Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-15 / 3. szám
XLIII. évfolyam. Gyula, 1011. jauii.1r I5. 3. széni. Előfizetési árak: Egész évre ......... IO K — f Fé l évre............... 5 K — f Évneg yedre......... 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÜZGAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Törvényhatósági köriratok, Az utóbbi rendes közgyűlés óta több körirat érkezett a szomszédos törvényhatóságoktól a vármegyéhez azon célból, hogy a törvényhatóság azokat hasonló felirattal támogassa a képviselőháznál, illetőleg a kormánynál. Sopron vármegye azt kéri a kormánytól, hogy a községek is, miként a városok, államsegélyben részesüljenek A körirat azzal van indokolva, hogy a községek anyagi erejének egy tekintélyes része az állami közigazgatási feladatok elvégzésére használandó lel és igy a tulajdonképeni községi feladatokra nem marad a községnek anyagi képessége; már pedig ez a helyzet nemcsak igazságtalan, de köz- és állami érdekből is felette hátrányos. Legutóbb a földadó kataszterre vonatkozó törvény és a népszámlálás végrehajtási költségeivel terheltettek meg az 50 — 100— 120 százalék potadóval adminisztráló községek, pedig ezek a terhek tulajdonképen az állam által volnának viselendők. És hogy itt nem kis summákról van szó, bizonyítja, hogy Békéscsabának a kataszteri felmérésből származó kiadása maga százezer koronán felüli összeget igényel. Győr vármegye az állami gyermekvé- j delmi törvények módosítását kéri, éppen a községek teherviselő képességének fokozása érdekében. A körirat azt célozza, hogy az elhagyott gyermekek után járó költségeket ne 7, hanem 12-ik életévükig viselje az állam, azután pedig adja át a gyermekeket az illetőségi községeknek, amelyek azután ingyenesen községi lakosoknál helyezzék el azokat, ha pedig az ingyenes elhelyezés nem lehetséges, a felmerülő költségeket 15 éves korukig szintén az állam viselje. Az eddigi törvényes rendelkezések szerint az elhagyott gyermekek után felmerülő költségek a 7 éves korig az állam által, 7 — 15 éves korig azonban az illetőségi községek által viselendők. A községek tehát e címen anyagi erejüket felülhaladó módon vannak terhelve. Kér továbbá Győr vármegye aziránt is törvényes szabályozást, hogy az apasági keresetek hivatalból legyenek megindithatók. E részben azonban a Kúriának legutóbbi döntése következtében, amelynek értelmében a gyer- mekmenhelyek igazgató-főorvosai jogosultak az apasági keresetek folyamatba tételére — a törvényhozási intézkedés nem sürgős. Ung vármegye két rendbeli köriratát küldte meg támogatás végett. Az egyikben a lőfegyverek és kézi fegyverek használatának és különösen külföldről való beszerzésének törvényhozási szabályozását kéri, hogy a fegyverek használhatása és beszerzése korlátoztassék, mert a mai közbizI tonsági szolgálat mellett nincs különös szükség arra, hogy magánegyének lőfegyverre bírjanak, mert továbbá rendkívül sok szeren csétlenség történik azokkal és végül, mert az orvvadászat elterjedésére vezet. A másik körirat szerint a dinamit elhelyezésére és tartására minden vármegyében egy iparengedély lenne kiadható és a beszerzés módozatai részletesen szabályozandók. A köriratokkal a vármegye törvényhatósági bizottsága csak a legközelebbi rendes közgyűlésén fog foglalkozni. A közigazgatási bizottság ülése. Január 9. A közigazgatási bizottság januáriusi ülését e hó 9-én tartotta meg a vármegye aíispánjáijak elnöklete alatt. Az ülés legelső tárgya a bizottságnak megalakulása volt. Mivel pedig a közigazgatási bizottságból a múlt év végén kilépett 5 tag helyébe ugyanazok vá'asztattak meg, akik a bizottságnak ezelőtt is tagjai voltak, ennélfogva a megalakulás a a múlthoz képest semmiféle változást nem tüntet fel, illetőleg a különböző albizottságok tagjai a régiek maradtak. Az alispán azon albizottsági tagok kinevezésére, akiknek megbízatása a főispán kinevezésétől függ, a belügyminiszteri felhatalmazást megkapta és igy a megalakulás minden akadály nélkül megtörténhetett. Az ülés egyéb részében vató lefolyásáról semmi megjegyezni valónk nincs. Mindössze két tárgynál T A R C A. Az öreg gulyás. Irta: Eötvös Károly. Van egy képem a Képzőművészeti Társulat téli kiállításán. Ott van valahol a tizenkettedik teremben. Nem is én festettem, nem is engem ábrázol, meg se vettem, mégis az én képem. Van egy ifjú, hajadon úrnő, aki még kis lány, de már nagy művésznő. *Ismerik nevét, a kik ismerik a mai magyar képmüvészetet Istenadta lángelmével, sors és születésadta független vagyonnal a színek költészetének engedi át ábrándozó szellemét. Föl- séges játék serdülő lányok részére. Ez a művésznő valahol valamikor megpillantotta az én gömbölyű tarfejemet S jó műtárgyat talált benne. S le is festette volna nagy kedvvel és türelemmel, ha én tudtam volna „ülni“ nagy kedvvel és türelemmel. De kárpótolta magát. Fogott Törteién egy öreg gulyást, beédesgette műtermébe, megtanította „ülni“ s lefestette én helyettem, az én számomra. Ez az én képem. Azt gondolta a művésznő : mindegy az. Öreg gulyás : öreg politikus. Mindegyik nyájat terelget. Pedig mégse mindegy. * Schlésinger Magda a bájos, ifjú művésznő, Schlésinger Samu törteli birtokos s vendéglátó és müvészetkedvelö derék magyar gazda leánya. Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisitví nyokkal, meri kártékonyak Mert az öreg gulyás szót fogad, még ha bogárzik is. Másként van az öreg politikusnál. Ott gubbaszt az öreg gulyás aranyos rámában a falon. Napsütötte fekete-barna arcán eggyel sincs több redő, mint a mennyi egy öreg gulyást megillet. Szemeiben még eleven tűz csillog, vastag bajusza még ki van fenve keményen. Kalapját már nem vágja félre, de arcát még gondosan borotválja s öreg korára még fogaiból is megtakarított annyit, a mennyi a pörkölthöz szükséges. — Hány éves kend öreg gulyás? — Találja el kegyelmed. — Hatvan. — Az is voltam valamikor. — Hetven. — Az is voltam már régen. — Nyolcvan. — Tavaly nyáron találkoztam vele künt a legelőn. Tehát nyolcvanegy éves az öreg gulyás. Szép kor, szép idő, kivált ha még keményen pödrött bajusz is jár vele. Mosolyog az öreg. Mosolyában jólelküség s egyúttal egy kis ravaszság leskelődik ránk. Bámulom a művészt, mikor az arc színein és vonalain elém tud állítani egy egész lelket, egy egész jellemet a maga ezer indulatával. A hősnek, az elkeseredettnek, a dühöngőnek, a kacagónak, az irigynek, a lelkesedőnek, a haldoklónak, a részegnek, a nagy indulatok emberének csak egy arca van. Az arcvonások szövetének egyetlen változata elénk állítja azt a jellemet a művész színeinek segélyével. De mit csinál a művész ott, ahol mindannyi egyszerű lelket egymásnak ellenmondó határozott indulatokkal kell egy arc keretében elénk állítania? Az öreg gulyás arcán ravaszság van. Tehát lelkében is ravaszság van. Nyolcvan éves életének egész jellemében ott kell lenni a ravaszságnak. Ha ott nem volna: hol vette volna a művész ? Nem az a ravaszság, melyet Csemegi a büntető törvénybe iktatott. Mely az ő előtte állót, a vele beszélőt e gondolattal illeti: Mid van, a mit elcsaljak tőled ? Az öreg gulyás ravaszsága némán szól, de igy szól : Hátha nem is olyan derék legény kigyelmed, amilyennek első pillanatra látszik ? Hátha én nem hiszek el mindjárt mindent, amit kegyelmed állít ? Hátha én nem jól látom azt, a mit megakarok látni? Hátha én nem azt látom, a mit nézek s nem azt nézem, a mit látok ? Hátha nekem nem lesz jó a fapénz ? Hátha én nem tartom addig a zsákot, mig meg nem nézem, mi van felöntve a garatra ? Ne félj, meg nem csallak, de ne is bizd el magad, hogy engemet megcsalsz. íme az öreg gulyás ravaszsága. Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlen legjobb hashajtó a világhírű 1A1 17—20 P U R G O-B A Y E R Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisítványokkal mert kártékonyak t ,a.pn nk ma,i száma. S oldal.
