Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-30 / 18. szám

4 BÉKÉS 1911. április 30. A vármegyei központi választmány folyó hó 26-án Ambrus Sándor elnöklete alatt ülést tartott, a melyen a köröstarcsai újonnan felvettek névjegy­zékéből a jogi személyeket törölte, mert ezek az 1874. évi XXXIII. t.-cikk értelmében választói jogosultaíggal nem birnak. Egyidejűleg a választ­mány az újonnan felvett választók s kihagyottak névjegyzékei alapján az 1912 évre érvénnyel bí­randó országgyűlési képviselőválasztók névjegyzé­kének kiigazítása, illetőleg az ideiglenes névjegy­zékek egybeállítása iránt akként intézkedett, hogy az állandó névjegyzékből a kihagyottak névjegy­zékében feltüntetett egyéneket törli, ellenben a felülvizsgálat eredményéhez képest megállapított újonnan felvettek névjegyzékében kitüntetett egyé­neket a lakhe'y, házszám, foglalkozás, életkor és jogcím megjelölésével az illető hetük alatt a név­jegyzékbe felveszi s végül az állandó névjegyzék­ben bennmaradó egyénekre nézve az életkort egy évvel magasabban tinteti ki s ugyaniak ezekre nézve az elmúlt év folyamán beállott s az összeíró küldöttségek által külön jegyzékbe foglalt változásokat és helytelen bevezetéseket az ideig­lenes névjegyzékbe bevezetni, illetve kiigazítani rendeli. Az ekként egy beállítandó ideiglenes név­jegyzékeknek a kihagyottak névjegyzékével együtt az illető községekben s a választókerületek összes névjegyzékeinek szintén a kihagyottak névjegyzé­kével együtt a központi választmány székhelyén közhirrétételót rendelte el. Kinevezés. A vármegye alispánja a közkórház­nál megüresedett segédorvosi állásra dr. Molnár Sándort nevezte ki, aki az esküt előtte le is lette A képviselőtestület tegnap délután 4 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek lefolyásáról lapunk zárta következtében csak jövő számunkban fogunk referálni. A közgyűlés tárgysorozata kü­lönben a következő volt : 1. Novák-uica folytató­lagos kinyitása folytán megmaradt telkek eladási ügye, 2. Jámbor György és neje gyulai lakosok kérelme a csabai-ut mellett levő városi gödrökből 800 Q-ölnek a megvétele iránt. Ezen ügyben a képviselők érdemlegesen fognak határozni a meg­jelentek számára való tekintet nélkül. 3. A Schwim- mer-féle telek megvételi ügye. 4. A békésmegyei Patronage egyésület kérelme egy Gyulán felállí­tandó javító nevelő intézet részére szükséges terület átengedése tárgyában. 5. Elhagyott gyermekek nem fedezett tartásdijának segélyként leendő kérelme­zése. 6. Frankó Döme nyugalmazott városi pénz- | tárnok ellen indítandó per elhatározása. 7. Kiskorú Kiss Mária és Anna illetőségi ügye. 8. Farkas Mojsza fizetés felemelés és ruha megadására irá­nyuló kérelme. 9. Vakokat gyámo itó Országos Egyletbe való belép ;s. 10. Gyulai János volt vá rosi végrehajtó kegydij iránti kérelme. 11. Kiskorú Heim Katalin illetősége. 12. Kiss Györgyné szül. Dékány Ilona illetősége. 13. özv. Czigler Benőné Harmat Róza illetősége. 14, Dobos János és Ravai Gábor gyulai lakosok kérelme a mezőőri állásoknak megszüntetése iránt. 15. Lakatos Pál és érdek­társai gyulai lakosok kérelme munkáslakások épí­tése iránt. 16. Engelhardt György munkafelügyelő kérelme fizetésemelés iránt. 17. Indítvány egy Gyulán felállítandó egy évfolyamos női kereske­delmi tanfolyam engedélyezésének kérelmezése tár­gyában. 18. Az 1912 évi közmunka összeírásának elrendelése és a tartozás mérvének megállapítása. 19. Köz- és gyámpénztári vizsgálati jegyző­könyvek. A szegényeket felruházó egyesület mindazok­nak, akik a folyó hó 22-én rendezett cabaret sikeré­hez hozzájárultak, különösen pedig a rendezőnek, Erkel Béla urnák és a szereplőknek, akik fáradha­tatlan buzgalmukkal nemcsak az egyesület céljainak anyagi hasznot, de az estélyen résztvevő n. é. kö­zönségnek élvezetes szórakozást szereztek, valamint azoknak is, akik az egyesület pénztárát felülfizeté- seikkel és adományaikkal támogatni szívesek voltak, ez utón is hálás köszönetét nyílvánítja. Felülfisettek: Kovák Árpád 10, Kovács Gyula orsz. képv. 10, Dr. Márki János 7, Czinczár Adolf7, Schröder Kornél, Dr. Jantsovits Emilné, János Józsefné 6 — 6, Böhm Miklósné, Czóbel Károly, Weisz Mór, Dr. Ladies László, Dr. Stojanovics Szilárd 5—5, Dr. Berkes Sándor, Dr. Zöldy János, Dr. Lovich Ödön, Mikler Sándor 4—4, Dr. Berényi Árminná, Márki Barna, Dubányi Gyula, Megele Béla, Kohn Dávid 3—3, Dr. Konrád Ernő, Tóth Árpád, Zaka­riás Oszkár, Künzl Ernő, Dr. Décsy Károly 2—2, Dr. Kun Pál, Czinczár Dezső, Tőrök E. 1 — 1 K-t. Dobay Imre főkertész virágot, Braun és Czinczár cég faanyagot kölcsönzött; ifj. Mogyoróssy Sándor a humoros automatát festette, Schmidt Gyula cég apró vasanyagot adományozott. A cabaret-estély bevétele 739.90, kiadása 444.78 K. Tiszta jövedelem 295 K 12 f. Eljegyzés. Prág István, a Gyulavárosi taka­rékpénztár könyvelője eljegyezte Ujszentannán Be­) lánszky Demkó Ilonát. Május. Ezt a kedves hónapot pár évtizeddel ezelőtt még csak egy oldaláról ismertük. Arról, hogy virágos, színes ruhájában a legfinomabb par­fümmel, természetes virágillattal véve magát körül, a költőket inspirálta. Egy évben egyszer tér vissza az az időszak, amidőn a természet olyan, mint egy kedves, bájos fiatal leányka, mosolygós, színes, csábitó. A május hónapjára esik ez az idő­szak és vájjon nem természetes-e, hogy akiben meleg, piros vér pezseg, aki koránál, vagy temperamentu­mánál fogva lelkesedni tud, a tavasz e hódító hó­napjában — legalább is tollat ragad, verset ir . . ? Am a kö'tőiség emez arany korát megzavarta mate­riális uj korszak bevonulása. Üzlet, munkabér, per­cent — prózai szavak röpködnek most még május hónapban is. — Sőt a »proletárok«, a szocialisták május 1 ső napját egyenesen kisajátították, lefog­lalták maguknak. Kinevezték saját ünnepüknek. Ha­ragos vörös zászlók alatt, pipacs piros nyakkendők­kel díszítve a proletár nyakat, körmenetek és nép- gyüiések napjává tették a tavasz legpoetikusabb napját és elnevezték vörös májusnak. Eleinte, mintha a vörös szín valami rejtett, de hatalmas szótlan fe­nyegetés megtestesülése lett volna! Hogy lángba fog borulni a világ, ha a nép nem kap jogot, meg más efé'ét. Újabban azonban a piros, haragos színe mintha szelídülne és a fenyegetés, mintha mulóban lenne. Nem átkozzák már a »bőrkabátosokat«, meg a »fekete grófot,« hatóságokkal bajuk nincs. Nő­nek, érnek, komolyodnak. Ez már aztán veszedel­mesebb ellenfél lenne, mint a nagy ficánkodással csinált régebbi szocializmus, ha olyan melegen en­nék a levest, mint a hogy főzik. Ámde lassanként rájön a szocialisták tábora, hogyha például a mun­kásosztály minden mást rajtakivül megenne ebben az országban, bizony nem tudná megemészteni és úgy elrontaná a gyomrát, hogy esetleg halálos nya­valyába esnék tőle. így azután, hogy most már mást is élni akarnak hagyni, kezdjük megérteni egymást és úgy a proletár, mint a nem proletár világ csinálja a maga dolgát, a nélkül, hogy egy­más alól rángatnák a gyékényt Hát hiszen béké­ben és békével mindenki többre jut. Április második felerésze, eltekintve a pén­teki hajnali esőtől, ép olyan száraz volt, mint aminő csapadékos e hó első fele. A pénteki eső mindazon­által, hogy kevés volt, igen jótékony hatással volt a növényzetre. A földnek csak felső rétege száraz ugyanis, pár ujnyi mélységben már nedves a talaj. Különösen jóhatással volt az eső a veteményekre, amelyek rohamos fejlődésnek indultak. Legelőt il­letőleg megemlékezünk, hogy Gyulán holnap hajt­ják ki a jószágállományt a fővenyesre, melyre, mint értesülünk, még mintegy kétszáz darab számos da­rabot lehetne legeltetésre felvenni, Ez is bizonyítja, hogy mennyire csökkent a marhaállomány Gyulán, hogy oly, aránylag igen kedvező árak mellett, mint ahogy Fővenyesen és a Tavaszréten legeltetni lehet, segítségével kivívott ezen győzelem vetette meg a Habsburg dinasztia biztos alapját. Egymásután ha­ladunk el több kisebb ausztriai község mellett, átmegyünk a Duna hosszú hídján, már feltűnnek Wien házai, tornyai, míg végre 3/46 órakor meg­érkezünk Wienbe, az osztrák császárság székhe­lyére, Európa egyik világvárosába. Á pályaházból kilépve az utcára, látjuk, hogy a környék lobogó díszben áll. Félreértések kikerü­lése végett tudatjuk az ifjakkal, hogy ez nem a mi kedvünkért van így, hanem a német trónörökös és neje tiszteletére, akik előtte való napon érkeztek Wienbe. Mintegy félórái séta után szállóhelyünkre értünk, a IV. Favoritenstrasse 11 sz a. levő Hotel Viktóriába. Ez volt egész wieni tartózkodásunk alatt főhadiszállásunk s ha a szálloda nem is volt olyan modern berendezésű, mint a pozsonyi Deák­szálloda, de úgy elszállásolásunk, mint étkezé­sünk tekintetében csak a legjobban emlékezhetünk rája vissza mindannyian. Vacsora idejéig még egy rövid séta, amely alatt bőven volt alkalmunk meg­figyelni a világváros forgalmas, zajos utcai életét. A vacsora alatt egyik-másik ifjú német tudományát elővéve fejezte ki óhajtását a pincéreknek, nehezen ment ez még az első napon, mulattunk is rajta mindnyájan,, de a későbbi napokban már tagad­hatatlan előmenetelt tanúsítottak a német nyelvben, az igaz, hogy egyoldalúlag. Április n-én, kedden. Reggel fél 7 óra tájban indultunk el szállodánkból a belváros felé. Rövid idő alatt a Karlsplatz-on voltunk. E szép, parko- zott térben két szobormű nyert elhelyezést, az egyik a világhírű zeneszerzőnek, Brahmsnak ülő szobra, a másik a hajócsavar feltalálójának, Ressel Józsefnek ércszobra. A teret a barokkstilű Károly templom uralja. III. Károly királyunk építette 1713-ban, az akkori borzalmas pestisjárvány el­múltával, fogadalmának teljesítéseképen, amit a portikuson elhelyezett szavak: „vota mea reddam in conspectu timentium Deum“ is megörökítenek Kupolája 72 m magas, bejárata fölött borromei Szent Károly szobra áll A két oldalán álló, majd­nem a kupola magasságát elérő két oszlopon a Traján-oszlop mintájára alkalmazott reliefek a szent élettörténetének részleteit ábrázolják. Innen átmenve a nagyon forgalmas Ringen (körút) az impozáns, nagy méretű, modern francia reneszánsz stílusban 1861 — 1868-ig épű:t opera elé jutottunk Építője Siecardsburg. Ezen gyönyörű épületet kívülről és belülről is alaposan megnéztük. A főhomlokzat két oldalán kis parkok közepén egy-egy díszes kút áll. A baloldalinak női alakjai a zenét, táncot, barátsá­got és könnyelműséget, a jobboldalié pedig a Lo- releyt, a szerelmet, a gyászt és bosszút személye­sítik meg A főhomlokzat első emeleti loggiáját a színművészet különböző fajainak személyesített alakjai díszítik. Fölhaladtunk az épületnek pazar pompával elkészített főlépcsőjén, megtekintettük a gyönyörű foyert, azután megnéztük a 2400 nézőt magába fogadó, négy emeletre terjedő nézőteret. Itt a többek között leginkább érdekeltek bennünket Őfelsége magánpáholya a hozzátartozó fényes sza­lonnal, előcsarnokkal és külön lépcsőházzal, az uralkodó család tagjainak páholya : ezek az I. eme­leten, a színpad két oldalán nyertek elhelyezést. A színpaddal szemben áll a nagy udvari díszpáholy, természetesen szintén külön, rendkivül díszes sza­lonnal ; e páholy rendesen csak akkor van haszná­latban, ha idegen uralkodók, királyunk vendégei megjelennek a tiszteletökre rendezett díszelőadáson A nézőtérről átvonultunk az opera másik részébe. Legelőször is megnéztük az öltözőket. Az elsőrangú énekesnők és énekesek öltözőit, majd a két, négy, sőt több személy számára szolgáló öltözőket. Vé­gig mentünk a jelmeztár egy részén, a ballet tanuló termén, majd fölmentünk a zsinórpadlás tetejére és megcsodáltuk ott a leereszthető díszletek kezelésé­nek könnyű voltát. Azután az óriási színpad kö­vetkezett sorra. Igen sok sülyesztővel van ez el­látva, egy, két és több szereplő elsülyesztésére A kulisszák ide-oda tologatása szintén igen gyorsan, egyszerűen és könnyen történik. A kulisszák ugyanis a színpadon alkalmazott nyílásokon ke­resztül egy-egy állványra helyeztetnek, amelyek a pincében síneken és kerekeken könnyen mozgatha­tók tova. A színpad egyik oldalán, természetesen a nézőtérről nem látható helyen áll a rendezői asz­tal Innen figyeli a rendező az előadás menetét, az itt levő jelzőgombok egyikéuek-másikácak meg­nyomása által ad a kellő időben jelet a zenekar­nak, vagy a függöny felhúzására, vagy más helyre, innen hozza működésbe kellő időben a szélvész­fújását és az eső hangját utánzó gépeket, amiket különben nekünk is működésbe hoztak Azután lementünk a színpad alatti részekbe 2 emelet mély­ségbe. Valóságos szövevénye ez a különböző sí­neknek, állványoknak, gépeknek, gőzvezető csövek­nek. Innen az opera nagy gépházába vonultunk, majd a kárpitos műhelybe, mig végre, miután mindezeket kellő alapossággal megtekintettük, elő­zékeny kalauzunk által mindenről részletes magya­rázatot nyertünk, végre elhagytuk ezen rendkivül érdekes épületet, ahol bár nem előadás ideje alatt voltunk jelen, de egy percig sem volt alkalmunk unatkozni. Az opera mögött, az Albrecht-platzon egy hatalmas szoborsorozat áll, a fal fülkeszerü bevá­gásaiban. Ez az Albrecht-kút. Uralkodónk állíttatta ezt fel 1869-ben A középen álló főalakok a Duna és Wien, az egyes fülkékben elhelyezett mellékala­kok a Tisza, Rába, Enns, Traun, Jnn, Száva, Morva, Salzach, Mura és Dráva folyók személye­sített alakjai. Fölöttük a bástyán Albrecht főherceg lovasszobra áll. E csoportozattal szemben helyezték el a csinos Mozart szobrot. Wien legelőkelőbb útvonalán, a Kárthner- strassen haladtunk most tovább. Itt vannak a leg-

Next

/
Thumbnails
Contents