Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-17 / 29. szám
elérni. Ez nem csupán a természet adománya, hanem még inkább a fejlődés eredménye. Európa többi nemzetei bármily fokára a műveltségnek emelkedtek fel, bizonyos mértékben ‘egyoldalúak maradtak azért, mert egész tömegükben egy impressziónak engedtek. A francia, az angol, a német, az olasz stb. mind egyfajta nép, egy közös nyelvet beszél s többnyire egy vallást is követ, vagy protestáns, vagy katbolikus, csak Magyar- országon találjuk évszázadok óta, hogy egy állami közösségben a legkülönbözőbb népek laknak együtt, kereszteződnek s ezáltal a faj mindenféle tulajdonságokat vesz fel magába. Ehhez járul, hogy a különböző vallásfelekezetek mindenféle európai civilizációt idehoztak, beplántáltak, ápolnak s a legkülönfélébb irányban vezetik a nemzet nevelését. A verseny és a vegyülés együtt véve, a születés különböző tulajdonságai, a nevelés különféle irányaival összevetve eredményezik azt a rendkivüli sokoldalúságot, melylyel hazánkban találkozunk, mely immár nemzeti sajátságunkká vált. Ha ezen kiváló nemzeti sokoldalúságra alapítjuk közművelődésünknek eddig jóformán parlagon hagyott — a szabad oktatásnak — - nagy intézményeit, akkor sokkal gyorsabban fogjuk a magyar faj supremáciá- ját megteremteni, mint azt igen sokan hiszik és remélik. Kultúrpolitikánk eddigi nagy hibája az volt, hogy nem gondolt hazánk összes népének művelődési igényeivel és igy a nép milliói között lappangó tehetségeket elveszni hagyta. Az idők jele, amikor ma az állam, a közigazgatás, a társadalom kezet fog és együttes erővel dolgozik a szellemi erők érvényesülésén. Elismerésünket csak fokozza vármegyénk közművelődési bizottságának rokonszenves munkája, amikor oly sok nehézséggel küzdve, eddig elért eredményeivel szemben nem érezte magát kimerülve, tanácskozásra gyűl össze a jövőben kifejtendő munkájának tervszerűen megállapítandó törekvései érdekében. A július 13-án megtartott választmányi ülésen _2_______- - _____________________________ BÉ KÉS részt vettek : Ambrus Sándor elnök, Pál Ernő titkár, dr. Lindenberger János plébános, dr. Feldmann Ignác és dr. Décsy Károly főorvosok, Dombi Lajos esperes, Pálffy Béla plébános, Lukács Endre főszolgabíró, Kohn Dávid szerkesztő bizottsági tagok. A választmányi gyűlés tárgyai sok olyan üdvös intézkedésekre terjedtek ki, melyek hivatva lesznek a jövőben még fokozni közművelődési bizottságunk kulturális munkáját. A közügyeknek teszünk szolgálatot, amikor közművelődési bizottságunk tevékeny elnökének, mozgékony választmányának és mindenek fölött Pál Ernő titkárnak, itt e helyen is őszinte köszönetét tolmácsolunk s egyben már most felhívjuk olvasó közönségünk figyelmét a közművelődési bizottság ez évi működéséről lapunk jövő számában közlendő részletes titkári jelentésre. A vármegye rendkivüli közgyűlése. — Július 9-éu. — (Vége) A békéscsabai katonai barakok leszámolási ügyében a törvényhatósági bizottság 47100 koronában állapította meg azt az összeget, amelyet Békéscsaba község illetéktelenül vett fel a vármegyei katonai beszállásolási alapból olymódon, hogy évek hosszú során felszámította a barakkokban elszállásolt katonaság után is az egyénenkénti 24 fillér veszteséget, holott ehhez nem volt joga, mivel őneki tényleges vesztesége nem származott, mert megkapta azt a költséget, amibe a barakok kerültek s ezenfelül felszámította a dologi kiadásokat is A 47100 koronából az idén 25000 koronát, a többit pedig 4 év alatt kamat nélkül kell a katonai beszállásolási alap részére a községnek visszafizetni. Orosháza község által az orosháza-gézamegálló h. é. vasútra megszavazott 18000 koronás hozzájárulás, valamint a segély fedezése céljából szükséges kölcsön felvételét a közgyűlés Kertész Sándor, Freuder Ármin, Ahim L, András, dr. Berthóty István és Ahim Gusztáv felszólalásai után 29 szóval 14 ellen elfogadta. A segély megszavazását ellenző V. Horváth Sándor és társai rendes nyomtávú vonalat kiyántak. A kölcsönt az orosházi népbanktól veszi fel a község 50 évi 5'20 százalékos törlesztés és 97 árfolyam mellett. A kölcsön a pénztár terhére vétetik fel és 5 százalékkal emeli a községi pótadót. Hozászollás nélkül jóváhagyattak : 1910. julius 47. A szarvasi jéggyár létesítését kimondó képviselőtestületi határozat. A jéggyár 22000 koronába került és a Schlik gyár rendezte be. A kétegyházi állami ovoda és iskola építésének vállalati szerződése. A vállalatot Lipták János és Dányi András nyerték el 52300 korona vállalati ár mellett. Békés községnek a községi mérnök megjutal- mazását kimondó határozata. Balázs József községi mérnök a községi iskolák építése körül kifejtett rendkivüli munkásságáért 200 korona jutalmat kapott. A szeghalmi mezőőrök, valamint Kiss Mihály békési községi kézbesítő drágasági pótlékára vonatkozó határozatok. Gyula városának az a határozata, melyszerint a vasúti állomás kibővítésére 353 négyszögöl terület egy korona négyszögölenkénti vételárban a vasútnak eladatott. A mezőberényi segédjegyző Brücher József részére megszavaztatott 200 korona lakbérpótlék. Békés és Pusztaföldvár községek bába szabályrendelete. Elutasittattak : Baross István nyugalmazott kondorosi jegyzőnek felebbezé^e, a részére megállapított nyugdíj mérve ellen ; Szabó László köröstarcsai segégjegyzőnek felebbezése az anyakönyvi kivonatok miként való felhasználását kimondó községi határozat ellen Leindörfer Mór és Merx Rezső járási Írnokok kérelme drágasági pótlék megszavazása iránt. Trinyik Márton volt vármegyei utkaparó részére nagy nyomorára tekintettel 50 korona segély szavaztatott meg. Nádasdi György endrődi lakos társaskocsijának viteldija a gyomai állomásig és a gyomai gőzfürdőig 20 fillérben és a 10 kilogrammon felüli podgyász viteldija 10 fillérben állapíttatott meg. Szeghalom községnek az a határozata, melyszerint a községi alkalmazottak terhére azok mulasztása folytán előirt téritményeket elengedte, nem hagyatott jóvá, mert arra semmi indokot fennforogni nem látott a törvényhatóság, hogy a belügyminiszter által is kimondott mulasztás következményei alól az érdekelt községi alkalmazottakat felmentse. Máhr Géza békési községi erdésznek a község által történt felmondási ügyében a képviselőtestületet újabb határozat hozatalára utasította A köröstarcsai községi épületek tatarozása ügyében az állandó választmány javaslata fogadtatott el, mely szerint az ügy szoros utasítás kiadása mellett a községnek visszaadandó. Ennél a tárgynál hosszú vita támadt és élénk szócsata keletkezett. A vitában részt vettek a felebbező Bartha György, aki újabb községi bizottság kiküldését kérte a szükséges munkálatok megállapítása végett, továbbá hasonló értelemben szólalt fel dr. Simonka György, ellenben kicsinyesnek tartották az egész kérdést s az áll. választmány javaslatát fogadták el Achim L. András és dr. Martos József. Az alispán felvilágosítása után az áll. választmány javaslata igen nagy többséggel ment keresztül. A csabai katonai mozgókonyhák és főző ládák elhelyezésére szükséges építési költségekhez a katonai beszállásolási alapból 20 éven át évi 150 koronát szavazott meg a közgyűlés, amely d. e. fél 12 órakor ért véget. A közigazgatási bizottság ülése. — Julius 11. — A közigazgatási bizottság julius havi ülését e hó 11-én tartotta meg a vármegye alispánjának elnöklete alatt. Az ülés lefolyása csendes volt. Az ügyek — három kivételével — mind az előterjesztett határozati javaslatok értelmében fogadtattak el. Élénkebb tárgyalás csupán a békési óvónők azon felebbezésé- nél volt, amelyben azt kérték, hogy a községi iskolaszék határozatával szemben az mondassák ki, hogy az óvodában 80-nál több gyermek nem irható be. Az ülésről szóló részletes tudósításunk a következő : Az ülésen jelenvoltak Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt: dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző, dr. Zöldy Géza t. főügyész, Sárossy Gyula vm. árvaszéki elnök, dr. Zöldy János t. főorvos, Roediger Gyula kir. pénzügy igazgató, Perszina Alfréd műszaki tanácsos, államépitészéti hivatal főnöke, dr. Horváth Dezső kir. s. tanfelügyelő, továbbá Pfeiffer István közgazdasági előadó, dr. Ladies László, dr. Török Gábor, báró Wenckheim Dénes, Morvay Mihály, Haraszti Sándor és Dombi Lajos. Távol voltak : Haviar Dániel, Veres József, Varságh Béla és Beliczey Géza. Elnöklő alispán az ülést d. e. 9 órakor megSzemjonovna Anna gyorsan kirántotta a horgot és felsikoltott. A levegőben egy ezüstös hal ficánkolt a horog zsinór végén. — Jaj, hamar fogja meg! — ujjongott a l leány. A hal kisiklott Ivanovics Iván kezéből, egy darabig vergődött és csapkodott a fűben, — egy locscsanás — és megint benne volt a patakban. Lapkin, midőn a hal után kapott, a halacska helyett Szmejonovna Anna kezét kapta el s ajkához szorítva, megcsókolta. Szmejonovna Anna szabadkozott egy kissé, de már késő volt Az első csókot nyomon követte a második, utána a harmadik, a negyedik. Midőn már szeri-száma sem volt a csóknak, vidám kacaj szólalt meg a hátuk mögött. Megfordultak s látták, hogy a vízből egy fürdő gyerek bukkan -fel előttük. A Szemjonovna Anna öcscse lubickolt vígan a hüs patakban. Megállt előttük, aztán ismét kacagott. — Hi-hi-hi. He-he-he. Csókolództatok! Meg- álljatok, megmondom a mamának ! — No, de ha van benned tisztesség, — hebegte Lapkin — még sem fogod megtenni. Gyalázatosság volta leselkedni másra, de még gyalázatosabb aztán be is árulni — Ha kapok egy rubelt, nem árullak el benneteket ! De ha nem adtok, meglássátok! Lapkin elővett egy rubelt a zsebéből s. odaadta a lurkónak. Kólya — igy hívták — Rittyentett egyet és beugrott a vizbe. De a fiatalok nem mertek többet csókolózni. Lapkin másnap tussal és festékkel kedveskedett a Kólya gyereknek, Anna pedig egy darab csokoládét tört neki. De a gyerek mindig ott lá- batlankodott körülöttük, egy lépést sem tehettek, hogy a nyomukba ne lett volna. — Kicsi gyermek még — dühöngött magában Lapkin — s mégis mily szörnyű gazember. No, ebből is szép akasztófavirág válik még valamikor. De Kólya a helyett, hogy magába szállt volna, utóbb még követelőbb, még szemtelenebb 1 lett, folyton fenyegetőzött, hogy igy elmond min- i dent a mamának, úgy elmond mindent a mamá- | nak. Szóval zsarolta a szerelmeseket. Végre már órát is követelt tőlük. Az is megtörtént egyszer, hogy Kólya ebéd közben hirtelen felkacagott. Kezdetben csak úgy odakancsalitott Lapkinra, de aztán alattomosan, vihogva oda súgta neki: — Meséljek valamit ? Lapkin oly vörös lett, mint a rák, Szmejonovna Anna pedig kifutott a szobából. Augusztusig tartott ez a gyötrelmes állapot. De augusztus végén Lapkin megkérte Anna kezét. Milyen boldog nap volt az ! A szülők beleegyeztek a házasságba. Nyomban azután, hogy ez megtörtént, Lapkin szaladt ki a kertbe, megfogta Kólyát s úgy helybenhagyta, hogy a jövendőbeli sógor ordított, mint a sakál. Jött Szemjonovna Anna is, az meg a fülét rángatta meg a kedves öcscsikéjének. Később, midőn már boldog házastársak voltak, kölcsönösen megváltották egymásnak, hogy sem mátkaságuk alatt, sem mátkaságuk előtt, soha oly boldognak nem érezték magukat, mint midőn ki- tölthették mérgöket azon a gaz Kólya gyereken.
