Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-31 / 31. szám

2

BÉKÉS

1910. julius 31

tályban található aránylag legtöbb kultur- hajlam és erő, tehát mely osztályokat kell legjobban félkarolnunk nemzeti fejlődésünk szempontjából, mint legértékesebbeket.

Egyebekben a régi csapáson fog haladni az idei népszámlálás is, kivéve a költségeit, amiknek egy részét ('elég jogtalanul) most a községek nyakába akarja sózni az állam.

Békésvármegye a kultúráért.

Jelentés a Békésvármegyei Közművelődési Bizottság 1909—910. tél folyamán tartott előadásairól.

Irta: Pál Ernő. bizottsági titkár.

(Folytatás.)

VIII. Mezöberény.

Tartatott 13 előadás.

1 1909: nov. 14. »A kurucok« Előadó: Hantos Kornélia állami polg. isk. tanitónő. Halig. 250.

2. nov. 21. »Naprendszerünk.« Előadó: Szabó Áipád áll. polg. isk. igazgató. Halig. 300.

3. nov. 28. »Tejgazdaság.« Előadó : Zalay József m. kir. gazdasági szaktanitó. Halig. 120.

4. dec, 5. »Zrínyi a költő.« Előadó: Szrenka János áll. polg. isk. tanító. Halig. 250.

5. dec. 12 »Az egészséges lakásról « Előadó Dr. Stasser Mór orvos. Halig. 160.

6. 1910. január 9. »A kereszténység kezdete és a népvándorlás. Előadó : Paulinyi Károly ref. lelkész. Hallgató 300.

7. jan. 16. »A gyümölcs műveléséről és értékesítéséről. Előadja: Zalay József gazdasági szaktanitó.

8. jan. 23. »Tengeri állatokról.« Előadó : özv. Mayer Károlyné áll. polg. isk. tanitónő. Hallgató 200.

9. jan. 30. »Petőfi Sándor élete és müvei.« Györke Lujza áll. polg. isk. tanitónő. Hallgató 500.

10. febr. 6. »Heveny fertőző betegségek.« Előadó: dr. Krich Imre közs. orvos. Hallgató 100.

11. febr. 13. »Növények táplálkozása és a műtrágyák alkalmazása«. Előadó: Zalay Józset gazd. szaktanitó. Hallgató : 200.

12. febr. 20. „Léghajók és repülőgépek.“ Előadó : Szabó Árpád áll. polg. iskolai igazgató, Hallgató : 500.

13. febr. 27. »Közmondások« Előadó: Száva János tanár. Hallgató : 94.

14. márc. 6. »Újítások a talajmüvelés terén.« Előadó: Dr. Hegedűs Béla földbirtokos. Hallgató : 72.

15. márc. 14. »Szabadságharcunk 1848/49-ben.« Előadó; Nagy Sándor áll. polg. iskolai tanár. Hallgató : 600.

A hallgatók száma összesen 384.6. Egy előadásra esik átlag 417 hallgató.

IX. Köröstarcsa.

Tartatott 7 előadás.

1. 1909. nov. 28. »Alkalmazkodás az élet viszonyaihoz.« Előadó : Dr. Biró László községi orvos. Hallgató: 117.

2. dec. 12. »A Naprendszerről.« Előadó: Szabó Árpád áll. polg. iskolai igazgató. Hallgató : 250.

3. 1910. jan. 9. »Alkohol.« (I-ső rész) Előadó; Szentandrási Pál reform, tanitó. Hallgató : 96.

4. jan. 23. »Alkohol.« (II-ik rész) Előadó : Szentandrási Pál reform, tanitó. Hallgató: 103.

5. jan. 30. »Hosszú életű gyümölcsfákról.« Előadó: Budai Bálint reform, tanitó. Hallgató: 75.

6. febr. 13. „Gazdakörök és szövetkezetek célja.“ Előadó: Budai Bálint reform, tanitó. Hallgató : 38.

7. febr. 20. »Vázlatok a föld történetéből.« Előadó: dr. Bíró László községi orvos. Hallgató: 109.,

A hallgatók száma összesen 788 Egy előadásra esik átlag 112 hallgató.

X, (iyoma.

Tartatott 4 előadás.

1. 1910. jan, 6. »A műtrágyáról.» Előadja : Pálfy Béla róm. kath. plébános. Hallgató : 180.

2. jan. 9. »A munkások nyugdija.« Előadó: Pálfy Béla róm. kath. plébános. Hallgató: 250.

3. jan. 15, »A nőkérdésről.« Előadó : dr. Konkoly Tihamér főszolgabíró. Hallgató: 120.

4. jan. 22. »Történeti áttekintés közművelődésünkről. Előadó : Hajts Bálint ág. ev. lelkész. Hallgató : 70.

A hallgatok száma összesen 620. Egy előadásra esik átlag 135 hallgató.

XI. Endrőd.

Tartatott 5 előadás.

1. 1910. jan. 12. „Gróf Széchenyi István életrajza.“ Előadó Bence László tanitó. Hallgató : 550.

2. jan. 27. »A lakás és ruházat.« Előadó: dr. Kovács Péter orvos. Hallgató : 350.

3. febr. 3. »Az időjárás.« Előadja : Szebeny László tanitó. Hallgató: 375.

4. febr. 3. »A gyógynövények termesztése és gyűjtése. Előadó: Őtsapty Lajos gyógyszerész. Hallgató : 375.

5. febr. 15. »Mátyás király.« Előadó: Orbók József tanitó. Hallgató : 250.

A hallgatók száma összesen 1900. Egy előadásra esik átlag 380 hallgató.

XII. Szarvas.

Tartatott 7 előadás.

1. 1909. nov. 18. „A szervetlen vegytan elemei.“ Előadó: Krecsmarik Endre képezdei tanár.

! Hallgató: 325.

2. »A Zenéről.« Előadó: dr. Horváth Dezső kir. s. tanfelügyelő. Hallgató : 450.

3. dec. 2. »Minő életszükségből keletkezett az

I iskola.« Előadó: Benczúr Mihály tanitó. Hallj gató : 220.

4. dec. 16. »A szerves vegytan elemei.« Előadó : Krecsmarik Endre képezdei tanár. Hallgató : 315.

5. 1910. febr. 16. „A tűzvész ellen való védekezésről.“ Előadó : Kéri József községi alszámvevő. Hallgató : 350.

6. márc. 10. »A gyógyhatású mérgekről.« Előadó : Krecsmarik Endre képezdei tanár. Hallgató: 120.

7. ápril. 7. »Mátyás király kora.« Előadó : Benczúr Mihály tanitó. Hallgató : 150.

A hallgatók száma összesen 1930. Egy előadásra esik átlag 276 hallgató.

XIII. Szarvas külterület.

1 1909. nov. 2. »Az alkoholról«. Előadó: Jánovszky György tanitó. Hallgató 50.

2. nov. 21. »A talaj javítása és kihasználása«. Előadó: Bencur Mihály tanitó. Hallgató: 150

3. nov 27. »A helyes táplálkozásról«. Előadó: Krecsmarik Endre képezd, tanár. Hallgató: 37.

4. dec. 12. »Amerika és a kivándorlás«. Előadó: Jánovszky György tanitó. Hallgató: 39.

5. dec. 12. »A gyümölcsfa tenyésztés haszna és védekezés a gyümölcsfák ellenségei ellen«. Előadó : Benczúr Mihály tanitó. Hallgató: 61.

A hallgatók száma összesen: 337. Egy előadásra esik átlag 67 hallgató.

Gyulának. Eddig ugyanis nem sok tudomást vettek róla az illetékes körök.

Előbb magánbirtok volt1) s csak 1552-ben vette meg Ferdinánd Pathóczy Ferenctől Zaberdint Mátyás váradi püspök közbenjárásával, kitől azután, mint nehány fennmaradt levélből kitűnik, valamelyes függésben volt a a vár kapitánya. Mindössze három volt: Henyey István 1552=1555. Mágocsy Gáspár 1555 1558. Kerecsényi László

1558—1566)

Hogy Ferdinánd Gyula várát királyi várrá, tehát a vidék középpontjává tette, az igen szükséges, tehát okos cselekedet volt

A török ekkor már ura volt Szolnok várának (Az 1552-iki várost romok után vette meg Ferdinánd s igy közvetlen közelből pusztíthatta a megyét Azután a királvi^ terület határán hosszan nyúltak el a végvárak, csak ezen a vidéken volt Várad az egyedüli erősebb királyi vár.

Igen okos tett volt tehát Gyula megszerzése, csak az a sajátságos és egyszersmind jellemző a Habsburgok magyarországi politikájára, hogy — miután a vár királyi vár lett — semmit sem tettek a vár jókarbantartására, nem szerelték fel kellőleg s igy történhetett, hogy csak részben felelt meg a feladatának. Békésmegye s Bihar nyugati része megvédésének, másrészről pedig Várad fedezésének.

A török már 1545-től kezdve foglalgatta s főleg pusztította a békésmegyei falvakat, sőt a későbbi években bihari falvakba is be-becsapott. Ek!) 1526-tól Czibak Imre, Brandenburgi György és Pathóczy Ferenc főispán voltak Gyula birtokosai,

kor már a békésmegyei falvak kétharmadrésze bekerült a török defterbe, az adózási lajstromba.

Szükséges volt tehát Gyula jobbkarba helyezése s amint Mágócsy Gáspár sürgetéseinek némileg eleget tettek, mindjárt jobban megfelelt Gyula feladatának.

Bár 1555-ben a török elfoglalta a Pathócziak Kígyós mellett fekvő Eperjes nevű várkastélyát, az 1556 évtől kezdve nem terjeszkedtek tovább Békésmegyében Ez eredményt a jobb karba helyezett Gyula vára érte el s főleg azért, mert Mágó- csiban e vár fontosságát megértő, kötelességének eleget tevő kapitányt állítottak élére.

(Kár, hogy Mágócsy már 1558-ban megvált állásától )A török megérezte a dolgok változását, mert nemcsak, hogy nem terjeszkedett, de nehány Gyula^ körül fekvő falutól még el is esett, mert a gyulai katonaság kicsapásaival (amint az minden végvárban szokás volt) elriasztotta a török adószedőket.

Szinte csodálatos, hogy a még mindig gyenge s meglehetős hiányosan felszerelt várat a törökök már ekkor el nem foglalták.

Pedig fontosságát felismerték a törökök. Megértették azt, hogy Gyula az egyetlen vár, mely sikeresen védheti a Körözs vonalát s melynek eleste után szabad az ut Váradig.

Mily kár, hogy a magyar király nem akarta megérteni azt, hogyha erős várként szerelik fel Gyulát, kiűzhetik a törököt legalább Békésmegyéből.

Hogy a török mindezt jól tudta, mutatja az, h°gy igyekeztek annak birtokába jutni békés utón.

Úgy látszik, rés hódítással .

felakartak már hagyni a fegyveII.

Két levél is ismeretes, melyben török tisztek biztatják a várkapitányt Gyula átadására ')

Az egyiket „Mroztaffa Bég zanchyakus Zege- diensesis et Kolochyensis etc.“ írja s legfontosabb része levelének ez :

„Ha az hatalmas chyazarhoz nem terendez, elseő hadunk Gyula ala lezen “

A mástk levelet „Memheth Begg Zanchaysky a Zolnok“ Írja szintén Mágócsynak s Membeth megakarja vesztegetni őt Mindkét levél az 1557. évből kelt.2)

E leveleknek szerencsére foganatja nem lön, sőt midőn 1558-ban Mágócsy helyett Kerecsényi lett a várkapitány, még rosszabbra fordult a törökök dolga s még messzebbre szorultak a megyéből.

Egyrészt Kerecsényi mintaképe volt a végvári katonáknak, „vitéz, de kapzsi, kitartásnélküli ember“3) s mint ilyen, maga kereste az összeütközést a törökkel, melyben ritkán volt ő a legyőzött, másrészről, mint testestől-lelkestől katona, folyton zaklatta az udvart s egyéb illetékes köröket, hogy erősítsék meg Gyulát fontos szerepéhez illően.

A kérésnek, követelésnek azonban nem volt foganatja, mígnem az 1564 évben Mohamed budai basa a szolnoki, szegedi bégek panaszaira el nem

*) Az idézeteket s neveket úgy itt. mint a többi helyeken az eredeti leírással közlöm.

2) tí leveleket közli Szalay Ágoston : „Négyszáz magyar levél a XVI. századból.“ c. könyvében.

3) A magyar nemzet története. Szerkeszti : Szilágyi Sándor. V. kötet : Acsády Ignác.