Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-30 / 18. szám

1911. április BÖ. BÉKÉS 5 nem tudják a legelőt jószággal benépesíteni. Pedig, ha valaha, akkor most igazán kifizetné magát a jószágnevelés, hiszen a pénteki pótvásáron is olyan árakat adtak a leghitványabb tehénért és borjúért, amelyek ezelőtt a mese világban sem állhatták meg. A vároí ily körülmények között a fövenyesi legelő javarészét kénytelen lesz kaszálónak hagyni. A le­gelő beiratkozáson történő tapasztalatok szomorúan bizonyítják, hogy az állattenyésztés mostani stádiumá­ban tarthatatlan és hogy e téren gyökeres orvoslás szüksége forog fenn. A Gyulai Erkel Ferenc Sakkor alapszabályai folyó hó 23-án terjesztettek fel jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez. A vonat elé feküdt. Besenyi Pálné 25 éves nagybánhegyesi illetőségű elmebajos í sszony huza­mosabb ideig volt ápolás alatt közkórházunk el mebeteg osztályán. A szegény fiatal asszonynak az a mániája, hogy ő valami óriási nagy bűnt követett él s ezért neki vezekelnie kell. A szerencsétlen sa­nyargatta is magát unos-untalan, amikor csak te hette különféle fájdalmakat okozott magának. Utóbb aztán mintha kissé megnyugodott volna ugyanuyira, hogy folyó hó 27-én reggel, mint gyógyultat kie­resztették a kórházból. Az asszony kiment az állo­másra, de nem várta meg a vonatot, hanem elin­dult a vonat mentén Csaba felé. Mikor a 42-es sz. őrházhoz ért, jött robogva Csabáról a személyvonat E pillanatban újra erőt vehetett rajta a rögeszméje s hogy megkinozza magát, lefeküdt a sínekre. A vonatvezető azonban észrevette az asszonyt, s az utolsó pillanatban megállította a vonatot. A szeren­csétlen teremtést úgy kellett erővel felszedni a sínek­ről. Bevitték az őrházba s azonnal értesítették a rendőrséget. A rendőrök kimentek az ő.házhoz s az asszonyt behozták a kapitányságra. Itt orvosi meg­figyelés alá vették s megállapították, hogy ön és közveszélyes őrült. S mint ilyent, hatóságilag visz- szaszállitották a közkórházba. A vasúti állomás világítása. A gyulai vasúti állomás negyven esztendő óta az esti világítás, ille­tőleg nemvfiágitás következtében valóságos bot­ránykő volt, mely ellen hiába demonstrált az utazó közönség, hiába írtak fel ellene, világítást kérve a város, szaktestületek, közigazgatási bizottság, az orvoslás elmaradt. A vasutigazgatóság pár év előtt megsokallotta a lépten-nyomon megújuló panaszokat, de maga is átlátta, hogy a gyulai állomás sötétsége nem csak a megyei székhely méltóságát sérti, ha­nem közbiztonsági szempontból is tarthatatlan és haj'andó volt a gyulai villamos társasággal meg­állapodni, hogy ez világítsa a gyulai állomást, mint azt Csaba községe az ottani állomásnál cselekszi. Az államvasut szándéka azonban a helyi villamos társaság tulkövetelése folytán hajótörést szenvedett Ha a villamos társaságot tulkövetelésében az a meg­győződés vezette, hogy a gyulai állomás világítá­sának kérdése nélküle nem oldható meg, ebben csalódott, mert az államvasut bár későn, de jobb későn, mint soha, mégis talált módot az állomás világítására, még pedig a villamos társaság igénybe vétele nélkül. Szerda este óta ugyanis 6 darab iv- lámpa világítja meg az állomást és pedig 5 a vá­gányok között, egy pedig az állomásnak sugárút felé eső külső részén. A világítást petroleum gázzal eszközük és mindenik ivlámpa 700 gyertyafényt úgy, hogy az állomás valóságos fényárban úszik. Az iv- lámpák a Nagyvárad felől este fél 11 órakor be­érkező s Csabára induló utolsó vonatig világítanak. Az államvasutak igazgatósága a gyulain kívül a gyomai és kétegyházi állomásokat is ellátta ilyen ivlámpákkal, és pedig a gyomait 4, a kétegybázit 5 darabbal. Esküvő. Dr, Márki Barna gyulai járási szol- gabiró tegnap vezette oltárhoz a csorvási róm. kath. templomban Kraft Viktor uradalmi gazdatiszt Emma leányát. — Dr. Láng Frigyes békéscsabai ügyvéd ugyancsak tegnap délután esküdött örök hűséget Réthy- Béla gyógyszerész Erzsébet leányának. A Gyulai Iparos Otthon hangversennyel kap­csolatos táncvigalma ma este lesz a Göndöcs nép­kerti csarnokban és az előkészületekből következ­tetve, sikerült népes mulatságnak Ígérkezik. A hang­verseny műsora — mint azt különben már közöltük a következő : 1. Magyar népdalfüzér Lányi Ernőtől. Férfikar, énekli az Erkel Ferenc dalkör. 2. Élő­beszéd tartja Kóhn Dávid. 3. Magyar ábránd zon­gorán előadja dr. Kovalszky Bobért. 4. Monológ. Tartja B. Gy. 5. Magyar király induló Huber Ká- rolytól. Férfi négyeskar, előadja a daloskor. Zon­gorán kiséri dr. Kovalszky Bobért. Az estély kez­dete pont 8 órakor. Halálozás, özv. Czech Károlyné Hackl Mária asz- szony, a városunkban széles körökben közbecsülésben és szeretetben állott »jó Mari néni« f. hó 28-án reggel hosszas, súlyos betegség után, meghalt. Alig két évvel élte túl szeretett öccsét, jó emlékű Hackl Ferenc uradalmi kertészt és halála mély részvétet kelt. A sókat szenvedett derék nő temetése tegnap délután volt nagy közönség jelenlétében. A halál­esetről kiadott gyászjelentés a következő : Özv. Bázel Istvánná szül. Hackl Szidónia gyermekeivel : Bázel Mária és férje Leinwatter Gyula, Rázel Krisztina és férje Benedicty Kálmán, Bázel József és felesége Tóth Erzsébet, Dr. Bázel István és felesége Ring Anna, Rázel Lajos és felesége Salat Anna, Rázel Irén és férje Bartos Ferenc, úgyszintén ez összesek gyermekei, mélységes szomorúsággal tudatják Isten szent akaratában megnyugodva, hogy a forrón sze­retett testvér, illetve nagynénjük, a jóságos Mari néni özv. Czech Károlyné szül. Hackl Mária Gyulán, 1911. évi április hó 28-án reggel 5 órakor, életének 70-ik, özvegységének 17-ik évében hosszú szenve­dések után, tiszta lelke az élők sorából eltávozott. A kedves halott f. hó 29-én d. u. fél 4 órakor fog a Körözspart-utca 44. számú háznál a róm. kath. szertartás szerint beszenteltetni és a Szentháromság­temetőbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise f. hó 29-én reggel 7 órakor lesz az Egek Urának a róm. kath. plébánia-templomban bemutatva. Malac-tolvaj. Morár Illés gyulai lakos f. hó 17-én jelentést tett a rendőrségen, hogy a malacát ellopták. A rendőrség a nyomozás folyamán kide­rítette, hogy a malacot Berbekucz György tanonc lopta el 15-én este, ki azt 40 fillérért eladta Tolnai Albert szobafestőnek. Mig Morár a rendőrségen járt, az idő alatt Tolnai hazavitte a malacot. Mind- azáltal a rendőrség nem szüntette meg az eljárást, mert betöréses lopásról lévén szó, de meg a fiú azt is állította vallomása közben, hogy e tettére Tolnai bujtatta fe1, tehát az ügyet további eljárás végett áttette az ügyészséghez. A szerelem. Tudnivaló, hogy ez az állapot, már mint a szerelem, egyike a legsötétebb ver­meknek. Ha bele esik az ember, nagyon nehezen tud belőle kikecmeregni. Megénekelték ezt a köl­tők nagyon sokszor, de ki is próbálták. Ámbár a próbát tekintve átmegy ezen minden halandó épp úgy, mint a vörös himlőn ;’azzal a tünetekkel, hogy egyik nem igen veszi a veszedelmet, mig a másik­nak beletörik a bicskája. Princz Gyula ez utóbbiak közé tartozik. Nigyon komolyan vette szive gyö­kerének megrezgásét Istenes Julis irányában, kit Nagyváradon ismert meg egy virágtanyán. Egy ideig jól ment a sor, Princz katonáskodott, a Julis meg a kaszárnya átellenében levő kávéházhoz sze­gődött tündérnek. Sokat érintkeztek. Meg akkor is, mikor Princz őrségen állt. Egy ilyen alkalommal Julis elcsalta pár percre az őrhelyről szerelmetes társát, rajta is vesztettek. Akkor ért oda a szol­gálatot tevő tiszt. Princzet lecsukták. E körül­ményt Julis felhasználta, egy pincérrel szövetke­zett 8 aztán, hogy Princz haragjától meneküljön^ árie'te sátorfáját Gyulára. Mikor Princz kiszaba­dult nehéz fogságából, utána jött Juliénak. Ráta­lált egy mulatóban. Julis megijedt. Elfutott. Princz utána. Közben előrántott egy revolvert s lövöldö­zött. A nagy csetepatéra rendőrök jelentek meg, kik a negyszerelmü fiatalembert letartóztatták. Honvéd nyugdíj. Az országos honvódnyugdij bizottság néhai Wieland Károly Gyula város jó- emlékü rendőrkapitányának és volt 48—49-iki hon­védhadnagy özvegyét, évi 648 korona nyugdíjban részesítette. A Delta diadala. A Delta keritkezésre alkalmas elsőrendű sodronyfonat. E«t a Delta fonatot egy kiváló, régen elismert ^hazai cég, Kollerich Pál és fiai gyártják és szállítják. A Delta egyetlen sze­géllyel ellátott bekerítéshez alkalmas anyag, mely kifeszités után teljesen eima, erős, alakját nem változtatja. Azért a legkeresettebb sodronyfonat. Különösen alkalmas szőlő, gyümölcs és konyhaker­tek, gazdasági üdvarok bekerítésére, legbiztosabb védelem vadkárok ellen. Két minőségben és 6 — 6 féle huzalvastagságban kapható különféle széles­ségekben. Kimerítő ismertetéssel és mintákkal, ár­jegyzékkel készségesen Bzolgál: Kollerich Pál és fiai első magyar sodronyszövet, fonat és szitaáru- gyára, Budapesten, IV. kér. Ferenc-József rak­part 21. Békés községe a villanyvilágításnak a nagy­hidon túl leendő kiterjesztését elhatározván, a szükséges költségekre 800 koronát szavazott meg, egyben felkérte a vármegye alispánját, hogy en­gedje meg, mikép a szükséges vastartók a vár­megye tulajdonát képező vashídon elhelyezhetők legyenek. Az alispán a kérelmet a megfelelő ki­kötésekkel teljesítette. drágább és legelőkelőbb üzletek, itt láthatók a leg­szebb kirakatok. Végén áll egy kis tér, amely ne­vét a Stock in Eisentől vette. Ez egy szögekkel teljesen kivert fatörzs, a városnak ősrégi jelvénye, amely most az egyik ház sarkán (Equitable-palota) van elhelyezve. E fatörzs eredete és rendeltetése teljesen homályba veszett, azonban számos monda fűződik hozzá. Pár lépéssel odább az István-téren vagyunk, itt áll a város középpontjában Wien városának legméltóságos bb és legnevezetesebb épülete, a Szent István dóm ; kár, hogy óriási mé­reteihez viszonyítva a körülötte levő tér kicsiny. A Szent István dóm, mint építészeti műremek művészettörténelmi szempontból is igen nevezetes. Eredetileg itt 1295-ig románstílű templom állott, melyet ekkor tűzvész pusztított el, ennek helyére 1359-ben IV Rudolf tette le az újonnan építendő templom alapkövét. Az építés maga több részle­tekben folyt le, közbe hosszabb megszakításokkal, úgy hogy véglegesen csak 1509 ben fejeztetett be. Azóta persze sok restauráláson ment már át. A latin kereszt-alap alakú dóm méretei: hossza 108 méter, főhajójának belső magassága 27 méter, fő- tornya 136'8 méter, ennek csúcsán kereszt és sas all (Erre a sasra vonatkozik az a mondás, hogy minden nap egy tulkot fogyaszt el táplálékul.) A torony tetejére 553 lépcső vezet fel. A templom stílusa gótikus, főtornyának kidolgozása a legszebb e nemű építőmunkák egyike A dómnak legrégibb épen maradt része a nyugati homlokzat, melynek ’dalát a 64 cm. magas pogány tornyok alkotják, -mplomba főtorony alján levő csarnokon át .en ijnk be. Az itt levő régi kőszobrok és régi üvegfe.'tmények több Habsburg uralkodót ábrázol­nak. Itt áll azon szép emlékmű is, amely Bécs városának 1683 ban a török ostrom alól való fel- szabadulására emlékeztet A hatásos, barokstilű emlékmű egy gazdagon díszített diadalkaput ábrá­zol, alakjai az ostromlott város és a felszabadító hadsereg főbb személyei. A toronyban levő haran­gok közűi legnevezetesebb az, amelyet 1711-ben a törököktől zsákmányolt ágyúk érceiből öntöttek. Súlya 402 métermázsa, a „gemütlich“ bécsi nép­járás „die Pummerin“ névvel látta el E harang magassága 3 méter, kerülete 10 méter, hatalmas hangja, különösen közelről, szinte siketítő és az idegekre nagyon hat Különben hosszú idő óta az ezzel való harangzást teljesen beszüntették, mert ilyenkor a levegő oly heves rázkódtatásokba jön, hogy veszélyezteti a tornyot Helyette a templom északi felén levő, ki nem épített toronyban levő ha­rangot használják nagy harangúl, ez a „Kleine Pummerin“, súlya „csak“ 209 métermézsa. Alapo­san megtekintettük a dómot belülről is, impozáns belseje méltán megfelel külsejének. Megnéztük ha­talmas szentélyét, 1647-ből eredő főoltárát, a sek­restye ajtaja fölött elhelyezett VI. Pius pápa ala- bástrom képmását, mely' arra emlékeztet, hogy e pápa itt 1782-ben misét mondott. Sajnáltuk, hogy a templom kriptáját, kincstárát, III. Frigyes sar- kophágját a nagyheti előkészületek miatt nem te­kinthettük meg, de nem mulasztottuk el megnézni az Eugen-kápolnát, ahol az 1736-ban elhunyt Savoyai Jenő hercegnek, a zentai törökverő hadvezérnek hamvai nyugszanak és síremléke áll A domot körül­járva, kivűl láttuk még azon kőszószéket, amelyről 1456-ban Kapisztrán János a törökök elleni keresz­tes hadjáratra buzdította a népet. A falba számos sírkő van elhyezve, úgy hogy mindezeket, valamint a dóm egész történetét tekintetbe véve, mondhat­juk, hogy ez az építészeti remekmű, melyhez számtalan történelmi esemény fűződik, egyszer­smind egész Wien városa történetének is nyilt könyve. Csak érteni kell az olvasását. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents