Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-11 / 37. szám
XLII. évfolyam. Gyula, igio. szeptember n. 37-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ........ 10 K — f Fé l évre............. 5 K — f Év negyedre ... _ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. ír Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Az amerikai kivándorlás kockázatai. Amerikában már úgy áll a dolog, hogy a fölös számmal beözönlő emberanyagot tovább vándoroltatják oda, ahol még nehezebb a megélhetés, ahol őserdők kiirtására és az alig megmunkálható talaj nyújtotta keserves kenyérkeresetre szorítják őket. Az ipari munkásságnak Amerikába való tódu- lása óriási módon fellendítette az ipart, de csakhamar nagy visszahatás támadt, sok gyár csökkentette a termelést vagy be is szüntette az üzemét, minek következtében a kivándorlók nagy tömege munka nélkül maradt. A kivándorlás azonban mégis szakadatlanul növekedett, ennélfogva a munkabérek a minimumra szálltak alá. A mezőgazdasági termelés nem tartván lépést az ipar fejlődésével, ma már Amerikában is rohamosan drágulnak az életszükségletek. Ezidőszerint harminchárom százalékkal magasabb a létfentartási költség, mint csak néhány évvel ezelőtt. 665 dollárnak annyi manapság a vásárló ereje, mint 5—6 év előtt 500 dollárnak. Az utóbbi 10 év alatt a tengeri ára lll-2°/0-kal emelkett, a zabé 8l°/0-kal, a búzáé 55‘50/o‘hal, a burgonyáé TO'öo/o'hal, a szénáé 49’7%-kal. A ló, öszvér és szarvasmarha ára 160°/0-kal lett mega- sabb, szalonna 113°/0-kal, a sertéshús 8‘2%-kal, a faggyú 58%-kal magasabb. A föld értébe is megkétszereződött a keleti államokban s ma már a mezőgazdálkodást a modern tudomány elvei szerint űzik. A mezőgazdasági termelés mégsem bir lépést tartani sem a fogyasztással, sem az állandóan emelkedő népszaporodással. Az amerikai államférfiak azt hirdetik, hogy farmer kell nekik és kevesebb ipari munkás. A föld népét kell megerősíteni, hogy az ipar is fennmaradjon: ez a jelszó. A kormány legutóbb 16 nyugati államban nagyarányú csatornahálózat kiépítését vette munka alá. Az öntözött területek, melyek csapadék hiányában őstermékenységük dacára évezredek óta kihasználatlanul hevertek, most az amerikaiak millióinak jövedelmező, tartós keresetet fognak nyújtani. A kormány ugyanis 20—80 holdas kis gazdaságokra osztotta be az óriási földterületet. Természetesen a bevándorló földmivesek csak szolgai, munkás szerephez jutnak, mert mindenben első — az amerikai! A bevándorló is kaphat földet, illetve őserdőterületet, ha van pénze, de csak Brazíliában. Távol minden forgalmi központtól, két-háromszáz kilométernyi távolságban valamely vasúttól. A braziljai kormány igen agilisán mozdítja elő a bevándorlást, mert ott még kevés az emberanyag, egy négyszögkilométerre alig esik 5—6 ember. A földmivelésügyi minisztérium mostanában a bevándorló telepesekre nézve a következő igen csábitó feltételeket bocsátotta közre : 1. telepes lehet minden nős, családos vagy nőtlen férfi; 2. szabadon választhatja meg. hogy hol akar letelepedni; 3. ingyen utazás ellátással s ingyen málhaszállitás a kiindulási európai kikötőből; 4. ha a nyert területet egy évig munkálta, tulajdonába megy át. Látszatnak biz ez igen csábitó dolog, de a valóságban egészen másként fest az úgynevezett ingyenföld ügye. Mert ingyenföldről szó sincs. Kaphatnak ugyan a bizonyos pénzösszeggel rendelkező kivándorlók az ország belsejében őserdőt, de az San Paolo fővárosától jó néhány száz kilométerre fekszik, ahova ezidőszerint még sem vasút, de még járható ut sem vezet. A talaj ugyan nagyon termékeny, de előbb, mint fennebb mondottuk, ki kell irtani az őserdőt, le kell csapolni a mocsarakat s akkor is kérdés, hogy miként, értékesítheti terményeit. Ha az eldorádónak hirdetett földterületre kerül a becsapott szegény magyar ember, mivel technikai segédeszközök nélkül az erdőterülettel semmire sem mehet, azt tanácsolják nekik, hogy mint a földmivelésen kívül egyébhez sem értők, álljanak be valamely ültetvényre gazdasági munkásoknak. Itt kezdődik aztán a kálváriajárás. Az ingyenföld reménysége által hazát, otthont vesztett földmivelő nép, gazdasági munkások kávé, cukor, gyapot vagy más ültetvényeire kerülnek, nyolc, tiz évig dolgoznak ott mint a barmok, anélkül, hogy valamit félre tehetnének. Mikor aztán a nehéz munkától az idősebbek letörnek, elgyengülnek, egyszerűen lelketlenül szélnek eresztik őket. S ez az emberbolonditás egyre tart. A német hajóstársaságok, kivándorlási cégek ügynökei elárasztják Európát és hirdetik az előnyösnek látszó ingyen földszerzési feltételeket, természetesen hozzáteszik azt is, hogy Brazíliában, de különösen San Paolo államban milyen könnyű szerrel boldogulhatnak a bevándorlók. Azt hazudják az ügynökök, hogy az ingyen adott földhöz ad az állam állatokat és gazdasági eszközöket, hogy dolgozni sem kell, mert a fehér ember csak hüsöl és TÁRCA. Békésvármegyc <*1 rómaiak korában. Irta : Sass Róbert. A Duna-Tisza közén hatalmas, szabad népek laktak (a rómaiak egyszerűen barbároknak nevezték őket), kik a Dunán átmerészkedtek és sok kellemetlenséget okoztak a rómaiaknak. Furcsán hangzik, pedig igaz, hogy Békésvármegyében, hol a kultúra még ma sem hódit valami különös módon, több mint másfél ezer esztendővel ezelőtt egy hatalmas kultúra tulajdonosai laktak s terjesztették a műveltséget. A római népről beszélek. Hogyan éltek itt, milyen volt akkor e föld, melyet ma Békésmegyének nevezünk ? Természetesen holtbizonyos adatok ma már nincsenek e korról. A tiszta valóságot nem is mondhatjuk rá egész bizonyosan, de ahogy a meglevő kevés adatból következtetni lehet, a római uralom a Kr. u. I. század végén kezdődött. Tudvalevőleg Augusztus császár és utódai Pannóniát, a mai Magyarország „Dunántul“-ját római provinciává tették s itt nem is oly sok idő alatt oly hatalmas államrész alakult ki, mely a római uralom utolsó századaiban csaknem vezető szerepre jutott az óriás Római birodalomban. A rómaiak azonban nem bírhatták háborítatlanul Pannóniát. I Másrészről a mai Erdélyben s a Tisza vidékén (a mai Békésmegyében is) a dákok hatalmas birodalmának súlypontja volt. Birodalmuk hatalmát az Ural s Volga vidékéig éreztették a dákok. Nagy hatalmuk birtokában a rómaiak hatalmára éheztek s a Balkánon levő provinciák sokat szenvedtek kardjuktól. Részint e népek merészsége s okvetetlenke- dése, részint Dácia szivének, a mai Erdélynek gazdasága, bányákban bővelkedése érlelte meg a rómaik elméjében a gondolatot, hogy birodalmukat a dákok s a szabad, Duna Tisza közén élő népek földjével megnövelik. A Kr. u. I. század utolsó évtizedeiben szállott síkra a római a dák ellen. Domitian császár volt a hadvezető. Ő a mai Erdélyt akarta elfoglalni, de belátta, hogy ez csak úgy lehetséges, ha a dákok egész birodalmát megtöri. Ezért egész a Tisza vonaláig jártak hadai s ekkor érintette először római láb a mai Békésmegyét. Domitián vállalata azonban kudarccal végződött s ekkor még Dák-birodalom maradt e föld Az összeköttetés azonban ettől kezdve állandó volt a római birodalom felbomlásáig. Ez összeköttetés főleg kereskedelmi volt. Azt mondtam az előbb, hogy a rómaiak az egész mai Magyarországot megakarták hódítani. A Duna Tisza közét természetesen Pannónia felől támadták meg. Hamar belátták azonban, hogy e keverék, barbár népeket vagy le sem tudják verni, vagy ha óriás erőfeszítés árán talán igen, csak ideig-óráig tarthatják hatalmukban. Sőt nemsokára azt kellett látniok, hogy e népek ellen nem támadó de védelmi szándékból kell fegyverkezni. Ezért kultúrával akarták őket magukhoz édesgetni. Ezen törekvéseik közepette vetették szemüket a ma Békésmegyének nevezett földre is s csakhamar állandó római ^letelepülők kezdték népesíteni az akkor vadon vidéket. Ez annál is inkább lehetséges volt, mert a hatalmas Traján császár a‘ 100. esztendő körül teljesen tönkre verte a dákokat s a mai Erdélyt és egy darab földet a Királyhágón innen római provinciává tette. Mai megyénk nem került közvetlen római uraMinden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlen legjobb hashajtó a világhirü 141 Í3 — 20 PU R G O-B A Y E R Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak Lapunk mai száma S ©ld.a,l.
