Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-11 / 37. szám
2 BÉKÉS 1910. szeptember 11 felügyel a fekete munkásokra. Hát még akinek egy kis pénze van, az egyszerre egész uradalmat vehet. Sőt még az utazás sem kerül többe a Bécsig szóló vasúti jegynél, mert onnét ingyen szállítják őket vasúton és hajón, sőt a hajón még el is látják a kivándorlókat. Ilyen nagyhangú és sokat Ígérő csábításnak hogy tudna ellentállni a földéhes ember. Elkótyavetyéli hát mindenét, hogy biztos falat kenyerét 3 hontalansággal és koldusbottal cserélje fel. Minden jóórzésü embernek lelkiismereti kötelessége tehát a netalán tudomására jutó ilyen kivándorlásra való csábitásokat meghiúsítani és megtoroltatok Az aradi kereskedelmi és iparkamara 1909. évi jelentése. III. Békés vármegyében az 1909. év végén az erdők egész kiterjedése 9552 kát. holdat tett ki, amelyből 408p kát. hold Üzemszerű kezelésre volt kötelezve, ellenben 5466 kát. hold magán tulajdonban volt. A törvényszerinti újraerdősítések rendesen teljesittettek. Ujraerdősittetett mintegy 79 kát. hold, erdősítendő lett volna 262 kát. hold, amelyből azonban 160 kát. hold az újraerdősítés végett irtás alatt álló terület, úgy, hogy erdősítési hátralék gyanánt csupán 23 kát. hold maradt. Békés vármegyében az erdőtörvény 165. §-a alapján kijelölt kopár és vízmosásos terület nincs. Az erdőfelügyelőség a múlt évben erdősítésre ingyen állami csemetét nem osztott ki, mert egy erdőbirtokos sem folyamodott érte. Külön fejezet keretében kivánja vázolni a jelentés kiskereskedőink múlt évi helyzetét. Mindazokat a bajokat és sérelmeket, — úgymond — amelyeket kiskereskedőinknek türniök kell és mindazokat a kívánságokat, amelyeknek teljesülése súlyos helyzetükön javítana, itt nem sorolhatjuk fel, mert részben közösek azok jelentésünk előbbi fejezeteiben közlöttekkel s felsorolásukkal csak ismétlésekbe bocsátkoznánk, részben mert ezúttal csak néhány fontos mozzanatot kívánunk kiemelni a múlt év történetéből. Az első — és hozzátesszük örvendetes — jelenség, amit mellőznünk nem szabad, annak a múlt évben történt kétségtelen bebizonyulása, hogy a fogyasztási szövetkezetek, amelyeknek rendkívüli lom alá, nem lett része Dácia provinciának, mert a Crisia') és Berettyó kiöntései az egész megyét egyetlen mocsárrá tették s vadon erdők is borították a megyét. Csak itt-ott volt művelhető a megye különösen Gyula vidékén Itt vetették meg lábukat a rómaiak előbb katonai, később kereskedelmi célból. Traján ugyanis Dácia végleges meghódítása után azonnal hozzáfogott Erdély kincseinek kiaknázásához s bár, az említett oknál fogva Békésmegye nem volt része a provinciának, ez is római hatás alatt állott. Katonai expedíciók jöttek ide s ezek egyike Gyulán telepet alapított, mely előbb katonai, később kereskedelmi gyarmattá fejlődött s bár szerves egység sohasem lön ezen föld s a Római-birodalom között, mégis római élet lett a mai Gyula, Csaba, Kígyós, sőt a Sárrét vidékén is.2) Hogy már Traján császár idejében történt ez, a megye minden részében bőven talált Traján pénzek bizonyítják A római hatás alá került terület központja a megye mai székhelye Gyula lett, tehát már akkor is itt volt a megye súlypontja. Ez ellen azt vethetnék, hogy nem a rómaiaktól datálódik Gyula központi jellege, mert egészen az utolsó Árpádokig Békés volt megyénk főhelye. Csakhogy vegyük figyelembe, hogy a.magyar központok, megyehelyek várak voltak és nem városok s azt tudjuk, hogy Gyula régibb, mint Békés. 1.) A Körös latin neve. 1.) Ez utóbbit főleg bucsai pénzleletek bizonyítják. eszközökkel való létesítése és támogatása ellen kamaránk kezdettől fogva állást foglalt, minél tisztességtelenebb módon igyekeznek minden hasznot, kiskereskedőinktől elvonva, maguknak biztosítani, úgyszólván annál bizonyosabb bukásuk. A múlt évben számos fogyasztási szövetkezet bukott meg és ez a tény újólag felhivta a közrérdeklödést a szövetkezetek működésére. Tisztában vagyunk a szövetkezeti eszme elterjedéséből fakadó áldással, tudjuk, hogy a tisztességes eszközökkel dolgozó szövetkezet nem ellensége kereskedőinknek, azaz semmi szavunk az ellen, sőt örömmel látnok, ha a kis emberek minél számosabban tömörülnének szövetkezetekbe közös gazdasági céljaik megvalósítására, ámde teljes erőnkkel szembeállunk az olyan szövetkezetekkel, amelyek az államtól támogatva, ajtót nyitnak bárkinek a vásárlásra, sőt hatósági beavatkozással egyenesen rá- kényszeritenek erre némelyeket és felekezeti, nemzetiségi és egyéb osztályuralmi érdekek istápolását tűzik ki maguk elé — méllékcélul. Amidőn az ilyen szövetkezetek bukását látjuk, csak örömmel vehet jük ezt, kiskereskedőink nevében is, tudomásul. A szövetkezeti törvény megalkotása elodázhatatlanul szükséges, még pedig úgy, hogy abban határozottan eltiltassék a fogyasztási szövetkezeteknek a nem tagok részére való elárusitása, a köztisztviselőknek a szövetkezet vezetésében való részvétele és megvonas- sék az állami támogatás. További kívánság, hogy csak ott alakuljanak meg, ahol szükség van rájuk, illetőleg ahol a lakosság fogyasztó képessége elegendő nagy arra, hogy a jövedelemből a szövetkezet kezelési költségei fedezetet nyerhessenek és ne alakuljanak ott, ahol a szükségletet egyetlen vegyeskereskedő is kielégíti, mert ezzel nemcsak a kereskedő üzletét gyöngítik, de saját bukásukat is biztosítják. A gyulai királyi törvényszékhez a múlt esztendőben 155 rendes és 747 sommás váltókereset nyuj- tatott be. A csődügyek száma 33 volt; ezek passzív értéke 1,575.223.21 korona, aktiv értéke pedig 955,025.69 korona volt. Az 1908. év végén 681 egyéni, 217 társas és 96 pótcég volt bejegyezve ; a múlt évben bejegyeztetett 19 egyéni, 13 társas, 88 pót; töröltetett 9 egyéni, 8 társas ; az év végén volt 691 egyéni, 222 társas és 184 pótcég. A békési m. kir. állami kosárfonó iskola évről- évre fokozatosan fejlődik és mind jobban nyilvánvalóvá lesz az a rendkívüli jó hatás, amelyet működésével az egész vidék háziiparára gyakorol. — Az 1908/909. iskolai évben az intézetnek 35 rendes és 5 rendkívüli tanulója volt. Az utóbbiak év közben miniszteri engedélylyel rendes tanulókká minősíttettek. Az év végén maradt 37, végbizonyítványt nyert 13. Az iskola összes személyi és dologi kiadásai 25.394 koronát tettek ki, amelyből 24,394 koronát a kereskedelmi minisztérium, 1000 koronát Békés község, 600 koronát a Kamara, 400 koronát Békésmegye fedezett. Az intézettel kapcsolatban kereseti műhely áll fenn, amelynek feladata az iskolát végzett tanulóknak munkát adni és támogatni őket mindaddig, mig másutt jobb kerethez nem jutnak. Ezeknek száma a múlt évben 20—25 között váltakozott. A tanműhelyben és a kereseti műhelyben összesen 18.086 darab árut készítettek, amelynek értéke 84,875 korona. Eladtak (az előző évről vissza- maradottakat is beszámítva) 16 787 darabot 85.269 korona értékben. A munkások keresete, a munkás- biztositás költségeivel (mert ezt is az iskola fizeti), valamint a munkásoknak kifizetett jutalmak és segélyek összegével együtt meghaladta a 35.000 koronát. A kereseti műhely munkásainak igen sok dolgot adott a közös hadsereg nagyobb megrendelése. Az igazgatóság az elmúlt tanévben kísérletet tett háziiparosok foglalkoztatásával. Békésen ugyanis százakra megy a gazdasági kosarak fonásában jártas háziiparosok száma, akiknek legnagyobb része azonban aunyira vagyontalan, hogy a nyers anyagot nem képes beszerezni. Másrészt pedig azok, akiknek módjukban állana a nyersanyag beszerzése, nem volnának képesek készítményeiket kellő áron értékesíteni. E háziiparosok rendszeres foglalkoztatására több Ízben tettek kísérletet. Voltak vállalkozók, akik nagymennyiségű kosár készítésére tettek náluk megrendelést, de a termelvényeket oly alacsony áron akarták átvenni, amelyet a háziiparosok el nem fogadhattak. Az intézet tehát nagy és áldásos munkára vállalkozott, amidőn e háziiparosok állandó keresethez való juttatását tűzte ki céljául. Ta,rvü.g,37‘. A békési református egyháztanács f. hó 3 án ülést tartott, melynek legnagyobb érdeklődést keltő tárgyát a központi elemi fiúiskola két üresedésben levő tanilói állásának betöltése képezte. A két állásra 10 pályázat érkezett be. Az iskolaszék 6 pályázót jelölt, kik közül a választás során Virágh Mátyás és Király László tanítók kerültek ki győztesnek. A római kultúra nyomai pedig azt bizonyítják, hogy azon a helyen, melyen az első Árpádok alatt Gyula város épült, már a rómaiak idejében emberek laktak, még pedig rendezetten, helységben Persze, ha ama városról beszélünk, mely Gyula helyén állott, nem szabad oly' városra gondolni, mint a rómaiak többi városai. Nem voltak itt rendezett ulcák, nem a római kultúra ezer disze- fény'e, kényelme, nem volt amphytheatrum, stb., nem volt annyi müveit római itt, amennyinek ezt létrehozhatták volna Itt Traján csak oly telepet alapított, melyben annyi katonaság ütött tanyát, amennyi elég volt a környékbeli barbárok megfékezésére. E katonák azután oly eredményes munkát végeztek, hogy csakhamar római civilizáció világított be Békésmegye rengetegeibe. Elénk kereskedelem fejlődött ki (legalább a III. Károly idejebeli kereskedelemhez képest fényes) a dáciai (s nem a pannóniai 1) rómaiak s az itt civi- lizálódni kezdő lakók közt, kik közt a vezérszerepet a rómaiak s utánuk a dák-géták vitték. Bizonyítja ezt, hogy az ezen korbeli sirleletek római tárgyakat, római eredetű ékszereket, fegyvereket, lószerszámokat hoztak napfényre, sőt Gyulán s Kígyóson római hamvvedrek kerültek elő, Kígyóson egy római építmény korhadt alapjai közül. Ez építmény valószínűleg templom, római szentély volt s ez már római lakosok, nagyobbszámu római gyarmatosok Kígyóson jártát jelenti. A II század vége felé, mikor már meggyökeresedtek megyénkben a rómaiak s már amennyire civilizációjuk, építették a limest a barbárok ellen. A fővonala a limesnek a Marostól kissé északra vonult el, de egy kisebb nyúlványa a Crisia közelében, Gyulától északra végződött.1) Nem világos-e, hogy az itt kialakult római | műveltséget kellett ezzel megvédeni. Az is igaz : azonban, hogy a limest csakhamar feladták, el- 1 hagyták a rómaiak A Traján uralkodása alatt megkezdődött kereskedelmi s főleg katonai fejlesztése a megyénk területén alakult római telepnek ugyanis a tudós Marcus Aurélius s utódjai alatt még fejlődött, sőt Marcus Aurelius foglalkozik is müveiben a Tisza- vidéki s valószínűleg békésmegyei barbárokkal is, de Caracalla császártól kezdve semmi fejődés nem tapasztalható. S mivel a stagnálás mindenkoron hanyatlást jelent, ettől kezdve hanyatlik megyénkben a római élet: eltűnnek lassankint a dolgos, erdőket s Gyula környékén mocsarakat irtó, ipart, kereskedelmet űző rómaiak s a IV. században Valentinianus császár uralkodása alatt2) végleg letűnik a rövid életű s ezért gyönge lélegzetű római kultúra. A rómaiak csakhamar elhagyták az Itáliától messze fekvő Pannónia s Dácia provinciákat s egy rövid félszázad alatt a nyoma is eltűnt annak, hogy egy hatalmas kultúra végső sugárai bevilágítottak e vadon vidék barbár népének életébe. 1) Több avarkorinak vélt fal e limes maradványa. 2) Az ő pénze az utolsó korbeli római pénz, mit Békés megyében találtak.
