Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-14 / 33. szám
6 BÉKÉS A közművelődési bizottság által rendezett előadásokról összeállított statisztikai adatok élénken igazolják azt a sokoldalú tevékenységet, melyet bizottságunk a felnőttek oktatása érdekében kifejtett. A vármegye áldozatkészsége bőven meghozta a maga gyümölcsét. Törvényhatóságunk akkor, amidőn a továbbképzés munkáját nagylelkűen támogatta, alapvető, kezdeményező munkájával megoldotta azt a függő nagy kérdést, hogy miképpen lehetne a továbbképzést a tankötelezettség évein túl is általánosabbá, hathatósabbá tenni s miként lehetne uépünket jobban belevonni a nemzeti közművelődés keretébe. Törvényhatóságunk támogatásán kivül bizottságunk törekvéseit a m. kir. földmivelésügyi minisztérium a gazdasági előadások rendezésére 1000 kor. évi adománnyal segíti. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium az általános ismereteket nyújtó előadások közül a tanárok és tanítók által tartottakat 20—20, illetve 6—6 korona tiszteletdijban részesíti, a nem tanárok és tanítók által tartott előadások, az adminisztrációs költségek és a tanítók tiszteletdijának 6 koronáról 20 koronára való kiegészítőének fedezésére törvényhatóságunk évi 1000 korona adománya szolgál alapul. A megmagyarosodott Aradvármegye. A belügyminiszter évekkel ezelőtt körrendeletét intézett a törvényhatóságokhoz, hogy az idegennevü községeket magyar névvel lássák el. Aradvármegye törvényhatósági bizottsága a belügyminiszteri rendelet alapján elkészítette az idegennevü községek megmagyarositásáról szóló lisztát és az 1908. év nyarán tartott közgyűlés elfogadta. A vármegye alispánja az igy elkészített listát jóváhagyás végett fölterjesztette a minisztériumba, ahonnan a múlt hét elején érkezett meg a leirat, amely kisebb nagyobb módosításokkal jóváhagyta a vármegye által elkészített névsort Ezzel az újítással Arad vármegye közigazgatása igen nagy változáson megy keresztül, amely évek hosszú során át sok zavart és kételyt fog okozni úgy Arad, mint a szomszédos vármegyék lakosságainak, mindaddig tudni illik, amig az uj község neveket a közönség megszokja, ami bizony sok időbe fog kerülni. Békés vármegye hatóságai s lakossága közigaz- tási s gazdasági tekintetben egyetlen vármegyével sincsenek olyan szoros összeköttetésben mint Arad vármegyével és annak községeivel, amelyek északi része forgalmi szempontból Gy ulára gravitál. Ez okból tudomás és tájékozás végett ajánlatosnak tartjuk Aradvármegye uj községi neveit mi is közölni. . Ivasómk helyesen cselekszenek, ha lapunk ezen számát megőrzik, mert sok alkalommal szükségük lehet rája. A községek uj nevei a következő : Az aradi járásban: Csicsér—Maroscsicsér Glogovác—Othalom Kurtics—Kürtös, Kuvin—Arad- kövi. Mikalaka—Mikelaka, Uj-Panát- -ÍJjpanád, Szent- Leányfalva—Szentleányfalva, a Zsigmondházához tartozó Kekes—Kékestelep. A borosjenői járásban: Algyest— Aldófalva, Barakony—Alsóbarakony, Berza —Borza, Boros-Jenő —Borosjenő, Gurba—Garba, Gyarmata —Csigérgyar- mat, Moroda —Marót, Sikula — Sikola, Somoskesz — Somoskeszi. Szőlős-Csigeréi—Csigérszőlős, Vojvo- gyén—Körösvajda. A borossebesi járásban: A 1-Csill— Alcsill, Almás—Háromalmás, Báltyele—Báltfalva, Berindia— Borosberend, Bogyest—Bozósd, Bohány—Bajnók- falva, Boncesd—Boncafalva, Boros-Sebes—Borossebes, Brusztureszk—Borosztok, Butyin—Körösbö- kény, Diécs—Déese, Doncsény—Dancsfalva, Dul- csele—Édeslak. Fényes—Kőrösfényes Govosdia— Gósd, Gurahonc—Honctő. Honcisor—Honcér, Ignest —Ignafalva, Kakaró—Kőkaró, Kiszindia—Keszend, Ivoesuba—Kőröskocsoba, Korokna—Kroknya, Láz— Déznaláz, Madrizest—Madarsák, Monyásza—Menyháza, Musztesd—Mosztafalva, Nadalbest—Nádalmás, Nyágra—Kisfeketefalva, Pajsán—Pajzs, Prezest— Parázs, Ravna—Kisróna, Revetis—Rékes, Rossia— Borosrósa, Solymos-Bucsáva—Solymosbucsa, Szakács—Alsószakács, Szaturó— Raj, Szelezsány—Szele- zsény, Szlatina—Mikószlatina, Szuszány—Susány- falva, Valemare—Zarándpatak, Vászolya—Vészalya Zimbró—Zombrád. Az eleki járásban nem változnak a nevek, csupán a kötjellel összekapcsolt kettős nevek közül kihagyják a kötjelet. Például : Nagy-kamarás — Nagykamarás. A kisjenői járásban: Csintye—Köröscsentye, Csernovics-Simánd — Felsősimánd, Edelspacher-Si- mánd—Alsósimánd, Miske—Tőzmiske, Nagy-Zerind —Nagyzerénd, Szapáriliget—Szapáryliget, Szinitye— Szineke, Szintye -Szinte, Zaránd—Zaránd. A magyarpécskai (étidig pécskai) járásban: Forray-Nagy Iratos—Nagyiratos, Nagy-Varjas és Kis- Varjas—-Nagyvarjas, Magyar-Pécska —Magyarpécska. j A máriaradnai (eddig “radnai) járásban : Baja- Kisbaja, Battuca—Bátyafalva, Berzova—Marosborza, I Dumbrovica—Alsódombró, Govosdia — Alsóköves, t Gross—Garossa, Gyulica—Gyulató, Halalis—Áldásos, Iltyó—Iltő, Kapruca—Maroskapronca, Kladova—Ka- lodva, Kerbes—Maroshollód, Kujás—Felsököves, Lupest—Farkasháza, Marosszlatina—Marosszalatna, Mliova—Milova, Monorostia —Marosmonyoró, Ó-Pati- lis —Ópálos, Obersia—Oborsa, Pernyest—Pernyefalva, Petris—Marospetres, Rossia—Rósa, Sólymos — Solymosvár, Szelistye—Marosszeleste, Szorosság — Szarvasság, Temesest—Temesd, Trójás—Torjás, TJj- Paulis—Üjpálos, Vinyest—Várna. A nagylialmágyi járásban: Acsuca—Ácsfalva, Acsuva—Acsva, Banesd Zaráodbánya, Bodast— Bogyafalva, Brusztur—Páfrányos, Budest—Bugy- fa'va, C ucs—Halmágycmcs, Cermura—Martfalva, Cohesd—Csohosd, Dumbráva—Köiösdombró, Grós— Halmágygórós, Guraroiy—Vojkaháza. Juonesd—Kö- rösivánd, Krisztesd—Keresztpatak. Lázur—Irtásfalva, Leásza— Sövényesd, Lestyóra—Kisles, Magu'icsa — Kismaglód, Mermesd—Mermesd, Ócs—Öles. Ocsisor Ócsisor, Pleskuca— Peleskefalva, Pojána—Csucstnezö, Pojenár—Halmágymező, Rosztocs—Rostócs. Szirb— Szerb, Tirnovica—Fazekastarnó, Tisza—Tiszafáivá. A tornovai (eddig ternovai) járásban: Ágri3— Almásegres, Aranyág—Székesaranyág, Drauc —Do- roszlófalva, Duud—Dtid, Hódos—Zarándbódos, Jir- kos—Ujárkos, Kavna—Kávna, Kresztaménes—Almé- nes, Kujed—Köved, Nádas—Zarándnádas, Silingyia —Seiend, Taue—Feltót, Ternova—Tornova. A világosi járásban : Kerek—Erdőskerek, Ko- vaszincz—Kovászi, Ótazekasvarsánd—Óvarsánd, Uj- fazekasvarsánd—Ujvarsánd. Tájékoztatásul megjegyzi a miniszter, hogy a nevek megállapításánál az érdekelt községek óhajtása. a történelmi hűség, az illető községek, illetve lskott hely földrajzi és topográfiái sajátságai, valamint az idegen hangzás lehetőleg való elkerülése voltak azok a főmozzanatok, amelyeket a nevek megállapításánál irányadónak tekintett. A megállapított nevek helyesírása tekintetében a vármegye közönségének figyelmét a következőkre hívja föl a miniszter : Az összetett vagy jelzővel ellátott községi nevek kötőjel nélkül egy szóba Írandók, és pedig azért, hogy ez által a községnevek törzs- és előnévvel való megosztása megszűnjék és az illető községnév a maga teljes egészében menjen át a közhasználatba, mert ellenkező Írásmód mellett, amint az eddigi tapasz tálát i,_;azo'ja, majd a rö Jditések használata, majd az elönév teljes elhagyása folytán egyes községek a hasonló hangzású és elnevezésű községektől kellően meg nem különböztethetők. Ezután a miniszter ezt a határozatát okolja meg. Taxatíve fölsorolja az egyes községeket, azok nevét, fölemlíti azokat az okokat, amelyek az esetleges megváltoztatásokra késztették. A miniszter a vármegye közönségét a rendelet mielőbb való pontos végrehajtására hívja föl, s egyúttal kimondja, hogy a névváltoztatással szükségessé vált uj községi bélyegzőket a lehető legrövidebb idő alatt szerezek be az i lető községek. A bélyegzőket középpontiig, az országos középponti törzskönyvbizottság állítja elő. Kimondja a miniszter végül azt is, hogy nemcsak a megváltoztatott nevű községek, de a megye minden községe tartozik lagalább egy uj pecséttel az előbb említett középponttól beszerezni. A régi pecsétek természetesen érvényüket vesztik, ezek rövidesen bevonandók, s megőrzés végett a törvényhatóság levéltárába helyezendők el Tsm/ÜLgrsrA Gyulavidóki rom kath Néptanitó-Egylot Gyulán, folyó bó 23-án, a belvárosi iskola helyiségében reggel 9 órakor kezdődőleg rendes közgyűlést tart. A gyűlést megelőzőleg, reggel 8 órakor szentmise az anyatemplomban. Tárgysorozat: l. Elnöki megnyitó. 2. Az egyházi énektanítás, mint a vallásos nevelés fontos tényezője. Értekezés, tartja : Székely Lajos. 3. Pénztári jelentés. Előterjeszti: Takácsy Lajos. 4. A magyar nyelv tani'ása a nem magyar ajkú iskolákban. Felolvasás, tartja: Jankó Károly. 5. Nyílt vitatételek, indítványok, kérdések és időközben felmerülő ügyek tárgyalása. 6. Tisztujitás. Székely Lajos, tanító, egyleti jegyző. Kny Antal, esperes, c. kanonok, egyleti elnök. A lelkész és tanító urak szállás és élelmezéssel ősi szokás szerint szívesen elláttatnak. A gyűlés napján délben 1 órakor disz- ebéd a Göndöcs-népkerti pavilion nagytermében, hol a gyűlésen résztvevők Kuy Autal c. kanonok elnök szívesen látandó vendégei lesznek. Délután a békés- mbgyei inuzeum megtekintése. A gyulai rom. kath iskolaszék múlt vasárnap , dr. Lindenberger János elnöklete alatt tartott ülésén állásába véglegesítve lett Zimmer József, józsefvárosi kántortanitó, kit a hitközségi választógyülés május 16-án megválasztott s kit ezen állomásán az egyházmegyei főhatóság is megerősített. Az uj tanerő besorozás folytán az iskolák beosztásában változás történt, mert a belvárosi fiúiskolából az eddig Székely Lajos vezetése alatt állott IV. V. és VI. osztályból a nagy zsúfoltság miatt a két felső osztály kivonatik és a józsefvárosra Zimmer József vezetése alá utaltatott. így a belvároson a megmaradt négy normális osztály egyenkiut kíilön-külőn tanerővel birand, ami az oktatásnak nagy előnyére szolgál. Ezen szükségszerű szétosztás csak ideiglenes lesz, amig a hitközség anyagi helyzete az V. VI. osztály önálló felállítását a Belvároson ismét megengedi. Egyidejűleg intézkedés történt, hogy a belvárosi iskola berendezései fokozatosan teljesen meg- ujittassanak. A józsefvárosi lakosok azon kérelme, hogy iskoláikban a német nyelv tanítása bevezettessék, teljesíthető nem volt, miután az összes iskolák magyar tannyelvüeknek vannak törzskönyvelve; a kettős tannyelv pedig az oktatás sikerének nagy hátrányára szolgálna s az eddigi államsegélyek elvesztését vonhatná maga ufán, ami a hitközségnek súlyos anyagi áldozatokba kerülne. Az áll el. isk. gondnokság f. hó 9-én déluián Schroder Kornél gondnoksági elnök elnöklete melleit ülést tartott a városháza t inácsterrnében. Ez ülésen leiárgyaliák az e'emi és polgári iskolák jövő évi kö'tségvetéeéf. Az újonnan szervezett „biczerei“ iskolához tanítónak Szentirmai Mihály oki. tanítót ajánlották kinevezésre 1910. augusztus 14 ZE3! irefe. Őfelsége 80-ik születésnapja. Békésvánnegye törvényhatósági bizottsága legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy Magyarország alkotmányos királyát 80-ik születésnapja alkalmával hódoló feliratban üdvözli és felkér’e a vármegye alispánját, hogy a feliratot elkészítvén, azt juttassa el a legfelsőbb helyre. A felirat Posner Lajos és fiai budapesti cz>g által kitűnő rnűizléssel elkészített formában és keretben a vármegye alispánjának aláírásával ellátva, a belügyininipter utján a kabinetirodába a napokban elküldetett. A feliratot lapunk vezető helyén közöljük. A felség születésnapja alkalmából amely a 80-ik évfordulóra való tekintettel, országszerte nagyobb ünnepségekkel ünnepeltetik meg, országszerte isten tiszteletek tartatnak és p<>dig hit- felekezeti különbség nélkül az összes temp'omok- ban. Gyulán a rom. kath. főtemplomban reggel- 9 órakor Te Dsnm lesz, amelyen részt vesznek az összes hatóságok és teljes díszben kivonul a helyben állomásozó honvédség is. A vármegye 1910. évi költségvetése felülbírálva leérkezett a beiügyministeriumból. A költségvetésből a belügyminister törölte az uj irnoki és szolgai, valamint a kért segéd-levéltárnoki állásokkal egybekö.ött költséget. Hozzájárult a minister ahhoz, hogy a vármegyének a pótadóból való hozzájárulása az eddigi 21,600 korona helyett csak 14,000 korona legyen. Ezzel a vármegye és a belügy- minister között évek óta fennálló vita a vármegyére nézve kedvezően eldöntést nyert. Ez a 6600 ko.ona a tiszti nyugdíjalapnál az 1909. évben felmerült tulkiadások fedezésére szolgál, illetőleg a hiány aként fegyenlittetik ki, hogy az államsegélyként kért 6000 korona helyett a belügyministor a vármegyének a pótadóból való hozzájárulását 21,600 koronáról 14,000 koronára szállította le. A költségelőirányzat egyebekben csekély változtatásokkal helyben hagyatott. A vármegyei hivatalos lapra felvett 4500 koronát a belügyminister 3500 koronára szállította le, kimondván, hogy a különbözet az előfizetés: dijaknak felemelésével lesz fedezendő. A vármegyei közkórház uj építkezései annyira előrehaladtak, hogy a kereskedelmi miniszter küT
