Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-13 / 46. szám
XL1I. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre ........ 10 K — f Fé l évre................ 5 K — f Év negyedre ... ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, igio. november 13. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. 46. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. T A H C A. Békésmegye a reformországgyiiléseken. Irta: Sas Róbert. (Folyt, és vége.) Békésvármegye nem sokáig maradt követek nélkül. Az uj követválasztással bebizonyította, hogy Wenckheim szabadelvű indítványai a megye nagy többségének tetszésével találkozotak. Wenckheimmal együtt Horváth Antal is lemondott s most a megye ifjúságából választott követeket a megye. Ezek voltak Tomcsányi József és Szombathelyi Antal. Mindkettőjükről szó volt már a békésmegyei szabadelvüpárt első győzelmeinek tárgyalásakor s mi természetesebb, hogy most mint követek, a leg- liberálisabb követekkel tartottak. Mint már eddig is láttuk, a mi követeink működése nem olyan országos jelentőségű, mint az országgyűlési pártok vezetőié, de az bizonyos, hogy buzditó, lelkesítő beszédekkel nem fukarkodtak s ezeknek volt legnagyobb hatásuk e korban. Minden átalakuló társadalom szereti ugyanis a hangzatos jelszavakat és a buzditó szólamokat. Volt azonban más jelentősége is a mi követeinknek. Az, hogy állandóan javasoltak liberálisnál liberálisabb reformokat, melyek megbukását előre tudták. S ez nem miden jelentőségnélküli, mert a folytonos ostromlás hozzászoktatja az átalakuló társadalmat azon gondolathoz, hogy ő harcol olyan reformokért, melyek nélkül fennmaradnia nem lehet. így működtek Tomcsányi és Szombathelyi is s különösen az első szónoki és politikai működésével s a felmutatott eredményekkel elismerést vívott ki minden oldalról. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Ez országgyűlésen négy nagyjelentőségű törvénycikket alkottak s mind a négy alkotásában becsületesen résztvettek követeink, különösen — mint már mondtam — Tomcsányi. A II. t.-c. azt mondja ki —• kiegészítéséül az 1829. VI. t.-c-nek, — hogy a törvénykezés, köz- igazgatás és közoktatásnak, úgyszintén az országgyűlésnek hivatalos nyelve a magyar. Ez oly kérdés, mely leginkább alkalmas az izgatásra és buzdításra s egy cseppet sem csodálni való, hogy követeink ép úgy felhasználták e kérdés tárgyalását népszerűségük emelésére, mint — akár Kossuth, Bezerédj, stb. — A Ili. t.-c, (a vallásegyenlőség s egyenjogúság) hozatalában is résztvettek s Szombathelyi különösen feltűnt itt világos fejtegetéseivel s liberális elveinek tisztaságával és népszerűségével. Kisebb jelentőségű s nem annyira elvi, mint inkább gyakorlati természetű módosításait e kérdésben figyelembe is vették.1) Nem igy történt azonban a IV. és V. t.-cik- kek tárgyalásánál. Midőn ugyanis csatlakozik azon kevesekhez, kik azt kívánják, hogy a nem nemeseknek a hivatalképesség kimondásával (V. t.-c.) egyidejűleg adják meg a szavazatjogot s a birtokképesség kimondásakor (IV. t.-c.) törüljék el az ősiséget s ezek érdekében beszédeket is mondott s Szombathelyi támogatta őt, beszédét ugyan elismeréssel hallgatták, de az indítványt elvetették s ép ezek ellenkezője lett az említett törvénycikkek záradéka. i) Ép ezek tárgyalásánál váltották fel Tomcsányi és Szombathelyi Wenckheimot és Horváthot s a II. t.-c. érdekében még a megyében izgattak ____________________________________________ La punk mai száma IO old.a.1. Megjelenik minden vasárnap. nem bírta baromfitenyésztését még csak említésre méltó módon sem javítani, ellenben a kereskedelem rájött az eredményes üzletkötés helyes bázisára, tudniillik a tojások lelkiismeretes osztályozásának és csomagolásának szükségességéibe. De nemcsak erről az oldalról fenyegeti baromfikereskedelmünket veszedelem, hanem ma már más világrészek is kezdenek az európai tojáskereskedelembe beleszólni. Nemrég egész hajórakomány tojás érkezett Londonba Délarne- rikából. Ausztrália már régóta kísérletezik tojásokat szállítani. Londonból most nem régen pedig arról értesülünk, hogy Kínából a Jang- tsekiang partjáu fekvő Hanku városkától 21000 láda tojás és igen sok vad érkezett kitűnő állapotban Londonba s itt minden akadály uél- j kíil is értékesíthető volt. Ez idő szerint nem érezzük még ezeknek a szállítmányoknak a hatását, de lehet, hogy néhány év múlva már súlyosan fognak minket érinteni. Igen, de mit lehet ez ellen tenni? Annyi bizonyos, hogy elsőrangú áru ezekből a távoli világrészekből nem jöhet, az is bizonyos, hogy Oroszország, meg Gfaliczia még nagyon messze van attól, hogy ilyen árut termelni tudjon, s a mi feladatunk tehát minden kétséget kizárólag az, hogy olyan baromfi- és tojás árakkal jelenjünk meg a külföldi piacokon, amely ezen világrészek és országok konkurrenciáján messze felül áll. Ez pedig csak a termelésnek tetemes fokozása utján történhetik. Ragadjuk meg tehát a kedvező alkalmat, használjuk fel a kedvező konjunktúrákat s karoljuk fel a baromfitenyésztést. Winkler János, Nem lehet azonban eltagadni, hogy két követünk eredményes munkát végzett Hiszen fontos reformokat vittek keresztül s habár igaz „hogy ezen országgyűlésen tűnt ki, hogy hazánkat átalakulásában nem lehet többé köz- gazdasági, nyelvi s vallási reformokkal föltartóz- tatni1) s hogy régi alkotmányunkat s a kormány- rendszert2) az idők szelleme teljesen aláásta“3) mégsem minden jelentőségnélküli azon lelkesült harc, melyet a nyelvi s közgazdasági reformokért folytatott megyénk s annak szabadelvű tábora. IX. Tomcsányi és Szombathelyi az .országgyűlés befejezése után sem hagyták ezt abba s dicsérettel emlékeznek meg a sajtóról — hogyne, hiszen ők sem voltak attól idegenek ! — s örülnek „hogy a törvényhozás a journalistica működését tűzte ki magának követési példányul.'1) Nem minden jelentőségnélküli e megjegyzés. Az országgyűléseken ugyanis azt tárgyalták, amit a megyegyülések a követeknek utasításul adtak. Ha tehát a sajtó hatásáról szólnak, úgy az egész országról való hatásáról van szó s feltehetjük, hogy nem szólnának erről. Békés megyének szóló követjelentésben a békésmegyei követek, ba a sajtó nem lenne már hatalom — egyelőre még nem nagyhatalom ! — Békésmegyében is. Ez pedig a megye közműveltségi állapotainak haladását, a reformok diadalrajutásának előkészítését jelenti. Szombathelyi és Tomcsányi azonban nem !) Ma ép ezeket tartóztatja fel a közjog. 2) A hivatalnok, felelőtlen kormányt kell ezalatt érteni. 3) Dr. Berecz S. Magyarország művelődésének története. 4) Sz. A. és T. J.: Követjelentés. Pest 1845. ___________ Ba romfitenyésztés és kereskedelem. A mostani husdrágasági nehézségek megtaníthatják gazdáinkat, amit a gazdasági szakelőadónak elhinni nem akartak, hogy szakítani kell a régi gazdálkodási rendszerrel. Az emberiség tetemesen megszaporodott és enni kivan, már pedig ősapáink csak jól éltek, azt mondták, saját zsírjába faliad a magyar és lám, ma már husinségről panaszkodunk. A sok ok között talán egyik legelső, bogy nagyon sok gazda és különösen kisgazda, ma is úgy gazdálkodik, ahogy az apjától tanulta. Tanuljunk az élettől, a jelentől és fordítsunk nagyobb figyelmet az állattenyésztésre. Itt van például a barmfitenyésztés, ami évente 80 millió korona idegen pénzt hoz az országba, de hozhatna 10 — 20-szor annyit, ha többet termelnénk s ha baromfi, meg tojáskeres- delmünk kellőleg szervezve volna. Mi eddig csak sovány árut termeltünk, kevés kivitellel, holott a külföldi piacok ma már finom pecsenye árut várnak tőlünk. Orosz- és Olaszország, Galicia, meg más országok hasonlóan hozzánk, rengeteg sok baromfit, meg tojást termelnek, ami mind konkurrál a mi árunkkal. És ezek az országok is haladnak előre. Oroszország óriási erőfeszítéseket tesz nemcsak baromfitenyésztésének, hanem baromfikereskedésének az emelésére is. Galicziában is, de különösen Felsőolaszor- szágban lehet élénk mozgolódást észlelni. Az igaz ugyan, hogy sovány árunkat és szortiro- zatlan tojásküldemónyeinket is tudjuk értékesíteni, igaz, hogy élelmes kereskedőink mindig fognak piacokat találni, ahol magyar áru elhelyezést találhat, de miért ne használjuk a kedvező konjunktúrákat, melyek óriási jövedelmet biztosíthatnak hazánknak. Értékes pecsenye baromfit még Budapesten is keresnek. London, Európának legnagyobb élelmiszer piaca nem kap elég pecsenye baromfit, hanem Délfraucia- országból hozatja nem kielégítő mennyiségben, mivel a belgák és hollandiak nem tudnak eleget szállítani. A német nagy városok szinte szükiben vannak a pecsenye baromfinak, amint a kereskedelmi jelentések tanúsítják. Miért ne használjuk ki ezt a nagy keresletet ? Jól szervezett élelmes kereskedelem mindent megtenne e tekintetben, mert amit a gazda termel, azt jói megfizeti. Hasonlóan vagyuuk a tojáskereskedelemmel. Hogy csak*az orosz konkurrenciát ismertessem, ide iktatom az alábbi számokat. Az orosz tojáskivitel volt: 1904 1905 1906 1907 1908 1909 darab 2752 millió 2993 » 2883 2608 2589 » 2841 » érték rubelekben 54-3 millió 60-9 56-1 a 53- 2 » 54- 8 * 62-2 Ezekből az adatokból látható, hogy az orosz tojáskereskedelem 1908-ig csökkent ugyan, de értékben mindvégig emelkedett. Az 1908. évi kivitel mennyiségileg ugyan jóval nagyobb, mint az 1904. évi, értékileg azonban jóval felette áll neki. Ennek a körülménynek igen különböző okai lehetnek, kettő közül azonban az egyik az, hogy a tojások minősége jobb lett, a másik, hogy bizonyos a kereskedelem szervezésére irányuló törekvések észlelhetők. Világos, hogy az óriási orosz birodalom ily rövid idő alatt
