Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-19 / 12. szám
4 BÉKÉS 1911. március 19. Emil »Mi a haza?» cimü alkalmi költeményét adta elő. Az ünnepély kuruc dalok éneklésével ért véget. Áz este rendezett ünnepélyek között a legkiválóab a Polgári Kör és a Kaszinónak a bérház nagytermében tartott együttes ünnepe volt. Dr. Haraszti Sándor főgimn. tanár a Kaszinó elnökének tartalmas ünnepi megnyitó beszéde után Faragó László főgimn. tanár méltatta a nap történeti jelentőségét. Dr. Morvay János ügyvédjelölt Ábrányi Emil »Mi a haza?« cimü költeményét adta elő zajos tetszést keltve. A társasvacsorán több pohárköszöntő hangzott el. Hatásosabbak az Ivánka Imre, Popovics Szilveszter, Czira Gergely, Morvay Mihály, Dr. Báró Drechsel Gyula, Dr. Török Gábor és Weil Károlyé voltak. Meghívó. Az Alsó-fehér-körözsi ármentesitő, belvizszabá- lyozó és vizhasznositó társulat — Gyulán, a társulat hivatalos helyiségében 1911. évi március hó 30-an délelőtt fél 9 órakor választmányi ülést, ezt követőleg pedig ugyanaznap délelőtt fél II órakor közgyűlést tart, melyre a választmányi illetve a társulati tagokat tisztelettel meghívom. Gyulán, 1911. évi március hó 14-én. Gróf. Széchényi Antal, s. k. társulati elnök. Tárgysorozat: 1. Határozatképesség megállapítása, jegyző- könyvhitelesitők kiküldése. 2. A társulatnál való képviseltetésről szóló meghatalmazások elbírálása. 3. Dr. Szegedi Kálmán indítványa a társulati ügyészi állás betöltése iránt. 4. Ugyanannak indítványa a hátralékos kiviteli tervek elkészítése céljából 2 kisegítő mérnök alkalmazása s ezek javadalmazásának az 1911. évi költségvetésbe beállítása iránt. 5 A társulati elnök, alelnök, jogi tanácsos, választmány, számvizsgáló-küldöttség három évi időtartamra való megválasztása. 6. A társulati igazgató-főmérnök jelentése a társulati ügyekről. 7. A földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák 111066/V—2/1910. sz. rendelete az 1911. évi költségvetés jóváhagyása, valamint a hiány fedezésére szükséges pótköltség megállapítása tárgyában. 8. Ugyanannak 35/V—a—1/1911. sz. rendelete az árvédekezési e'őkészületek megtétele iránt. 9. Ugyanannak 120569/V—2/191U. sz. rendelete, mely szerint a vészéi szifon újjá építésének költségeihez 25000 korona államsegélyt engedélyez. 10. Ugyanannak 534/V—a—1/1911, sz. rendelete, melyben az 1911. évben végrehajtandó országos kataszteri felmérési munkálatok előirányzatát közli. 11. Ugyanannak 898/V—a—1/1911. sz. rendelete, árvíz védekezéshez szükség esetén allami szakközeg kirendelése tárgyában. 12. Ugyanannak 111504/V—2/1910 sz. rendelete a gátvédelmi szabályzat jóváhagyása tárgyában. 13. Ugyanannak 111148/V — 2/1910. sz. rendelete. a töltés lábától számított 6 méteren belül levő fák és bokrok kiirtása, valamint 5 méteren belül a szántás betiltása tárgyában. 14. Gyula város polgármesterének átirata, melyben a földmivelésügyi m. kir. miniszter urn^k 944/V—a—3/1911. sz. rende letét közli, a duzzasztó müvek mikénti kezelése és az engedélyezett duzzasz- tási magasságoknak megjelölése tárgyában. 15. Az aradi m. kir. államépitészeti hivatalnak 17/lyll. számú átirata, mellyel a kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák 89419/1—c—1910. sz. rendeletét közli, a főhercegi uradalom öntöző rétjéhez tartozó és az állami úttestül szolgáló árvédelmi töltésbe épitett áteresz átalakítása tárgyában. 16. A gyulavarsándi csohoséri hid felülvizsgálata tárgyában felvett jegyzőkönyv előterjesztése. 17. Békésvármegye alispánjának 21758/1910. ikt, sz. átirata, melyben a feketekörözsi remetei hid újjáépítésével kapcsolatosan a közlekedési útvonal céljaira szolgáló mintegy 120 in. hosszú töltésrészre a szolgalmi jog megadását kéri. 18. A Tiszavölgyi társulat központi bizottságának 29/1911 sz. átirata, mely szerint az 1911. évi központi kezelési költség járulmány fejében mintegy 1200 négyszögöles hold árterület után 0'30 fillér befizetését kéri. 19. A Tiszavölgyi társulat központi bizottságé nak 1911. október 4-én, november 8-án, december 6-án és 1911 február 7-én tartott üléséről felvett jegyzőkönyv. 20. Sztupkai Pál társulati gépész kérvénye a vált felügyelői lakás eladása tárgyában. 21. Cz. Veres László és társai kérvénye belviz- levezető tsatorna létesítése tárgyában. 22. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek és a pénztáros jelentésének előterjesztése. 1524- és 1526—1911. ikt. sz. ns 1-1 Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1911. évre előirt 1Y. osztályú kereseti adó és tőke- kamat s járulékadó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számve- vőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIY. t.-c. 16. §-a értelmében március lió 20-tól 28-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tar- tatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt- évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 18 na]) alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1911. március hó 17-én. Szikes György, adóügyi tanácsnok. Tanügy. A főgimnáziumi énekkar hangvsrsenye. Városunk — helyzete szerint — nem olyan nagy, nem olyan fejlett és nagyjelentőségű város, mely számos kulturális tényezővel rendelkezzék. Anyagi és szellemi erők fölöslege, luxusa kell shhoz, hogy vidéken kulturális góczpont kaletkezzék. Mi megélünk a magunk emberségéből tisztességesen, de viszont már számbeli viszonyainknál fogva sem számíthatunk arra, hogy valamennyire is kiemelkedő pozíciót foglaljunk el. Épen azért városunk kulturális mozgalmának minden jelenségét meg kell becsülnünk és már csak ebből a szempontból is a legnagyobb ro-, konszenvvel kísérhetjük figyelemmel Mutschenbacher Gyula főgimn. tanár működését, ki megteremtette a főgimnáziumi énekkart s kezdetleges anyagból, majdnem a semmiből, következetes energiával, sok fáradsággal, ügyszeretettel és hozzáértéssel olyan tényezőjét állitotta elő hiányzó zenei életünknek, melyért városunk közönsége a legnagyobb hálával tartozik az illusztris tanárnak. Ma egy hete az énekkar újabb jelét adta életrevalóságának. Vasárnap d. u. fél 6 órakor ugyanis hangversenyt tartott a főgimnázium tornacsarnokában 1 koronás belépődíjak mellett. A terem a hangverseny kezdetéül kitűzött időre zsúfolásig megtelt s ekkor a terem ajtajának bezárása után a hangverseny kezdetét vette. Ennek folyamán alkalmunk volt gyönyörködni egy remekül fegyelmezett és összetanult énnekkar disztingvált művészetében. tehol semmi rikító szin, végig mindenütt egymásba olvadó, arányos, egymást kiegészítő hanghullámok, színező, kifejező erővel és előadással. A programm csupa klasszikus számból összeállítva. Liszt Hiydn, Weber, legnagyobbrészt azonban Bach hires német zeneszerző müveiből. Az igazi élvezettel és nagy figyelemmel végighallgatott zeneszámok közül ki kell emelnünk a »Csata előtt« cimü zenemüvet, melyet az énekkar mélyen átérezve adott elő. Liszt Ferenc »Szent Erzsébet« oratóriumából reprodukált részlet átmeneteinek művészies, finom, sima előadása szerzett azután nagyobb gyönyörűséget a közönségnek, majd az »Elhangzott a Legyen« erőteljes in- terpetálása. — Bach: Passió secundum Joannem részletei tömör előadásban jelentek meg, de különösen tetszett a »Tu es Petrus«-ban ennek a műnek egy rendkívül szép, polifinikus része, amelyet a sokszerüség olyan egybevágó, harmonikus tökéletességében hallottuk, mely a közönséget viharos tapsra ragadta s a tetszés nyilvánítások hatása alatt ismételni kellett. Ugyanez történt áz Erkel Ferenchez Írott dallal, melyet valóban rendkívüli erővel és élénkséggel adott vissza az énekkar. A 3. programpont után dr. Horváth Dezső tartotta meg Liszt Ferencről felolvasását, melyben hátterül hü korrajzot adva, ismertette a nagy zenefejedelem fejlődését, valamint azokat a tényezőket, melyek ezt a fejlődést az idegen művészet felé irányították. Ismertette azután Liszt Ferencnek a magyar zenére gyakorolt befolyását. Az élvezetes előadásért a közönség zajos tapssal jutalmazta a felolvasást. Iskolai ünnepély. A sajtószabadság felvirad- tának 63-ik évfordulóján a gyulai főgimnáziumban az előadások szüneteltek. E napot igen szépen sikerült kegyeletes ünnepéllyel ülte meg az intézet tanári kara és tanuló ifjúsága. Az ünnepélyt megelőzőleg a Józsefvárosi templomban szent misét hallgatott az ifjúság, utána pedig 10 órakor az intézet tornacsarnokában folyt le a nyilvános ünnepély a következő pontokkal : 1. a) Jelszó. Nusz- bek-Vavrinec. b) Kard és kereszt. Vavrim c Mórtól. ' Énekelte az énnekkar. 2. Levél egy kibujdosott barátom után. Tompv Mihálytól. Szavalta: Hatotta Tibor II o. tanuló. 3. Rákóczi imája. Kuruc dal. Káldy letétében. Énekelte az énekkar. 4. Ünnepi beszéd. Tartotta Károlyt Gábor főgimn. tanár, 5. Ninct becsület. Kuruc dal. Énekelte az énekkar. 6. A honvéd özvegye. Arany Jánostól. Szavaha : Hoffmann Mihály VIII. o. tanuló. 7. Himnusz. Er- kel-Demény. Énekelte az énekkar. Az elektromos sugárzás. Ma délután 5 órakor, mint ezt már múlt számunkban is jeleztük a főgimnáziumi fizikai előadó termében (II. emelet) számos kísérlettel illusztrált előadás lesz az elektromos sugárzásról Belépö-dij személyenkint 1 korona. A fizikai előadóterem melletti Vili. osztály tanterme ezúttal ruhatárul lesz berendezve. A ruhatár használata díjmentes. ZE3I ireii. Békésvármegye főispáni széke. Idestova másfél esztendő óta üresedésben van és alig múlt el azóta olyan hót, hogy a közönség körében kombinációk ne merültek volna fel, hogy a főispáni szék most ezzel, most azzal fog betöltetni. Megyei laptársaink is hűségesen közölték a mindig megújuló s mindig változó kombinációkat, amelyek hogy mint ilyenek szóbeszéd tárgyát képezik, arról nekünk is mindig tudomásunk volt, de bármennyire szemünkre hányták is, lapunk programmjához hiven, nem tartottuk szükségesnek azokról közönségünknek beszámolni, miután mindig a leghitelesebb forrásból voltunk azok értékéről, helyesebben mondva értéktelenségéről informálva. A kombinációk túlnyomó része ugyanis egyszerű jámbor óhajtás vagy félelem volt, többnyire nem is a „jelöltek“ — ezeknek sokkal jobb Ízlésük volt — hanem vagy „hiveik“ vagy ellenségeiktől kolportálva, anélkül hogy az igazán illetékes faktor, nevezetesen a belügyi tárca viselője, Khuen-Héderváry Károly gróf, mi- nisterelnök bármely kombinációval magát azonosította vagy azt elfogadta volna. Ismételjük, nem közöltük a mindig változó s idők folyamán légióvá növekedett kombinációkat. De amily tartózkodók voltunk eddig a találgatásban, ép oly határozottsággal közölhetjük most olvasóinkkal, hogy Bókésvármegye főispáni széke rövid idő alatt be fog töltetni és pedig dr. Katzler György személyével. Dr. Kaizler Györgyről ezúttal csak annyit, hogy több esztendőn át Szilágyvármegye főispánja volt, a régi szabadelvüpárti kormányok,
