Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-23 / 17. szám
2 BÉKÉS 1911. április 23. hivatást terjesztik ebben az országban. Ők maguk mindenkápen megérdemlik, a közérdek pedig egyenesen megköveteli, hogy hivatásuk teljesítésében a legmesszebbmenő támogatást élvezzék. Szerénytelenség és önzés nélkül sürgethetjük a földmivelésügyi minisztert, hogy a gazdasági egyesületek talpraállitása céljából mindent és minél előbb megtegyen. Minden ideforditott áldozat bizonyára épen úgy hozzátartozik a földmivelés színvonalának emeléséhez, mint a jó terméshez a tavaszi eső. A békésbánáti református egyházmegye közgyűlése. A békésbánáti református egyházmegye tavaszi közgyűlését ezúttal Szegeden tartotta április 20. és 21-ikén az egyházmegyei küldöttek szokatlanul nagy részvétele mellett. A közgyűlésen jelen voltak : Domby Lajos esperes és Fekete Márton gondnok társelnöklete alatt Futó Zoltán, Darabos Sándor, Pap Imre, Nagy Káioly, Tereh Gyula egyházi, dr. Birtóky József, Pogány Károly, dr. Csató Zsigmond, dr. Szegedi Kálmán, Szabó Emil világi tanácsbirák. dr. Zsíros Lajos világi főjegyző, dr. Oláh Antal, dr. Bán Zsíg- mond egyházmegyei ügyészek, Tóth József, Szabó János egyb. és dr. Szél Gyula világi aljegyzők, Pap László számvevő, valamint az egyházak kiküldöttei. A közgyűlést Domby Lajos esperes emelkedett szellemű imája nyitotta meg, majd azután beszédében megemlékezett Eröss Lajos püspök haláláról, akinek érdemét jegyzőkönyvileg megörökítették. Meleg hangon elparentálta még Bay József gyulavári lelkész tanácsbirót és a megüresedett egyházi tanácsbirói szék betöltésére kiirta a választást. Ezután a közgyűlési tagokat igazolták, majd áttértek a napirendre. A békésmegyei egyházakat érdeklő ügyek közül felemlítjük, hogy Pap László egyházmegyei számvevő jelentést tett a békési egyházban teljesített hivatalos vizsgálatról, mely szerint a békési egyház- községben több szabálytalanság volt. Az 1911-ben mngállapitott költségvetés nem bizonyult helyesnek, aminek eltörlésével egy uj költségvetés szerkesztése válik szükségessé. Az egyházközség adóssága 40.000 korona és ennek fedezésére a költségvetésben csak 16.000 korona van megszavazva. Az adókulcs nem kielégítő. Nagyban kifogásolja a vizsgálat a régi patriarchális pénztári vezetést. Jelenti továbbá, hogy az alapítvány ügye is nagyon rendezetlen. A közgyűlés határozata utasítja a presbitert, hogy a pénztár könyveket hitelesítse. Utasítja továbbá, hogy adósságainak hátralékos kamatait múlhatatlanul fizesse. A békési egyháznak ama kérelmét, amelyben a függő adósságok fedezésére szükséges 32 000 korona felvételét kéri, elfogadja a közgyűlés azzal, hogy az összes egyházi kölcsönügyekben, tekintettel a felmerült szabálytalanságokra, a legerélyesebben fogja az ide tartozó törvényeket alkalmazni. A gyulai templomjavi ásra szükséges kölcsön ügyét az őszi közgyűlésre halasztották, amely az egyház meghívása folytán Gyulán fog megtartatni. A közgyűlés örömmel vett tudomást arról, hogy7 a megüresedett vésztői lelkészi állásra meghívás utján G'ónczy Béla választatott meg. Bár a dolog természeténél fogva hivatalos határozat nem is volt hozható benne, mindazoná'tal az tgyházmegyei közgyűlés egyik legfontosabb aktusa volt az a bizalmas értekezlet, amelyet a közgyűlés tagjai a küszöbön álló piisp'ókválasztás érdekében tartottak. Eme értekezletnek eredménye, hogy a békésbánáti egyházmegye, ha nem is hivatalos, de szive szerinti jelöltje Szabolcsba Mihály temesvári lelkész, a jeles költő-pap, aki az egyházmegye gyülekezetei túlnyomó többségének szavazataira szám t- hat és a békésbánáti traktuális közgyűlés ilyetén állásfoglalása után az üresedésben levő püspöki szék legkomo'yabb jelöltjévé vált. ZEE ire Ir. Húsvéti ájtatosságok. Az elmúlt ünnepek alatt úgy a római katholikus, mint a református templomok zsúfolásig megteltek ájtatos, imádkozó prédikációt hallgató és úrvacsorával óló néppel. Ünnep szombatján este egyházi körmenet járta be a várost, óriási néptömeg által kisérve. A hol a menet elvonult, mindenütt kivilágították az ablakokat és itt-ott, — mint p. o. a kötőgyárnál, Dobay könyv- kereskedésénél stb. — villanykörték szórták pazarul a fényt. Diszrubás katonai kiséret adta meg a keretet s a menet a tömeg, az estnek gyertyákkal és villanynyal elűzött, de a háttérben leskelődő félsötésége — a szokásos görögtüzfény, az egyházi zászlók mistiku8an symbolizálták, hogy nagy, nevezetes vallásos esemény évfordulóját ünnepli a város közönsége. A gyulai rém. kath. templomokban hétfőn, f. hó 24-én beáll az istenitisztelet nyári rendje. Az anyatemplomban a szentmisék sorrendje a következő lesz: vasárnap és ünnepnapokon délelőtt hét, kilenc és tizenegy óra, hétköznapokon hat és hét óra. A szent József templomban vasárnap és ünnepeken fél nyo'c és kilenc óra, hétköznapokon hat óra. Szent György napja Városunk még abban a korszakban maradt vissza, amikor a magyarnak az esztendőben csak két nevezetes napja volt: a Szent Mihály és a Szent György napja. A földjét mivelő ember életét ez a két nap osztotta két részre : a nyár, munka, az aratás, a megtakarítás időszakára, meg a tél, a pihenés, a disznótorok és a nyáron megtakarított élelem felemésztésének időszakára. Éhez képest is osztódott be az az előkészület, amelyet a két időszakban tenni kellett. Sz^nt Mihály és Szent György napkor voltak a cselédváltozázok. Akkor történt a kocsis, béres fogadás, amelyre a köznépnél áldomást is ittak. Szent Mihály körű'i vásárkor vett a gazda magának és a famíliának télire csizmát, ujjast és a szorgalmas magyar boldogan és néha kissé bizonytalan léptekkel haladt az őt hazaszállító kocsija felé, az asszony meg a gyerekek által kísérve, valamelyik nyakába egy füzér pereccel, a nagyobbik leány pedig versekkel képekkel kirakott és a közepém tÜHÖrrel ékesített mézes szivet rejtegetve, amely inkább azért volt édes, mert a szomszéd falu legenye sejtette vele szivének kiért való dobogását. A Szent Mihály-napi naiv örömöket követték azután Szent Ggyörgy napjának főként a költözésről nevezett kesersüságei. Beszéljünk róla? Apage satana8 ! Régi boldog idők, amikor a cselédeket még egész évre fogadták, s abból sokszor egy életre, sőt a következő nemzedékre is kiterjedő »szolgálati viszony lett, de még az is inkább a családiasság felé hajlott. Meg azután a költözés olyan ritkaság számba ment, mint a vele egy jelentőségű leégés — Ma . . ? Ltkásfelmondás minden negyednegyedévben, cselédfelmondás minden 15 napban. Stájgerolás ott, fogadott e'lenség itt. E gondolkozhatunk. melyik volt jobb, a régi boldogság-e, vagy az uj civilizált boldogság? Vagy talán harmadik eshetőség is van : az, hogy egy kutya ? Nálunk meg vau a civilizáció minden átka, a régi időkből csak az maradt meg, hogy helyi szokás szerint a lakást csupán Szent Mihályra és Szent György napra lehet felmondani. De ez is csak kényszerűségből, mert a háztulajdonos nem igen válogathat a lakóban és a lakó még kevésbbó válogathat a lakásban. Nálunk még ismerik a Szent Mihály- és Szent György napokat, de a nagy város szülötte már létezéről sem tud s neki ez a két 6zent éppen olyan szürke, mint akár Tacián, Timót. Ronuald Batthány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét kivégezték, a törvényszék épülete. De örömmel köszöntöttük a nyugati pályaház épületét, mert bizony a reggel elég hűvös idővel köszöntött be. „Bérelt szakasz“ felirásu külön kocsinkban elhelyezkedve végre 9 óra 20 perckor elhagytuk Budapestet Szükség esetén az egyes állomásokon a „markos legények“ még élő szóval is megmagyarázták az erőnek-erejével a mi kocsinkba felszállani törekvő atyafiaknak, hogy mit jelent a „bérelt szakasz“ felírás. Gyorsan halad el vonatunk az uj mezbe öltöző állatkert, Rákospalota, az alagi lóverseny pálya mellett, Vácnál megpillantjuk a szép székesegyházat, ugyaninnen a Duna mellett folytatjuk utunkat. Nagymarosnál megcsodáljuk a hatalmas folyam szép környezetét A Duna itt két magas hegység közé szorítva folyik. A túlsó parton látjuk a 250 m. magas visegrádi hegyet, amelyet az egykor Nagy Lajos és Mátyás királyunk alatt oly hires, nevezetes királyi várnak romjai koronáznak meg A hegy alján pedig Szent László királyunk idejére emlékeztet a restaurált Salamontorony. Tovább a Duna túlsó partján Esztergom városa házai tűnnek elő, kiemelkedik közülők a dombon álló primási székesegyház és a primási palota. Félegykor a szokásos cigánybanda hangjai mellett bevonulunk Érsekújvár állomására. Félórát töltünk itt, ez idő épen elég arra, hogy el- költsük a bennünket készen váró ebédet. Érsekújvártól kezdve a kis Magyaralföldön utazunk tovább. Vágsellye mellett átrobogunk a Vág folyó fölött, később előttünnek a Kis Kárpátok, majd egy negyed négykor megérkezünk Pozsonyba A vasúti állomáson a pozsonyi városi idegen forgalmi hivatal másodtitkára várt és fogadott bennünket, aki egész pozsonyi tartózkodásunk ideje alatt buzgó, lelkiismeretes kalauzunk volt. Szép napos időben érkezvén meg, egyenesen neki vágtunk a város mellett fekvő hegyoldalon fel a Zerg-* hegyre. Az 1866 ik évi porosz-osztrák háborúban elesett katonák több kisebb sirhantja mellett visz el utunk, később pedig megszemléltük a Pozsony városa által az itt elesett harcosok emlékére emelt szép emléket. A „Szalmakunyhóban“ tejből és barna kenyérből álló uzsonnát fogyasztottunk el. A 438 m. magas Zergehegy legmagasabb pontja a Széchényi magaslat v. halom. Nevét e hely onnét nyerte, mert a múlt század első felében tartott pozsonyi országgyűlések idejében több- lelkes magyar ifjú kisebb-nagyobb kődarabokból egy kőrakást hordott itt össze az akkor már országos hirü Széchényi tiszteletére. A kőrakás még ma is ott van, de oly jelentéktelen, hogy létrejöttének nem tudója közönyösen halad el mellette, távolról sem sejtve azon eseményt, melyhez emléke fűződik. A halom tetején mintegy 10 — 12 magas fából épített kilátótorony áll, melynek tetejéről elragadó kilátás tárult elénk minden irányban a Kis-Kárpátokra, a Kis-Alföldre, a Morvamezejére és Pozsony városára. A gyönyörű kilátást azonban nem élvezhettük sokáig, hirtelen erős, hideg szél kerekedett, amely ugyancsak megmozgatta a kilátótorony fa alkotmányát s jólehet annak konstrukciója teljes biztonságot Ígért, mégis tanácsosabbnak láttuk haladéktalanul leereszkedni az anyaföld biztos talajára, a hol a szélnek sem voltunk úgy kitéve A Széchényi magaslatról indul ki különben egy igen jól gondozott szép, 3 kilométer hosszú ródli-pálya, s bizony mindannyian irigykedve gondoltunk a boldog pozsonyiakra, akiknek a természet a téli sport nemek ezen érdekes fajának művelésére ily kedvező akalmat nyújtott. A Zergehegy túlsó oldalán folytattuk most utunkat, leereszkedve a hegyoldal szerpentinéin. Jó darab, — mintegy háromnegyed óráig tartó — ut megtevése után a Vödric-völgybe jutottunk. A Vödric- pataknak két hegyoldal közé szorított hosszanti völgye ez. A patak három nelyen kis tóvá szélesedik ki, mindenik egy-egy tengerszemhez hasonlít. Ott jártunkkor a Zerge-hegy és a Vödric-völgy fái még kopárak voltak, de igy is elragadott bennünket, különösen ez utóbbinak szépsége és elképzeltük magunknak, hogy milyen csodaszép lehet a város közvetlen környékének e pontja akkor, amidőn a természet a maga legteljesebb pompájában tündököl. Legszebb a 3-ik tó. Kristálytiszta vizében pisztrángok úszkálnak, a víztükrét karcsú csónakok szelik át, mig a 2-ik tó villanyvilágítással is ellátva, télen páratlan korcsolya-páiyául szolgál. A mellett azonban, hogy a természet bőkezűen árasztotta el e helyet szépségeivel, Pozsony városának józan gondoskodásából az emberi kéz is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy e helyet még kellemesebbé tegye. A várostól idevezetőleg és itt benn is gyönyörű és jól gondozott sétautak, árnyas fasorok, kisebb parírozott részek mindenfelé, úgy hogy nem csodálkozhatunk azon, hogy a lakosság napi munkáját végezve, délután és este seregestül tódul ki e szép helyre üdülést keresni.. A völgy bejáratánál áll a Vaskutacska nevű vasas vizű fürdőház, mellette az idevezető villamos automobil végállomása. Ezen az alkalmatosságon folytattuk most egy darabig utunkat, közben elhaladva a stratégiai és építészeti szempontból egyaránt nevezetes viaduktszerü „vörös-hid“ alatt is: Majd újból gyalogosan Pozsony város lakóinak egy másik kedves séta helye, a Hegyi liget mentén haladtunk tovább egészen a „Bimbó-házak“ nevű vendéglőkig. A 2. számú Bimbó-házban várt bennünket a vacsora. Bizony, estefelé lévén már, meglehetősen hűvös volt, nagyon vágyakoztunk a meleg szoba után. A vendéglős azonban — valószínűleg megakarván
