Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-20 / 8. szám
XLII. évfolyam. Gyula, igio. február 20. 8-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre.............. _ 5 K — f Év negyedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyei közgyűlés előtt. A folyó hó 24-én, csütörtökön megtartandó vármegyei rendes közgyűlésnek első tárgya a vármegye alispánjának jelentése a decemberi közgyűlés óta történt közérdekű eseményekről és a megye közállapotairól. Az alispáui jelentés nem tartalmaz semmi különösebb és olyan adatokat, amelyek a vármegye intézkedését igényelnék, aminek oka abban is keresendő, hogy a decemberi közgyűlés óta alig hat hét telt el. Egyébként az alispáui jelentés szerint a közegészségügy állapota a múlt év hasonló időszakához viszonyítva kedvezőtlenebb volt, mert a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma és a halálozási százalék tetemes emelkedést tüntet fel és veszedelmes mértékben uralkodott a difteria, vörheny és a hasihagymáz. Általában véve az egész 1909. év közegészségügyi viszonyai kedvezőtlenebbek voltak az 1908. évinél. Ellenben a közbiztonsági viszonyokat kielégítőknek jelzi az alispáni jelentés. A mezőgazdasági munkások helyzete elég türhetőnek mondható, mert bár a termés gyenge volt is, az elmúlt év nyarán és őszén az országban folyó középitkezéseknél a munkások téli szükségleteiket megkeresték. Említést tesz a jelentés arról a mozgalomról is, amelynek célja a megyében egy cukorgyárat létesíteni, amelyre a gazdák figyelmét az alispán külön is felhívja és a községi elöljáróságokat a közreműködésre külön is utasította. Az ipari tevékenység előmozdítására a földmivelésügyi miniszter 2900 korona újabb segélyt engedélyezett, amely az egyes községekben rendezendő tanfolyamok létesítésére fog fordittatni. Az állategészségügy és közlekedésügyet érdeklő jelentésben nagyjában azok az adatok foglaltatnak, amelyek a közigazgatási bizottsági havi jelentések tárgyát képezték és amelyeket annak idején már részletesen ismertettünk. A közgyűlésnek kétségtelenül legérdekesebb tárgyát képezi az uj miniszterelnöknek a törvényhatósághoz intézett leirata, amelyben a kormány kinevezését tudatja. A leirathoz bizonyára többen — kiki saját politika: pártállásához képest — hozzá fognak szó- lani és nem lehetetlen, hogy erős vita fog felette megindulni. Pedig akárminő határozatokat hoz a törvényhatóság, valami nagy gyakorlati jelentősége nincs a dolognak, mert ha a kormány törvényes rendeletekei bocsájt ki, azt a törvényhatóság, akár viseltetik bizalommal a kormány iránt, akár nem, végrehajtja, mert végre is kell hajtania, ellenesetben pedig minden egyes esetben pedig nemcsak joga, de hazafias kötelessége lesz a netaláni törvénytelen rendeletekkel szemben a törvényben biztosított jogát érvényesíteni s azok végrehajtását megtagadni. A felmentett miniszterek közül Darányi Ignác volt földmivelésügyi s gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszterek ntéztek búcsuiratot a törvényhatósághoz és cöszönték meg annak támogatását. Darányi .gnác iránt elismeréssel tartozik a vármegye, nert közgazdasági érdekei iránt mindenkor óindulatot tanúsított s különösen a vármegyei munkásházak létesitése körül tagadfia- .atlan érdemei vannak s hathatós támogatóiéval hálára kötelezte a vármegyét. A törvényhatóság bizonyára sajnálattal veszi tu- lomásul távozását. Gróf Apponyi Alberttel szemben azonban a vérmegye közigazgatási és törvényhatósági bizottságai — amint ismeretes — az iskolai feliratokra vanatkozó sérelmes rendelete miatt, állást foglaltak,, sőt a törvényhozáshoz intézett tiltakozó feliratát hasonló állásfoglalás végett a többi törvényhatóságoknak is megküidötte a vár- megye közönsége. A vármegyei földadóbizottságban 2 póttagsági hely üresedvén meg, azoknak betöltése is fel van véve a tárgyak közé. Az egyik póttagsági hely azáltal jött üresedésbe, hogy Pfeiffer István arról lemondott, a másik pedig azáltal, hogy gróf Wenckheim Frigyes rendes tagságáról lemondott s helyébe Winter Ádám póttag hivatott be. A póttagokat a törvényhatóság határozata szerint — a békéscsabai és békési járásból kell megválasztani. A vármegyei dijnokokról szóló szabály- rendelet azért igényli a törvényhatóság határozatát, hogy a női dijnokok napidija a férfi dijnokok napidijától eltérőleg állapit— tassék meg. A miniszter ugyanis nem hagyta jóvá a vármegyének nézetünk szerint teljesen észszerű határozatát, hogy a női és fiérfi dijnokok egyforma napidijban részesüljenek. A földadőbizottság póttagsági helyein |kívül, betöltendő lesz a közgyűlésen az átírandó választmányban Bácsi Lajos elhalálozásával és dr. Konkoly Tihamérnak főszolgabíróvá történt megválasztásával megüresedett két s s a központi választmányban Bácsi Lajos elhalálozásával és Szénásy József eltávozásával megüresedett két hely. Kívánatos, hogy a központi választmányba gyulai bizottsági tagok választassanak be, mert a határozat- hozatalhoz 7 tagnak jelenléte szükséges és igy gyakran nem lehet az üléseket megfelelő számú tag jelen nem léte miatt megtartani. T A R C A. Stancák. Magamba szálltam olykor s jó tanácsot Kértem magamtól. Bizony megesett, Hogy szemrehányást, éles gúnyt és gáncsot Kaptam a várt elismerés helyett. A Bíróm mélyen elevenbe vágóit Es felszakitott gyógyult sebeket. És míg az ajkam halványaim védte. Nem hallgatott el lelkem mennydörgése. Mindnyájan tudjuk, halljuk is talán, Ha messze pártol szívtől a szemérem, Az ajkou mindég menhelyet talál S szól onnan hozzánk, En csak azt nem értem S fejembe szöget vert e nagy talány: S romlott erkölcs uem látszik beszédben. Sőt hol kacagod erény hült helyét, Ott válogatott, kényes a beszéd. Csodálatos az ember s leleményes, Okos, ravasz, könnyelműn vakmerő, He olykor együgyű, ritkán erényes, — Aá erényhez már kell egy kis erő. — Hiszik, beszédük hogy ha cifra, kényes, A múlt feledve s nyerve a jövő, S ők visszászerzik cikornyás beszédben, Mit elvesztettek erkölcs és erényben. Szerelem. Csak titkos óhaj, vágy csupán, Fátyoltakarta gondolat. Egy álomlátás, egy csodavilág, De szárnyat bontogat. Álmatlan éj a hírnöke, Küzdelmes, átkos nappalok . . . He felhő oszlik s bíborban az ég, Csak kettőnek ragyog. Bús levelek. Az őszi szelek árnya kesereg hegy-völgy felett, és vérét veszi — úgy ölelgeti a szivemet. Itt lenn a porba már fuldokolva fölnéz még szemem. A múltat látom — messze az álom — s megkönyezem, de el kell mennem! Kergetnek engem idők, szelek. Tévelygőn élek és senki nem ért meg, csak a hervadó, őszi Bús levelek. Keblovszky-Mayer Lajos T á 11 a t. Hogy őszi, vagy tavaszi, az mellékes ... az a fő, hogy van s a mi még fontosabb, hogy Gyulán van ! . . Ritka esemény . . . Olyan forma, mint egy üstökös, amely évtizedekig várat magára, akkor aztán gondol egyet: előbukik a végtelenségből és megbámultává magát 1 . . Gyulán egy-egy képkiál- litástól a másikig szintén eltelik vagy egy pár jó évtized s ha ebben a jelenségben üstökösi allűrök fedezhetők is fel, abban viszont nagy a különbség kettőjük között, hogy az »idei gyulai tárlat« nemcsak bámulókat, de sőt érdeklődőket sem nagyon volt képes toborzani. Silány és vékony s a kiállítás rendezésének költségeivel kirívó aránytalanságban álló volt az az. érdeklődés, "amely a vállalkozást kisérte ; lanyha s épp ezért a gyulai publikum zsebével arányos volt a vásárlási kedv, dacára az eléggé mérsékeltre szabott áraknak. A vásárlási kedv fölött ezek után napirendre is térhetünk, báró Szekeres mottója révén; ellenben az érdeklődés hiányának okát önkénytelenül is bolygatnunk kell, mert a végtelenül, — szinte nevetségesen alacsony belépődíjakat tekintve, — érthetetlennek tartjuk. Sokat gondolkoztunk, sokat beszéltünk rólav érveltünk pro és kontra s denique a végén odalyukadtunk, hogy a gyulai publikum nagy részének Ija.p\n.nl?: mai száma oldal.
