Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-13 / 46. szám

XL1I. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre ........ 10 K — f Fé l évre................ 5 K — f Év negyedre ... ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, igio. november 13. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. 46. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. T A H C A. Békésmegye a reformországgyiiléseken. Irta: Sas Róbert. (Folyt, és vége.) Békésvármegye nem sokáig maradt követek nélkül. Az uj követválasztással bebizonyította, hogy Wenckheim szabadelvű indítványai a megye nagy többségének tetszésével találkozotak. Wenckheimmal együtt Horváth Antal is lemondott s most a me­gye ifjúságából választott követeket a megye. Ezek voltak Tomcsányi József és Szombathelyi Antal. Mindkettőjükről szó volt már a békésmegyei szabadelvüpárt első győzelmeinek tárgyalásakor s mi természetesebb, hogy most mint követek, a leg- liberálisabb követekkel tartottak. Mint már eddig is láttuk, a mi követeink mű­ködése nem olyan országos jelentőségű, mint az országgyűlési pártok vezetőié, de az bizonyos, hogy buzditó, lelkesítő beszédekkel nem fukarkodtak s ezeknek volt legnagyobb hatásuk e korban. Minden átalakuló társadalom szereti ugyanis a hangzatos jelszavakat és a buzditó szólamokat. Volt azonban más jelentősége is a mi követeinknek. Az, hogy állandóan javasoltak liberálisnál liberálisabb refor­mokat, melyek megbukását előre tudták. S ez nem miden jelentőségnélküli, mert a folytonos ostrom­lás hozzászoktatja az átalakuló társadalmat azon gondolathoz, hogy ő harcol olyan reformokért, me­lyek nélkül fennmaradnia nem lehet. így működtek Tomcsányi és Szombathelyi is s különösen az első szónoki és politikai működé­sével s a felmutatott eredményekkel elismerést ví­vott ki minden oldalról. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Ez országgyűlésen négy nagyjelentőségű tör­vénycikket alkottak s mind a négy alkotásában be­csületesen résztvettek követeink, különösen — mint már mondtam — Tomcsányi. A II. t.-c. azt mondja ki —• kiegészítéséül az 1829. VI. t.-c-nek, — hogy a törvénykezés, köz- igazgatás és közoktatásnak, úgyszintén az ország­gyűlésnek hivatalos nyelve a magyar. Ez oly kérdés, mely leginkább alkalmas az izgatásra és buzdításra s egy cseppet sem csodálni való, hogy követeink ép úgy felhasználták e kér­dés tárgyalását népszerűségük emelésére, mint — akár Kossuth, Bezerédj, stb. — A Ili. t.-c, (a val­lásegyenlőség s egyenjogúság) hozatalában is részt­vettek s Szombathelyi különösen feltűnt itt világos fejtegetéseivel s liberális elveinek tisztaságával és népszerűségével. Kisebb jelentőségű s nem annyira elvi, mint inkább gyakorlati természetű módosítá­sait e kérdésben figyelembe is vették.1) Nem igy történt azonban a IV. és V. t.-cik- kek tárgyalásánál. Midőn ugyanis csatlakozik azon kevesekhez, kik azt kívánják, hogy a nem nemeseknek a hiva­talképesség kimondásával (V. t.-c.) egyidejűleg ad­ják meg a szavazatjogot s a birtokképesség kimon­dásakor (IV. t.-c.) törüljék el az ősiséget s ezek érdekében beszédeket is mondott s Szombathelyi támogatta őt, beszédét ugyan elismeréssel hallgat­ták, de az indítványt elvetették s ép ezek ellenke­zője lett az említett törvénycikkek záradéka. i) Ép ezek tárgyalásánál váltották fel Tomcsányi és Szom­bathelyi Wenckheimot és Horváthot s a II. t.-c. érdekében még a megyében izgattak ____________________________________________ La punk mai száma IO old.a.1. Megjelenik minden vasárnap. nem bírta baromfitenyésztését még csak emlí­tésre méltó módon sem javítani, ellenben a ke­reskedelem rájött az eredményes üzletkötés he­lyes bázisára, tudniillik a tojások lelkiismeretes osztályozásának és csomagolásának szükséges­ségéibe. De nemcsak erről az oldalról fenyegeti baromfikereskedelmünket veszedelem, hanem ma már más világrészek is kezdenek az európai tojáskereskedelembe beleszólni. Nemrég egész hajórakomány tojás érkezett Londonba Délarne- rikából. Ausztrália már régóta kísérletezik tojá­sokat szállítani. Londonból most nem régen pedig arról értesülünk, hogy Kínából a Jang- tsekiang partjáu fekvő Hanku városkától 21000 láda tojás és igen sok vad érkezett kitűnő ál­lapotban Londonba s itt minden akadály uél- j kíil is értékesíthető volt. Ez idő szerint nem érezzük még ezeknek a szállítmányoknak a ha­tását, de lehet, hogy néhány év múlva már sú­lyosan fognak minket érinteni. Igen, de mit lehet ez ellen tenni? Annyi bizonyos, hogy elsőrangú áru ezekből a távoli világrészekből nem jöhet, az is bizonyos, hogy Oroszország, meg Gfaliczia még nagyon messze van attól, hogy ilyen árut termelni tudjon, s a mi fel­adatunk tehát minden kétséget kizárólag az, hogy olyan baromfi- és tojás árakkal jelenjünk meg a külföldi piacokon, amely ezen világré­szek és országok konkurrenciáján messze fe­lül áll. Ez pedig csak a termelésnek tetemes fo­kozása utján történhetik. Ragadjuk meg tehát a kedvező alkalmat, használjuk fel a kedvező konjunktúrákat s karoljuk fel a baromfitenyésztést. Winkler János, Nem lehet azonban eltagadni, hogy két köve­tünk eredményes munkát végzett Hiszen fontos reformokat vittek keresztül s habár igaz „hogy ezen országgyűlésen tűnt ki, hogy hazánkat átalakulásában nem lehet többé köz- gazdasági, nyelvi s vallási reformokkal föltartóz- tatni1) s hogy régi alkotmányunkat s a kormány- rendszert2) az idők szelleme teljesen aláásta“3) még­sem minden jelentőségnélküli azon lelkesült harc, melyet a nyelvi s közgazdasági reformokért folyta­tott megyénk s annak szabadelvű tábora. IX. Tomcsányi és Szombathelyi az .országgyű­lés befejezése után sem hagyták ezt abba s dicsé­rettel emlékeznek meg a sajtóról — hogyne, hiszen ők sem voltak attól idegenek ! — s örülnek „hogy a törvényhozás a journalistica működését tűzte ki magának követési példányul.'1) Nem minden jelentőségnélküli e megjegyzés. Az országgyűléseken ugyanis azt tárgyalták, amit a megyegyülések a követeknek utasításul adtak. Ha tehát a sajtó hatásáról szólnak, úgy az egész or­szágról való hatásáról van szó s feltehetjük, hogy nem szólnának erről. Békés megyének szóló követ­jelentésben a békésmegyei követek, ba a sajtó nem lenne már hatalom — egyelőre még nem nagyha­talom ! — Békésmegyében is. Ez pedig a megye közműveltségi állapotainak haladását, a reformok diadalrajutásának előkészítését jelenti. Szombathelyi és Tomcsányi azonban nem !) Ma ép ezeket tartóztatja fel a közjog. 2) A hivatalnok, felelőtlen kormányt kell ezalatt érteni. 3) Dr. Berecz S. Magyarország művelődésének története. 4) Sz. A. és T. J.: Követjelentés. Pest 1845. ___________ Ba romfitenyésztés és kereskedelem. A mostani husdrágasági nehézségek meg­taníthatják gazdáinkat, amit a gazdasági szak­előadónak elhinni nem akartak, hogy szakítani kell a régi gazdálkodási rendszerrel. Az embe­riség tetemesen megszaporodott és enni kivan, már pedig ősapáink csak jól éltek, azt mond­ták, saját zsírjába faliad a magyar és lám, ma már husinségről panaszkodunk. A sok ok kö­zött talán egyik legelső, bogy nagyon sok gazda és különösen kisgazda, ma is úgy gazdálkodik, ahogy az apjától tanulta. Tanuljunk az élettől, a jelentől és fordítsunk nagyobb figyelmet az állattenyésztésre. Itt van például a barmfitenyésztés, ami évente 80 millió korona idegen pénzt hoz az országba, de hozhatna 10 — 20-szor annyit, ha többet termelnénk s ha baromfi, meg tojáskeres- delmünk kellőleg szervezve volna. Mi eddig csak sovány árut termeltünk, kevés kivitellel, holott a külföldi piacok ma már finom pecsenye árut várnak tőlünk. Orosz- és Olaszország, Ga­licia, meg más országok hasonlóan hozzánk, rengeteg sok baromfit, meg tojást termelnek, ami mind konkurrál a mi árunkkal. És ezek az országok is haladnak előre. Oroszország óriási erőfeszítéseket tesz nemcsak baromfitenyésztésé­nek, hanem baromfikereskedésének az emelésére is. Galicziában is, de különösen Felsőolaszor- szágban lehet élénk mozgolódást észlelni. Az igaz ugyan, hogy sovány árunkat és szortiro- zatlan tojásküldemónyeinket is tudjuk értéke­síteni, igaz, hogy élelmes kereskedőink mindig fognak piacokat találni, ahol magyar áru elhe­lyezést találhat, de miért ne használjuk a ked­vező konjunktúrákat, melyek óriási jövedelmet biztosíthatnak hazánknak. Értékes pecsenye ba­romfit még Budapesten is keresnek. London, Európának legnagyobb élelmiszer piaca nem kap elég pecsenye baromfit, hanem Délfraucia- országból hozatja nem kielégítő mennyiségben, mivel a belgák és hollandiak nem tudnak ele­get szállítani. A német nagy városok szinte szükiben vannak a pecsenye baromfinak, amint a kereskedelmi jelentések tanúsítják. Miért ne használjuk ki ezt a nagy keresletet ? Jól szer­vezett élelmes kereskedelem mindent megtenne e tekintetben, mert amit a gazda termel, azt jói megfizeti. Hasonlóan vagyuuk a tojáskeres­kedelemmel. Hogy csak*az orosz konkurrenciát ismertessem, ide iktatom az alábbi számokat. Az orosz tojáskivitel volt: 1904 1905 1906 1907 1908 1909 darab 2752 millió 2993 » 2883 2608 2589 » 2841 » érték rubelekben 54-3 millió 60-9 56-1 a 53- 2 » 54- 8 * 62-2 Ezekből az adatokból látható, hogy az orosz tojáskereskedelem 1908-ig csökkent ugyan, de értékben mindvégig emelkedett. Az 1908. évi kivitel mennyiségileg ugyan jóval nagyobb, mint az 1904. évi, értékileg azonban jóval fe­lette áll neki. Ennek a körülménynek igen kü­lönböző okai lehetnek, kettő közül azonban az egyik az, hogy a tojások minősége jobb lett, a má­sik, hogy bizonyos a kereskedelem szervezésére irányuló törekvések észlelhetők. Világos, hogy az óriási orosz birodalom ily rövid idő alatt

Next

/
Thumbnails
Contents