Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-20 / 47. szám
1910. november 20. BÉKÉS 3~ tschenbaeher Gyula, a diák-dalkör vezetője, Tanczik Lajos rendőrfőkapitány és Kohn Dávid szerkesztő részvételével megtekintette az Erkel Fereuc-szin- kört, amelynek szerkezete és célszerűsége öt valósággal meglepte és elragadta. És ha a színkört a hangverseny tartására nem is javasolta, erre nem az a körülméuy vezette, mintha a színkör fűtését nem találta volna megoldhatónak, mint inkább a léghuzamtól való aggodalom. A színkörben a színpad nagysága, a zsinórpadlás szakavatott berendezése, az öltözők jósága — mint monda — olyan kiváló, hogy minden tekintetben felülmúlja az országban levő valamennyi arénáét, pedig van olyan is, mely százezer koronán felüli költséggel épült. Vidor Dezső a színkör után megszemlélte a vár- megyeháza nagytermét is és azt a hangverseny céljának várakozását felülmúlónak és teljesen megfelelőnek nyilvánította. Ilyen értelemben nyilatkozott az értekezleten is, amelyen dr. Lovich polgármester elnöklete alatt résztvettek: Ambrus Sándor a'ispán, Sioldea Archi- dim m. kir. honvédőrnagy, Domby Lajos espereslelkész, dr. Adler Ignác főrabbi, dr. Horváth Dezső kir. segédtanfelügyelő, dr. Ladies László, dr. Márki János, dr. Zöldy János, dr. Berkes Sándor, dr. Major Simon, Mutschenbacher Gyula, Kovák Árpád, Székely Lajos, Tanczik Lajos, Dobay Ferenc és Kóhn Dávid. Az ünnepély programmja végleg megállapitta- tott. E szerint a délelőtt folyamán lesz a város képviselőtestületének díszközgyűlése, melyen a gyulai Erkel-dalkör is részt vesz, illetőleg énekelni fog. Dr. Lovich Ödön polgármester megnyitó beszédet mond és Lukács György Gyula város országgyűlési képviselője méltatja ünnepi beszédben Erkel Ferencet, Gyula városa halhatatlan szülöttjét és legnagyobb büszkeségét. A közgyűlésről a város képviselői kivonulnak a Józsefvárosi szülőház elé, felavatandó és leleplezendő a Mogyoróssy Sándor szobrászunk által készítendő emléktáblát. A felavatásnál Domby Lajos esperes-lelkész kéretett fel ünnepi beszéd tartására s az emléktáblának dr. Lindenberger János plébános, szentszéki ülnök, mint a háztulajdonos róm. hath, hitközség elnökének leendő átadására. Az emléktábla leleplezésénél Mutschenbacher Gyula vezetése alatt a főgimnáziumi diák-dalkör fog Erkel-énekeket előadni. Az emléktábla felavatása után a képviselőtestület testületileg az Erkel- szobor elé vonul, ahol az Erkel-dalkör éneke közben a szobor koszorúzása megtörténik. Hoffmann Mihály főgimnáziumi 8-ad éves tanuló pedig elszavalja Somló Sándornak a szoborleleplezés- alkalmára irt gyönyörű ódáját. Az Erkel-szo- bor különben az esti órákban fényesen kivilá- gittatik és ugyanakkor az Erkel-dálkör fog njra a szobor előtt Erkel-darabokat énekelni. Gyula városában levő Erkel-ereklye, még a kastélykertben levő Erkel-fa, mely alatt a halhatatlan mester 1860. nyarán Bánk-bán operáját komponálta. Eme Erkel- fánál nyilvános ünnepség időszüke miatt nem tar- tatik ugyan, de az emlékezetes fa is azért kegyele- tes megemlékezésben -részesül ; nevezetesen gróf Almásy Déns és családja a fát ez alkalomból feldíszíti s szalagos koszorúval ékesíti. A hangverseny műsorát már lapunk múlt heti számában közöltük. Az értekezlet csupán annyi változtatást tőn rajta, hogy a hangverseny kezdete fél nyolc óra helyett esti hét órakor lesz. Az Opera főtisztviselői, akik szintén részt vesznek az ünnepélyen, 28-án délben érkeznek Gyulára, ugyanakkor jönnek a zenekari tagok is, szám- szerint 42-en. Az Opera énekművészei: Sátidor Erzsi, Takács Mihály és Környey Béla 27-én este érkeznek városunkba. Az elszállásolásról, fogatokról, a város fellobogózásáról és általában a rendezésről dr. Lovich Ödön polgármester dr. Bucskó Koriolán főjegyző, Tanczik Lajos rendőrfőkapitány, Mutschenbacher Gyula tanár, Dobay Ferenc és Kóhn Dávid fognak gondoskodni. Hangverseny után a békésmegyei kaszinó társaslakomát rendez az illusztris operai vendégek tiszteletére a kaszinó helyiségeiben. A lakomán való részvételre jogosító jegyeket Dobay János könyv- kereskedése fogja árusítani, ahol a koncertre is válthatók lesznek a belépti jegyek. Ismételten meg- állapittatott, hogy számozatlan 5 koronás belépti jegyek adatnak csak ki és hogy az ülőhelyek elfoglalására úgy lenn a teremben, mint a karzaton elsősorban a nők tarthatnak igényt. Az ünnepélyre vonatkozó falragaszok, meghívók a hét elején nyomatnak ki s fognak szétküldetni. A hangversenyre előjegyzések nem fogadtatnak ei. A jegyek azonnal megváltandók lesznek Dobay János könyvkereskedésében. A közigazgatási bizottság ülése. (November 14.) Békésvármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését e hó 14-én tartotta a vármegye alispánjának elnöklete alatt. Az ülés csekély érdeklődés mellett folyt le. A választott bizottsági tagok fele hiányzott, nem vett részt az ülésen Pfeiffer István közgazdasági e'öadó sem. Jelen voltak az ülésen: Ambms Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Z'óldy Géza t. főügyész, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr Z'óldy János t. főorvos, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Perszma Alfréd államépi- tészeti hivatali főnök, Botka István kir. pénzügyigazgató helyettes, továbbá Morvay Mihály, dr. Ladies László, dr. Tárók Gábor, gróf Wenckheint Dénes és Dombi Lajos választott bizottsági tagok. Elnöklő al.spán az ülést d. e. 9 órakor megnyitván elsősorban az alispáni jelentés olvastatott fel, amelyet a bizottság egyszerűen tudomásul vett. Az alispáni jelentés a következő : A személybiztonság 11 esetben támadtatott meg, még pedig 1 gyilkosság kísérletével, 9 könnyű és 1 súlyos testi sértéssel. A vagyonbiztonság 47 esetben lett megtámadva, még pedig 45 legnagyobbrészt kisebb lopással, 1 csalással és egy orgazdasággal. Baleset történt 15, melyek közül súlyos volt 11, könnyű 4 Öngyilkosság történt 9 esetben. Öngyilkosság kísérlete 2 volt. Tűz volt 26, melyek nagyobbrészt mezei terményekben (törek, szalma) okoztak kisebb, biztosítás révén részben megtérülő kárt. Nagyobb, mintegy 70 000 korona kárt okozott a Gyomán, október 15-én gyújtogatásból keletkezett tűzvész, melynek a községháza nádfedeles része is áldozatul esett. A bűncselekmények tettesei kinyomoztattak és a bírósághoz feljelentettek. Az őszi vetésekkel a kedvező októberi időjárással mindenütt végeztek a gazdák és kivéve az utolsó vetéseket, a melyeknek csírázásához a megkívánt meleg most már nem igen volt meg, azok szépen ki is keltek és egyenletes fejlődésnek indultak. Az őszi munkálatok most már kizárólag csak a tavasziak alá leendő szántásra szorítkoznak. Az egerek pusztításának és nagymérvű elszaporodásának a beállott őszi esőzés jórészt véget vetett, ámbár azok elpusztulása majd csak a hó lé elolvadásával és a tavaszi esőzésekkel lesz várható és a várt kedvező eredmény majd csak tavaszszal lesz konstalálható. Nagyobb baj ennél az, a mi az egész vármegye jószág tenyésztését fenyegeti a száj- és körömfájás nagymérvű és korlátozhatatlan terjedésével a mely már oly nagy mérveket öltött eddig is, hogy alig van a vármegyében inficiálatlan községünk, ami a közélelmezést, a hús és tejtermékek drágulásával még inkább megnehezíti, a gazdákat pedig az őszi munkák teljesítésében hetekre vissza veti s jó kondícióban levő jószágaik lesoványodását okozza. A napszámbér 1 korona 20 fillér és 2 korona 40 fillér között váltakozott. Ipar, kereskedelem terén jelentősebb fellendülés nem észlelhető. A Békéssámsonban megüresedett segédjegyzői állásra Máthé Béla választatott meg. Az azzal kapcsolatosan előterjesztett állatorvosi jelentés, amelyet alább egész terjedelmében közlünk, szomorú képét tárja fel az állategészségügy állásának, amely különben országszerte hasonló képet nyújt. A bizottság a jelentést — mit tehetett egyebet — tudomásul vette, miután kimondotta, hogy tekintettel az előrehaladt évszakra, az állat- állománynak kötelező beoltását nem kívánja. Heks Miksa főállatorvos jelentése a következő: A vármegye október havi állategészségügyi állapotát ezúttal kielégítőnek nem jelezhetem. A legmesszebbmenőleg alkalmazott praeventiv óvintézkedések és elővigyázat dacára a Romániából hazánkba behurcolt ragadós száj és körömfájás betegség az elmúlt hónapban a vármegye területét is ellepte. E betegség először Orosháza, Szentetornya és Békéssámson községekben mutatkozott. Mindhárom helyre Torontálmegye Csatád községből hajtott szarvasmarhákkal behurcolva. Majd Öcsöd, Szarvas, Kondoros és Endrőd községekben észleltetek, Jásznagykunszolnok megye Tiszafóldvár községből hajtott szarvasmarhákon. Szarvas községben a marhakupeczek a betegséget eltitkolták és az ott október 14-én tartott országos marhavásárra egészségesnek látszó, de fertőzött szarvasmarhákat hajtottak fel, melyek által aztán a betegség az ország legkülömbözóbb helyeire hurcoltatok szét. Rövid idő alatt ellepte a betegség vármegyénk 22 községét s ma még csak Újkígyós, Szeghalom, Vésztő, Puszta- földvár és Gádoros községek mentesek attól. Arra való tekintettel, hogy a ragadós száj és körömfájás az ország területén már évek óta járványosán nem észleltetek, a betegség iránt hazai állományunk túl fogékony, erre vall az a körülmény, hogy a fertőzött állatoknál a lappangási időszak igen rövid, alig 2—3 nap. A túl fogékonyságnak tudható be az a sajnálatos ténykörülmény is, hogy a betegség az ország területén feltartózhatlanul terjed s immár 2188 községben 21817 udvar fertőzőt' e betegséggel a múlt heti állapothoz képest pedig 664 községben 4707 udvarral szaporodott. A betegség jellegét illetőleg ezidőszerint csak örvendetesen jelezhetem, hogy az bár ha súlyos tünetekkel lép is fel, de szövődményekkel nem jár, vagyis rosszindulatúnak nem mondható. így eddig elhullásokat nem okozott s a megbetegedett állatok gyorsan gyógyulnak. A betegség a vármegye 22 községében járványos elterjedést nyervén, igy az állatforgalom úgy a belföldön, mint az ekszportot illetőleg súlyos korlátozást szenved az által, hogy hasított körmü állatokra vásárok nem tarthatók és ezen állatoknak a nagyobb fogyasztási és a vámkülföldi piacokra való szállítása csak azonnali levágásra az e célra kijelölt vágóhidakra van utalva, mig másrészről a belföldi forgalomban is igen körülményesen jelzett állatok forgalma s kizárólag külön hatósági engedély mellett bonyolíthatók azok le. A nagy mértékben korlátolt állatforgalom nemkülönben súlyosan nehezedik a gazdasági üzem vezetésére is. Járványos elterjedést nyert továbbá Gyula városban a lovak közt a takonykor betegség, mely eddig 6 udvarban 11 darab lovon állapíttatott meg. E betegség járványos elterjedése folytán Gyula város és határa zár alá vettetett. Miután azonban a legutóbbi általános lóvizsgálat kedvező eredménnyel járt, a földmivelésügyi miniszter ur a vármegye alispánjának előterjesztésére a város és határára elrendelt szoros zárlatot feloldotta. A vármegye területén a fenti betegségeken kívül október havában még a következő ragadós állati betegségek merültek fel : Sertésvész 3 községben, Sertésorbánc 1 « Veszettség 2 » Lépfene 3 « Rühkór 1 községben valamennyi szórványos jelleggel. Megszűnt az elmúlt hónapban: Sertésvész 5 községben, Sertésorbánc 2 « . Lépfene 6 « A ragadós állati betegségek következtében elhullott október havában összesen 14 darab nagy és 1108 darab kisebb hasznos háziállat. Általános érdeklődés mellett tárgyaltatott ezután K. Horváth Sándor orosházi lakos feljelentése több állami, megyei és községi tisztviselő ellen azért mert nevezettek a f. évben megtartott orosházi képviselőválasztás alkalmával a munkapárti jelölt érdekében, állítólag törvénybe ütköző cselekményeket követtek el. A bizottság már a rnu’t ülésen kimondotta, hogy a feljelentésben hivatkozott 1899. évi XV. t.-c. 167. §-ában felsorolt és tiltott cselekményeket csak azon tiszt viselőkre tartja vonatkoztathatóknak, akik közhatósági jogosítvánnyal bírnak és ezen szempontból csupán dr. Vangyel Endre vármegyei aljegyzőt, valamint a törvény világos rendelkezése értelmében Mancsu Aurél kétegyházi községi jegyzőt hívta fel igazoló jelentéstételre. Az igazoló jelentések beérkezvén, a bizottság az azokban előadottakat elfogadta és most nevezett két tisztviselő éllen a további eljárást megszüntette annál inkább, mert a feljelentés a választást köve- tőleg 4 hónap után adatván be, a bizottság már ebből az okból sem tartotta megokoltnak a vizsgálat elrendelését. A feljelentésben felsorolt többi tisztviselő^ ellen, mivel azokat nem tartotta a többször hivatkozott törvényben megnevezett tisztviselők kategóriájába vonhatóknak, semmiféle hatósági eljárásra nem talált törvényes alapot. Zajos derültséget keltett az egyik igazoló jelentésben felhozott az a védekezés, hogy az illető nemcsak a munkapárti, hanem az összes képviselő- jelöltek programmbeszédeit is meghallgatta, jóllehet a nyújtott élvezet semmiféle arányban nem állott a kiállott fáradalmakkal.
