Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-17 / 29. szám
1910. julius 17. BÉKÉS 3 nyitván, első tárgyként az alispáni jelentés terjesztetett elő, amely a következőleg szol: A személybiztonság 5 esetben támadtatott meg, még pedig súlyosan 3. könnyen 1 esetben, 1 esetben pedig nőrablás volt. Rablás volt 1. A vagyonbiztonság 21 lopással lett megtámadva. Baleset történt 20 esetben, amelyek közül súlyos volt 9, könnyű 11. öngyilkosság volt 10. öngyilkossági kísérlet 2. Tűz volt 5 esetben. Földművelés és mezőgazdasági munkásügy. Az aratás az egész vármegyében, korábban a szokásos időnél megkezdődött és folyik minden különösebb incidens nélkül, csak szórványosan egy-két helyen próbáltak a takarók sztrájkba lépni, de ez részben a hatóság erélyes közbe lépése, részben a józanabb elemek felül kerekedése folytán, nagyobb hullámok felverése nélkül múlt el. A termés általában kielégítő s jónak mondható, sőt némely helyen a kedvező hűvös szeles időjárás a megdőlt búzákat olyan szépen beérlelte, hogy az eredmény várakozáson felüli lett. Kereszt számra adott egy kis hold 27-30 keresztet, sőt néhol 40 keresztes termésről is lehet hallani, a szem termésről még biztos adataink nincsenek, de keresztenkint 30 — 35 liter várható a nem túlságosan dűlt búzákból. Az árpa nem adott ilyen bő termést, mert a legtöbb helyen megszorult, a zab is sokat szenvedett a fritt légy álcái rágásától. A tengeri és dohány ez idő szerint még igen szép termés kilátással kecsegtetnek. Vármegyénket a pusztító jégjárás ez ideig lehetősen kímélte, csak néhol lehet hallani számba- vebetőbb jégkárokról. A napszámbér 2 kor. 40 fillér és 6 korona között váltakozott. Strike az aratómunkások között 6 esetben volt A szarvasi járáshoz tartozó csabacsüdi uradalomban egyszer 185 pár aratómunkás, majd 100 répamunkás tagadta meg a munka megkezdését, Schwatz Gyula csabacsüdi birtokosnál pedig 54 arató strikelt. Az orosházi járásban 3 Ízben történt munka- abbanhagyás, mely a munkaadó csekély bérjavitása után megszűnt* Ipar és Kereskedelem. Ipar és kereskedelem terén jelentősebb fellendülés nem volt észlelhető. Vegyesek. Öcsödön a főpénztárnokí tisztségre Kondor László választatott meg. Doboz községben birtok nyilvántartóvá Szász Zoltán lett megválasztva. Dr. Z'óldy Janos íőorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak és az előző hónaphoz viszonyítva jóval kedvezőbbek, amennyiben a heveny és ragadós bajokban történt megbetegedések száma felére szállt le. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos bán- talmai fordultak elő. A leggyakoribb halál ok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordúlt: 1) diftheritis 69 megbeteg. 9 halálozás 2) vörheny 13 n 1 „ 3) kanyaró 190 8 „ 4) hasi-hagymáz 4 jí 2 „ 5) szamárköhögés 8 1 Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül, a kanyaró volt az uralkodó. Lefolyásában azonban szelid volt és tömegesen csupán 4 községben: Békésen, Mezőberényben Szeghalmon és Bókéssámsonban mutatkozott. A dif- teriások és szamárköhőgősök száma fogyott. Tovább terjedésük meggátlására a lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásáról említés nem tétetik. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 109 hullán 113 esetben, orvostörvényszéket pedig köny nyü 10 és 4 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógy- savval beoltottak 9 egyént, akik mind meggyógyultak. A ha'va születtek száma 19. Heks Miksa főállatorvos jelentése szerint a vármegye területén az elmúlt hónapban a ragadós állati betegségek kis számmal mutatkoztak. A Nagyszénás községben járványos elterjedést nyert sertés orbánct kivéve, a .többi esetekben a betegségek helyhez kötettek, s igy az állatforgalom és gazdasági üzemekre lényegesebb k orlátozó hatást nem gyakoroltak. Jelzett idő alatt a betegségek által okozott elhullási veszteség a nagyobb hasznos háziálatok között 14 darabot, a kisebbek között pedig 145 darabot tett ki. A vármegye területén a folyó évben eszközölt állatösszeirás eredményét a következőkben tüntetem fel: Állatállomány: Szarvasmarha Ló: Sertés : Juh: Szamár : öszvér : Kecske : összesen : Lényegesebb állapot között a szarvasmarhák és juhoknál mutatkozik, amennyiben a folyó évben a szarvasmarha 6173. a juh pedig 7034 darabbal kevesebb, mint az 1909-ik évben. Az apadás oka egyedül a takarmányhiányra vezethető vissza. Végül a junius havában fellépett és megszűnt ragadós állati betegségeket az alábbiakban teüntetem fel: Fellépett: 1910. évben. 1909. évben. 67654 drb. 73827 drb. 48841 49064 » 134314 134475 66131 73165 » 122 2> 101 7 2 » 102 > 170 317171 330804 » rés a múlt és a folyó évi Lépfene Sertésvész : Rühkór : Veszettség : Sertésorbánc : 3 közs. ossz. 3 udv. 1 4 2 1 1 6 Megszűnt: Lépfene 4 községben. Sertésvész 2 » Ivarszervi hólyagos kiütés 1 » Boediger Gyula pénzügyigazgató jelentése szerint az egyenes adóban való befizetés 634,000, mig hadmentességi adóban való befizetés 14,000 koronával volt kedvezőtlenebb a múlt év hasonló időszakában teljesített befizetések eredményénél. Bejelentette a pénzügyigazgató azt is, hogy Gryneusz György h. pénzügyigazgató Szombathelyre helyeztetett át; helyének betöltése iránt csak később tog intézkedés tétetni. A pénzűgyigazgató előadmányai hozzászólás nélkül fogadtattak el. Dr Horváth Dezső kir. s. tanfelügyelő jelentésé bői kitünőleg a tanfelügyelő 13, a segéd tanfelügyelő pedig 10 napot töltött a múlt hóban kül-szolgálat- ban. Az 1909—10 évi taneredmény vármegyeszerte megfelelő volt. Az iskola látogatások alkalmával a tanfelügyelők a tantestülőt tagjaival módszeres értekezleteket tartottak, amelyek kapcsán a kisebb hiányok a helyszínén pótoltattak. Bejelentette a tan- felügyelő, hogy a felekezeti és községi iskolák fenn tartói minden intézkedést megtesznek, hogy az iskolákat a törvény kívánalmainak megfelelő állapotba helyezzék. A tanfelügyelői előadmányok közzül érdekes vita kerekedett a békési óvónők azon felebbezése kapcsán, amelyben az iskolaszék határozatát feleb- bezték meg és kérték, hogy az óvodákba 80-nál több gyermek ne legyen felvehető. Előadó segéd tanfelügyelő javasolta, hogy a felebbezésnek hely adassák, mivel az óvónők kérelme törvényen alapszik. Ezzel szemben dr. Török Gábor többszöri felszólalásában az iskolaszék határozata mellett kardoskodott és uj ovoda felállításának szükségtelenségét. hangoztatta. Dr. Ladies László és az alispán, végül előadó felszólalása után a bizottság akként határozott, hogy mielőtt a felebbezés érdemében döntene, megállapi- tandónak tartja, hogy a békési óvodában átlag hány gyermek jár, hány gyermek van beírva és van-e az óvodákban feljárási kényszer. Békéscsabán, Erzsébethelyen egy uj ovoda felállításának szükségét c bizottság fennforogni látván, az előzetes intézkedések megtételére az elöljáróságot utasította, egyelőre azonban nem rendelte el az ovoda-felállítását. Az államépitészeti hivatal főnökének jelentéséből értesült a bizottság arról, hogy a szeghalmi Berettyó-hid a forgalomnak már átadatott, a régi fahíd lebontása pedig most van folyamatban. A leendő állami ut csanádapaczai szakaszának építése serényen halad előre. Az alapkő már 3 és fél kilométer hoszban le van rakva, egy és fél kilométer hoszban a kavics is le van terítve Teljesen kész van a füzesgvarmat—nagybajomi útvonalnak Békésvármegye területére eső szakasza is. A sebeskörösi hid építése is a befejezéshez közeleg. Perszina Alfréd áll, épit. hiv. főnöke, a kereskedelmi minisztertől 4 heti szabadságot kapván, helyettesítésével Bálint Imre kir. mérnököt bízta meg a miniszter. Az állami utak f. évi fedanyaginak felülvizsgálatára és átvételére a közigazgatási bizottság Dr. Ladies László és Haviár Dániel közigazgatási bizottsági tagokat küldte ki. Jávorcsik és Dénes orosházi téglagyáros cég részére a kereskedelmi miniszter megadta az engedélyt arra, hogy a gyártelepen létesítendő iparvasutját az orosháza-hódmezővásárhelyi utón létesítendő hid alatt vezethesse, megállapítván részletesen azon feltételeket, amelyek mellett a hid építendő lesz. A kereskedelmi miniszter Oláh Lajos által a gyomai állomáshoz csatlakozólag engedély nélkül kiépített iparvasutra az engedélyt utólag megadta. A m. kir. államvasutak azt kérik a bizottságtól, hogy a csaba-szegedi vonalom levő Sopion nevű feltételes megálló elnevezése változtassák meg, mert a győr-sopron-ebenfurthi vonalon levő hasonnevű állomással gyakran összetévesztetik. A bizottság javaslattétel végett a főszolgabírónak adta ki a megkeresését. Dr. Z'óldy Géza főügyész előadmányai mind az előterjesztett javaslatok értelmében fogadtattak el. felemlitésre méltó tárgy nem volt köztük. Pfeiffer István közgazdasági előadó a füzesgyarmati legelő rendtartás módosítása ellen beadott felebbezést adta elő és javaslatára a módosítás nem engedélyeztetett. A vármegyei és gyulavárosi árvaszékek állapotáról szóló jelentések, — mint intézkedést nem igénylők tudomásul vétetett. A kir. főügyész az ülésen jelen nem lévén, a fogházak állapotáról jelentés nem terjesztetett elő. A közigazgatási bizottság teljes ülése d. e. 11 orakor véget ért és nyomban az árvaügyi fellebviteli küldöttség tartotta meg ülését, amelyen 12 felebbe- zett ügy nyert elintézést Meghívó. Az Alsó-fehér-körösi ármentesitő, belvizsza- bályzó és vizhasznositó társulat Gyulán, a társulat hivatalos helyiségében 1910. julius hó 25-én délelőtt 9 órakor választmányi ülést, ugyanaznap délután 3 órakor pedig rendes közgyűlést tarr, melyre a választmányi, illetve a társulati tagokat tisztelettel meghívom. Gyulán, 1910. évi junius hó 9-én. Gróf Széchényi Antal s. k. társulati elnök. Tárgysorozat: 1. Határozatképesség megállapítása, jegyző- könyvbitelesitők kiküldése. 2. A társulatnál való képviseltetésről szóló meghatalmazások elbírálása. 3. A társulati igazgató-főmérnök jelentésének előterjesztése. \
