Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-31 / 31. szám

4910. julitis 31.

BÉKÉS

3

XIV. Kondoros.

Tartatott 3 előadás.

1. 1909. dec. 4. »A fertőzés elleni védekezésről«. Előadó: Krecsmarik Endre képezd, tanár. Hallgató : 57.

2. dec. 19. »Minő fontossággal bir az állatte nyésztés a mezőgazdaságra nézve«. Előadó: Benczúr Mihály tanító. Hallgató: 47.

3. 1910. febr. 16. »A tűzvész ellen való védekezésről«. Előadó: Kéri József közs. alszámvevő. Hallgató: 280.

A hallgatók száma összesen 384. Egy előadásra! esik átlag 128 hallgató.

XV. Békésszentaiidrás.

Tartatott 4 előadás.

1. 1909. nov. 14. »A test és lélek közti kapcsolatról«. Előadó: Illyés István adótárnok. Hallgató: 185.

2. dec 11. »Hogyan ünnepük Jézus születését Betlehemben«. Előadó: dr. Dunay Alajos rom. kath. plébános. Hallgató: 514.

3. 1910. jan. 2. »Az Egyesült államok gazdasági és ipari élete«. Előadó: Benczúr Mihály tanító. Hallgató : 220.

4. Márc. 20. »Hazánk természeti kincsei«. Előadó: Krecsmarik Endre képezd, tanár. Hallgató: 120.

A hallgatók száma összesen 1039. Egy előadásra esik átlag 327 hallgató.

XVI. Öcsöd.

Tartatott 2 előadás.

1. 1909. dec. 5. »Az iskola és család kölcsönös viszonya«. Előadó: Benczúr Mihály tanító. Hallgató: 180.

2. 1910. ápril 10. »Az üstökösökről«. Előadó: Krecsmarik Endre képezd, tanár. Hallgató : 200.

A hallgatók száma összesen 380. Egy előadásra esik átlag 190 hallgató.

XVII. Szeghalom.

Tartatott 20 előadás.

1. 1909. nov1 7. „Az emberi test szerkezete“. Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató: 140.

2. nov. 14 »Magyar Tengerpart és Fiume.« Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató: 280

3. nov. 18. »Északkeleti Magyarország«. Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató : 280.

4 nov. 21. »A föld-és tengerrengés elméletei;

Messina pusztulása«. Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató : 250.

5 nov. 26 »Budapesttől—Belgrádig«. Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató : 300.

6. dec. 3. „A vegytan eredményei“. Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató: 390.

7. dec. 10. »Balatonvidék kultúrája« s a »Magyar-Tenger sajátságai«. Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató : 370.

8. dec. 16. „A csillagos ég csodái“. Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató : 150.

9. dec. 23. »A csillagos ég csodái«. Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató : 500.

10. dec. 30. »A Szentföld« (I. rész). Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató: 530.

11. dec. 31. »A Szentföld« (II. rész). Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató : 560.

12 1910. jan. 14 »Arany, ezüst, vas, szén és só bányászata«. Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató : 600.

13. jan. 21. »Az északi sark tájai«. Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató : 615.

14. jan. 27. »A Vágvölgy föld- és néprajzi ismertetése« (I. rész). Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató: 615.

15. fehr 4. »A Vágvölgy föld- és néprajzi ismertetése« (II. rész). Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató : 615.

16. febr. 6. »Felső Magyarország«. Előadó : Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató: 560.

17. febr. 11. »Az annektált tartományok föld- és néprajzi ismertetése«. Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató: 600.

18. febr: 18. »Dalmácia«. Előadó: Szeghalmi Gyula tanító Hallgató: 600.

19. febr. 25. »A műveltség őshazája« Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató : 580.

20 márc. 6. »A Marosvölgy föld- és néprajzi ismertetése«. Előadó : Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató : 300.

A hallgatók száma összesen 8331. Egy előadásra esik átlag 417 hallgató.

XVIII. Füzesgyarmat.

Tartatott 1 előadás.

1. 1908. nov. 24. »Magyar tengerpart és Fiume«. Előadó: Szeghalmi Gyula tanító Hallgató : 118.

A hallgatók száma összesen 118. Egy előadásra esik átlag 118 hallgató.

XIX. Körösladány.

Tartatott 4 előadás.

1. 1909. dec. 5. »Egyptom népe és emlékei; Olaszországon át«. Előadó : Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató: 140.

2. 1910. jan 20. »A Szentföld«. Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató : 230.

3. jan. 20. »Arany, ezüst, vas és só bányászata«. Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hallgató: 230.

4. febr. 19. »A Vágvölgy«. Előadó: Szeghalmi Gyula tanító. Hal'gató : 210

A hallgatók száma összesen 810 Egy előadásra esik átlag 202 hallgató.

XX. Csorvás.

Tartatott 8 előadás.

1. 1910 jan. 2 »A kis emberek nyugdija«. Előadó: Rencsisovszky Ferenc hirlapiró. Halig: 119.

2. jan. 9 »A gazda és cseléd viszonya«. Előadó : Horváth Lajos igazg. tanító. Hallgató: 124.

3. jan. 16. »A honfoglalás«. Előadó: Horváth L. ig. tanító. Hallgató : 88.

4. jan. 23. »A táplálkozás és lakás«. Előadó : Horváth Lajos ig. lanitó. Hallgató: 68.

5 febr. 6. »A gyümölcs tenyésztése, nemesítése és értékesítése«. Előadó: Horváth Lajos ig. tanító. Hallgató: 37.

6. febr. 13. »A közlekedés hajdan és most«. Előadó: Horváth Lajos ig. tanító. Hallgató: 108.

7. febr. 20. »II. József és kora«. Előadó: Horváth János tanító. Hallgató : 56.

8. fehr. 27. »A csillagos ég«. Előadó : Horváth Lajos ig. tanító. Hallgató: 70.

A hallgatók száma összesen 670. Egy előadásra esik átlag 82 hallgató.

XXL Nagyszénás.

Tartatott 8 előadás,

1 1909. nov. 28. »A lakás«. Előadó : dr. Láng Jenő közs. orvos. Hallgató: 100.

2. dec. 5. »A társadalom és az iskola«. Előadó Alexay Anna áll. tanítónő. Hallgató : 102.

3. dec. 12. »A honfoglalás«» Előadó : Szollár Pál ig. tanító. Hallgató: 140.

4. dec. 19. »Egy kisgazda kertjének okszerű berendezése«. Előadó: Pál István áll. tanító. Hallgató : 125.

5. 1909. jan. 16. »A gyermekek fertőző betegségei«. Előadó: dr. Láng Jenő közs. orvos. Hallgató : 120.

határozta, hogy a legközelebbi alkalommal Gyula várát elfoglalja.

Kerecsényi neszét vette a dolognak s minden követ megmozgatott, hogy Gyulát jókarba kelyez- zék, de bizony csak annyit ért el, hogy az 1566 év február, márciusában együtt ült országgyűlésnek sürgetésére Miksa, a király megígérte, hogy Gyulát jókarba helyezi.

Valami kis erősítés talán történt, de sok már csak azért sem, mert Mahmuth basa beváltotta fenyegetését, Petraf1) basát még ugyanezen évben Gyula ostromára küldte.

Petraf 1566 julius 2-án érkezett Gyula alá jókora sereggel s Kerecsényi László kapitány éppen két hónapig, szeptember 2-ig védte a várat, de ekkor várőrsége s védőszerei megfogyatkozván, a királytól többször kért és sürgetett segélyt hiába várván, feladta a várat.

Kétségtelen nagy csapás volt ez a vidékre. Gyula vára magy.ir kézben védte Békésmegyét, még azt a részét is, mely török kézben volt s védte nyugati Bihart. Ha tehát védhette, volt ereje ehhez, ugylehet a támadáshoz is, rettegésben tarthat egész vidéket.

S tényleg úgy is lett!

Ezt tudhatta volna előre is a király s a haditanács !

S mégis mily könnyedén, fel sem véve hagyták sorsára, odaajándékozták az ellenségnek.

De hisz megtették ők azt nagyobb várakkal is !

Gyula vára tehát szerepet cserélt.

i) Petraf, Petruf, Pertuf néven is előfordul.

S bizony — szégyenkezéssel mondom — a török kezében jobban betöltötte a neki szánt szerepkört, mint előbb, mint a magyar király vára.

Hogy mi volt ez a szerep ? Megtölteni Gyula vár szandzsák bégjének s a többi török katonának a zsebét. No meg a szultáni konyhára is juttatni valamit

Elképzelhető, mit miveitek a derék katonák, mikor még maga a szultán is megsokalta a dolgot s Báthory István erdélyi fejedelem panaszára 1583-ban szigorú parancsot küldött a gyulai bégnek, melyben kárhoztatja egy különösen merész tettüket.

A gyulai, temesvári, jenei, budai, szolnoki s pesti szandzsákbégek hadai (ily had gyűlt össze békeidőben pusztán rabolni.) „Gálos-Petrit, Kis- Tartsyát, Madarászt, Szelindet, Wassadot, Pusztaapátit és Zalachot“ feldúlták. 440 embert foglyul ejtettek.1)

S az ilyfajta dolgok nem is mentek ritkaság- számba.

Gyulán jókora török katonaság volt (több, mint boldogabb időben királyi) s ezek igy mulatoztak, gyakorolták legényeiket a spáhik s bégek az igazi háborúra.

E rabláson kívül nagy szerepe volt a gyulai várnak a közigazgatásban is.

A gyulai vár a gyulai szandzsákság székhelye volt s a gyulai szandzsákbég hatáskörébe tartozott az erdőhegyi, békési, szarvasi és eperjesi4) vajdaság.

ij A levelet közli a Békésmegyei régészeti és közművelődési társulat. 1875/6.

a) A Kigyós melletti Pathóezy-kastély, mely szintén török erőd lett.

A török közigazgatás katonai volt s annyiban jól szervezett, amennyiben az adók kivetésére s behajtására vonatkozott.

Az adókat megyénkben csakúgy, mint másutt, különös nagy leleményességgel válogatták össze törökjeink, hogy az embernek nevetni volna kedve az adózási liszta láttára, ha nem volna szomorúan igaz dokumentum azon nyomorúság mellett, melyről annyit panaszkodott a nép. (Ily adók : a halotti tor adója, lakodalom adója, uj ablak vagy uj ajtó adója, szüreti adó, disznótori adó stb )

A hivatalos s nem hivatalos rabláson kivül nyomasztólag a gyulai vár a vidék gazdasági, kereskedelmi s közművelődési viszonyaira, (Az iparára nem, mert ipar — nem volt.)

Igaz ugyan, —- Salamon Ferenc kimutatta — hogy a törökök főiskolát is állítottak fel Magyar- országon s volt a sok iskolán kivül kereskedelmünk és iparunk is, csakhogy nem nálunk.

Hiszen még 200 évvel később, Mária Terézia korában sem volt Békésmegyében számbajöhető kereskedelem és ipar.

Gyulának tehát nagy szerep jutott a török időkben, de ez bizony a magyarra igen szomorú volt.

Mint végvár, messze vidékekre éreztette hatását. Megtörtént, hogy gyulai törökök Borsodme- gyéig elkalandoztak.

1660-ban elfoglalta a török Váradot s ettől kezdve Gyula nem végvár, szerepköre csak a gyulai szandzsákságra szorítkozott, de igy is valóságos istenáldás volt, mikor 1 '/s százados vétkes