Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-30 / 18. szám

XLI1I. évfolyam. (iyula, 1011. április 30. 18. szám. Előfize;ési árak: Egész évrt ............ 10 K f Fél évre ._................. 5 K — f Évnegyedre .. 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova z lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓIIN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Országos Gazdakongresszus. Május hó első felében az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Budapestre hívja a magyar gazdákat. A hivó szózat előreláthatólag nem fog süket fülekre találni, mert hiszen a gaz­dáknak ezen összejövetelén a magyar föld leg­fontosabb érdekeinek megvitatásáról lesz szó. Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter székfoglaló beszédében kiadta a jelszót: Ter­meljünk többet, fokozzuk a magyar föld termését. Az ilyen odadobott jelszavaknak rendszerint nagyon kevés hatásuk szokott lenni. Ezúttal azonban a jelszó nagyon jó talajba hullott, amit azonban kizárólag csak a körül­ményeknek köszönhetünk. A nyakunkra ült ugyanis a drágaság. A korgó gyomrok el­kezdtek kiabálni kenyér és hús után. Szidta mindenki a gazdákat, hogy az ország fogyasztó­közönségének nem tudnak adni sem olcsó húst, sem olcsó kenyeret A szidalmak özöne ugyan tart még most is, de lassanként már kezd kialakulni a józanabb meggyőződés, amely sze­rint a gazda azért nem adhat sem olcsóbb húst, sem olcsóbb kenyeret, mert nincs neki elegendő sem az egyikből sem a másikból. Ez pedig nagy baj. Hozzá voltunk ahhoz szokva, hogy a magyar földet Kanaán földjének nevez­zük és ime kisül, hogy a magyar föld ma már nem igen tud megbirkózni a hihetetlenül megszaporodott fogyasztók gyomrának a kor- gásával. Igaz, hogy ennek nem a föld az oka, mert bizony az a közmondás máig is igaz, hogy rossz föld nincs, csak rossz gazda. A magyar föld máig is úgy ontaná a kincseit, mint on­totta hajdan és ontaná még bővebben, ha a földnek megadnák mindazt ami őt illeti. Ezt az igazságot is tudja minden magyar gazda. Ha a termelés fokozása tisztán csak azon múlnék, hogy minden földbirtokos, minden gazdatiszt, minden íöldmives tudja azt, hogy mivel lehet a termést fokozni, akkor nem volna szükség kongresszusra. Tudják azt nagyon jól, hogy a földnek jó mivelés, a földnek trágya, a földnek befektetés kell és akkor a föld nem igen szokott hálátlan lenni. Sajnos azonban a gazdák 99 percentje azt nem tudja, hogy honnan szerezze meg a föld termésének foko­zását elősegítő tényezőket. A gazdák 99 per­centje nem tudja a földbirtok jövedelmezőségét elősegítő befektetésekhez szükséges pénzt meg­szerezni. Nem tudja honnan vegyen trágyát, nem tud jó cselédet és munkásokat szerezni, akik az utasításait megfogadják. A kongresz- szusnak tehát az lesz az igazi célja, hogy a termés fokozását elősegítő tényezők beszerzési forrásairól tájékoztassa a magyar gazda­közönséget. Az Országos Gazdakongresszusra tehát igen jelentős feladat vár. Hogy azonban a kongressusnak lesz-e igazán számottevő ered­ménye, az még a jövő titka. Nem a föld mive- léséhez szükséges szakértelem hiányzik Magyar- országon. Nincs hiány itt az anyagi eszközökben sem, de igenis hiányzik Magyarországon a föld sorsának előbbre viteléhez szükséges áldozat- készség. Valószínűnek tartjuk, hogy a gazda­kongresszus igen helyesen és igen aprólékosan kifogja jelölni a magyar földbirtok produktivi­tását előmozdító tényezőknek minden forrását, de aligha fogja megtalálni azt a kulcsot, ami feltudja nyitni e forrásokat elzáró Wertheim- lakatokat. Az az talán még sem. A dolog úgy áll, hogy ezeket a lakatokat a legbiztosabban az egységes közvélemény tudná felnyitni. Lehet­séges, hogy a kongresszusnak meg lesz az az eredménye, ami után már régóta sóhajtozunk és megszüli majd az egységes gazdaközvéle­ményt. Eddig ugyanis minden kongresszusnak meg volt a maga termékenyítő hatása, egy kis időre egy táborba hozta a magyar gazdá­kat. Lehet, hogy az idei három napos kong­resszus a gazdák tömörítésében minden eddi­ginél szebb eredményt fog elérni. Az idő igen kedvező hozzá. Soha még annyit nem vártak a magyar gazdától, mint most. Az ország terhei rendkívül megszaporod­tak. A társadalom óriási feladatok előtt áll, ezeknek a feladatoknak a megoldása nagy­részben a gazdák kötelessége lesz. Ha már most tekintetbe vesszük azt, hogy az említett dolgok dacára nem volt idő, amikor a magyar gazdát annyit szidták és becsmérelték volna mint most, reményünk lehet, hogy a minden tekintetben nyomorúságos viszonyok végre­valahára kinyitják a gazdák szemét is és fel­ébresztik bennük az önmaguk és a haza iránti kötelességérzetet. Az országos gazdagyiilésnek ez lenne a legszebb eredménye. A vármegye községjegyzői nyiigdijszíibályrendeletének módosításit. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága a községi jegyzők 1904. évben történt fizetésrende­zésének folyamányaként revisió alá vette a várme­gyei községjegyzői nyugdíj szabályrendeletet. A szabályrendelet megfelelő módosítására nézve meghallgatta a békésvármegyei községi jegyzők egyesületét, továbbá figyelembe vette a községi alkalmazottaknak ama régebben kifejezésre jutó óhaját is, hogy nemcsak tisztán a községi jegyzők, hanem az egyes községeknek azon alkalmazottjai is részesei a nyugdíjintézetnek, a kik bár nem községi jegyzők, de községjegyzői képesítéssel bírnak. Figyelembe vette továbbá a községi jegyzők országos egyesülete által indított mozgalmat, valamint a többi vármegyék községjegyzői nyugdiszabályrendeleteiben már keresz­tül vitt módosításokat és a községi jegyzői nyugdíj szabályrendeletét ennek megfelelően módosította. Mindenekelőtt kimondotta, hogy ezentúl nem­csak a békésvármegyei községi jegyzők s azoknak özvegyei s árváinak ellátásáról, hanem az 1904. évi XI. t. c. rendelkezései értelmében rendszeresített állásra élethossziglan megválasztott segédjegyzők, valamint ezek özvegyeinek és árváinak nyugdíjazásáról illetve ellátásáról is gondoskodik. Ezután rendezte a teljes nyugdíj összeg megállapításánál figyelembe veendő javadalmazások kérdését és megállapította, hogy nyugdíj alapjául szolgál nemcsak a rendes készpénzfizetés, beleértve az állami kiegészítést is, hanem a fizetés kiegészítő részét képező és már élvezett korpótlék, tovább minden a fizetés termé­szetével biró, valamint a fizetés kiegészítéséül szol­gáló személyes pótlékok is (állami, személyi pótlék, anyakönyvi tisztetletdijak stb.) S végül a kaszon- élvezetre adott földek és terménybeli járandóságokra nézve kimondta, hogy azoknak a nyugdíj alapjául szolgáló azon pénzbeli egyenértéke veendő, amely egyenérték az 1904. évi XI. t. c. végrehajtásakor alakított becslő bizottság által megállapittatott és a mely egyenértéket a községi jegyző, illetve segéd­jegyző a községektől készpénzben követelni jogosult- Módosíttatott továbbá a szabályrendelet a tekin­tetben is, hogy mindazok a községi jegyzők és segéd­jegyzők, akik Békésvármegyében a szabályrendeletben körülirt módozatok mellett a nyugdíj jogosultságot már megszerezték, a Békésvármegyében eltöltött szolgálatukat közvetlenül megelőző más vármegyei jegyzői, illetve segédjegyzői szolgálati idejük is beszámittassék, mindazon esetekben, amidőn az illető vármegyék szabályrendeleteiben a viszonosság hasonló­képpen meg van állapitva. Legfontosabb azonban a szabályrendelet azon intézkedéseinek módosítása, amely intézkedések a községi jegyzők és segédjegyzők özvegyeinek és árvá­inak ellátására vonatkoznak. Itt ugyanis a vármegye törvényhatósági bizottsága figyelembe vette a községi jegyzők ama régebbi óhajának teljesítését, hogy Cili©! köhögés, szamárköhögés, in­fluenza és a légzőszervek bajainál az orvosi kar kiváló eredménnyel alkalmazza a SIROLIN „Roche“.t. SIROLIN „Roche^-t kellemes ize és kiváló hutása lolytán szívesen veszik. Az összes gyégyszertáraktan eredeti SIROLIN „Roche“ csomagolást kérjünk és hatá­rozottan utasítsunk vissza minden pótkészitményt. Sirolin irodalmat kívánatra ingyen és bérmentve küld F. Hoífmann-La Roche ® Co, — Wien II1J. Neulinggasse 11. Lapunk mai szama lO oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents