 2. vörheny 134 » 11 » 3. kanyaró 4 » -» 4. h asi hagymáz 19 » 4 » 5. szamárköhögés — » -» 6. b árány himlő — » -» összesen : 33L megbetegedés 46 (13%) halálozással. Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közzül a difteria volt az uralkodó, amely egymagában majdnem felét teszi valamennyi ragadós megbetegedésnek. Bár a difteria a megye majdnem minden községében mutatkozott, tömegesen azonban csakis Békés, Eadiőd és Körös- tarcsa községekben lépett fel. Lefolyása középsúlyosnak mondható, amennyiben a halálozási százalék a 20 százalékot alig haladta meg. Csekély mértékben emelkedett a vőrheny betegek száma is. Továbbterjedésük meggátlására a lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásainál említés nem tétetik. A köztisztaságot mindenütt kielégitőeknek jelzik. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 378, hullán 8 esetben ; orvostörvényszéket pedig könnyű 12 és 5 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 72 egyént, akik közzül meggyógyult 66, meghalt 6. A halvaszülöttek száma 25, elvetélteké 2L. Roediger Gyula pénzügyigazgató jelentése szerint az egyenes adóban történt múlt évi befizetések szemben az 1909. évi eredménnyel 185 000 koronával kedvezőbbek, mig a hadmentességi adóban 13.000 koronával kedvezőtlenebbek voltak. A pénzügyigazgató által előadott ügydarabok közzül csupán egy lett részben megváltoztatva, a mennyiben egy vadászati kihágási ügyből kifolyólag elkobzott flóbert-puskára javaslatba hozott fegyveradó birság töröltetett, mivel a flobért fegyveradó alá nem eső fegyvernek tekintendő. ' Mikler Sándor kir. tanfelügyelő a múlt hónapban 9 napot töltött külszolgálatban, ebből 5 — De kegyelmed más menyecskét is meg-meg nézett hamis szemmel? Az öreg gulyás komoly képet mutat erre a hiábavaló beszédre. Nem is felel rá semmit. Az asszony halála után soha sem jutott ilyesmi az eszébe. A mi pedig valamikor volt, az meg már nagyon régen volt. Még bojtárgyerek korában volt. mikor a kocséri Jenei Vicát megkedvelte. Szemre való lány volt, csakhogy nagyon pajkos lány volt. Nem ijedt meg csintalanságtól. Maga is csintalan jó kedvű volt. El is vette volna, ha isten úgy rendelte volna. De egyszer az abonyi vásáron két fo- Tintos sáli kendőt vásárolt, ldres bodros széle csak úgy röpködött a karcsú derekán. Nyolc forint volt a bojtárnak esztendei bére: mit csináljon ő sáli kendős lánnyal? Beszéltek is utóbb a szép Vicáról Kara-Jenőbe a hova feleségül vitték. De az öreg gulyás azóta se látta, nem volt arra járója se neki, se a gulyának. Pedig hát akkor még volt a gulyának elég mezeje. Törteitől Abony alá lehetett hajtani. De ez még semmi. A Gerlye folyásán három egész nap lehetett tiritgeté, a gulyát arra napnyugat felé. Hire se volt a tilosnak. A nagykörösiek pedig a város alul Tetétlenig engedhették a juhot, ökröt, csikót legelni. Nem olyan világ volt akkor, mint most. Most a tinó ha bogárzik, se futhatja ki magát. Sáncba, garádba, tilosba ütközik azonnal. Nem is hiszem, hogy nem én vagyok a vidéken az utolsó gulyás. Hiszen csak lesz még marha azután is, de gulyás már nem lesz többé én utánam. — Hát ehhez a föstött képhez mit szól kegyelmed ? — Nem tudom mire vélni a dolgot. A mi jó