Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-10 / 28. szám

1910. julius 10. BÉKÉS 3 házba került, mi indította a bűn elkövetésére és azután buzdította őket arra, hogy okuljanak s a jövőben tartsa őket vissza ez az okulás minden bűnös cselekedettől. A grófné látogatása nagy ha­tást tett a fogházban. Megjelenése, Közvetlen mo­dora, jó szive, érdeklődése, okossága, a mit min­denki, a kivel csak beszélt, még a hiányos neve­lésű bűnös is, önkénytelenül megérzett, a legtöbb fiatalkorúnak könnyeket csalt a szemébe. Gyula város hölgyei ha egyszer megpróbálják, tapasztalni fogják, hogy ez a legértékesebb hódítás. A látó gatásnak egy kedves epizódja is volt. Az egyik czellában egy czigtny asszony egy pufók képű kis gyermeket tartott a karján. A grófné lorgnont tartva a szeméhez, közel lépett és az eleven szemű kis gyermeket akarta megnézni, de a kicsikének elgör­bült a szája és keservesen sirni kezdett, mire a grófné hirtelen leeresztette a lorguonját. Ettől ijedt meg a leendő emberke, a kinek bizony nem volt alkalma a putriban megszokni a lorgnonos úri nőket és a ki ezután megnyugodva nézegetett kissé mindig szepegve a grófnéra Egyébként a fogház rendkívüli tisztasága és gondozottsága feltűnt a grófnénak, és e feletti elismerését ki is fejezte Halász Sándor fogház-felügyelőnek. Különben ezt mindig el kell ismerni, a gyulai kis — igazán — ideális fogházról, mely világos, száraz, egészséges, és a mely, megsúgjuk titokban, a látogatás hirére különös gonddal igyekezett a legelőnyösebben ki­nézni. Ablakok ragyogtak, valameunyi őr díszben. AUalában végtelen kellemes emlékű látogatás volt ez és a grófnéra sem lehetett kellemetlen, mert kijelentette, hogy az őszszel a Pártoló Egyesület női választmányi tagjaival együtt rendszeressé teszi a fogház missiót. Primicia Békésen Lavatka Gyula biztosiló társulati tisztviselő fia József folyó hó 9-én déle­lőtt mutatta be első miséjét a békési rom. katli templomban, amely ez alkalommal megtelt közön­séggel A manuduktori tisztet Kny Antal ez. kano­nok békési plébános viselte, míg Ruszka Zoltán dobozi lelkész nagyhatású szónoklatot tartott. A templomi ünnepély fényét nagyban emelte Grossinger Brigitta, székesfejérvári püspöki temp­lomi szoprán énekesnőnek gyönyörű éneke, Ujházy Béla kántor kiváló orgonakisérete s Sál Gyula művészi hegedűszólója. A primitiát, a Koronában lakoma fejezte be ékes pohár köszöntőkkel. A nyári vásár, mint rendesen, a legnagyobb aratási munkaidőbe esik és futó vásárnak neve­zik, mert mindenki, akár eladó, akár vevő, teendő­jét végezvén, nem sokat tarisznyázik, hanem igyek­szik belőle hazaszabadulni. De a vásárnak „futó“ jellege egyáltalában nem akadályozza, bogy a le­hető legnagyobb forgalom ne fejlődjék ki benne, Mindkét csapat fáradságait azonban fényesen megjutalmazta a Cenk tetejéről élvezhető remek ki­látás. Alattunk 375 m. mélyen Brassó városa, észak és keletfelé a Bárcaság síkja, szélén a Hargita lán­caival, dél és nyugatfelé pedig elragadó hegyi táj­kép, melyet a távoli havasok sziklás csúcsai koro­náznak meg. * A következő nap, junius 25-ike, kirándulá­sunk legfáradtságosabb és legkalandosabb napja. Reggel nyolckor érkeztünk vonaton Sepsibükszádra, hogy onnan kcsin menjünk Bálványosfürdőig. Az előre megrendelt kocsik azonban nincsenek sehol. Illetve van ott 7—8 kocsi, de nem a mi szá­munkra, hanem egy velünk együtt érkező másik iskola számára. Biz ez baj, de bele kellett törőd­nünk. Szerencsére sikerült a faluban három ökrös szekeret kapni. Társaságunk fele felkapaszkodik ezekre, a másik fele pedig gyalog indul neki, persze, vezető mellett. Nekünk, akik ökrös szekéren men­tünk, három óra hosszat tartott utunk. Gyönyörű vidék, ideális, tiszta, jó levegő. Helyenkint leszál- lottunk virágot, epret szedni, máshol a hid alatt, fák tövében felfakadó borviz kellemes, friss vizével üdítettük fel magunkat. Természetesen poharat is vittünk magunkkal e célra a bükszádi biró jóvol­tából. Mikor azonban kerestük, hogy használatba vegyük, nincs sehol. Valószínűleg kiesett útközben a szekér aljának tágas nyílásai.n Sebaj, van még papirostanicli és kalap a világon, ezekből pedig ki­tünően lehet inni. Midőn végre célhoz értünk és már nem volt szükség reá, természetesen megke­rült a pohár is, amely a szalma közé keveredett Tartozom azonban az igazságnak azzal a kijelen­téssel, hogy a gyalogosok előttünk mintegy más­És úgy iparosaink, mint kereskedőink körében akárhány futó vásár jobb emléket kelt, mint a lobbi vásárok. — Igen sok függ a vétoli kedvet illetőleg a terméstől, amelynek képe vásárig ok­vetlenül kiszokott domborodni s igy az idén a vá­sárhoz vérmesebb remények fűződnek. Különösen nagy felhajtást remélnek szarvasmarhából éa a kü­szöbön álló nyomtatásra való tekintettel lovakból Is, de nemcsak nagy felhajtást, hanem nagy ára­kat is. A vásári napok különben a következők : szerdán sertés, — csütörtökön juh, — pénteken szarvasmarha, — szombatofi ló s mezőgazdasági iparcikkek, — vasárnap belső s nyersbővásár. Eljegyzés. Lészl János ifjú borbélyiparos el­jegyezte Alföldi Ferenc borbélymester polgártár­sunk Mariska leányát. Házasságok. Rácz János gynlai kir. törvény- széki jegyző junius 22-ón esküdött örök hűséget Vadászerdőn Soós Esztikének. Lendvay Annuskát, Lendvay Mátyás tkp. pénztárnok leányát f. hó 4-én vezette oltárhoz Prohászka János állami tanító. Lemondott jegvzö. Fülöp József kondorosi községi jegyző, akit a vármegye alispánja szabály­talanságok miatt felfüggesztett, állásáról lemondott. Eljegyzés. Király László békési ref. segéd­kántor oki. tanító eljegyezte Zillahy Izabella békési református tanítónőt. Az aratás serényen folyik ugyan, de az idén sokkal hosszabb, mint már évek óta volt, miutáu gabonának túlnyomó része dőlt, ami rendkívül megnehezíti a munkát. A búza 8 árpatermés, bár végleges Ítéletet még mindig nem mondhatni Bé­késvármegyében és különösen Gyulán jó közepesnek mondható, már tudniillik ami az átlagot illeti, mert ahol károsabb ködök vonultak el, ott sajnos, alig van három négy mázsás termés, de hogy ennyi is maradt, az utolsó három hét rendkívül kedvező időjárásának köszönhető. Ahol ködök nem voltak és a búza sem dőlt meg, 8—10 métermázsa, sőt helyenként még azon felüli termést is remélnek, az átlag pedig 6—7 métermázsára becsülhető, ami jó középterraésnek felel meg. A búza minősége változó, ahol sokat ád, ott a buzaszem kitűnő, de a ködverte tájakon bizony eléggé silány a kvalitás is, A pénteki hetipiacon már volt uj búza, kitűnő s gyenge is. A próbacséplósek sokfelé meg­tartattak ; a nyomtatás kedvező időben, e héten. veszi kezdetét. Az időjárás kedvező. Csütörtök éj­jel jó csendes eső volt, amely felüditette a vete- ményeket és különösen jótékony hatással volt a tengerire, mely gyönyörűen fejlődik. — Kívánatos volna ugyan még több eső is, nehogy a múlt esz­tendők esetei példái ismétlődjenek, amikor aratás­tól őszig még esőfelhőt sem láttunk és a szárazság és hőség következtében a tengeri s vntemények elseny védték. Tüzek. Kozma Sándor köröstarcsai lakosnak a kuihalmi hatái részen a vasútvonal mentén levő búzatermése a Budapestről Mezőberónyen át ha­adó egyik tehervonat kazánjából kipattant szik­ráktól a múlt hó 27-én d. e. 11 órakor tüzet fo­gott s mintegy 200 Q m.-nyi területen leégett. A véletlen okozta kárt a m. kir. államvasutak igaz­gatósága megtéríti. Folyó hó 4-ón leégett a Túsz Antal tárcsái gazda lakóházának nádas fedele is, a tüzokozta kár azonban a biztosítási összegből megtérül. A hatóság nyomozása során megállapí­totta, hogy a tűz gyújtogatásból keletkezett. A tettest nyomozzák. Az alkohol áldozata. Szépen induló, de a sors szeszélyei állal helyes útjáról leiereit élet fonala szakadt ketté a napokban. Hoffmann Viktor 39 éves gyulai lakos, a gyulai munkásbiztositó pénz­tárnak tisztviselője felakasztotta magát. Hofjmann Viktor neve általánosan ismert a gyulai társasélet­ben. Fiatalon került be az 1.’ Gyulavárosi takarék­pénztárhoz s mint segédkönyvelő éveken át igen ügyes tisztviselője volt a pénzintézetnek. Közben a békésmegyei kaszinó pénztárnoka lett, itt azon­ban valami módon a kezére bízott pénzzel elszá­molni nem tudott, a pénzt megtérítette ugyan az uiólsó fillérig, de ott kellett hagyni könyvelői ál­lását, mert a pénzintézet már régebben megrendült bizalmát megvonta tőle. Ekkor zülleni kezdett, neje — fiatalon — elhalt és Hoffmann Viktor elkerült Gyuláról. Evek múlva ismét Gyulán bukkant föl, de ekkor már végleg az ivásnak adta át magái. Előbb dijnokoskodott, majd a munkásbiztositónál vállalt állást. Közben gyakran dorbézolt, s szerdán reggel 7 órakor is egy ilyen éjszaka után mámo­rosán tért haza lakására, hol lefeküdt. Hogy tettét mikor követte el, nem tudni, csak a délelőtt folya­mán akadtak reá a házbeliek az ajtófára felkötött hullájára. Temetése nagy részvéttel ment végbe, s általános volt iránta a sajnálkozás. Hoffmann Vik­tor a sors mostohagyermeke volt. Ha nem esik az alkohol áldozatául, bizonyára jóravaló ember lelt volna. Béke poraira ! fél órával megérkeztek már Bálványosfüredre, sőt — ami a legfőbb elégtétel volt nekik — megelőzték jőval azon másik iskolát is, amelyik oly szeren­csés volt, hogy rendes kocsikon tehette meg az utat De meg is jutalmazták magukat érte : elfo­gyasztották előlünk a vendéglős egész málnaszörp állományát. * A csodás természeti jelenséget elzáró ajtó megnyílik előttünk és magunk előtt látjuk a hires torjai Büdös barlangot, illetve annak fülkéjét, ve­zetőnk be lép, gyufát gyújt, ameddig az zavartala­nul ég, veszély nélkül lehet az élő szervezet, kb. 80 cm magasan a földtől hirtelen kialszik. Ezen alul már nincs élet, a széndioxidot, kénhidrogént, tartalmazó gázkeverékből egy lélekzet halálos. Be­lépve egy pár percre a fülkébe, ameddig a gázban állunk, kellemes melegség járja át tagjainkat. * De föl a Szent Anna tavához! Magam nem vettem részt a kirándulás e szakában s igy csak hallomásból tudom, hogy a mintegy 3 — 3 és fél óra hosszáig tartó ut, különösen a tusnádi 600 méteres hegyoldalon való leereszkedés, fáradságos volt. Mindenesetre megérdemelte a fáradságot ha­zánk ezen elrejtett, de csodaszép környezetéről, mondáiról, emlékeiről oly nevezetes pontjának fel­keresése. Hogy le ne késsenek a vonatról, meg­lehetős gyors tempóban kellett megtenniük az utat, amelyet mindenesetre kényelmesebben szeretett volna bejárni azon idegen úri ember, aki Bükszádtól kezdve e napon hozzánk csatlakozott. A kiránduló ifjúság egyhangú vélekedése szerint ez ur bizonyára nagy esküvést tett magában : soha többé kiránduló inakhoz nem fog csatlakozni. Vasárnap a külföldre menntünk, s ez a kül­földi kirándulás, Sinaia megtekintése megérte a fáradságot. Lehetetlen méltóképen leírni a tömösi szoroson átvezető, majd Predealon túl a Prahova völgyében folytatódó csodaszép vidéket, ott, a fön- séges Bucsecs havas lábánál. S mindennek koro­nája Sinaia. Aki a természeti szépségek gazdag halmazatát, változatát akarja látni, oda menjen. Ott megtalálja mindezt, hozzáadva még az emberi kéznek legszebb munkáját. A park, szállodák, im­pozáns szökőkút, nagytemplom, muzeum, a kis erőd, mind, mind kívül belől sok szépet és érdeke set nyújtanak a szemlélőnek, "de mindezek fölött áll a nyaralótelep legszebb pontját elfoglaló Castel Peles, a román király kastélya. Az ezeregyéjszaka tündérmeséinek aranykastélya ez, amelynek belső kényelméről, fényűző pompájáról fogalmat adhat elragadó külseje Itt időzik májustól —októberig a román királyi család és udvartartás, velük együtt betölti a nyaralótelepet a román ráng és pénz arisztokrácia, a diplomácia, szóval a romániai felső tízezer. Ennek megfelelően 'mesés itt a drágaság. Azt mondják, hogy egy két szobás lakás bére a nyaraló telepen 5—6 hétre 2—3000 frank. Egy üveg sör 2 frank. Egy utmester lakását láttuk egy ut mellett, bizony mi azt hittük; hogy egy grófi palota. Persze nem is étkeztünk itt, hanem jóízűen (?!) elfogyasztottuk a Brassóból magunkkal hozott hidegsültet. — Közben pedig megirtunk összesen 108 drb. „anzixot.“ * Az nap este 10 óra. A társaság a Brassó és Tövis közötti útszakaszon alszik a vonaton. Már a ki hogy tud aludni a vonaton, pláne a III. osztályú kocsink kemény deszkáin. Egyesek a három sze-

Next

/
Thumbnails
Contents