Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-17 / 29. szám

4 1910. julius 17 4. A számvizsgáló küldöttségnek az 1909. évi számadások megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyvének és az összehasonlító kimutatás előterjesztése. 5. A földmivelésügyi m kir miniszter urnák 30298—1910. sz. rendelete a torkolati zsilip betö­mése tárgyában, ugyanannak 30352—1910. sz. ren­deleté, melyben a zsilip állapotának újból való meg­vizsgálását rendeli és ezzel kapcsolatosan a zsilip megvizsgálása tárgyában felvett jegyzőkönyv előter­jesztése. 6. Ugyanannak 8711 —1910 sz. rendelete, mely- lyel a Feketekörös vasúti hídja mellett a hosszufoki árm. társulattal együttesen végzett mederrendezési munkálat felülvizsgálásáról felvett jegyzőkönyvet jó­váhagyta. 7 Ugyanannak 1540. ein. sz. alatt kelt ren­deleté, melyei a »Gazdasági tudósítók évkönyve 1910 évre« egy példányát megküldi. 8. Ugyanannak 2398/eln 1910. sz alatt kelt rendelete, melylyel »Magyarország földmivelésügye az 1908. évben« cimü mü egy példányát megküldi. 9. Aradvármegye alispánjának 8431—1910. sz. a. kiadott véghatározata, Gyulavarsánd határá­ban építendő csohos- 'ri hid engedélyezése tárgyában. 10. Társulati alelnök előterjesztései a társulati alap-, szolgálati- és gátvédelmi szabályzatok módo­sítása tárgyában. (63—1909. sz. közgyűlési határo­zat folytán.) 11. Gyula város polgármesterének, 100/bgy. sz határozata, valamint Sajben Pál és társainak ké­relme belvízcsatornák létesítése iránt. 12. Ant község elöljáróságának megkeresése a 15—1910. sz. közgyűlési határozat újból való tár­gyalása tárgyában. 13. Gyulavári község elöljáróságának a társulati védőtöltésnek közlekedési ut céljaira való átengedése tárgyában beadott kérelme. 14. Tiszavölgyi Társulat központi bizottságának 97—1910. sz. átirata, melynek kapcsán megküldi a m. kir. pénzügyminiszter urnák a belvizszabályo- zási költségek liquidatiója ügyében a központi bi­zottsághoz intézett leirat másolatát. 15. A tiszavölgyi központi bizottság üléseiről felve.t jegyzőkönyvek előterjesztése. 16. A közös nyugdíjintézet 1909. évi zárszá­madásának előterjesztése. 17. A társulat pénztárának váratlan megvizs­gálásairól felvett jegyzőkönyvek előterjesztése és a pénztáros jelentése a pénztár jelenlegi állásáról. 18. Rapaics Radó volt földmivelésügyi állam­titkár emlékének megörökítésére alakult bizottság ülésének jegyzőkönyve. 19. Künzl Ernő társulati igazgató-főmérnök­nek a társulat választmányához intézett kérvénye, melyben kéri megengedni, hogy a Békésmegyei Villamossági Részvénytársaságnál felügyelő-bizottsági tag lehessen. Kapcsolatosan intézkedést kér a tár­sulati alapszabály 43. §-a 2-ik pontjának hatályon kívül való helyezése iránt 3=31 Ire ír. Szabadságon. Perszina Alfréd műszaki taná­csos, a gyulai államépitészeti hivatal főnöke, julius 12- óu kezdte meg négy heti szabadságát. Távolléte alatt Bálint Imre kir. mérnök helyettesíti. Dr. Schwartz Gusztáv rákospalotai plébános. Gróf Csáky Károly váci püspök dr. Schwartz Gusz­táv pápai kamarás, püspöki titkár, egyházmegyei tanfelügyelőt Rákospalotára plébánosnak nevezte ki. Schwatz Gusztáv városunk szülötte, Schwartz Mihály gyulai cipész mester fia. Szülei s testvérei resztvettek az uj plébános beiktatási üunepén, mely vasárnap nagy fénnyel történt. Rákospalota a váci egyházmegyében a legkiválóbb plébániák közé tar­tozik, úgy, hogy városunk szülöttének oda történt kineveztetése, bár eddigi kiváló működése által teljesen kiérdemelt, kitüntetés számba is esik. Békésvármegye közművelődési bizottsága f. hó 13- án délután Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Pál Ernő titkár előterjesz­tette a tél folyamán tartott előadásokról szóló ter­jedelmes és tartalmas jelentését, amelynek közlését lapunk jövő heti számában kezdjük meg. A bizott­BÉKÉS ság egyben egyelőre elvileg megállapodott a jövő tél folyamán tartandó előadásokról, érdemleges ha­tározatot azonban csak október hó folyamán fog hozni, amikorra is a helyi bizottságok a községek­ben tartandó előadásokra vonatkozólag javaslataik megtételére felkéretnek. Ellenőrzési szemlék. A honvédelmi miniszter értesítette a vármegyét, hogy a közöshadserég nem tényleges állományú legénységének ellenőrzési szemléi az idén nem lesznek megtartva, ellenben a tartalékos tisztek, tiszt és hadapródjelöltek be­mutatkozása az idén is megtörténik. A népfelkelők ellenőrzési szemléinek megtartása ügyében később tétetik intézkedés. A vármegye közbiztonsági állapota a múlt hó­ban. A csendőrség j döntése szerint a múlt hó fo­lyamán előfordult a vármegye területén 97 bűneset, ebből kideritetett 93, elfogatás történt 38 esetben. Fegyelmi ügy a vármegyén A közigazgatási bizottságnak fegyelmi választmánya julius 12-én a vármegye alispánjának elnöklete alatt ülést tar­tolt, amelyen Paulovics János orosházi elemi is­kolai igazgató-tanitó ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben Ítélkezett. Nevezett igazgató ellen ugyanis az volt a vád, hogy a tanulókkal meg nem enge­dett módon bánik. A fegyelmi választmány Paulo- vicsot az ellene emelt vád és következményei a ól felmentette, mert a feljelentésben felhozottakat bő- igazoltnak nem találta. Primicia. Domanek Pál Henrik, a nagyváradi egyházmegyei róm. kath. papnövelde végzett nö­vendéke e hó elején szenteltetett pappá Nagyvára­don. Első miséjét julius 10-én tartotta szülőhelyén Mezöberényben, nagy ünnepség között. A manu- duktori tisztet Apostol Ubald mezőberényi plébá­nos teljesítette, a remek szent beszédet pedig Pálffy Béla gyomai plébános mondotta. A templomi szertartást 150 teritékü ebéd, majd este fényes vacsora követte az uj misés szüleinek házánál. A báró Wodianer gyomai árvaház megvizsgá­lása. Dr. Z'óldy János a vármegye t. főorvosa a gyomai Wodianer-féle árvaházat megvizsgálván, megállapította, hogy az árvaházban a tisztaság és az ellátás kifogástalan. Észrevételezte azonban, hogy az árvaházban az ivóvizet az ásott kutból nyerik, minélfogva kivánatosbnak tartaná, ha az intézet az ásott kút vize helyett, egy Northon kút vizét használná. Az árvaházban jelenleg 26 gyer­mek van felvéve. Segédorvosi megbízatás. A vármegye alispánja a közkórház elmebeteg osztályán megüresedett se- gédorvosi állás teendőinek ellátásával dr. Somló Lászlót bizta meg. Az aratás, bár vége felé járja, mindezideig nem mondható befejezettnek. Nagyrésze van ebben annak, hogy csaknem napról-napra kiveri az eső a munkából az aratókat. És a gyakori eső azon kívül még a le nem aratott búza, s árpa mennyi­ségének és minőségének hátrányára is van. A nyom­tatást és a csép’ést is erősen akadályozza a gya­kori eső, mindazonáltal gazdáink nem zúgolódnak érte, mert másrészről az esők a tengerire, vetetné nyekre s legelőre igen jó hatásúak. A termés ered­ménye a búzát illetőleg kedvezőbbnek bizonyul, mint azt lapunk előző számaiban jeleztük. A gyulai határban ugyanis az átlag termés 1100 négyszögöles holdankint 7—8 métermázsára tehető. Ismételjük, hogy az átlag, mert sokhelyt felülmúlja, bár he- lyenkint, ahol a köd pusztított alig van négy mé­termázsa is A köd egyébként nagyobb károkat okozott a gyümölcsben és a szőlőben, sőt a szőlő ter­mést helyenkint teljesen megsemmisítette. Áthelyezések a pénzügyőrségnél. A pénzügy- miniszter Szentmiklóssy György csabai pénzügyőri biztost Szombathelyre helyezte át, Csabára pedig Máté Aladárt helyezte át Szepesbóláról. —• Juhász György, gyulai pénzügyőri szemlészt saját kérel­mére Hajdúszoboszlóra és Marosi Róbert pénz­ügyőri szemlészt Hajdúszoboszlóról Gyulára he­lyezte át. Tüzek. Monori Mihálynak a biczerei dűlőben közvetlen a vasút mellett elterülő búza táblája a f. hó 3-án d. e. 10 órakor, Békéscsaba felől jövő tehervonat mozdonyából kiömlött szikrától meg- gyuladt s a láng az erős délnyugati széltől hajtva, mintegy négy holdnyi területen végig szaladt, úgy, hogy oltásról szó sem lehetett. A kár 1292 korona. A megst pimisült búza az első magy. ált. biztosító társulatnál általános biztosítás alatt volt ugyan, azonban a kár megtérítése iránt az államvasutak ellen tétettek meg a lépések. — Major József föld- mivelósi napszámos két évvel ez előtt Ajtósfalváu 520 koronáért vásárolt kóróval vegyes nádfedelea biztosítatlan lakháza f. bó 9-én este 9 órakor ki- gyuladt s tetőzete leégett. A kár 240 korona. Séta hangverseny és cabaré. A színészek távozásával városunkra ráfeküdt csendet egy napra megtörte az aradi Máv. Dalegylet, amelynek negy­ven tagja Szablóczky János karnagy vezetése alatt vasárnap délután átrándult Gyulára s a Népkert­ben a vasutas árvaház javára sétahangversenyt rendezett. A kéksapkás dalárdisták délután két órai vonattal érkeztek meg s a vasúti állomástól zászlójuk alatt, a szintén velük érkezett almáska- marási fiú zenekar indulói mellett, nagyszámú sé­táló közönségtől kisérve az Erkel szobor elé vo­nultak, ahol a Hymnus eléneklése után az egylet elnöke Csók Károly díszes babérkoszorút helyezett rövid beszéd kíséretében a halhatatlan zeneköltő szobrára. Majd a népkertbe vonultak és nemsokára kezdetét vette a késő esti órákig tartó hangverseny. Szebbnél-szebb dalokat adtak elő precíz összetanu- lással, a szép számú közönség élénk tetszése mel­lett. A hagyományos confetti és szerpentin csata sem maradt el s fokozta a jó kedélyhangulatot. A hangverseny keretében öt órakor a nyári színkör­ben jól sikerült kabaré volt, amelyen először mu­tatkozott be a gyulaiaknak egy szép jövő előtt álló bájos fiatal gyulai leányka Császár Rózsika, aki most végezte a szini iskolát. Behízelgő kellemes hangjával s ügyesen előadott énekszámaival elra­gadta a színházat teljesen megtöltő közönséget. Alig győzte az ismétléseket. Rajta kívül szerepel­tek még a műsoron Sütő Manci szoubrett, az aradi színház uj tagja több énekszámmal, Csók György színész, Horváth Sándor a budapesti vígszínház tagja és Szabó Géza gyulai iparos segéd. Utóbbi egy monológot adott elő tetszés mellett. A rép- kertben szép számú közönség gyűlt egybe s igy a mérsékelt beléptidijak dacára tekintélyes összeg jutott a jótékonycélra. Hozzájárult a délután sike­réhez a jól szervezett és betanított alináskamarási fiú zenekar is, amely tovább is itt maradt s a hét minden estéjén játszott a nópkerti vendéglőben. Házasság. Révész Bébi budapesti mérnök f. hó 12-én délelőtt esküdött örök hűséget Neumann Simon kereskedő Amia leányának. Az esküvői szer­tartást dr. Adler Ignác izr. lelkész teljesítette szép beszédben kérve áldást a házassági frigyre. Kétszázezer korona jótékonycélra. A huma­nizmus, az áldozatkészség, habár lassú tempóban, tért hódit a földmivos osztály körében is. Ami azonban Öcsödön történt, eddigeló páratlanul áll vármegyénk krónikájában Izbéky Sándor, Öcsöd községnek legvagyonosabb és legtekintélyesebb földnuves polgára, a községnek több Ízben bírája ós a református egyháznak godnoka, ez év május havában meghalt. Végrendeletét a napokban bon­tották fel és ez a végrendelet örvendetes szenzá- cziót keltett. A boldogul derék ember ugyanis kétszázezer koronát jótékony czélokra hagyományo­zott és pedig százezer koronát Öcsöd községének és ugyanannyit az ottani református egyháznak és pedig mindkettőnek szabad rendelkezési joggal. Gyermekei nem voltak, oldalági rokonairól szintén szépen gondoskodott. Jótékony hagyományát azzal indokolja végrendeletében, hogy ezzel honorálni óhajtotta azt a bizalmat, melyben a község ós az egyház élte folyamán több Ízben illette. A hagya­téki tárgyaláson azonban, bár a végrendelet a tör­vényes alaki kellékeknek mindenben megfelelő, az oldalági rokonok a végrendelet mellőzését és a hagyatéknak részükre való átadását kérelmezték. Ennek folytán a hagyaték kérdése csak per utján lesz rendezhető. Alig van kétség azonban, hogy a végrendelet érvényesnek fog kimondatni s Izbéky jótékonyságával halhatatlan emléket szerez magá­nak Öcsöd község történelmében. A békéscsabai nőegylet tombolaestélye. Ma egyhete este tartotta a csabai nőegylet a szokásos nyári tombolaestélyét a Széchényi-ligetben, nagy­számú és előkelő közönség jelenlétében. Az Ízléses szép nyereménytárgyak kisorsolása után a pavilion termében kedélyes táncmulatság következett, mely a hajnali órákig tartott. Az estély több, mint 400 koronát jövedelmezett a jótékony célra, ami fő­képpen a jegyárusító szép leányok érdeme.

Next

/
Thumbnails
Contents