Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-30 / 44. szám

6 BÉKÉS 1910. október 3 0 *,o ^«gazdaság. Az építőiparosok országos szervezésének egy jelenti^, mozzanata folyt le f. hó 16-án délután a gyulai építőiparosok szövetségének helyiségében. Szeptember 11 én ugyanh a Magyar Építőiparosok Országos Szövetsége kötelékébe tartozó szövetségek Szombathelyen tartották meg ez évi vándorgyűlé­süket, amelyen határozat hozatott a már meglevő szövetségek kiépítése, valamint ilyenek szervezésére oly helységekben, ahol még az épitőiparosság nincsen szövetségben. A mennyiben ez idő szerint csak Gyulán, OiO'házán és Szarvason vannak az építőiparosok szervezve, a vármegye többi közsé­geiben is kívánatos volna a szervezést megindítani. Ezen szervezéssel az országos szövetség a gyulai szövetséget bízta meg Ez és más, az építőiparos - ságra nem kevésbbé fontos tárgyak megvitatása céljából a szövetség Gyulán egy rendkívüli köz­gyűlésre hivta ÖBsze tagjait. A szép számban meg­jelent tagokon kivül képviselve volt Békéscsaba és Békés épitőiparossaga ip. Az országos szövetség képviseletében Edvi Illés László titkár is jelen volt. A közgyűlés Schneider János elnök megi yitó és Edvi Illés László lelkesítő b szódé után egyhangú lelkesedéssel vette tudomásul a szombathelyi ván­dorgyűlésnek a szervezésre vonatkozó ts a M. E 0. Sz. nek a kivitelre vonatkozó határozatát. A balesetbiztosítási járulékok kivetésének ügye került ezután tárgyalásra. Edvi Illés László tette szóvá a betegsegélyző pénztárak szón törvénytelen eljárá­sát, melyet a baleset biztosítási járulékok kiveié sénél elkövetnek. Ezen a munkaadóra és munkásra egyaránt káros és sérelmes intézmény, hogy óriási deficitjét valahogy pótolja, a baleseti járulekot fi­zető munkaadókat illetéktelen terhekkel akarja megróni. A törvény ugyanis — e tekintetben — úgy intézkedik, hogy a baleseti járulék, ezen já­rulék fizetésére kötelezettek elmúlt évi befizetett betrgsegélyző járuléka után vetendő ki. A pénztár azonban nem az előző 1909. évi brfizetes alap ján, hanem az annál — a pénztárra nézve — sokkal kedvezőbb 1907 — 1908 évi befizetéseket vette kivetési alapú1. Ezen sérelmes eljárás ellen az ország összes szövetségeinek tagjai jogorvoslással élnek, helyes tehát, ha a gyulai munkaadók sem nyugszanak bele a jogtalan elju­tásba. Végül a munkaadók napilapjának ügye ke­rült megvitatás alá, amire nézve a tagok erkö esi és anyagi támogatása kilátásba helyeztetett. A sarkadi cukorgyárat, mely a Magyar Álta­lános Hitelbank étdekeltségével épül, Kovács Fri­gyes fővárosi építész tervezte s ellenőrzi építését. A tisztviselői és egyéb lakóépületek, mintegy hu­szonöt darab, még az idén tető alá kerülnek, inig a gyárépületek építését a tavasszal kezdik meg Az építési összkö’tseg meghaladja a két millió koro­nát. A munkákat már legközelebb vállalat alá bo­csátják. Husvizsgalati szabályrendelet. A vármegye legutóbbi közgyűlésén igen hosszú és meglehetős- szenvedélyes vitát, keltett Gyula város husvizsgalati szabályrendeletének tárgyalása, amelynek az a sza­kasza ellen, amelyben a vágatáéi és szemle dijak állapíttattak meg, a gyu'ai mészárosok felr-bbfzess* 1 éltek. A törvényhatóság akként határozott, hogy a szabályrendeletet újból való tárgyalás végeit viez- szaküldötte a képviselőtestületnek. Ezen hatáiozat • lien a városi ál alorvos és dr. Simonka György felebbezést ad ak be, a mely ben az alapon támad ják meg a határozatot, hogy a szabályrendelet kérdé­ses szakasza tulajdonképen jogerős volt és az az ellen beadott felebbezést visszakellett volna utasí­tani. Ugyanis a szabályrendelet, amelynek meg­alkotása alkalmával senki felebbezéssel nem élt, jóváhagyás végett a törvényhatóság elkerülésével egyenesen felterjesztetvén a miniszterhez, az a i zabályrendeletre nézve több rendbeli észrevételt tett, azonban a szim’e és husvizsgalati dijakat megállapító szakaszát nem érintette, miért is az hallgatólag jóváhagyódnak tekintendő. így tehát ez a szakasz — felebbezők felfogású szerint — sem felebbezés, sem további megvitatás tárgya nem lehet. Egér irtás A nagyban elszaporodott és rend­kívüli károkat okozó mezei egerek kiirtásánaK mi kénti módozata tárgyában e hó 27-én, Temesváron Jablovszky a rovartani állomás felügyelőié szak­szem előadást fog tartani, amelyen az összes me gyék mvz'rendőri iigyin-k előadói is részt kell hogy vegyenek Békésmegye részéről Kiss László tb. főjegyző jelenik meg az előadáson. Borászati felügyelő. A borhamisításról és a hamisított bor forgalomba hozat ilának tilalmazá- sáról alkotott 1908. 47. t.-c-ben nyert felhatalmazás alapján a földmivelésügyi minister Békésvármegye területére nézve Kecskeméti Géza szőlészeti és borászati felügyelőt bizta meg az említett törvény- b< n jelzett italok ellenőrzésével. Orosháza fogyasztási bérletét újból a község vette ki 38 ez< r korona évi bérért. Így jövő évre a község háromezer koronával többet fizet. A bér- e et a miniszter jóváhagyta. Heti piac. Gyula, október 28. A budapesti gabonatőzsdén a hót folyamán szilárd volt a hangulat, a búza ára 20—30 fillérrel emelkedett. Heti piacunkon csekély kínálat mellett adatott : Búza uj . 18- — 19.— Árpa uj . 13-20 13 60 Zab . . 14 20 14-40 Tengeri . 9 — 10.20 Tengeri (uj) . . 10 40 10-50 512—1910. sz. 474 Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §. értelmében ezennel közhiré teszi, hogy a gyulai kir. törvényszék 1910. évi 9006 V. sz. végzése következtében dr. Ursziny János békéscsabai ügyvéd által képviselt Csanádapáczai Népbank rész­vénytársaság javára 380 kor. s jár erejéig foganato­sított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 692 koronára becsült butornemüekből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak, Mely árverésnek a gyulai kir. jbiróság 1910. V. 368—2 számú végzése folytán 380 korona tőke- követelés, ennek 1910. évi április hó 30. napjától járó 6 százalék kamatai és eddig összesen 66 kor. 82 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Gyulán, alperesek lakásán, Hatvan-utca 20. sz. a. leendő eszközlésére 1910 évi november ho 3 napjának délelőtti 9 órájára határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivat­nak meg, hogy az érintett ingóságok az 188L. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfize­tés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Gyulán, 1910. évi október hó 16 ik napján. Tar Gyula, kir. bírósági végrehajtó. Hirdetmény. Tudomására hozzuk az érdekelteknek s a nagy- közönségnek, hogy a Békésvármegyei Casino közös konyhája, önsegélyző társaság, mint korlátolt fele­lősségű szövetkezet felszámolása befejezést nyert. A bite'ezőkhöz intézett felhívásra egyetlen hi­telező : a Bókésmegyei Takarékpénztári Egyesület jelentkezett, aki a szövetkezet vagyonának értékesí­tése s a mutatkozó deficitnek a tagoktól történt be­hajtása után követelésére teljesen ki lett elégítve Dr. Simonka György, félsz. biz. elnöke. 466. 1—1 Bandliauer György, Dr. Luxemburger György, félsz. biz. tag. félsz, biz tag. MEGHÍVÓ. a HiaeiKu mmmirn részuénsiársaság t. részvényeseit a folyó évi uoveiuber hó 12-én délután 3 órakor az intézet helyisé­gében tartandó rendkívüli közgyűlésre ezennel tisztelettel meghívjuk. Tárgysorozat: 1. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes kiküldése. 2. Az igazgatóság javaslata 2000 darab 200 korona n. ó. uj részvény kibocsátása által az intézet részvénytőkéjének 600.000 koronáról egy millió koronára való felemelése iránt. 3. Az alapszabályok 5. §-ának módosítása. 4. Felhatalmazása az igazgatóságnak, hogy az elfogadott alapszabálymódositáson a kir. tör­vényszék részéről esetleg megkívánt változta­tásokat áz igazgatóság saját hatáskörében esz­közölhesse. Gyula, 1910. október hó 15-én. 456 2-2 Az igazgatóság. 5088-1910. Pályázati hirdetmény. A Füzesgyarmat községnél lemondás folytán megüresedett községi irnoki állásra pályázatot hir­detek. Felhívom a pályázni kívánókat, hogy szüle­tési anyakönyvi kivonattal s iskolai és szolgá'ati bi­zonyítvánnyal felszerelt pályázati kérvényeiket a folyo évi november 10 ig nyújtsák be hozzám. Az állás javadalma évi 800 korona. Megjegyzem, hogy az állás betöltésénél okle­veles jegyző előnyben részesül s fizetése 1000 ko­ronára emeltetik fel. A választás napját később tűzöm ki. Szeghalom, 1910. október 22. CsánkiJenő, 460. 1 — 1 főszolgabíró. J A rossz gyomor semmit sem emészt! | Természetes következmény tehát az, hogy ét- | vágytalanság, gyomorfájás, rosszullét változá. jj zások, fejfájás esetén biztos segítséget ad a i Kaiser-féle \ DorasienlMinllii Orvosilag iilprőbáivn! gg Hasznos és gyom or erősítő szer. | Egy csomag 20 és 40 fillér. n . ■■= Kapható Gyulán: W ELAA » DÉNES- ::: »Aranykereszt» gyógyszertárában és ::: FÁBIÁM LAJON | ::: füszerkereskedésében. ::: ; ,, „■ m Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Az idei tavaszon a Gyoma melletti Ztófia- tnajorban három dévaványai legény : Makra Imre, Balogh Mihály és Vad. Lajos meze munka közben összeszólalkoztak Palicska István, Gerlai Imre és Fazekas Illés gyomai legényekkel, kölcsönösen becs­it érelvén egymás fatornyos hazáját. Hamarosan ve­rekedésre került a sor, miközben kölcsönösen úgy helybenhagyták egymást, hogy egyenként legalább 3 hétig gyógyuló sérülést szenvedtek. Föl is jelen­tették egymást takarosán s most u törvény is bele­szólt a dologba és a virtuskodó atyafiakat fejenként 3 hónapi fogházra telte súlyos" testi sértés vétsége miatt. Az ítélet jogerős. Bogár János uram azért állott a törvényszék előtt, hogy Szöllős-pusztán, 1909 szept. havában a kocsijába fogott csődórt ostorával — figyelmeztetés dacára — csapkodta s a paripa ennek folytán bátra- rugott és Kővágó Jánost úgy fiíberugta, hogy majd otthagyta, ha nem is a fogát, de a fülét, Gondatlan­ságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt őt a bíróság 8 napi fogházra és behajthatlanság esetén tovább két napi fogházra átváltoztatandó 20 korona pénzbüntetésre Ítélte, Bogár uram azonban nem tu­dott az Ítéletbe belenyugodni és appellált a nagy­váradi kir. ítélőtáblához. Hogy ott a büntetését lejebb szállitják-e, vagy helyb nhagyják, majd kitudódik. Bácsmegyéből került Békésmegyébe vendég­szerepelni Nikolics János őrszállási lakos, aki Béké­sen a f. évi szeptember. 24-én megtartott országos vásár alkalmával akart érvényesülni zsebmetsző tu- domáqyával. Ki is szemelte magánakid. Andor Ger­gely békési lakost, aki éppen nekifohászkodott a kocsi első lőcsének, hogy kocsiját odébb taszítsa. A nagy­ban erőlködő ember nem vette észre, hogy Nikolics ügyesen belenyúlt szétnyitott kabátja belső zsebébe és "kivette onnan 530 K készpénzt tartalmazó pénz­tárcáját. Meglátta ezt azonban id. Andor Gergely fia a bátulsó lőcsnél s hirtelen elkiáltotta magát az apjának, hogy vigyázzon, ellopja a pénzét. Egyéb se kel lőtt az öreg Andor Gergelynek, neki esett Niko- licsnak és ugyancsak kezdte öklözni, amire a pórul­járt zsebmetsző a hosszú kabátja alatt eldobta a már kezében volt zsákmányt. A kir. törvényszék Niko- hcsot, rovott múltjára tekintettel, 1 évi börtönre

Next

/
Thumbnails
Contents