Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-06 / 45. szám
<L,1I. évtolyam. ijyuia, 1910. november 6. 45-ik szám fizetési árak: Egész évre . . 10 K — f Fél évre ... 5 K — f Évnegyedre 2 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér POLITIKAI,"TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! ULTI LAP. és manóén Gyulán, Templom-tér Do- bay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek in- tézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZEüKESZrŐ: liŐ91\ Megjelenik minden vasárnap. ERKEL FERENC. Nagy és szereteti név viselőjéről, G if illa városa halhatatlan szülöttjéről, az idők védtelenéit] legnagyobb büszkeségéről szólunk. Nagy ez a név, mert mindenütt ismerik, ahova az európai kultúra elhatott; szeretett, mert nemzeti dicsőségünkkel van egybeforrva. És emlékeznünk és szó- lanunk kell róla. Mert elérkezett az idők folyásában emberi számításunk és haladásunk egyik mériföldmutató.ja: száz év letűnése, 1910 november 7-ike, Elkel Ferenc születésének századik évfordulója. Holnap egy százada, hogy a szerény gyulai józsefvárosi tanító- lakot a legnagyobb magyar zeneköltővel, a magyar opera megalkotójával és leghivatottabb mesterével megáldotta sorsunk. A harmónia, a zene költőjével, aki már örökre elköltözött közülünk, de itthagyta lelke gazdagságát megbecsült örökségül. Elmúlása borongó érzést kelt, mint a sötétben feltűnő meteor fénye, mely csakhamar elenyészik és utána ismét sötétség terül szót. Olyan szép volt, olyan ragyogó és olyan rövid! Eltűnt. De nem nyomtalanul, mert nemcsak fényt, de melegséget is árasztott. A sziveket, a lelkeket melegítette fel, az érzelmeket gyujasztotta magasra és hevitette át. És ez a melegség nem múlik el többé. Hiszen legjobban megragadja az emberi szellemet a zene élvezete. Mert a húr minden rezdülésére, az érc minden csengő szavára egy-egy érzelem ébred. S az érzelem az emberi lélek legnemesebb indulata, mely nem hord magával iszapot, midőn harmonikus zene kelti életre. Ha a lélekben vihar tombol is, az nem rombol, ha zene korbácsolta fel. Kristálytiszta minden rezzenés, mely a lélekben támad, csak eredete a zenétől származzon. Ihlet sugallta zene felemeli a csüggedőt, letörli a lélek szenvedésének könnyeit, vigaszt hoz a vigasztalannak. S ha szomorúak voltak is a hangok, melyek ösz- szecsengtek, nem hagynak hátra bánatot, ha pedig vigságot keltettek, akkor is csak lelki megelégedettséget erezünk utána, minden zavaró mellékérzés nélkül. A kötött beszéd költészete nem mindig a szépet, a jót, a becsületest szolgálja; ez a költészet néha fegyver a gonoszság kezeben ; ez a költészet megvásárolható és talaja posvánvos, célja alant járó lehet. A zene költészete az aestetikai érzés, az ihlet melegágyából fakad s légköre mindiga magas régiók tiszta levegője, melyei soha el nem hagy. Istenáldotta költő a zeneköltő, ki csodálatos és finom harmóniáival betölti, lelkesiti, magával ragadja az ember lelkét s a magyar zeneköltők utólérhetlen legnagyobb mestere a mi Erkel Ferenciünk, a zene uj, addig nem hallott hangjainak és hangulatainak felfedezője, teremtője; a zeneileg szépnek, a harmonikus összhangnak virtuóza, kinek szelleme eddig nem ismert aesteti kus érzéseket keltve bevilágította egy földrész emberiségének kedéiy- világát. S ha neve ismeretes az európai kulturnép előtt, a magyar nemzet viszont a legbensőbb szeretetteljes büszkeséggel emlékezik reá, mert tudja, minő hálával tartozik nagy költőjének. Ez a nemzet valamikor a tes- pedés betegségében elrenyhülve, biztosabb halálnak nézett elébe, mint bármely vesztett csata után. Ez a nemzet valamikor önmagát nem becsülte s elkábitott fejjel mindent, mi az ő fajának jellegét viselte magán, mint alantas, értéktelen, lenézett dolgot utasított el magától. Elfeledte nyelvét, kivetkőzött tradicionális, öröklött tulajdonságaiból, ősei tiszteletéből, önérzetéből és idegen szokások, idegen irodalom, idegen nyelv, idegen szellem művelőjévé vált. Ki vette volna észre ekkor az útfélen, a mezőn felcsendülő magyar dal kincseit, Lenézett pór mulatsága volt ez csupán. De jött az ébredés megváltó órája. Nagy fiaink támadtak. Széchenyi, Arany, Vörösmarty, Petőfi a tetszhalottat magához térítették, életet leheltek nemzetünkbe, mely erejének tudatára ébredve, ismét önmagára lelt. A nemzet teremtő erejéből támadt elő a mi szerény városunk legnagyobb büszkesége, Erkel Ferenc, ki a megújhodás eme korszakában genialis tehetségével és hazaszeretettől áthatott leikével egymás után szedegette fel a magyar dal útfélen szétszórt gyémántjait. Ott hevertek azok régóta, de felismerésükhöz a lánglelkü költő kellett. Ami másoknak csupán értéktelen kavics volt, abban Erkel Ferenc látnoki erővel fedezte fel az értékes kincset. De hiába lett volna minden, ha a nemzet géniusza Erkel Ferenc t zenei teremtő erővel, költőitehetséggel is fel nem ruházza. Ez a tehetség volt az, mely a magyar zene gyémántjait kicsiszolta, ragyogóvá tette, klassikus zenévé, a nagy zeneköltők muzsikájához hasonlóvá fejlesztette, de a magyar zenei Ízlést abban mégis megtartotta. Erkel Ferenc nevéhez fűződik a magyar nemzetnek az európai zenei műveltség kötelékébe történt belépése, mert ő mutatta meg, hogy a magyar zenei motívumok méltóak azokhoz, melyek Bethovent, Chopint, Mozartot inspirálták. Báthon Mária, Hunyadi László, Bánk bán, Dózsa György, Brankovics, Névtelen hősök, István király cimü operái, valamennyi egy darab zenésitett magyar történet, melyben a magyar lélek indulatait oly hűen fejezi ki Erkel muzsikája, mint előtte és utánna senki, mert ez a muzsika a magyar nép leikéből eredt és az Erkel Ferenc alakitó erejéből mégis a zenei műveltség legmagasabb fokán áll. Magyar zene ez még a hang- szerelésben is, ahol a czimbalom, tilinkó, tárogató, a magyar zene kifejező eszközei,is legitim befolyáshoz jutnak. És magyar zene az a dal is, mely mindig fohászként fog az ég felé szállani, inig egy magyar él a földön: a Hymnus. A magyar nemzet dicsősége első sorban az Erkel Ferenc költészete, de az európai zenevilág is magáénak tartja. Születésének századik évfordulóján emlékezzünk tehát büszkeséggel és a legnagyobb kegyelettel Gyula városa s a magyar nemzet ama dicső fiára, ki megszerezte nekünk azt a dicsőséget, hogy ma a zene terén is az európai műveltség részesei vagyunk. I_.ap-u.rLl2; mai száma 12 oldal.
