Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-31 / 31. szám

4 BÉKÉS 1910. julius 31 6 jan. 23. »A kis emberek nyugdija«. Előadó Rencsisovszky Ferenc hírlapíró, Hallgató: 130. 7. febr. 6. »A méhészetről«. Előadó: Pál István tan. Hallgató : 80. 8. febr. 20 »IV. Béla és a tatárjárás« Előadó: Szollár Pál ig. tanító. Hallgató: 162. A haslgatók száma összesen 94.9. Egy előadásra esik átlag 119 hallgató. (Eolyt. köv.) TaxL\igf37-_ Népkönyvtár. A fö'dmivelésügyi miniszter a dobozi hitelszövetkezet részére 100 kötetből álló népkönyvtárt ajándékozott, ezenfelül a könyvek elhelyezésére 20 koronát utalt ki. Ideiglenes községi iskola Békéssámson terüle­letén. Békéssámson község arra kéri a közigazga­tási bizottságot, engedje meg neki, hogy addig is, mig az állami iskola létesítése iránt folyamatba teendő tárgyalások eredményre vezetnek, a f. évi szeptember elsejétől kezdve Cserepes pusztán egy tanterraü osztatlan jellegű ideiglenes községi i kó­lát állíthasson fel, mert a nevezett és a gyulame­zői puszta tanköteles gyermekei már három éve vannak iskolai oktatás nélkül, amely állapot tovább nem törhető. Az állami iskola létesítését célzó tár­gyalások eddig az tx-lex miatt maradtak ered ménytelenek. Az iskola létesítésével járó költsége get ideiglenesen a község viseli. A községnek kér­déses elhatározása csak elismerést óredemel. K i r e Ír. József főherceg Gyulán. A 2-ik honvéd gyalog­ezred harcászati lőgyakorlatái f. hó 26-án és 27-én tartattak a gyulai Tavaszréten. Mindkettőn részt vett József rőherceg dandárparancsnok is, aki pár hét óta Kisjenőn tartózkodik, ahonnan mindkét nap kora hajnalán bejött Gyulára. A gyakorlatok a főherceg te'jes megelégedésére folytak le. József főherceg a gyakorlatról visszatérőleg f. hó 27-én délelőtt, előzetes értesítés után, megjelent Békés Gyula udvari fényképésznél, levétette magát tábori ruhában, majd többféle állásban tábornoki diszben is. Kíséretében voltak báró Bothmer Árpád ezred­parancsnok és a segédtisztek. mulasztás után ismét tudatára kezdett jönni az „illetékes fórum“ Gyulavár fontosságának. Az 1686. évi nagy sikerek, különösen Buda I visszavétele volt az, mi Gyulavár visszavételét is szőnyegre hozta. S bár már 1687-ben országgyűlési határozat folytán a Gyula környékén levő falvakat, csaknem az egész Békésmegyét elnéptelenitették és elpusz­tították, hogy a gyulai katonaság lába alól kive­gyék a talajt (bizony Petraf basának nem volt szüksége ilyesmire 1566-ban, inkább folyton rabolta a népet), bár Szarvas várát lerombolták a vissza­vétel után ugyanez esztendőben (a török bezzeg nem rombolta le, mikor elfoglalta), mégis 1694-ig kellett várnia a vidékre fontos várnak a török iga alól való felszabadulásra. 1694. XII/12-én kemény, hideg télen vették ostrom alá s 1695. 1/12-én már magyar kéz­ben volt. Gyulával együtt egész Békésmegye felszaba­dult, de sem a megye, sem Gyula nem örült a felszabadulásnak. Békésmegyét egész 1705-ig nem csatolták vissza .Magyarországhoz (katonai igazgatás alatt állott addig 6 más megyével), Gyula fontosságával pedig nem törődtek (pedig még javában folyt a felszabadító háború, elkelt volna e helyen egy erős vár) s a török időkkel végleg letűnt volna az idő, melyben Gyula várnak szerep jutott, a békésebb időkben a város indult fejlődésnek s ma csak a kegyelet őrzi a négyszögü, idomtalan vár falait. A honvédség köréből A m. kir. honvédség Rendeleti Közlönye szerint Fischer Dezső ezredes kineveztetett a szegedi 5-ik honvéd gyalogezred parancsnokául. Bár távozása előléptetés, körünkből való elválását katonai és civil körökben egyaránt őszintén sajnálják. Sioldea Auchidim őrnagy az első zászlóalj parancsnoka ezen állás alul felmentetvén, beosztatott az ezrednél, a különleges alkalmazású törzstiszt helyére. Arnóifalvi Alfréd 23 ik gyalog­ezredbeli őrnagy az első zászlóalj parancsnokául áthelyeztett a gyulai ezredhez. Áthelyeztettek ezen­kívül az ezredtől Arday Géza százados a trencséni 15-ik, Kuczkay Endre hadnagy pedig a nagyszebeni 23-ik honvéd gyalogezredhez ; viszont Klima Jenő pozsonyi 13-ik gyalogozredbeli zászlós áthelyezte­tett a gyulai ezredhez. A honvédség különben ma reggel Gyuláról elutazott Tápiósüly és vidékére, ahol több napon át ezredgyakorlatok fognak tar­tatni. A vármegyei közigazgatási bizottság augusztus havi rendes ülését folyó hó 8-án tartja. Az ülésen foglalkozni fog a bizottság annak a jelelentéenek megállapításával, melyet a közigazgatási bizottsá­goknak félévenként a miniszterelnökhöz tenni kell a közigazgatás menetét érdeklő bármely kérdésre nézve, amely a törvényhozás avagy az illető mi­niszterek intézkedését igénylik. Választás a városnál. IIich Józs.f alszámvevő elhalálozásával megüresedett állás betöltsse céljából a vármegye alispánja a pályázatot meghirdette. A választás határnapja azonban még nincsen kitűzve, annak kitűzése iránt később történik intézkedés. A választás szeptember hó folyamán fog megtar­tatni. Sorozás. A f évi fősorozás megtartása amint már közöltük, julius 15 illetőleg 25-től kezdődőleg volt tervbe véve. A sorozási tervek is ezen határi­dők figyelembe vételével állíttattak össze. Mint­hogy azonban az ujoncjutalékot a képviselőház csak szerdán ezavaszta meg, ennélfogva szükségessé vált, hogy a sorozási terv egyes sorozó járásokra nézve újból megállapittassék. A már közölt teiv szerint a szeghalmi és szarvasi járásokban augusz­tus 1-én kezdődött volna a sorozás, mivel azonban a hadkötelesek az idő rövidsége miatt megidézhe­tek nem voltak, ezért az említett két járásban a sorozásra uj határidő lesz kitűzendő. Ezek szerint a sorozás a vármegye területén a békési járásban fog megkezdődni és pedig augusztus 8-án és tart augusztus 31-ig. Gyulán augusztus 30 és 31-én a gyulai járás pedig augusztus 27 és 29-én a békés­csabai járásban szeptember 3-tól 10 ig, az orosházi járásban September 7-től 10-ig, a gyomai járásban szeptember 12-től 15-ig fognak a sorozások végbe menni. Szarvasra és Szeghalomra nézve uj határidő lesz megállapítva, azonban ezen járásokban is a so ozásnak szeptember 15-ig be kell fejeztetni. Alapszabály jóváhagyás, a belügyminiszter a szeghalmi sport egylet, a békési tenisz társaság, továbbá a békéscsabai állat és madár védő-egylet alapszabályait jóváhagyta. Községek államsegélye. Békés és Orosháza községek a törvényhatósági bizottság utján azt ké­relmezték a minisztertől, hogy a községek is ép úgy mint a rendezett tanácsú városok államsegély­ben részesitessenek. A belügyminiszter most vála­szol a községek kérelmére és kijelenti, hogy tör­vényhozási felhatalmazás hiányában, azokat nem teljesítheti. Zsilinszky Mihály mandátuma. Augusztus 2-án jár le a határnap, amidőn dr. Zsilinszky Mihálynak nyilatkozni kell, bogy a szarvasi vagy a liptószent- miklósi mandátumot tartja-e meg. A tegnapi fővá­rosi lapok híradása szerint Zsilinszky a szarvasiakat értesítette, hogy a szarvasi mandátumot fogja meg­tartani, ami lehetséges, sőt valószínű is, de befeje­zett dolognak nem mondható. Úgy értesülünk ugyan­is, hogy a szarvasiak nem kaptak semmi tudósítást Zsilinszky tői és magok is kétségben vannak Zsilinszky, illetőleg nem is Zsilinszky, hanem a Nemzeti munka­párt elhatározása felöl, ami különben két nap alatt meg kell, hogy történjék. Hivatalvesztésre ítélt községi alkalmazott. A vármegye alispánja Farkas József volt mezoberenyi községi jegyzőt több rendbeli súlyos pénzkezelési szabálytalanság és egyéb fegyelmi vétségek miatt hivatalvesztéssel büntette. Nevezett egyén az alis­pán határozata ellen a vármegyei fegyelmi választ­mányhoz felebbezéssel élt Ezen és több más fe- lebbezések másodfokú elintézése mindaddig, mig a főispáni szék be nem töltetik, nem történhet meg, mert a fennálló szabályok szerint, az alispán, aki az első fokú fegyelmi Ítéletet hozta, a másodfokú fegyelmi választmány ülésén nem elnökölhet. Ezen körülmény miatt egyes fegyelmi ügyek már majd­nem egy év óta nem nyerhetnek befejezést. Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat f. hó 21-én gróf Sséchetiyi Antal elnöklete alatt ren­des közgyűlést és választmányi ülést tartott. Jelen voltak : Ondrus Cyrill, dr. Hoffmann Károly, dr. Szegedi Kálmán, dr. Lovich Ölön, Achim Gusztáv, dr. Bucskó Koriolán, Korossy László, Novák Ár­pád, Goldis János, Y. Szabó Gábor, K. Nagy Gá­bor, Morvay Mihály, Kovács Károly, Ant község bírája, Csőké István, Demkó György és Ko- cziszky Mihály társulati tagok, továbbá Bodoky Kálmán kir. főmérnök, mint miniszteri megbízott helyet es, Künzl Ernő társulati igazgató-főmérnök, hilényi Kálmán társulati szakaszmérnök és Misley Elemér, társulati pénztáros. A közgyűlés a múlt évi pénztári és leltári számadásoka: jóvá­hagyta. A múlt évi pénztári b vétei 369342 kor. 40 fillért, a kiadás 197369 kor. 49 fillért s igy s 1909. dec. 31-iki pénztári maradvány 18L972 kor. 91 fillért tett ki. — A leltári tárgyak és anyag szerek értéke 1909. dec. 31 ón 1.325,971 korona 19 fillér. A közgyűlés felhatalmazta társu ati igaz­gató-főmérnököt indokolt jelentése alapján 1., hogy a vészéi syphon és a még ezután létesítendő mű­tárgyak építéséhez egy 12 lóerős motorüzemü lo- comobilt és egy centrifugál szivattyút sürgősen be­szerezhessen, 2., hogy a vészéi syphon terveinek ministeri jóváhagyással leendő ellátása után az építési munkálatoknak vállalatba adása iránt a szükséges lépéseket megtehesse ; 3-szor, hogy ked­vező munkásviszonyok esetén a kettős körösi töl­tés erősitÓ8Í munkálatokat az ősz folyamán folytat­hassa. A társulati alap, szolgálati és gátvédelmi szabályzatainak módosítására egy bizottság külde­tett ki, mely bizottságba gróf Széchenyi Antal tár­sulati elnök, Haan Béla társulati aielnök, dr. Sze- gedy Kálmán, dr. Lovich Ödön társulati in ok és KunzI Ernő társulati igazgató-főmérnök választat­ta« be. — A társulat választmánya megengedte Künzl Ernő igazgató főmérnöknek, hogy a Békés- megyei villamossági részvénytársaságnál felügyelő bizottsági tag lehessen. A társulati pénztárnak a f. évben julius hó 24-ig 244510 kor. 39 fillér bevé­tele és 52222 kor. 66 fillér kiadása volt. Értesítés A gyulai jótékony nő gylet folyó év augusztus havában a népkonyha jövő évi költ­ségeinek fedezésére a nagyváradi 101. gya ogezr.d közreműködése mellett setahangversenyt rendez, melyet este terv szerint nyári láncmulatság követ. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Olofson Miksa gyulai pénzügyi számtisztet saját kérelmére a szé­kesfehérvári pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez áthelyezte és a váli járás főszolga- birája mellett a járási számvevői teendőkkel meg­bízta. Nyugdíjazás. A pénzügyminiszter Mész Lajos gyulai pénzügyőri főbiztost 42 évi állami szolgálat után saját kérelmére végleges nyugdíjba helyezte. Mész Lajos 1904 óta vezette a pénzügyigazgató­ság negyedik ügyosztályát s előzékeny, barátságos egyéniségével úgy a nagyközönség, mint tisztviselő­társai szeretőiét és becsülését szerezte meg. Távo­zását őszintén sajnáljuk. A lezajlott hét elején tropikus hőség köszön­tött be, amelyet azonban az ország más részében dühöngött óriási zivatarok, amelyek vármegyénk területét szerencsésen elkerülték csakhamar lehűtöttek, oly annyira, hogy esténként a felöltő nélkülözhetetlen ruhadarab volt. Vas rnap délután és csütörtök virradóra csendes esőnk volt. utóbbi azonban jóformán csak a város belterületén. A cséplés és nyomtatás serényen folyik, kisgaz­dáink egy része már be is fejezte; az eredmény olyan, aminőuek lapunk múlt heti számában meg­intik. Kedvezőtlen körülménynek kell jeleznünk

Next

/
Thumbnails
Contents