Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-23 / 17. szám

BÉKÉS a Szeverian, Leander, Cölesztin, Flórián, vagy a való­ságos Iabirnitu8t képező sokfele János szentek. Nem is hiszi, hogy valaha lehettek szentek, maga legkevésbbé szent, inkább szentelen, Akár az »m« betűt íb oda gondolhatjuk, ami természetes, m n ma ez a tulajdonság a boldogulás legbiztosabb alapja. A közművelődési bizottság részére szükséges Tétitő gép a vallás és közoktatásügyi miniszter által beszereztetvén, a minister értesíti a vármegyét, hogy a vetítő gép árában a Calderoni czégnek 467 koronát kiutalt. A közkórházi szenyviz elvezetés. A közkórház telepén létesítendő szennyvíz és szivattyú telep elszigetelésére és megerősítésére vonatkozó mun­kálatokra hirdetett pályázat eredménye szerint a Pick Mór és Tóbiás László ajánlata fogadtatott el. A vármegye alispánja a műveletet, a részletes tervek és a statisztikai számítások felülvizsgálata ▼égett felterjesztette a kereskedelmi miniszterhez. A miniszter a terveket felülvizsgálván értesíti a vármegyét, hogy a műveletet erőmütani szempontból a kivitelre némi módosítással elfogadhatónak találta. Alapszabályok jóváhagyása, a belügyminiszter a gyopárhalmi olvasóegylet, továbbá a gyulai szabó­iparosok szövetségének alapszabályait jóváhagyta. A gyulai nőegylet április 20-án gróf Wenckheim Frigyesné elnöklete alatt választmányi ülést tartott, amelyen résztvettek : Fábry Mártonná, Ambrus Sándorné, Lederer Lajosné, Novák Árpádné, Schröder Kornélné, dr. Berkes Sándorné, Kövér Malvin, Römer Károlyné, Somogyi Jánosné, Székely Lajos egyleti titkár. A gyűlés tárgyát a népkonyha leszámolás képezte, eszerint az összegezett bevétel volt : nyári népünnepélyből 540 K. 36 f., teaestély­ből 338 K. 60 f, dr Lindenberger János adománya 20 K., Weisz Móruó adománya 20 K., ebédek el­adásából 24 K. 32 f., összesen : 947 K. 18 f. Ki­adások : Főzőnő 90 K., cseléd 24 K., tüz fa 77 K. 50 f,, élelmi szerek 531 K., összesen : 722 K. 50 f. Maradvány a jövő évre 220 K. 68 f. Több segély­kérvény elintézése után elhatározta a választmány egy nyári sótahangverseny rendezését katonazenével, a folyó évi közgyűlés junius 5 re tűzetett ki. Választmányi tagokul dr. Zöldy Jánosné és dr. Bucskó Korj ilánnó lettek megválasztva. Uj gyorsvonat Budapestre és vissza. Az ál­lamvasutaknak nyári menetrendje május hó 1-én lép életbe és Békésvármegyét érdeklőleg az a lé­nyegesebb, egyben örvendetes változás történik benne, hogy Arad és Budapest között egy uj gyors­vonat is fog közlekedni az alább közölt menetrend 1911. április 23. szerint, a mely lehetővé teszi, hogy a fővárosba egy nap fel és le utazhatunk, igy mintegy öt órát tölthetünk Budapesten. Gyula városára vonatkozó­lag azonban ez csak úgy történhetik meg, ha a Budapestről Arad felé visszaérkező gyorsvonathoz Békéscsabán motoros csatlakozás lesz, ami külön­ben legkisebb nehézségbe sem ütközik, csupán a most este fél 8 után induló motorosnak keilend a gyorsvonatot bevárnia. Tehát ennek a motornak kö­rülbelül egy órával későbben kell majd Csabáról jönnie. A nyári menetrendből bennünket érdeklő­leg különben a következő változások lesznek : A budapesti keleti pályaudvar—arad—tövisi vonalon. A Budapest nyugati pályaudvarról jelenleg 7 óra­kor induló és oda este 9 óra 55 perckor érkező egyesített arad', kolozsvári és debreceni gyorsvo­nat aradi része elkülönítetik és e rész Budapest keleti pályaudvarról indittatik, illetve oda érkezik. Ezen uj vonat Budapest keleti pályaudvarról reg­gel 7 óra 5 perckor indul Szolnokra d. p. 9 óra 9 perckor és Aradra d. u. 12 óra 24 perckor ér­kezik. Ellenirányban Aradról d. u. 4 óra 16 perc­kor, Szolnokról pedig este 7 óra 36 perckor indul indul és-Budepest keleti pályaudvarra éjjel 9 óra 36 peicker érkezik. Budapest keleti pályaudvar — Arad között egy uj gyorsvonatpár helyeztetik for­galomba ; Aradról indul reggel 6 óra 3 perckor, Budapestre keleti pályaudvarra érkezik d. e. 11 óra 25 perckor, Budapest keleti pályaudvarról in­dul d, u. 5 órakor, Aradra érkezik éjjel 10 óra 25 perckor. Az Aradról jelenleg éjjel 10 órakor induló és Tövisre d. e. 8 óra 21 perckor érkező vegyes­vonat személyvonattá átminősítve, Aradról éjjel 11 óra 15 perckor fog indulni, Tövisre pedig, úgy mint jelenleg d. e. 8 óra 21 petekor fog érkezni. A kiskunfélegyháza—orosházai vonalon a Gádoros— Orosháza és Gyopárosi fürdő —Orosháza között az előző években május 15-től szeptember 15-ig közle­kedett motoros vonatok az idén ugyanarra az idő­tartamra ismét forgalomba helyeztetnek. A mező túr— mezőhegyesi vonalon Mezőtúr—Szarvas kö zött egy uj vegyesvonatpár helyeztetik forgalomba. Eljegyzések. Kilhiyt Kálmán az alsó-fehér- körös ármentesitő társulat szakaszmérnöke, husvét másodnapján eljegyezte Szekér Arankát, néhai Sze­kér Károly kétegybázi uradalmi volt főtiszt leá­nyát, ki első férjét másfél évvel ezelőtt vesztette el. — Dr. Török János aradi kir. törvényszéki jegyző, kit nemrég helyeztek át oda a gyulai kir. sörvényszéktől, eljegyezte Nachtnébel Böskét Aradon. Tűz. Sebestyén István földmives embernek a szabadkai dűlőben levő szántóföldjén volt 3—4 kocd biztosítatlan törekje. E hó 14-én, Sebestyén állítása szerint, a szomszédjának gyermeke felgyúj­totta a töreket, ami teljesen elégett. A kár mint­egy 100 korona. Időjárásunk most már mezőgazdasági szem­pontból is kedvezőre fordult. Az elmúlt hót eső­mentesen száraz és meleg volt, úgy hogy hátasabb földeken már ünnep utáni napon megkezdhették a tengeri alá való szántást és vetést. Laposabb réti földeken azonban, különösen ott, a hol sokáig állott a viz, a szántás-vetés a talaj lágysága miatt kedvező körülmények között is csak e hét vége felé fog történhetni. A nagyszombat reggeli fagy, mint az most már határozottan megállapítható, aránylag kevés kárt okozott, úgy a gyümölcsben, mint a veteményekbm is, a szőlőt pedig teljesen érintetlenül hagyta. Az őszi vetések különben eléggé gyengék, fejlődésük nagyon visszamaradt, úgy ezekre, mint a legelőkre és ka szálókra már is ráférne egy kis jó meleg eső. Eljegyzés. Kukla József gyulai építész elje­gyezte néhai Volf György körjegyző leányát Etelkát, Ungcsertésről. Házasság. Véber József kékkői uradalmi fő­kertész folyó hó 22-én kötött házasságot Mike Kornéliával, Mike János megyei gépkezelő leányával. Vésztőn Gönczy Béla református lelkész be­iktatása a mai nap folyamán lesz. A nagymagyarvárosi olvasókör által f. hó 17- én a népkerti pavilonban rendezett bálon Tóth János felülfizetett 3 koronát. Fogadja érte a bál­bizottság köszönetét. Balesetek- Bekk Zsiga 13 éves gyerek, ki Tulkán Tivadar borbély-mésternél inaskodik, f. hó 8-án éjjel, az emeletes ágyából oly szerencsétlenül esett ki, hogy bal vállperece eltört. Kórházba szál­lították. — Dóczí Anna 13 éves cseléd-leány f. hó 18- án a ház gazdája unokájának játszadozását nézegette, ki egy flóbert-pukával lövöldözött ösz- sze-vissza. Ezy löveg célt tévesztett. A golyó be- furódott a kis szolgáló bal vállába. Kórházba szál­lították a leányt. Szerencsére a sérülése nem sú­lyos természetű. Róbert-puskák. Még soha sem gondolkoz­tunk rajta, de a modern sociologusok bizonyára igenlegesen oldják meg, legalább az elméletben azt a kérdést, hogy az embernek veleszületett joga-e flobert-puskával és kis pisztolyokkal lövöldözni. Mi gyakorlatban azt látjuk, hogy ilyen veszélyes esz­közöknek gyermekek kezébe adása súlyos szeren­csétlenségeknek szokott okozója lenni. Budapesten a napokban egyik gyermek a másikat ilyen fegyverrel mutatni, hogy neki ilyen is van — nem a rendes vendéglőszobában terített meg előre számunkra, hanem a mi gimnáziumi tornatermünk nagyságával megegyező nagy táncteremben, ami ugyan nem volt befütve, de azért egy-két kitörött ablakkal is rendelkezett. Na, de hát majd kárpótoljuk magun­kat a vacsorával. Gyorsan hozzáfogunk a salátával garnirozott sült elfogyasztásához, amikor újabb ta­pasztalatokat szerzünk: a sült ugyan elég meleg volna, de a tányérok és az evőeszközök szinte jégbe lehettek hűtve, olyan hidegek. Nem elég tehát, hogy télikabátban kellett vacsorálnunk, de még keztyüinket is legtöbben újból felhúztuk, nehogy fagyos ujjakra tegyünk szert. Ellenben kedves figyelem jeléül szolgált az, hogy minden teríték mellett csinos kis ibolyacsokor húzódott meg sze­rényen, bár egy jólbefütött kályha többet ért volna, Bizony, ez étkezés volt utunk legsötétebb pontja, gyekeztiink is gyorsan elvégezni, hogy hamarosan átvonuljunk a tulajdonképpeni vendéglőhelyiség ki­sebb fajta szobájába, ahol a mérsékelten fütött kályha mellett még vagy egy félórát pihentünk. In­nen indultunk később le a városba, ahol a teljesen uj és modern berendezésű Deák-szállodában, mi­után előzőleg a kávéházban jó meleg teával ellát­tuk magunkat, végre nyugalomra tértünk Tekin­tettel arra, hogy ezen délután mintegy 20 kilomé­ternyi utat jártunk be, amelyből csak 4 kilométert mentünk a villamos automobilon, a többit pedig gyalogosan, azt hiszem, hogy ez éjszakán, már sok­kal édesebben, jobban esett a pihenés, mint előző éjjel Budapesten, amihez mindenesetre hozzájárult még e szálloda szobáinak rendkívül ízléses, mo­dern és kényelmes ágyakkal való berendezése. Április lo. hétfő. Az elfogyasztott reggeli után körülbelül 8 óra tájban indultunk el a város neve­zetességeinek megtekintésére. A legelső a Grassal­kovich-palota Barokk stilü szép épület, mely 1760- ban épült, jelenleg pedig Frigyes főhercegnek lakó­helye. Távolabb a vármegyeház mellett áll a Szent- Háromság temploma (azelőtt keresztes vitézeké) Nevezetes ennek 1717-ben épült kupolája, melyet a neves Galli Bibiena tervezett és festett A kupola­festmény építési motívumokat ábrázol, az össze­állítás oly ügyes, hogy alulról nézve a kupola jóval magasabbnak látszik valódi magasságánál. Szemben vele az üzletek között egy cégtáblát láttunk: a Schmidthansl, ez egy, jelentéktelen kis vendéglő, de nevezetessé teszi azon körülmény, hogy a múlt század 30-as, 40 es éveinek juratusai itt gyülekeztek össze megbeszélésekre s közülök később számosán országos hírnévre tettek szert. Ezután a régi, közép­kori, tulajdonképi Pozsony városának külső széléhez, a Mihálykapu torony előtti városárokhoz érkeztünk. Egykor a várost hatalmás kőfal és külső árok vette körül, ezen kőfalnak, várároknak egyedül itt vannak még mega nyomai. A Mihálykapu boltive fölött két oldalt még láthatók a felvonó hid láncainak nyí­lásai, ma azonban természetesen már állandó hid áll e helyen. A kapun túl vegyes korszakok képe á l előttünk. A járókelők öltözetei, az üzletek ki­rakatai a XX. századra vallanak, még a jobbról- balról nyíló szűk kis sikátorok a középkornak utcáit varázsolják elénk. Egy házba be is megyünk, az , egyik kövön itt az 1206-os évszám áll; ez Pozsony- i nak legrégibb háza. — Minthogy jelenleg renoválás alatt áll, ezért csak kívülről nézhettük meg a Feren­ciek gótstilü templomát, amelyet IV. v. Kun László királyunk 1297 előtt emelt a dürnkruti csata em­lékére, mig 6 szegletü tornya a XIV. századból származik. Hozzá tartozik az 1361-ben épült Szent János-kápolna is, itt avatták fel ezelőtt az arany­sarkantyús vitézeket. Kissé tovább a Batthyányi- térre érkezünk. Itt áll az 1787-ben, szép reneszánsz stílusban épült primási palota, most a város tulaj­dona. Kár, hogy úgy külseje, mint belseje a hosszú időkön át való gondozatlanság képét mutatja, bár, mint hallottuk, a most restaurálás alatt álló város­háza munkálatainak befejezése után e szép épüle­tet is helyre állítják. A palota helyiségei a régi dísznek, fénynek, pompának nyomait mutatják. Legnevezetesebb közülök a tükörterem, melyhez történelmi események fűződnek: 1805-ben itt kö­tötték meg a pozsonyi békét, 1848 április 11-én pedig itt szentesítette V. Ferdinánd magyar király az utolsó pozsonyi országgyűlésen hozott törvénye­ket Innen a városházán át egy szép parírozott térre jutunk. Jobbra az 1636-ban épült jezsuita­templom áll, előtte az 1675-ben felállított Mária- szoborral, balra foglal helyet a városháza. A tér úgy a mai, mint a régi Pozsonynak is középpont­ját képezte. Itt gyülekezett össze hajdan a városi polgárság, kíváncsian várva a város sorsát intéző szenátorok gyűlésének eredményét, itt hirdették ki a népnek a fontos eseményeket és tudnivalókat, itt állott a pellengér, a ketrec, a középkori igazság­szolgáltatásnak ezen büntető, szégyenitő eszközei, általában ez volt mindenkor a városi életnek szive, középpontja. Közepén impozáns kút áll : a Roland-kut, tetején a „félelem és gáncsnélküli lovag“ vértezett alakjával. E kutat 1573-ban emelték, kül­földi német városok szokásainak mintájára, hogy a városnak önállóságát jelezze, hirdesse. A tér egyik sarkán egy emeletes, erkélyes épület áll: Korvin Mátyásnak szolgált ez egj^kor lakhelyéül. Úgy építészeti, mint történelmi szempontból legnevezetesebb épülete e térnek a városháza. Egyes részei külömböző időkben épültek, ennek megfelelően külömböző stílusokat is mutatnak. Legrégibb része 1288-ból maradt fenn, remek gótstilü kapualja 1325 körül, az udvar loggiái (reneszánsz stilus) 1558-ból,

Next

/
Thumbnails
Contents