Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-20 / 47. szám

4 ' B É K É b 1910. november 20. A pénzügyigazgatósági ügydarabokat az újon­nan kinevezett pénzügyigazgató helyettes: Botka Isván adta elő, akit elnöklő alispán működésének megkezdése előtt bemutatott a bizottságnak és üd­vözölt. A pénzügyigazgató jelentése szerint az adó- befizetések az egyenes adókban 128.000 koronával, mig a hadmentességi dijakban 17535 koronával kedvezőtlenebbek, mint a múlt év hasonló idősza­kában. A pénzügyigazgatósági ügydarabok közzül élénk vita volt Kremeczki Lajosné elemi kár ügyében, amelyben az előadó javaslattal szemben dr. Ladicj László, dr. Török Gábor és Dombi Lajos felszóla­lási ntán a felebbezésnek helyt adott a bizottság és az állami adóknak az elemi károk erejéig való tör­lését rendelte el. Előadó a hozott határozat ellen felebbezést jelentett le. Ugyancsak hosszabb vitára adott okot Orosháza községnek, villamos üzeme után kivetett III. oszt. kereseti adójának törlése iránt beadott felebbezése. A bizottság többsége a felebbezést elutasította mert az uj vezetékek költségeit és a felvett kölcsön törlesztési részleteit nem minősítette üzemi költsé­geknek és a tiszta jövedelemből nem vonta be. A pénzügyigazgatóság többi ügydarabjai hoz­zászólás nélkül, az előadói javaslat értelmében lettek elintézve. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő számolt be ezután a múlt havi eseményekről és bejelentette a bizottságnak, hogy úgy ő, mint helyettese csupán több rendbeli tanitóválasztásokon való elnökléssel végeztek a múlt hóban külszolgálatot. Meglátogatott ezenfelül Gyulán 38 tantermet és elismeréssel em­lékezett meg arról, hogy Gyulán mindössze 74 tan­köteles nincs beiratkozva, holott a tanév kezdetén ezeknek száma 300 volt. Ez a szép eredmény a tanügyi jegyző tevékeny és ügybuzgó működésének érdeme. A be nem iratkozott iskolakötelesekkel szemben a bírságolási eljárás folyik. A szeghalmi iparos tanonciskola 1910 — 11. évi költségelőirányzatát a bizottság Nagy Imre tanonc­iskolái felügyelőbizottsági tag felebbezése folytán megsemmisítette és utasította a képviselőtestületet, hogy készítsen uj költségvetést és annak eredmé­nyéhez képest folyamodjék államségélyért. Sehwarcz Jakab és Lajos okányi lakosoknak felebbezésér, a melyet Vésztő községnek azon határozata ellen adtak be, amellyel reájuk iskolai adót vetett ki, a bizott­ság elutasította, mert a kérdéses iskolai adó nem a birtok adója, hanem a bérlet jövedelme után lett kivetve Csorvás községet utasította a bizottság, hogy az állami iskolák tanítói részére szükséges ivóedé­nyeket, mint az iskola bútorzatához tartozókat, azon­nal szerezze be. A község ugyanis azt vitatja, mint megírtuk, hogy az ivóedények nem tartoznak az iskola bú­torzatához, tehát azokat ő az állammal kötött szer­ződés szerint nem tartozik beszerezni. Az egész költség mindössze 6 korona és itt ugylátszik inkább azért erősködik a község, hogy megmutassa mikép ő neki van igaza. A gyulai román iskola egyik tanítója végre­hajtást kért az egyházközség ellen azért, mert a neki járó korpótlékot megfizetni vonakodik. A köz- igazgatási bizottság a végrehajtás foganatosítása iránti eljárásnak szabadlölyást engedett ugyan, azonban az egyházközségnek egyidejűleg beadott kérvényét, amelyben mostoha anyagi viszonyaira tekintettel államsegélyt kér, pártolólag terjesztette fel a ministerhez, mert az államsegély iránti ké­relmet előzőleg azért utasította vissza a miniszter, mivel az egyházközség költségvetése fölösleget tün­tetett fel, holott ez a fölösleg csak úgy jött létre, hogy vagyonként szerepel a leltárban a templom 80000 korona értékben és a jótékony alapítványok, ezeket vagyonnak minősíteni nem lehet. Dr, Z'öldy Géza t. főügyész előadmányainak túlnyomó részét terményhamisitási ügyekben hozott főszolgabírói ítéletek ellen beadott felebbezések ké­pezték. A felebbezéseknek legnagyobb része nemcsak elutasittatott, hanem a csupán pénzbírságokban ki­szabott első fokú büntetések még 1 — 1 napi elzá- zással is megtoldattak azért, mert a törvény a termény és élelmiszerhamisitókat nemcsak pénzbír­sággal, hanem ezenfelül — igen helyesen — elzá­rással is rendeli büntetni. Dr. Z'óldy János főorvos adta elő ezután ren­des jelentését a következőképpen: A közegészségügyi viszonyok általában kielégí­tők voltak, de az előző hónapokhoz viszonyítva va­lamivel rosszabbak, mert a heveny és ragadós beteg­ségekben történt megbetegedések száma 57-el volt több. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos bántál- mai fordultak elő: A ieggyakoribb halál ok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közzül élőfordult: 1. difteritis 89 megbeteg. 37 halálozás. 2. vörheny 83 3 » 3. kanyaró 5 » — $ 4. hasihagymáz 50 » 11 » 5. szamárk. — » — 6. bárányhimlő — 2> — » 7. Vérhas 3 » — » Összeg 230 megb. 41 (l<°/o) halál. Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közzül a difteritis volt az uralkodó, amely bár a megye 17 községében mutat­kozott, de azért több megbetegedéssel csupán Békés­csaba, Endrőd községekben és Gyulavárosában lépett fel. Emelkedett a vörheny betegek száma is, mig a hasihagyhagymázasoká és különösen a kanyarósoké jelentékenyen csökkont. Tovább terjedésük meggátlására a lehető ha­tósági intézkedéseket mindenütt megtet'ék : Az előirt és havonkint végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásairól említés nem tétetik. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orios rendőri vizsgálatokat eszközöltek élőn 301, hullán 7 esetben, orvos törvényszékit pedig 15 könnyű és 3 súlyos sesti sértés eseteiben. Gyógysavval beoltottak 41 egyént, akik közzül meggyógyult 31 meghalt (6%) védő oltást 10 eset­ben végeztek sikerrel, a halva születtek száma 27, elvetélteké 18. Perszma Alfréd államépitészeti hivatali főnök jelentése szerint az állami és törvényhatósági utak jó karban vannak. Az állami utakra szállított kavics átvétele a múlt hóban három Ízben foganatosíttatott. A széghalmi járásban kijavítást igénylő fahidak helyreállítása a lebontott Berettyó hidból nyert fa­anyagok felhasználásával, megtörtént. A gyoma—körösladányi ut építésből már csak igen kevés rész van hátra, azonban az ezen útsza­kaszon létesítendő 6'2 mtr széles nyílású folyáséri híd építése, a miniszter rendelete folytán, a jövő évre halasztatott el. Részletesen beszámul ezután a jelentés a köz­kórháznál teljesített teherpróbák eredményéről. A teherpróbák a fertőző pavilion középső részének ki­vételével elkészültek. A megfelelőnek nem talált fö­démek egyrésze lebontatott, másik része vastraversek alkalmazásával, részben a beton megvastagítása utján helyreállitatott. A leszakadt födém részek a tető kivételével elkészültek. Az újonnan létesített teher- próbája mivel a beton még nem száradt ki a jövő tavaszra halasztatott. Az államépitészeti előadmányok közzül felemlítjük a gróf Blankenstein Pál füzes­gyarmati lakos által létesített mezei iparvasut mü- tandrendőri bejárás eredményét feltüntető jelentést. A mütanrendőri bejárás eredménye nem találtatott megfelelőnek, részben pedig a vasút el sem készült, ezért a vasút üzembe vételére az engedélyt a bizott­ság nem adta meg. A csaba—szegedi vonalon levő Soprony meg­álló hely elnevezésére a közigazgatási bizottság a múlt alkalommal az „57 számú őr házat“ hozta javas­latba. Mivel azonban ezen elnevezést a vasút nem fogadta el, ennélfogva most a bizottság a Soprony őrház megálló nevet „lelek“-re véleményezte vál­toztatni. A vármegyei árvaszéki elnök: Sárossy Gyula jelentése szerint az árvaszék ügymenetében említésre méltó mozzanat a múlt hó folyamán nem fordult elő. Hátralék nincs. A kir. főügyészi helyetes: dr. Liszy Viktor pedig azt hozta a bizottság tudomására, hogy a gyulai kir. törvényszék fogházában teljes rend ural­kodik. Le volt tartóztatva az említett fogházban a múlt bő folyamán 67 férfi és 7 nő, akik a háziipari foglalkoztatásuk révén az államnak 127, mig ma­guknak 98 koronát kerestek. A közigazgatási bizottság teljes ülése délben fél egy órakor végződött. Délután a fegyelmi vá­lasztmány és az árvaügy felebbviteli küldöttség ülé­sezett, amely utóbbi 19 felebbezést intézett el. Tanügy. Erzsébet emlékünnepély. A gyulai rém. kath. főgimnázium tanári kara és tanuló ifjúsága áldott emlékű királyasszonyunk emlékére szombaton is­kolai ünnepélyt rendezett. Az ünnepély, melyet szent mise előzött meg, a következő pontokból állott : 1. ötvenedik zsoltár, Wavrinecz Mórtól. Éne­kelte a főgimn. énekkar. 2. Szent Erzsébet betege. Bán Aladártól. Szavalta Katona Tibor II. o. t. 3. Lux aeterna. Demóny Dezsőtől. Énekelte a főgimn. énekkar. 4. Ünnepi oeszéd. Tartotta Németi József főgimn. tanár. 5. Viszoutlátás. F. Mendelsontól. Énekelte a főgimn. énekkar. 6. Éji látogatás. Radó Antaltól. Szavalta Sántba Lajos VII. o. t. 7. Himnusz. Erkel Ferenctől. Énekelte a fő­gimn. énekkar. Uránia-előadás. A főgimnáziumban a követ­kező Uránia- előadás jövő vasárnap, f. hó 27-én lesz. Ezen előadás tárgya : Az ős állatóriások, utána Élet a vizcseppben. H irek. A képviselőtestület f. hó 14-én délután dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen mintegy 100 képviselő jelent meg. A tárgysorozat első pontjánál a város­ház-utcai Schwimmer-féle telek vételi ügyénél, amely felett ez alkalommal érdemlegesen kellett határozni, az a meglepő fordulat történt, hogy amit előzőleg elvileg bár, de csaknem egyhangúlag határoztak el, nevezetesen a telek megvételét, a képviselők név­szerinti szavazás utján valamennyi szóval három ellen, elvetették. Ezzel a szavazattal némely hiva­tali helyiségeknek a telken leendő elhelyezése, úgyszintén a nagymagyarvárosra tervezett utca­megnyitás meghiúsult. A vármegyének a város mó­dosított szervezeti szabályrendelete tárgyában hozott határozata tudomásul vétetett. Ugyanígy a borital- és húsfogyasztást adók kezelésére alkotott városi szabályrendelet jóváhagyása. A jövő évi virilisek névjegyzékének kiigazítására a tavalyi küldöttség újból megválasztatott. Hosszas vitát keltett mint­egy 50 bicerei s sióréti lakos kérvényé, melyben a Gyula 8 Csaba közötti bicerei megállóhelyet a kőut keresztezésénél levő őrházhoz áthelyezni kérik. A kérvényezők ily értelemben folyamodványt nyújtot­tak be a kereskedelmi miniszterhez, egyben azon­ban a képviselőtestülethez is fordultak, amelytől kérelmük támogatását kérik, amitől azonban a kép­viselők többsége tartózkodik. A városi előfogatozás bérlete jövő évi júliusban jár le. A közgyűlés a taoács javaslatával szemben, 8 pár ló helyett 6 pár lóra hirdet újabb árlejtést, az árlejtés eredményé­től tevén függővé, hogy vállalatbaadás helyett az elöfogatozást esetleg házi kezelésbe veszi. A jövő évben szükséges cselédségi csizmák, cselédségi ru­hák s jövő évi tüzelőanyag beszerzése tárgyában tartott árlejtések elfogadtattak. A város által szük­ségelt nyomtatványok és könyvkötői munkák ár­lejtési feltételei megállapittatván, eme munkák 6 évre fognak kiadatni. Monori Mihály képviselő in­dítványa, hogy az állami mének részére a benedeki belső major helyett a városban levő bikaakol tel­kén uj istálló építtessék, nem fogadtatott el. E te­kintetben csak akkor fognak határozni, ha a benedeai földek, illetőleg a belső major eladatnak, avagy más célra fordittatnak. A vágóhídi dijak beszedésével és ellenőrzésével megbízott személyzetnek a szokásos jutalmat megszavazták. Ritsek János és Veik István h. anyakönyvvezetőknek az anyakönyvi di'ak jövő évre is átengedtetnek és pedig ezután számadási kötelezettség mellett. A két városi lovasrendőr ké­relme a lovasrendőrség létszámának szaporítása iránt, a költségvetést tárgyaló közgyűlésre halasztatott. A városi tanács előterjesztésére vasár- és ünnepnapo­kon a rendszeres adószedést megszüntetik. Végül több kisebb tárgy elintézése után titkos szavazás­sal megválasztották a központi választmány tagjait 3 évre és pedig a szavazás eredményeként a követ­kező városi képviselőket: Schmidt József, dr. Zöldy Géza, dr. Bucskó Korjolán, Kóhn Dávid, dr. Jantso- vits Emil. Szikes György, Pettner József, Kukla Fe- rec, dr. Márki János, Novák Árpád, dr. Ladies László és Nádházy Gyula. Községi képviselő-választások. Nagy napok virradnak most megyeszerte a községekre. A há­rom éves turnusok batáridójehez érkezünk ez év végével. Lényeges dolog ez, különösen a faluhelye­ken, mert ilyenkor válik e), hogy ki járhat a föld­népe körül még a legmelegebb kánikulában is nad­rágban, fényesre subickolt csizmában, somfa bot­tal és ki szívja az ezen külsőségekhez illendő csutorás-száru pipából a trafikot, amikor tempós léptekkel felkövetkezik a tőrvényházára. A belső

Next

/
Thumbnails
Contents