Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-16 / 3. szám

8 BÉKÉS 1910. január 16: A Békésvármegyei Gazdasági Egylet igazgató­választmánya folyó hó 19-én, szerdán délelőtt 9 órakor Békéscsabán, saját helyiségében ülést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki előterjeszté­sek: Az építkezés ügyében kiküldött bizottság és a Békéscsabai Casino Egylettel történt megállapo­dásokról. Továbbá a Békésmegyei Általános Taka­rékpénztár Részvénytársaság lakbér-ajánlata a föld­szint bérbeadására vonatkozólag. Végül a gyulai Méhész-Egylet telkének eladása iránt. 2. Az OMGE átirata a Cserháti emlékmű és alapítvány pártolása ügyében. 3 Ugyanannak átirata a titkári nyugdíj­intézmény életbeléptével az esedékes tagdíj befize tése iránt. 4. Vármegyei alispán ur véleménytkérő átirata, a munkás-szerződések megkötése ügyében. 5. A Gazdasági Felügyelőség átirata a havasi lege­lőkre vonatkozólag. 6 Az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület megkeresése az egyleti szókházak adó­mentesítése ügyében tett feliratnak pártolása végett. 7. A Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület átirata az olcsó marhasó ügyében megindított mozgalma pártolásáért. 8. Folyó ügyek. 9. Indítványok Füzesgyarmat községet érdeklő utügy. Déva­ványa község elöljárósága azt kérte a kereskedelmi ministertő', hogy a dévaványa—karczagi vicinális utat mint állami utat építse ki. A kereskedelmi minister most válaszolt a kérelemre és értesíti a községet, hogy a kérelmet nem teljesítheti, azért, mert a község érdeke ki van elégítve a dévaványa- karcagi ut kiépítésével, a községnek pedig további érdeke inkább az volna, hogy Békésvármegyével és Füzesgyarmat községgel nyerjen összeköttetést. Ez azáltal volna elérhető, hogy a dévaványa—kisúj­szállási kiépített útból való kiágazással a déva­ványa—gyomai törvényhatósági ut volna kiépítendő, valamint a Karczagtól Békésvármegye határáig már szintén kiépített ut lenne Füzesgyarmatig tovább vezetendő. Mindezekről Békésvármegyét is azzal értesíti a miniszter, hogy ha az útalap helyzete meg­engedi, a kérdéses utak kiépítése tárgyában hozzon határozatot és azt terjes.-ze fel hozzá. A minister leiratára csak az a megjegyzésünk, hogy annak a jelen viszonyokban semmi gyakorlati jelentősége nincs, minthogy tudvalevőleg a vármegye utalapjá nak helyzete még a beruházási prograinm munká­latainak végrehajtását is alig képes teljesíteni, nem hogy még azon kívül eső útépítésekkel terheltessék Törvényszéki csarnok. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Szöllősy Ká­roly hódmezővásárhelyi járásbirósági dijnokot az orosházi járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. Heti bünkrónika. Egy izgató vette el méltó bünhődését az igazságszolgáltatás által az elmúlt héten. A nagyszájú népbolonditók egyik creaturája állott törvényt a gyulai kir. törvényszék előtt, hogy számot adjon aknamunkájáról, melylyel magyar ér­zelmű idegen ajkú polgárait Békésmegyének akarta a nemzetiségi törekvések fertőjébe belevinni Az eset Szarvason történt, ahol 1909. évi junius hó 6-án az ág. ev. ó-templomban isteni tisztelet után papvá­lasztó közgyűlés volt. Alig kezdődött meg a gyűlés, midőn Biszterszki János szarvasi lako3, volt csizma dia és most pár hold föld tulajdonosa, nagy hangon kezdett kiabálni, hogy az elöljárók tótul beszéljenek, mert ők, a gyűlés tagjai nem tudnakj magyarul. A gyűlés egyházi elnöke Veres József orosházai ág. ev. lelkész, majd ugyanannak világi elnöke Haviár Dani eiőbb csititani próbálták az embert, aki azonban ki­jelentette, hogy neki nem parancsol az elnök és to­vább követelőzött. Most már megmagyarázták Bisz- terszkinek, hogy miután az egyházi adóját nem fizette meg, neki szavazati joga nincs, távozzék a templomból. Biszterszki azonban nem tágított és miután kiabálását egy kisded csoport helyesléssel kísérte, az egyházi elöljárók a templomot nem akar­ták botrány színhelyévé tenni és ezért nem kértek karhatalmat. így azután Biszterszki délelőtt 10 órá­tól délután 2 óráig kiabálhatott és izgathatott. Fel is használta az alkalmat s teljes erejéből ordította, hogy nem szabad a magyarul felvett jegyző­könyvet aláírni, mert az egyházi elöljárók azok az ördögök, sátánok, antikrisztusok, akiket ki kell kergetni, agyon kell verni, — megcsalják őket,I — hogy nekik olyan pap kell, aki csak tóiul tart istentiszteletet, mert ők nem magyarok s ha nem tót papot választanak, akkor nem fogják megfizetni egyházi adójukat ... a törvény nem törvény, mi vagyunk a törvény . . . stb. Biszterszki János tót büszkesége a törvényszék előtt megalázkodott és egy­szerűen lehazudta, letagadta szájhősködését, de azt bizony 15, tanú rábizonyította. — A közvád képvi seletében dr. Konrád Ernő k r. ügyész kérte szigorú megbüntetését a vádlottnak, aki a magyar állam vé­delme alatt, a magyar közigazgatás, a magyar igaz­ságszolgáltatás, általában a magyar közintézmények és kultúra igénybevételével magának és családjának nyugodt életet és jólétet biztosított s a magynr föld éltető erejével tartatja el magát, mégis ellene tör a magyar géniusznak. Hasonlította vádlóit eljárását a tolvajéhoz, kinek semmi része sincs a magyar ezer­éves intézmények megteremtésében s azokat mégis a maga, a tót nép számára akarja ellopni. A kir. törvényszék Biszterszki Jánost többrendbeli izgatá- és rágalmazás vétsége miatt 3 hónapi fogházra é^ 500 kor. pénzbüntetésre ítélte, mely ellen királyi ügyész súlyosbítás, vádlott pedig felmentés végett felebbezett. Törvényszéki naptár. A gyulai kir. törvény­szék, mint polgári felebbezési bíróság által a követ­kező ügyek fognak szóbelileg tárgyaltatni. Január 18. Weigert Zsuzsánna — Gyulavidéki takarék- pénztár 460 K 76 f. Dr. Sámuel Viktor — ifj. Forschner Ferenc 546 K 40 f Dobos László — Steigerwald Ferenc és t. — iparhatósági határozat hatályon kivül helyvzése. Szányi Ferencné — T. Nagy Sándor és t. 1000 K. Becter Imre — S. Szántó György 420 K. Január 21. Békésbánfalvi takarékpénztár — özv. Kiss Jó- zsefné — sorrendből való kihagyás. Prjevaka János — Litanszk' Pál 420 K. Robitsek K. utóda cég — Pletenik József és neje 478 K 19 f. Madarász István — Gyöke István, és neje in­gók kiadása. Singer et Co. cég — Kulcsár Mihály 170 K 7466. szám. 1909. B. Hivatalos másolat. Ó Felsége a király nevében a m. kir. kúria nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt vádolt Péczely József ellen a gyulai kir. tör­vényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1909. évi március hó 1-én 1204 sz. a a nagyváradi kir. íté­lőtábla által pedig a főmagánvádlónak felebbezésére 1909. évi május hó 13-án 1257. sz. a. elintézett bűnvádi pert a védőnek es vádlottnak Írásban is in­dokolt semmiségi panasza folytán 1909. évi novem­ber hó 10. napján tartott nyilvános tárgyalás alap­ján, a koronaügyész meghallgatása után vizsgálat alá vevén, következő végzést hozott : A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok : A kir. Ítélőtáblái Ítélet ellen a vádlott és vé­dője a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján jelentettek be semmiségi panaszt, mert a vádlott cselekményé­ben hiányzik a rágalmazási szándék. A panasz indokolása szerint ez a semmiségi ok még azért is fennforog, mert a vádlott a h.rt hatósági értesítés alapjan irta meg, tehát jóhisze­műen is járt el A panasz azonban nem alapos ; mert a rágal­mazás vétségének nem tényálladéki eleme a külö­nös sértési szándék, hanem a rágalmazó állításoknak tudatos használatában merül ki a szándék. Az pedig, hogy a vádlott a főmagánvádlót nem ismerte, a rá­galmazás vétségének tém álladékát szintén nem be­folyásolja, mert a rágalmazás, vagy becsületsértés egy meghatározott személy ellen vagy személyek többsége ellen lévén elkövethető, ez a kellék fenn­forog akkor is, ha a vádlott előtt a sértett szemé­lye nem is volt ismerős. Ami pedig azt az érvelést illeti, hogy a vád­lott hatósági értesülés utján jutott a cikk adataihoz" s ügy jóhiszeműen járt el, ez sikkerrel szintén nenv volt érvényesíthető, mert a jóhiszeműség, vagyis az, hogy a vádlott a maga részéről valóknak tarthatta' a tényeket, nem, hanem csak az menti a vádlottat, ha a tényállítások valódisága be is bizonyittatott, már pedig ilyen ténymegállapítást az Ítélet nem tartalmaz. Amennyiben pedig a vádlottt a S T. 14. §-ában biztosított mentességgel kiván érvelni — e tekintetben a kir. Ítélőtábla által kifejtett jogi állás­pont helyessége, joggal meg nem támadható. Az alaptalannak talált semmiségi panasz ezek­hez képest elutasítandó volt. Kelt Budapesten, 1909. évi november hó 10-én.- Bernáth Géza s. k. Vaikö Pál s. k., előadói 6865/909. B. sz. Végzés. Ezen bűnügyben hozott III-ad bírósági végzés jogerősnek kimondatik s eredetben az irattár szá­mára megtartatni, hiteles másolatokban pedig at végrehajtási záradékkal az I—III-ad bii ósági Ítélet­tel együtt költségjegyzék, erkölcsi és vagyoni bizo­nyítvány és értesítő kapcsán a gyulai kir. ügyészség­nek, az II—III-ad bírósági Ítéletek pedig 2, Péczely Józsefnek és 3, Olláh Ulésné szül. Opre Annának- kiadatni rendeltetik. Kir. törvényszék, mint büntető bíróság. Gyula, 1909. december hó 25. Göndör, jegyző. Az Ítélet végrehajtását az 1896. évi XXXIIIv t.-c. 494. §-a értelmében bizonyítom. Gyula, 1909. december hó 23. Gálbory József, elnök 1257/1909. B. sz. Másolat: Ő Felsége a király nevében I A nagyváradi kir. Ítélőtábla, — nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt vádolt : Péczely József ellen folyamatba tett bűnügyet,, melyben a gyulai kir. törvényszék 1909. éri már­cius hó 1-én 1204. B. sz a. Ítéletet hozott: Oláh Ulésné főmagánvádlónak a vádlott felmentése miatt bejelentett felebbezése folytán 1908. évi május hó- 13-án tartott nyilvános felebbviteli főtárgyalason, — melyben báró Szentkereszty Zsigmond, Harmati Ká­roly, Kepes Miklós, Fekete József, Bóhm Jenő ítélő' bírák vettek részt, a vád képviseletében Kurovszky Ferenc kir. főügyészi kelyettes járt el, viszont » vádlottat dr. Böhm Mór külön ügyvéd képviselte, a jegyzőkönyvet pedig Rottár Sándor tanácsjegyző ve­zette, a vád és védelem meghallgatása után vizsgá­lat alá vevén, a következő Ítéletet hozott : A kir. Ítélőtábla a kir. törvényszék Ítéletének a vádlott- felmentéséről rendelkező felebbezett részéta B. P.423. §. 3. bekezdése értelmében megváltoztatja, Péczely József vállottat amiatt, hogy az általa irt és a. Gyulán megjelenő «Békés» című időszaki lapnak 1908. évi március hó 1-én megjelent számában közzétett «Lopás» feliratú hírlapi cikknek a követ­kező tartalmával : Február 26-ára virradó éjjel Geszner Jánosné tanyájáról loptak el 5 drb tyúkot. A rendőri nyomozás már másnap kiderítette, hogy a tettes ifj. Oláh Ulésné, ki a tyúkokat mint saját­ját a piacon eladta. Oláhné a hűvösön várja bünte­tését, — Ifj. Oláh Ulésné főmagánvádlóról oly tényt állított, mely valódiság esetén főmagánvádló ellen a büntető eljárás megindításának okát befe­jezné, a Btkv. 258. §-ába ütköző s a 259. §. sze­rint m'nősülő nyomtatvány utján elkövetett rágal­mazás vétségében mint szerzőt bűnösnek nyilvánítja és őt ezért a Btkv. 259. §. a'lapján a Btkv. 92. §. alkalmazásával az 1892. évi 27. t.-c. által megha­tározott célokra a gyulai kir. ügyészségnél 15 nap- alatt végrehajtás terhével fizetendő és behajthatlan- ság esetén a Btkv. 53. §-ához képest négy (4) napi fogházra átváltoztatandó negyven (40) korona fő és egy (U napi fogházra átváltoztatandó tiz (10) ko­rona mellékbüntetésre Ítéli: — e büntetések végre­hajtását azonban a Btkv. 1 § értelmében három Iévi próba időre felfüggeszti Elrendeli továbbá, hogy az ítélet indokaival együtt a «Békés» cimíi lapnak az ítélet jogerőre emelkedése után megjelenő leg-

Next

/
Thumbnails
Contents