Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-19 / 12. szám
BÉKÉS 1911. március 19. 3 1. diftheria megbetegedett 153 haláleset 22 2. vörheny 110 » 10 3. kanyaró 56 > 1 4. hasihagymáz » 10 1 3 5. szamárköhógés » 3 — 6. bárányhimlö > 1 > — 7. gyermekágyi láz > 2 » — összesen tehát 10 százalék t> 335 t> 36 Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a difiheria volt az uralkodó, amely valamennyi ragadós bajnak majdnem felét tette ki. Tömegesen : Békéscsabán, Eudrő- dön, Gyulán, Szarvason es Tótkomlóson mutatkozott. Lefolyása szelíd volt, mert a halálozási százalék csak 14-et tett ki. Terjedő, de igen enyhe jelleget mutat a vörheny, amely tömegesen Békéscsabát), Békéssámsonban .Gyulán lépett fel. Tetemesen csökkent a basibagymázas betegek száma Tovább terjedésük meggátlásara a lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásairól említés nem tetetik. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orvosrendóri vizsgálatot eszközöltek 446 élőn, 7 hullán, orvostörvénysze- kit 10 könnyű és 1 súlyos testisértés eseteibeu Gyógy- savval beoltottak 89 egyént, akik közül meggyógyult 72. meghalt 17. A halvaszülöttek száma 22, elvetélteké 18. A közigazgatási bizottság egv régebbi ülésén Veres József bizottsági tag felhozta, hegy az oros házi járásban a lakosság szaporodása nem megfelelő, illetve hanyatló irányzatot mutat, ennélfogva kérte a bizottságot, hogy ezen sajnálatos jelenség oka ki- puhatoltassék és annak eredményéhez képest a szükséges intézkedés megtétes“ék Veres indítványa folytán a vármegye főorvoa lett felhiva a kérdés tanulmányozására és megfelelő jelentés es javaslattételre. A főorvos a megbízatáshoz képest tanulmányozván a kérdést, a most megtartott népszámlálás end- ménye alapján megállapította azon községeket, ahol a szapoiodas a rendes átlagon, a 6 százalékon alól maradt. Ezek a községek: Újkígyós, ahol 2 százalék, Kétegyháza, ahol 3 százalék, Szeghalom, ahol 3 százalék és Gyulavári, ahol szintén csekély a szaporodás. Végül Pusztaföldvár, akol 0 80 százalék a népesség csökkenése. A közigazgatási bizottság dr. Ladies László felszólalásai után aként határozott, hogy a szóban levő községekre illetékes főszolga- birákat felhívja azon körülmények kipuhatolására és bejelentésére, amelyek a szomorú eredmény előidézői. Egyben felkéretett a főorvos, hogy az 1890—1900 és az 1900—1910. évek születési adatait községenkint és az egész vármegyére szerezze be, hogy azok alapján és a föszolgabirák által teendő jelentések egybevetésével tiszta képe legyen a bizottságnak a helyzetről, amelynek figyelembevételével azután, az orvoslás mikéntje tekintetében is könnyebb lesz a határozathozatal. Roediger Gyula kir. pézügyigazgató jelentése szerint az egyenes adókban való befizetés 375000, a hadmentességi adóban való befizetés pedig 4200 koronával volt kedvezőbb mint a múlt év hasonló időszakában, A pénzügyigazgatósági előadmányok legnagyobb része behajthatatlan adók törlésére vonatkozott és igy hozzászólás nélkül az előadó javaslat értelmében fogadtattak el. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentésében megemlékezett arról, hogy a múlt hóban megvizsgálta a békéscsabai polgári iskolát 5 napon át és annak működéséről és a talált eredményről igen elismerőleg emlékezett meg. A kir. tanfelügyelő előadta lovabbá, hogy a Csaba-erzsébethelyen rendezett analfabéta tanfolyamon 65 hallgató volt, akik közül 25-en nyertek bizonyítványt. A többiek nagyrésze azért nem jelent meg a vizsgálaton, mert abban a felfogásban voltak, hogy ha vizsgát tesznek, tovább nem látogathatják a tanfolyamot ; ami ugyan tévedés, azonban minden esetre örvendetes jelenség. A dobozi analfabéta tanfolyamon 34-en vettek részt és ezek közül 14-en kaptak bizonyítványt. A tanfelügyelői előadmányok közül felemlitendönek tartjuk azt, hogy a Kondoroson létesítendő róm. kath. iskola felállításához kért évi 900 korona tanítói államsegély megadása iránt benyújtott kérvényt, a bizottság pártólag terjesztette fel a miniszterhez A gyulai kisrománvárosi gór. keleti iskolánál alkalmazott helyettes tanító működését 6 hónappal meghosszabitotta a bizottság. Korár József tótkomlósi állami tanító a községtől fáskamara létesítését kérte, amit a község megtagadott. A község határozata ellen beadott fe- lebbezést a bizottság elutasította mert a község tényleg nem tartozik a fáskamarát létesíteni, az állam pedig azért nem kötelezhető annak elkészítésére, mert a szabvány szerint létesült iskolaépület pincéjében van elegendő hely a fa elhelyezésére. A vármegyei t. főügyész beteg lévén, az ő ügydarabjai tekintettel arra, hogy sürgős természetűek nincsenek közte, nem adattak elő. Perszina Alfréd államépitészeti hivatali főnök jelentésében megemlékezett a folyamatban levő építkezésekről és az utak állapotáról. Jelentésében fel- emlitésre méltó mozzanatok nem voltak. Előadta továbbá, hogy a keresk. min. nem engedélyezte az Orosháza község által a 65. számú őrháznál kért feltételes megálló létesítését, mert a kért megálló Orosházához és a másik feltételes megállóhoz 5, illetve csak 3 kilométerre van és általa mindössze 75 tanya van érdekelve, ami oly kevés forgalomra nyújt kilátást, hogy a kért feltételes megálló létesítése nem indokolt. Különben is a szeged—nagyváradi vonalon 16 feltételes megálló van. A Justh majornál létesíteni kért postaügynökség felállítását a bizottság nem véleményezte, mert annak szüksége nem forog fenn. A gyulai léglagyári szövetkezet által megépített ipirvasuf mütanrendőri bejárásának eredményét a bizottság tudomásul vette. Orosháza és Szarvas községeknek azt a kér vényeit, amelyben a Gyulával való megfelelő vasúti összeköttetés létesítését kívánják, a bizottság párto- lólag terjesztette fel a miniszterhez annál inkább, mert ugyanebben az ügyben már a múlt üléséből Mirt. Ugyancsak javaslatba hozta a miniszternél teljesítésre Oiosháza községnek a Bogárzó (Orosháza és Tótkom ós közt) államáson egy váróterem létesítése, valamint Gyula és Orosháza között mérsékelt áru menettérti jegyek kiadása iránt beadott kérvényét. Pfeiffer István előadásában jóváhagyatott a Szarvas — kákái közösbirtokosok legelő rendtartása Sárossy Gyula árvaszéki elnök jelentése szerint az árvaszék működésében észrevételezendő jelenségek nem merültek fel; hátralék nincs. A békéscsabai árvaszék ellen, Palik Andrásné által egy gondnoksági ügyből tett feljelentés elutasittatott, mert az árvaszék részéről szabalytalanság nem történt. Dr. Liszy Viktor kir. főügyész helyettes tudomására hozta a bizottságnak, hogy a gyulai kir törvényszéki fogházban a múlt hóban 52 férfi és 6 nő volt letartóztatva. Ezeknek foglalkoztatásából befolyt az állam részére 374, mig a foglyok javára 4L korona. A bizottság teljes ülése délelőtt fél 12 órakor nyert befejezést. Albizottság! ülések nem voltak, mert megfelelő számú tag hiányában nem lehetett azokat megalakítani. Március 15. Március idusát, a szabadság, egyenlőség, testvériség megszületésének dicső napját Békésvármegye hazafi is közönsége ezúttal is megünnepelte. De mintha a mostani ünnepélyek nem lettek volna úgy átszőve a lelkesedés hevétől, mintha egykedvübb, közönyösebb lett volna a közönség. A múlt évinél határozottan hidegebb volt; ami azzal magyarázható, hogy múlt évben a képviselőválasztások bizonyos mértékben már előre felkorbácsolták a kedélyeket. Gyulán A város lobogódiszt öltött. A magán- és legtöbb középületen a márciusi nap verőfényében lengedeztek a trikolorok. Az ünnepély reggel a református templomban tartott istenitisztelettel kezdődöd, melyen az egyesületek és hivatalok testületileg vettek részt; ott voltak az iskolák is. Domby Lajos ref. esperes prédikált, majd gyönyörű ima keretében emlékezett meg a nevezetes nap jelentőségéről. Ima előtt és után Csiszár Sámuel ref. kántor hazafias dalokat játszott az orgonán. Az izraelita templomban délelőtt 11 órakor istentisztelet volt, amelyen résztvett a főgimnázium és polgári leányiskola izr. növendékei is s dr. Adler Ignác lelkész hazafias beszédben méltatta a nagy napot és ahhoz fűződő kegyeletes emléket. Délután nagy körmenettel vonult a közönség a Göndöcs-népkerti pavillonba, hol március 15-ét Kalas Ferenc ref. hitoktató méltatta szép, tartalmas beszéd keretében. Beszédet és szavalatot tartott még Bagdi Dániel ref. esperesi titkár, kinek mélyen át- érzett szavai, temperamentumos előadása az egész — különben szokatlan kisszámú — közönséget felvillanyoztak. Este a társaskörökben ünnepi vacsorákat tartottak. így a Polgári kórben, hol a nagyszámmal megjelent tagok előtt Csnra Miklós gimn. tanár méltatta a nap jelentőségét. A társaság hajnali órákban együtt maradt és igaz műélvezetben részesült a városunkban tartózkodó és az ünnepélyen résztvevő Palásthy Sándor jeles színművészünk komoly ós tréfás produkcióiban. A 48-as körben mintegy százan jöttek össze lakomára férfiak és nők vegyesen. A vacsora folyamán Kalas Ferenc és Névery Albert méltatták felköszöntőkben a nap jelentőségét. Az újvárosi olvasókör termét, mint minden évben, ezúttal is szorongásig megtöltötte az ünneplő közönség. Itt voltak a legnagyobb számban és pedig túlnyomó részben az újvárosi tekintélyesebb gazdák családjaikkal. Dr Kun Pál elnök nem lévén Gyulán, Singer Mihály igazgató nyitó ta meg az estélyt, mig az ünnepélyről Gulyás János rektor mondott szép méltató beszédet. A közönség Csiszár Sámuel kántor vezetésével elénekelte a Hymnuszt és a Szózatot. A vacsora folyamán Domby Lajos esperes, Kóhn Dávid, Singer Mihály, Gulyás János, mondottak hazafias beszédeket, Nagy Ferenc föld- míves pedig saját kompouálta ékes rigmusokban méltatta március 15-ét. Az ünneplő társaság zöme a reggeli órákig maradt együtt. Orosházán A társaskörök, egyletek mellett a képviselő- testület is ünnepelt, amennyiben díszközgyűlést tartott és ennek keretében megemlékeztek március idusáról, a nagy időkről, nagy emberekiöl. Végül a község alapítványainak kamatait, melyet e célra gyü- mölcsöztet, néhány munkásnak és cselédnek átadták ünnepélyes beszéd kíséretében. Szarvason Az ünnepély központja a főgimnázium volt, hol az ifjúság tanáraik vezetése mellett, a közönség bevonásával lelkesítő ünnepélyt rendezett. Este az olvasókörökben társasvacsorákat tartottak. Gyomán Március 15-ét nagy nyilvános ünepélylyel ülte meg a gyomai polgárság. Reggel a templomokban ünnepi istentiszteletek tartattak, délután 3 órakor a községháza udvarán ünnepi szónoklatok, melyek sorrendje a következő: Szózat, énekelte; a közönség. 2. Elnöki megnyitó. Tartotta: Domby Béla ref. lelkész. 3. Ünnepi beszéd. Tartotta : Pálffv Béla róm. kath. plébános. 4. Hazafias beszéd. Tartotta: Kovács Gyula országgyűlési képviselő. 5. Március 1 5. (Ünnepi óda.) Irta és szavalta : Ürményi Lajos nyugdíjas színész. 6. Ünnepi záróbeszéd. Tartotta : Domby Bála. 7. Himnusz. Énekelte : a nagyközönség. Az ünnepély színhelyéről zenekiséret mellett oszlott szét a nagyközönség. Este mindenik kaszinó és olvasókörben társasvacsora tartatott és sok hazafias pohárköszöntő hangzott el. Békésen A tizedbeli olvasókörök némelyike már 14-én este rendezte ünnepét, 15-ére virradóra podig csaknem az egész város zászlódiszt öltött s valamennyi templom harangja hazafias ünnepre hívta össze a híveket. Az istentiszteleteket az elemi iskolák s a polgári leányiskola ünnepe követte, hol is Farkas Gyula közs. iskolai igazgató és Glodeák Jolán igazgatónő tartottak emlékbeszédet. A legnagyobb érdeklődést azonban a Kossuth-párt által a kollégium előtt levő téren d. u. 3 órakor rendezett ünnepély keltette, melyre 8--9 ezer hallgató gvült össze Dr. Török Gábor, a békési Kossuth-párt vezérének megnyitója után Ivánka Imre diszmagyarban méltatta a nagy nap történelmi jelentőségét, Weil Károly joghallgató alkalmi költeményét adta elő nagy lelkesedést keltve. Borbélv István községi tanító a »Talpra magyar«-t szavalta el s az ünnepély az Iparos Dalkör Szózat énekével véget ért. A polgárság ünnepét a főgimnázium ifjúságának az intézet nagytermében rendezett sikerült ünnepe követte. Itt a műsort az ifjúsági énekkar a Szügyi József »Honfi imája« cimü hatásos énekével kezdte meg. Az ünnepi beszédet Somogyi Imre VIII. 0. t. tartotta, tetszést keltett a Franki László VIII. 0. t. szavalata is. Király Dávid VII. 0. t. pedig »Március 15. és a magyar ifjúság« cimü alkalmi felolvasásával vett részt az ünnepélyben. Monori Mihály, Ábrányi
