Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-06 / 10. szám

XLII. évfolyam. io-ik szám. Gyula, igio. március 6. Előfizetési árak: Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre................... 5 K — f Év negyedre................. 2 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek, intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVIö Megjelenik minden vasárnap. Képviselőtestületi közgyűlés. (Uj bútorok, telekvételek, vadászati bérjövedelem, hazadóemelkedés, jéggyár.) Gyula városa képviselőtestülete e bét folyamán két Ízben, nevezetesen hétfőn dél­előtt és csütörtökön délután hivatott össze rendkívüli közgyűlésre, s mindkét alkalom­mal fontos, habár örvendetesnek egyáltalában nem mondható ügyek kerültek tárgyalásra. A polgármesteri hivatali szoba bútorzata, évtizedek múltán olyan deranzsirozott álla­potba jutott, hogy lehetetlen volt továbbra is az uj bútorokkal való kicserélés kényszerű­sége alul szabadulni. Igaz, hogy ami a bútort illeti, a többi hivatalos szobák sincsenek kedvezőbb állapotban, de a város dekóruma nem tűrhette többé, hogy a polgármesteri szoba is ilyen siralmas állapotban maradjon. A közgyűlés méltányolta is ezt és hozzájárult, hogy egyelőre s legalább a város első tiszt­viselőjének hivatali helyisége, részint a ren­delkezési alap, részint az előre nem látható kiadások terhére uj bútorokkal láttassák el. Harmad ízben került immár tárgyalás alá a nagymagyarvárosi óvoda, a biczerei tanyai iskola s az államvasutak telek vételeinek ügye. A törvény értelmében most már a megjelent képviselők számára való tekintet nélkül lehe­tett bennük érdemleges határozatot hozni, ami névszerinti szavazás utján meg is történt. A Biczerében építendő állami tanyai iskola építésére megtartott versenytárgyalás alap- , ján, az iskola épitése liBOO koronáért Pfaff és Schneider építőmestereknek adatott ki és pedig a birtokon kívüli felebbezés feltételét képező névszerinti szavazás utján. Hosszabb vitát okozott a II—"VIII. számú jvadászterületeken birtokos gazdáknak kérvénye, [melyben az illető vadászterületek haszonbér ’ jövedelmét a birtokosok között felosztani kérik. E kérelemre alkalmat a közigazgatási : bíróságnak az I. számú vadászterület bérjö- ■ védelmének aránylagos felosztását kimondó ! és lapunkban már közölt határozata adott. A közgyűlés, tekintettel arra, hogy a vadá­szati haszonbér az idei költségvetésbe is, mint bevétel van beáilitva és így annak fel­osztása pótköltségvetés alapján pótadó emel­kedést okozna, a kérelmeket megtagadta ; egyben azonban elhatározta, hogy a legköze­lebbi költségvetés bevételei közzé a vadász­bérjövedelmeket nem veszi be, de kötelezi az érdekeltséget, hogy a bérjövedelmek aránylagos felosztását önmaga készítse el és jóváhagyás végett a költségvetés készítését megelőzőleg terjessze elő. Kelletlenül fogadta a közgyűlés a kir. pénzügyigazgatóságnak a városi adóhivatal­hoz intézett és utóbbi által tudomásulvétel végett a képviselőtestület elé terjesztett ren­deletet, mely szerint az uj adótörvények végre­hajtása iránt kiadott pénzügyminiszteri uta­sítás alapján megtartott vizsgálat alkalmával megállapittatott, hogy Gyula városnál az I. kerületben 1114 szoba és 140 bolt­ból bérbe van adva 420 szoba és 82 bolt, a II. kerületben 1480 szoba és 100 bolt­ból bérbe van adva 518 szoba és 44 bolt, a III. kerületben 1086 szoba és 50 bolt­ból bérbe van adva 288 szoba és 26 bolt, a IV. kerületben 1497 szoba és 51 bolt­ból bérbe van adva 305 szoba és 14 bolt, az V. kerületben 1556 szoba és 18 bolt­ból bérbe van adva 454 szoba és 3 bolt, a VI. kerületben 1120 szoba és 17 bolt­ból bérbe van adva 308 szoba és 2 bolt. Megállapittatott ezek után, hogy a pénzügyminiszteri utasítás értelmében a bér­beadottakhoz számítandó az I. kerületben 59, a második kerületben 88, a harmadik kerületben 36, a negyedik kerületben 99, az ötödik kerületben 47 és a hatodik kerü­letben 56 szoba. Ezek szerint a házosztáiyadó fokozatá­nak, esetleg az általános házbéradó alá von­tatás adatainak a kiszámításánál a következők szolgálnak alapul: I. kerületben bérbe nem adott lakrész és üzlethely 752. Bérbe adott és ahoz szá­mítandó lakrész és üzlethely 561. II. kerületben bérbe nem adott lakrész és üzlethely 1018. Bérbeadott és ahoz szá­mítandó lakrész és üzlethely 650. III. kerületben bérbe nem adott lakrész és üzlethely 922. Bérbe adott és ahoz szá­mítandó lakrész és üzlethely 350. IV. kerületben bérbe nem adott lakrész és üzlethely 1229. Bérbe adott és ahoz szá­mítandó lakrész és üzletheiy 418. V. kerületben bérbe nem adott lakrész és üzlethely 1117. Bórbeadott és ahoz szá­mítandó lakrész és üzlethely 504. VI. kerületben bérbe nem adott lakrész és üzlethely 827. Bérbe adott és ahoz szá­mítandó lakrész és üzlethely 366. Összesen a belterület bérbe nem adott lakrész és üzlethely 5865. Bérbe adott és ahhoz számítandó lakrész és üzlethely 2849. Ezek szerint megállapittatott, hogy az aj házadó törvény az az esete, hogy a tény­T A H C A. Bibis! Most, hogy Marcsóka már elindult, Serényen tipeg balra, jobbra, S attól, ki most kezd járni, menni, Dehogy szabad rossznéven venni, Hogy félve doceen, imbolyogva! Hogy háromszor is meggondolja, Amig egy lépést tenni képes, S bár óvakodik minél jobban, El-elborul, a buksi koppa?t, És eltörik az apró mécses ! . . . S ahol megüti, hogy tud fájni, Hogy panaszolja, mutogatja Az istenadta csöppnyi lánya! Pogány az, aki meg nem szánja, És aki konnyezetlen hagyja ! . . . De hála Isten van rá gyógyír, A patikába se kell menni: ■»Bibis! Bibis!« ahol mutatja, Megcsókolja az anyja, apja, S attól a csóktól nem fáj semmi . . . E szörnyű kis tragédiákat Naponta látva, orvosolva, Úgy eltűnődöm, elmerengek: Hány folytatása lesz még ennek! A jó Isten csak a tudója . . . Ezt meggyógyítja még a csókunk, De a jövőtől szinte félek: Mert mig a szív utolsót dobban, Oh! hányszor »bibis«, hányszor »koppan«, S hányszor nem ad rá írt — az Élet . . . Székely Sándor. A hazugság művészetének hanyatlásáról. Tanulmány, amelyet szerzője a hartfordi történettudósok és régiségbuvárok egyesületében olvasott föl pályázatul a harminc dolláros díjra.* M. Twain után Mutschenbacner Gyula. Eleve megjegyzem, nem azt akarom mondani, hogy a hazugság szokása hanyatlanék vagy megsza­kadt volna, nem, mert a hazugság mint erény, mint alapelv örök; a hazugság felfrissülés, vigasztalás, me­nekvés az ínség idején, a negyedik Grácia, a tizedikmú­zsa, az ember legjobb, legmegbízhatóbb barátja, halha­tatlan s nem pusztulhat el a föld színéről, mig ezen egyesület fönnáll. Panaszom csupán a hazugság művészetének hanyatlására vonatkozik. Egyetlen fen- költ lelkű, nemesebb érzelmű ember sem nézheti a jelen suta, fölületes hazudozásait anélkül, hogy föl ne sóhajtana e nemes művészet ily megcsufolta- tásán. Ebben a kipróbált gyülekezetben némi bizal­matlansággal fogok tárgyamba; nem akarom az aggszüz szerepét játszani, aki dajkálásra oktatja Izrael anyáit. Szerénytelenség volna önöket bírálni, akik tán kivétel nélkül idősebbek nálamnál és hazugság dolgában is. fölöttem állanak s ha itt-ott a bíráló látszatát kelteném, biztosíthatom önöket, a bámulat, nem a gáncsoskodás szellemében cselek­szem ; mert ha a szépmüvészetek ezen legszebbike mindenütt abban a figyelemben, pártfogásban, lelki- ismeretes fejlesztésben s ápolásban részesülne, mint ahogy ezt e testület tagjainál tapasztaltam, nem * Nem kapta meg a diját. kellene most oly keservesen panaszkodnom, nem kellene egyetlen könycseppet sem hullatnom. Nem hizelkedésből mondom ezt — igaz elismerés késztet e nyilatkozatra. (Az volt a szándékom, hogy e helyütt neveket említek és találó példákra hivatkozzam — de a körülöttem megnyilvánuló jelek arra intettek, hogy tartózkodva a részletezéstől, inkább az általánosság terén mozogjak.) Egyetlen tény sincsen oly szilárdan megala­pítva, mint az, hogy a hazugság körülményeink kényszerű folyománya — tehát feltétlenül helyes a következtetés, hogy a hazugság erény. Egyetlen erény sem érheti el hasznosságának tetőpontját gondos és körültekintő ápolás és művelés nélkül — tehát feltétlenül tanítani kellene a hazugság eré­nyét az iskolában, a házi tűzhelynél — sőt az újságokban is. De hát mi előnye van a tudatlan, műveletlen hazudozásnak a tapasztalt, kicsiszolt hazuggal szemben ? A mi előnyöm van nekem L ... ügyvéd úrral szemben. Okos hazugság az, amire a világnak szüksége van. Szinte azt hiszem néha, hogy jobb és bátorságosabb egyátalán nem hazudni, mint oktalanul hazudni. Az ügyefogyott, tanulatlan hazugság sokszor oly hatástalan, mint akár maga az igazság. De lássuk, mit mondanak a, bölcselkedők. Vegyük csak a tiszteletre méltó közmondást: Bo­lond a gyermek, mindig igazat mond. Világos a következtetés: Felnőtt és okos ember sohase mond igazat. Parkman, a történész azt mondja: „Az igazság elve a képtelenségbe vihető.“ Ugyanazon Lapunk mai száma lO oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents