Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-13 / 7. szám
2 BÉKÉS 1910. február 13. gazdasági munkásoknak pedig bőséges munka alkalmat biztosit. Miután pedig a kitűnő takarmánynak bizonyult répaszelet a gazdák által annál inkább felhasználható, minél közelebb esik a termelési terű let a gyárhoz, nyilvánvaló, hogy egy cukorgyárnak a vármegye területén való felállítása úgy a vármegyebeli gazdáknak, mint a bőséges munkaalkalomra tekintettel a mezőgazdasági munkásoknak is első rangú érdeke, A gyárnak a vármegye területén létesítésének előfeltétele az, hogy a gyár részére legalább négyezer katasztrális hold répatermelési terület biztosíttassák és pedig olyan gazdaságokban, melyek eddig valamely cukorgyár javára lekötve nincsenek. A mozgalom vezetői minden további lépés előtt első sorban azért arra nézve kívánnak kötelező aláírások beszerzése révén adat gyűjtést, vájjon ezen 4000 katasztrális hold termelési terület e vármegye területén biztositható-e ? Ezen célból a vármegyei gazdasági egyesület felkérésére és különös tekintettel azon fontos köz gazdasági jelentőségre is, melyei egy a vármegye területén létesülő cukorgyár bir, felhívom az elöljáróságot, hogy a határában birtokos nagy és közép gazdákat a községházára haladéktalanul összehiván, esetleg felkeresvén, ismertessék meg velők a fentieket, valamint ;az ide mellékelt tervezetet, melyben foglaltak termelőink érdekének biztosítása céljából a gazdasági egyesület megállapitása szerint kikötendő volna ; azoktól, akik a mellékelt tervezetnek a gyár által történendő betartása esetén a vármegye terü-l létén létesítendő gyár részére termelni hajlandók a termelési terület kit. holdakban kitüntetése mellett elöljárói tanuzással ellátott kötelező aláírást vegyenek a szintén ide mellékelt aláírási iv felhasználásával s az aláirott ivet hozzám legkésőbb folyó hó 17-ig beterjesszék. Arra való tekintettel, hogy a fentiek szerint a nagy és kis gazdák összehívását óhajtom, megkívánom jegyezni, hogy sem a termelésből, sem az aláírásból nem kívánom és nem kívánja senki a kisgazdákat kizárni; szívesen láttatnak az aláírók és termelők között a kis gazdák is, de miután a répa termeléssel sikeresen csak az foglalkozhatik, aki a termő terület mély művelésére és különösen a termett répa vasúthoz szállításához elegendő iga erővel bir s e felett rendszerint a kis gazdák kellő mérvben nem rendelkeznek, bár szívesen látom ha az elöljáróság a kisgazdák körében is igyekezik termelési területet biztosítani, de a kis gazdák érdekében szükségesnek tartom, hogy ezt csak a fennebb említett nehézségekre való gondos figyelmeztetés mellett tegye. Elvárom az elöljáróságtól, hogy ezen fontos kérdésben azt a buzgalmat fogja kifejteni, melyet;a vármegye közgazdasági előhaladása minden köztisztviselőjétől joggal igényelhet. Gyula, 1910. évi február hó 8-án. Ambrus Sándor, a'ispán. T a n ü g y. A főgimnáziumban ma délután fél 6 órakor Uránia-előadás lesz. Az előadásnak tárgyát Kelet- Azsiának exetikus, nagy kiterjedésű birodalma : China képezi. Belépő dij 20 fillér személyenként. Bezárt iskolák kinyitása. A szentbenedeki s a remetei bezárt tanyai iskolákat, hogy a kanyaró időközben megszűnt, a vármegye alispánja újból megnyitotta Torna-verseny. A csabai Rudolf főgimnázium 26 tagú tornász csoportja, Achim Károly tornatanár vezetése alatt átrándult Hódmezővásárhelyre az ottani főgimnázium meghívására, hogy azok félévi disztornáján részt vegyenek. A vásárhelyi tanárok, diákok, de a közönség is kitüntetően fogadta a csabai diákokat és tanárokat. A disztorna délután 4 órakor kezdődött a főgimnázium tornatermében. A disztorna műsora a következő volt: 1. Felvonulás. 2. A vásárhelyiek szertornázása. 3. A csabaiak gyakorlatai a Dyujtón. 4. A vásárhelyiek szabad- gyakorlatai botokkal. 5. Magasugrás; részt vett mind a két intézet. 6. Tornázás a korláton ; részt vett mind a két intézet. 7. Stafétaverseny rudmá- szással. 8. A csabaiak szabadgyakorlatai (műsoron kívül). 9. Díjkiosztás; elvonulás. A két intézetnek a disztorna alkalmával tett összehasonlításából kitűnt, hogy mind a kettő nagy gondot fordít az ifjúságnak helyes testi kiképzésére. A vásárhelyiek a magasugrásban s a rudmászásban váltak ki; a csabaiak pedig a szertornázásban jeleskedtek. Hírek. A vármegye törvényhatósági bizottságának legközelebbi rendes közgyűlése folyó hó 24-ikére van tervbe véve. A közgyűlésnek legfontosabb tárgyát fogja képezni az uj kormány kinevezését tudató ministerelnöki leirat. Egyéb fontos tárgya az eddigiek szerint nem igen lesz a közgyűlésnek. A vármegyei földadóbizottságban üresedésben levő két póttagsági helynek betöltése sem fog valami különös érdeklődést kelteni. Az eddig érkezett köriratok sem oly tartalmúak, amelyekből élénkebb tárgyalásra lehetne következtetni. Minthogy azonban a közgyűlés napjáig még három hét van, ezen idő alatt a közgyűlés tárgyai nemcsak mennyiségileg, hanem érdekesség szempontjából is megszaporodhatnak. A vármegyei fegyelmi választmány e hó 5-én a vármegye alispánjának elnöklete alatt ülést tartott. A választmány tárgyát két fegyelmi ügyben való Ítélkezés képezte. Az egyik fegyelmi ügy Farkas Ferenc Békés község elemi iskolai tanító ellen indíttatott azért, mert az iskolaszék rendelkezésétől eltórőleg, az iskolai év idejét rövidebbre szabta, illetőleg a tanítást május helyett márciusban fejezte be. A ftgyelmi választmány a fegyelmi vétséget fennforogni látván, nevezettel szemben 50 korona pénzbírságot állapított meg. A másik fegyelmi ügy Jákai Károly békési polgáriskolai tanító ügye volt. A fegyelmi választmány ebben az ügyben való Ítélkezést tekintettel arra, hogy a nevezett ellen a tandijak szabálytalan elszámolása miatt eljárás van folyamatban, elhalasztotta arra az időre, midőn az újabb feljelentésben Ítélet hozható és igy a két ügy együttesen lesz eldönthető. Katonai lakbér puhatolások. A honvédelmi miniszter a katonai beszállásolási törvény alapján elrendelte, hogy a katonai lakbéreknek a jövő évtől kezdődő hatálylyal 10 évre leendő megállapit- hatása, illetőleg a helyőrséggel biró városoknak lakbérosztályban való beoszthatása végett a lakbér puhatolások, a törvényben említett vegyes bizottság közbenjöttével, május végéig foganatosíttassanak. A puhatolásnak az utolsó 5 évi lakbérek figyelembe vételével kell történni. A puhatolási eljárás mikéntjére nézve a miniszteri rendelet részletes utasításokat tartalmaz. A vegyes bizottságban, amelynek elnöke a törvényhatóság küldöttje lesz, a katonai hatóság és az illető község képviselőjén kívül, a pénzügyi hatóság egy kiküldöttje is részt vesz. Felebbezések a vármegyén. A múlt év végén tartott rendes évnegyedes vármegyei közgyűlésen hozott fontosabb természetű határozatok ellen egész csomó felebbezés adatott be a vármegyénél. Meg- felebbezte a köiösladányi elöljárók fizetésfelemelési ügyét helybenhagyó törvényhatósági határozatot Török Mihály körösladányi képviselőtestületi tag. Tóth László békéscsabai segédjegyző fizetesfeleme- lését helybenhagyó törvényhatósági határozat ellen, amely erős vita után csekély szótöbbséggel lett a vármegyei közgyűlésen meghozva, Achim L. András és társai békéscsabai lakosok éltek felebbezéssel a belügyminiszterhez. Özvegy Debreczeni Endrénét azzal a kérelmével, hogy néhai férje után, aki a gyomai járásban 8 évig főszolgabíró volt, a törvény- hatóság 19 évre visszamenőleg és azon túl is év 900 korona nyugdíjban részesítse a törvényhatóság, elutasította azért, mert az akkor érvényben volt nyugdíj szabályrendelet szerint ahhoz, hogy az özvegy özvegyi ellátását kapjon, a férjnek 10 évi szolgálata kellett. A törvényhatóság kérdéses határozata ellen folyamodó a közigazgatási bírósághoz élt panasszal, amelyben nem annyira a szabályrendelet, mint a méltányosságra hivatkozva kéri a kórt özvegyi ellátás megállapítását. Mivel azonban a közigazgatási bíróság jogbiróság, ennélfogva a panaszt tisztán a törvény, illetőleg a jogi olvek alapján, a méltányossági szempontok kizárásával fogja eldönteni. Nagy élénkséggel tárgyaltatott a csorvási főjegyző, a ll-od jegyző, a községi biró és a községi pinztárnok összeférhetetlenségi ügye a decem béri közgyűlésen. A közgyűlés határozata az volt, hogy szemben a község határozatával, kimondotta, mikép nevezett községi tisztviselőknek a csorvási első takarékpénztárnál elfoglalt igazgatósági tagságait összeférhetetlennek tartja hivatali állásaikkal. A törvényhatóságnak ezt a határozatát az érdekelt tisztviselők és maga a község képviselőtestülete is — 23 szavazattal 4 ellen — megfelebbezte a belügyminiszterhez. A felebbezésben a törvényhatóság határozata igen erős hangon van mt gkritizálva. A kisasszony voltak velem. Este az Operában Anthes énekelt, oda mentünk. Aztán semmi. Éjjel rólad álmodtam Ma délelőtt a gyerekekkel foglalkoztarr és elmentem hazulról azzal, hogy bevásárlók és cukorsüteményt viszek nekik. Igaz, édesem ! Hova tetted azt a kis'csomagot, amit magammal hoztam: Abban vannak a cukorsütemények. Hát látod drágám, olyan az egyik napom, mint a másik. Oh be unalmas ! Örökkévalóság, örökkévalóság . . . Csal most, most vagyok boldog 1 Jaj, beh boldog ! A szép asszony túláradó érzésében átölelte a férfi nyakát és duruzsolt — pusmogott a fülébe. Hanem a férfi szórakozott volt. Mialatt az asz- szony beszélt, az arcán földszinti árnyak futottal át s a szeme csillogásán zöldes fény bujkált. Valam lázas, tapadó verejték ütötte ki a homlokát, a kezét az egész testét. Az ujjai szinte egymáshoz ragadtai s a nyelve, a kiszikkadt nyelve érdesen tapadt odr a szájpadlásához. A férfi éhes volt, pokolian éhes. Két nap ótc nem evett semmit. Azaz, hogy előző estén a Város ligetben egy utcai tejárustól az utolsó hat filléreér egy pohár tejet vásárolt s ez volt két nap óta egyetler tápláléka. Ugyanakkor látta a Városligetben a Stefánia utón végigkocsikázni Budapest legszebb asszonyát az ő szeretőjét. Ah, hogy szeretett volna fölkacagni! Akinél egy pillantásáért annyi előkelő férfi eseng, akit any nyian ünnepelnek és irigyelnek, az az asszony min den délben az ő lábai elé omlik, átöleli a térdeit és szerelmi lázában alázatos, gügyögő szavakat dado| a fülébe. S ő éhes. Utálatosan, vadul, otrombán éhes A férfi szeretett volna ráütni az előtte térdele asszonyra. Mert a szépséges asszony most is ot vonaglott előtte, őrjöngő szerelemben. Ah, rá kel ütnie erre a vergődő istenre, hadd érezzen ő is valami fájdalmat, valami rettenetes szenvedést! Uralkodott magán De a tekintete tétován szállt ide-oda, a teste már remegett az éhség lázában és siketitő élességgel csengett a fülébe az asszony egyik mondata: — Abban a csomagban vannak a cukorsütemények . . . És az asszony egyre dadogott, pusmogott. ! duruzsolt a fülébe. Ő pedig nem hallott mindabból semmit, csak azt az egyetlen mondatot. A tekintete mindig odatévedt arra a kis asztalkára, amelyen a sütemény feküdt és az őrültség környékezte. Egyszerre felugrott. Ennek a rettentő állapotnak véget kell szakítani. Már-már odaszokott a kis asztalkához, a száját is kitátotta, ehesen, mohón, de hirtelen megriadt s a csomag helyett az asszonyt kapta fel és sóváran, kegyetlenül beleharapott a ! szájába. Az asszony összetörve, aléltan, de boldogan ment el a férfitől. — Mikor az ajtó bezáródott mögötte, a férfi oly gyöngének érezte magát az éhségtől, hogy vánszorogva ment vissza a díványig. Már leült, valósággal leomlott a díványra, amikor a kis asztalkán megpillantotta a csomagot. Őrjöngve ugrott fel. A cukorsütemény ! A cukorsütemény ! Ebben a pillanatban az ajtón csöngetés hangzott. A férfi ijedten ugrott az ajtóhoz, de a rézrostélyos nyíláson át megismerte az asszonyt. Meg- tántorodott. Aztán bódoltan nyitotta ki az ajtót s a csomagot a kezében szorongatva, az asszony lábai elé hullott és jajgatva, nyöszörögve, mint egy gyermek, esdekelt : — Óh, adja nekem, adja nekem. Éhes vagyok...
