Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-20 / 8. szám
2 BÉKÉS 1910. február 20. A küszöbön levő képviselőválasztások alkalmából pedig fontos, hogy az ülések megtarthatásának lehetősége akadályokba ne ütközzék. A tárgysorozatban szerepel Turóc és Udvarhely vármegyék körirata a választási reform kérdésében. Turóc megye az általános egyenlő és titkos választói jog ellen foglal állást, mig Udvarhely vármegye az értelmiség vezető szerepének biztosítása mellett kivárja a választási reform megalkotását. A törvényhatósági bizottság már két Ízben foglalt állást az általános s titkos választói jog mellett. Hogy következetes ma- rad-e althoz egyúttal is, az lehet, de nincs kizárva az ellenkező sem, mert hisz a törvényhatóság határozatait nem mindig jellemzi a szigorú következetesség, ennek azonban a szervezetben meg is van az érthető oka, bár az is igaz, hogy a feltűnő következetlenségek az illető hatóság komolyságába vetett hitet alaposan lerontják. Zemplén vármegye arról panaszkodik, hogy dacára az uj kivándorlási törvény szigorú rendelkezéseinek, a kivándorlás még sem csökken, mert a törvény kijátszása még mindig lehetséges. Kéri tehát a törvényhozást, hogy még szigorúbb rendszabályokat léptessen életbe. Mi azt tartjuk, hogy mivel az uj törvény alig egy pár hónapja van hatályban, ezidőszerint még nem indokolt a körirat mellett való állásfoglalás. A közkórház kibővítése tárgyában a munkálatok biztosítása céljából hozott árlejtező bizottsági határozat ellen — amint már megírtuk, — Pfaff és Schneider vállalkozók felebbezést adtak be azon indokból hogy a munkálatok kiadásánál a közszállitás a szabályrendelet többrendbeli rendelkezése figyelmen kívül hagyatott. Ennek a fele'bbezésnek felülbirálata szintén egyik érdekes tárgya lesz a közgyűlésnek. Hogy a felebbezésben felhozott érvek mennyiben helytállók, azt nem tudjuk, azonban ismerve azt a lelki- ismeretes és óvatos gondosságot, amelylyel a kérdéses ügy előkészítve lett és-azt a részletes és kimerítő tárgyalást, amely az árlejtező bizottság határozatának alapját képezte, kizártnak tartjuk, hogy azok a szabálytalanságok tényleg fennállanának, amelyek a felebbezésben felsoroltatnak. Minthogy az építési előzetes munkálatok tényleg már megkezdődtek, kívánatos, hogy ez az ügy mielőbb elintézést nyerjen s azt hisszük, hogy gondja is lesz az illetékes köröknek arra, hogy ha a kérdés a minisztériumig felebbeztetnék, ott a felebbezés soronkivül biráltassék felül, nehogy az építkezés fennakadást szenvedjen. A főtárgysoi ozat ban felvett ügyeken kívül, amint halljuk, még mintegy 50—öO ügy — mint póttárgysorozati darab — kerül elintézés alá, amelyek majdnem kivétel nélkül a községi háztartást érintő vagyonjogi kérdések. Tárgysorozat a vármegye február hó 24 iki közgyűlésén. 1 A vármegye alispánjának jelentése a vármegye közállapotáról és a decemberi közgyűlés óta történt közérdekű eseményekről. 2 Gróf Khuen-Héderváry Károly m. kir. ministerelnök leirata a kormány kinevezése tárgyában. Kapcsolatosan ezzel Hieronymi Károly kereskedelemügyi, gróf Serényi Béla földmivelésügyi és Hazai Samu honvédelmi ministereknek leiratai, a melyekben tudatják kinevezésüket és a törvényhatóság támogatását kérik. 3 Darányi Ignác volt földmivelésügyi és gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi ministereknek leiratai, amelyekben ministen állásuktól történt felmentésüket tudatják és a várm. támogatását megköszönik. 4 A várm. számonkérőszék jegyzőkönyve a tisztikar tevékenységéről. 5 A várm. közig, bizottság féléves jelentése. 6 vármegyei földadó bizottságban üresedésben levő két póttagsági hely betöltése. 7 A várm. állandó választmányban és a várm. központi választmányban üresedésben levő helyek betöltése. 8 Az államépitészeti hivatal személyi és dologi kiadásaihoz való hozzájárulást megállapító keresk. ministeri rendelet. 9 Belügyminister ur rendelete a vármegyei dijnokok jogviszonyairól szóló szabályrendelet felülvizsgálata ügyében. 10 Kereskedelmi minister ur leirata az öcsödi hidvámszedés tárgyában. 11 Kereskedelemügyi minister ur leirata a társaskocsi iparról alkotott várm. szabályrendelet módosítása ügyében. 12 Turócz- és Udvarhely vármegyék köriratai, a választói jog reformja tárgyában. 13 Zemplén vármegye körirata az amerikai kivándorlás korlátozása iránt. 14 Szepes vármegye körirata a rendezett tanácsú városok orvosainak arcképes igazolványnyal leendő ellátása kérdésében. 15 Miskolc város közönségének átirata minden október 6-án Aradra a 13 vértanú emlékezetére szentelt gyászünnepre küldöttség menesztése iránt. 16 Szepes vármegye körirata a sertésorbánc elleni kötelező oltás elrendelése tárgyában. 17 A féláron való vasúti utazás kedvezményének a néptanítókra leendő kiterjesztése ügyében Pozsony várm. körirata. 18 A kórházi építkezések vállalatba adása tárgyában hozott árlejtező bizottsági határozat ellen Pfaff és Schneider gyulai építőmesterek felebbezése. 19 A kórházi építkezésre felveendő kölcsön kötelezvénye. 20 A kórházi építkezési bizottság jelentése, a kórházi munkálatok átadása ügyében s ezzel kapcsolatban a vonatkozó szerződések jóváhagyása. 21 A vármegye alispánjának előterjesztése az Orosháza és Doboz községekben épült munkásházakra vonatkozó haszonbéri szerződések jóváhagyása iránt. 22 Csongrád vármegye kérelme Horváth Mihály volt Csanádi püspök, az 1848—49-iki magyar felelős kormány közoktatásügyi ministerének Szentesen felállítandó szobrára adomány megszavazása iránt. 23 A gyenge tehetségű gyermekek budapesti intézetének segély iránti kérvénye 24 A magyarcsékei református körlelkészség intéző bizottságának segély iránti kérelme. 25 Trinyik Márton volt utkaparó segély iránti folyamodványa. 26 Tepliczky János és társai szarvasi lakosok kérelme magyarfajta bikák közös gulyákban való tarthatása iránt. 27 Köröstarcsa község kérelme a vicinális úthálózat helyesbítése ügyében. 28 Öcsödön a törvényhatósági ut-testében vízvezetéki csőnek elhelyezésére vonatkozó alispáni engedély. 29 Köröstarcsa község apaállattartási szabály- rendeletének módosítása. 30 Körösladány község határozata, a hatósági mészárszékben szolgálatot teljesítő községi esküdtek részére napidij megszavazása tárgyában. 31 Szarvas község határozata a gróf Csáky Albin utcza betonjárda munkálatainak vállalatba adása ügyében. szellemi szükséglete ki van elégítve azzal, amit Gyulán normálisan kapni lehet s — feltétlen tisztelet az érdemes kivételeknek — olyan a mi közönségünk, mint az az ember, aki a maga fatornyos falujának határánál képzeli a világ végéig vágyai netovábbja a jó cuspájz disznókarajjal s delikatesz dolgok szükségét nem érzi. Nem vágyik utána, érzékeit nem izgatja, mert hiszen — nem volt rá eddig alkalma, hogy belékóstoljon ! . . Semleges területről nézve a dolgokat, ilyesmit rossz néven nem is lehet venni! Pedig a városunk falai közé tévedt, jobb sorsra érdemes képkiállitás megérdemelne egy kissé nagyobb figyelmet, fokozottabb érdeklődést és lelkesebb, intenzivebb műpártolást Az a becsületes idealizmussal eltelt fiatal •művészgárda, amely részben a saját, részben néhány nevesebb művész alkotásaival ide jött közénk, hogy potom olcsó árért egy kis apostolkodást végezzen, egy kis propagandát csináljon a vidéki műizlés fellendítése érdekében, kudarcot vallott, s bizonyos rezignációval ismeri be, hogy sehol Magyarországon olyan közönyre, olyan pártoláshiányra nem talált, mint éppen Gyulán ! Sehol sem válik be talán annyira a közszájon forgó mondás, hogy jobb lett volna vakon születniük,-minthogy erre a vállalkozásra adják magukat! Azonban, ha már itt vannak, ha már vendégül látjuk őket s ha már oly kevés a közönség érdeklődése, legalább mi vegyünk róluk, vállalkozásuk nemes és becsületes voltáról, művészi képességeik nívón állásáról érdeklődő tudomást ez öreg újság szerény hasábjain, hogy ilyformán, ha az anyagiak terén pangás mutatkozik is, üssük helyre a csorbát, billentsük vissza a mérleget az erkölcsi siker, az elismerés súlyával! Annak, akinek tisztán pénzre van szüksége, ez ugyan : nesze semmi, fogd meg jól! Azonban a mi fiatal művészeinknek — bár ők sincsenek fából, hogy a valuta valamelyes kézzelfogható megnyilatkozása jól ne essék nekik — az anyagiakon kívül, illetve ennek hiányában egy kis erkölcsi elismerés bizonyára nem lesz olyan kellemetlen podgyász, amely őket további vándorutjuk- ban, vagy pláne művészi törekvéseik jövendő pályáján feszélyezze, akadályozza! Nézzünk tehát kissé szét a kiállítási helyiségben! Amint a városháza nagytermébe belepünk, valóságos tárlati illúziót keltő látvány ötlik elénk . . . egész sokasága a különböző zsánerű, felfogású és nagyságú olajfestményeknek, pasztelleknek, szecesz- sziós vizfestéseknek, melyek mindenikében más és más oldalról, néha egymástól homlokegyenest ellenkező felfogásban csillan elő a mester ecsetjének hivatottsága, egyéni invenciója. A képek tárgya is lépten-nyomon változik. Képviselve vannak az összes műfajok, a különböző irányok és iskolák; válogathat belülük mindenki a saját egyéni gusztusa szerint. Főleg a tájképek, zsáner képek vannak gazdagon képviselve s ügyesen csoportosítva a két nevesebb mester: Linek Lajos és Kezdi Kovács László müvei körül. A kiállított képek közül kivitelük művészi volta, felfogásuk, ' beállításuk átlátszó tisztasága szempontjából a következőket emeljük ki: A tárlat egyik kétségtelenül legértékesebb képe Kezdi Kovács László „Fenyveserdő“ cimü olaj- festménye, melyet a mester természet után, poétikus hangulattal vetett vászonra. Közvetlenül utána említhetjük Veres Ernőt, aki 2 képpel szerepel a tárlaton és pedig a „Válás után“ és a „Jósnál“ cimü hatalmas olajfestményeivel, melyek élénk színezésükkel és bátor, széles ecsetkezelésükkel tűnnek ki. Általános érdeklődéssel nézte végig a közönség Linek Lajosnak, a hires karrikatura rajzolónak lehelletszerü finom női pasztelljeit s néhány pasztell tájképét, melyek közül egyet dr. Jantsovits Emilné vett meg. Élénk feltűnést keltettek a kiállítás agilis és intelligens rendezőjének, Nagy Ernőnek vásári jelenetei, melyek karakterisztikus voltukkal, érdekes élénk színezésükkel és eredeti kompozíciójukkal a közönség előtt általánosságban igen kedveltek voltak. Nem csekélyebb érdeklődés kisérte tájképeit, melyek, de köztük különösen „Vadrucák“ című képe pompás távlatával igen helyes természeti megfigyelésről tesznek tanúságot. Egyik tájképét dr. Lovicli Ödön polgármester vette meg Widder Felix „A modell szobaleány“ című képe és Rembrand hatása alatt festett női feje szintén a tárlat legértékesebb alkotásai közé tartozik. Ring Jenő nyirfás részletei igen hangulatosak. Bánsághy Vince kimondott tájképfestő kifejező
