Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-16 / 3. szám
8 BÉKÉS 1910. január 16: A Békésvármegyei Gazdasági Egylet igazgatóválasztmánya folyó hó 19-én, szerdán délelőtt 9 órakor Békéscsabán, saját helyiségében ülést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki előterjesztések: Az építkezés ügyében kiküldött bizottság és a Békéscsabai Casino Egylettel történt megállapodásokról. Továbbá a Békésmegyei Általános Takarékpénztár Részvénytársaság lakbér-ajánlata a földszint bérbeadására vonatkozólag. Végül a gyulai Méhész-Egylet telkének eladása iránt. 2. Az OMGE átirata a Cserháti emlékmű és alapítvány pártolása ügyében. 3 Ugyanannak átirata a titkári nyugdíjintézmény életbeléptével az esedékes tagdíj befize tése iránt. 4. Vármegyei alispán ur véleménytkérő átirata, a munkás-szerződések megkötése ügyében. 5. A Gazdasági Felügyelőség átirata a havasi legelőkre vonatkozólag. 6 Az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület megkeresése az egyleti szókházak adómentesítése ügyében tett feliratnak pártolása végett. 7. A Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület átirata az olcsó marhasó ügyében megindított mozgalma pártolásáért. 8. Folyó ügyek. 9. Indítványok Füzesgyarmat községet érdeklő utügy. Dévaványa község elöljárósága azt kérte a kereskedelmi ministertő', hogy a dévaványa—karczagi vicinális utat mint állami utat építse ki. A kereskedelmi minister most válaszolt a kérelemre és értesíti a községet, hogy a kérelmet nem teljesítheti, azért, mert a község érdeke ki van elégítve a dévaványa- karcagi ut kiépítésével, a községnek pedig további érdeke inkább az volna, hogy Békésvármegyével és Füzesgyarmat községgel nyerjen összeköttetést. Ez azáltal volna elérhető, hogy a dévaványa—kisújszállási kiépített útból való kiágazással a dévaványa—gyomai törvényhatósági ut volna kiépítendő, valamint a Karczagtól Békésvármegye határáig már szintén kiépített ut lenne Füzesgyarmatig tovább vezetendő. Mindezekről Békésvármegyét is azzal értesíti a miniszter, hogy ha az útalap helyzete megengedi, a kérdéses utak kiépítése tárgyában hozzon határozatot és azt terjes.-ze fel hozzá. A minister leiratára csak az a megjegyzésünk, hogy annak a jelen viszonyokban semmi gyakorlati jelentősége nincs, minthogy tudvalevőleg a vármegye utalapjá nak helyzete még a beruházási prograinm munkálatainak végrehajtását is alig képes teljesíteni, nem hogy még azon kívül eső útépítésekkel terheltessék Törvényszéki csarnok. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Szöllősy Károly hódmezővásárhelyi járásbirósági dijnokot az orosházi járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. Heti bünkrónika. Egy izgató vette el méltó bünhődését az igazságszolgáltatás által az elmúlt héten. A nagyszájú népbolonditók egyik creaturája állott törvényt a gyulai kir. törvényszék előtt, hogy számot adjon aknamunkájáról, melylyel magyar érzelmű idegen ajkú polgárait Békésmegyének akarta a nemzetiségi törekvések fertőjébe belevinni Az eset Szarvason történt, ahol 1909. évi junius hó 6-án az ág. ev. ó-templomban isteni tisztelet után papválasztó közgyűlés volt. Alig kezdődött meg a gyűlés, midőn Biszterszki János szarvasi lako3, volt csizma dia és most pár hold föld tulajdonosa, nagy hangon kezdett kiabálni, hogy az elöljárók tótul beszéljenek, mert ők, a gyűlés tagjai nem tudnakj magyarul. A gyűlés egyházi elnöke Veres József orosházai ág. ev. lelkész, majd ugyanannak világi elnöke Haviár Dani eiőbb csititani próbálták az embert, aki azonban kijelentette, hogy neki nem parancsol az elnök és tovább követelőzött. Most már megmagyarázták Bisz- terszkinek, hogy miután az egyházi adóját nem fizette meg, neki szavazati joga nincs, távozzék a templomból. Biszterszki azonban nem tágított és miután kiabálását egy kisded csoport helyesléssel kísérte, az egyházi elöljárók a templomot nem akarták botrány színhelyévé tenni és ezért nem kértek karhatalmat. így azután Biszterszki délelőtt 10 órától délután 2 óráig kiabálhatott és izgathatott. Fel is használta az alkalmat s teljes erejéből ordította, hogy nem szabad a magyarul felvett jegyzőkönyvet aláírni, mert az egyházi elöljárók azok az ördögök, sátánok, antikrisztusok, akiket ki kell kergetni, agyon kell verni, — megcsalják őket,I — hogy nekik olyan pap kell, aki csak tóiul tart istentiszteletet, mert ők nem magyarok s ha nem tót papot választanak, akkor nem fogják megfizetni egyházi adójukat ... a törvény nem törvény, mi vagyunk a törvény . . . stb. Biszterszki János tót büszkesége a törvényszék előtt megalázkodott és egyszerűen lehazudta, letagadta szájhősködését, de azt bizony 15, tanú rábizonyította. — A közvád képvi seletében dr. Konrád Ernő k r. ügyész kérte szigorú megbüntetését a vádlottnak, aki a magyar állam védelme alatt, a magyar közigazgatás, a magyar igazságszolgáltatás, általában a magyar közintézmények és kultúra igénybevételével magának és családjának nyugodt életet és jólétet biztosított s a magynr föld éltető erejével tartatja el magát, mégis ellene tör a magyar géniusznak. Hasonlította vádlóit eljárását a tolvajéhoz, kinek semmi része sincs a magyar ezeréves intézmények megteremtésében s azokat mégis a maga, a tót nép számára akarja ellopni. A kir. törvényszék Biszterszki Jánost többrendbeli izgatá- és rágalmazás vétsége miatt 3 hónapi fogházra é^ 500 kor. pénzbüntetésre ítélte, mely ellen királyi ügyész súlyosbítás, vádlott pedig felmentés végett felebbezett. Törvényszéki naptár. A gyulai kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság által a következő ügyek fognak szóbelileg tárgyaltatni. Január 18. Weigert Zsuzsánna — Gyulavidéki takarék- pénztár 460 K 76 f. Dr. Sámuel Viktor — ifj. Forschner Ferenc 546 K 40 f Dobos László — Steigerwald Ferenc és t. — iparhatósági határozat hatályon kivül helyvzése. Szányi Ferencné — T. Nagy Sándor és t. 1000 K. Becter Imre — S. Szántó György 420 K. Január 21. Békésbánfalvi takarékpénztár — özv. Kiss Jó- zsefné — sorrendből való kihagyás. Prjevaka János — Litanszk' Pál 420 K. Robitsek K. utóda cég — Pletenik József és neje 478 K 19 f. Madarász István — Gyöke István, és neje ingók kiadása. Singer et Co. cég — Kulcsár Mihály 170 K 7466. szám. 1909. B. Hivatalos másolat. Ó Felsége a király nevében a m. kir. kúria nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt vádolt Péczely József ellen a gyulai kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1909. évi március hó 1-én 1204 sz. a a nagyváradi kir. ítélőtábla által pedig a főmagánvádlónak felebbezésére 1909. évi május hó 13-án 1257. sz. a. elintézett bűnvádi pert a védőnek es vádlottnak Írásban is indokolt semmiségi panasza folytán 1909. évi november hó 10. napján tartott nyilvános tárgyalás alapján, a koronaügyész meghallgatása után vizsgálat alá vevén, következő végzést hozott : A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok : A kir. Ítélőtáblái Ítélet ellen a vádlott és védője a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján jelentettek be semmiségi panaszt, mert a vádlott cselekményében hiányzik a rágalmazási szándék. A panasz indokolása szerint ez a semmiségi ok még azért is fennforog, mert a vádlott a h.rt hatósági értesítés alapjan irta meg, tehát jóhiszeműen is járt el A panasz azonban nem alapos ; mert a rágalmazás vétségének nem tényálladéki eleme a különös sértési szándék, hanem a rágalmazó állításoknak tudatos használatában merül ki a szándék. Az pedig, hogy a vádlott a főmagánvádlót nem ismerte, a rágalmazás vétségének tém álladékát szintén nem befolyásolja, mert a rágalmazás, vagy becsületsértés egy meghatározott személy ellen vagy személyek többsége ellen lévén elkövethető, ez a kellék fennforog akkor is, ha a vádlott előtt a sértett személye nem is volt ismerős. Ami pedig azt az érvelést illeti, hogy a vádlott hatósági értesülés utján jutott a cikk adataihoz" s ügy jóhiszeműen járt el, ez sikkerrel szintén nenv volt érvényesíthető, mert a jóhiszeműség, vagyis az, hogy a vádlott a maga részéről valóknak tarthatta' a tényeket, nem, hanem csak az menti a vádlottat, ha a tényállítások valódisága be is bizonyittatott, már pedig ilyen ténymegállapítást az Ítélet nem tartalmaz. Amennyiben pedig a vádlottt a S T. 14. §-ában biztosított mentességgel kiván érvelni — e tekintetben a kir. Ítélőtábla által kifejtett jogi álláspont helyessége, joggal meg nem támadható. Az alaptalannak talált semmiségi panasz ezekhez képest elutasítandó volt. Kelt Budapesten, 1909. évi november hó 10-én.- Bernáth Géza s. k. Vaikö Pál s. k., előadói 6865/909. B. sz. Végzés. Ezen bűnügyben hozott III-ad bírósági végzés jogerősnek kimondatik s eredetben az irattár számára megtartatni, hiteles másolatokban pedig at végrehajtási záradékkal az I—III-ad bii ósági Ítélettel együtt költségjegyzék, erkölcsi és vagyoni bizonyítvány és értesítő kapcsán a gyulai kir. ügyészségnek, az II—III-ad bírósági Ítéletek pedig 2, Péczely Józsefnek és 3, Olláh Ulésné szül. Opre Annának- kiadatni rendeltetik. Kir. törvényszék, mint büntető bíróság. Gyula, 1909. december hó 25. Göndör, jegyző. Az Ítélet végrehajtását az 1896. évi XXXIIIv t.-c. 494. §-a értelmében bizonyítom. Gyula, 1909. december hó 23. Gálbory József, elnök 1257/1909. B. sz. Másolat: Ő Felsége a király nevében I A nagyváradi kir. Ítélőtábla, — nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt vádolt : Péczely József ellen folyamatba tett bűnügyet,, melyben a gyulai kir. törvényszék 1909. éri március hó 1-én 1204. B. sz a. Ítéletet hozott: Oláh Ulésné főmagánvádlónak a vádlott felmentése miatt bejelentett felebbezése folytán 1908. évi május hó- 13-án tartott nyilvános felebbviteli főtárgyalason, — melyben báró Szentkereszty Zsigmond, Harmati Károly, Kepes Miklós, Fekete József, Bóhm Jenő ítélő' bírák vettek részt, a vád képviseletében Kurovszky Ferenc kir. főügyészi kelyettes járt el, viszont » vádlottat dr. Böhm Mór külön ügyvéd képviselte, a jegyzőkönyvet pedig Rottár Sándor tanácsjegyző vezette, a vád és védelem meghallgatása után vizsgálat alá vevén, a következő Ítéletet hozott : A kir. Ítélőtábla a kir. törvényszék Ítéletének a vádlott- felmentéséről rendelkező felebbezett részéta B. P.423. §. 3. bekezdése értelmében megváltoztatja, Péczely József vállottat amiatt, hogy az általa irt és a. Gyulán megjelenő «Békés» című időszaki lapnak 1908. évi március hó 1-én megjelent számában közzétett «Lopás» feliratú hírlapi cikknek a következő tartalmával : Február 26-ára virradó éjjel Geszner Jánosné tanyájáról loptak el 5 drb tyúkot. A rendőri nyomozás már másnap kiderítette, hogy a tettes ifj. Oláh Ulésné, ki a tyúkokat mint sajátját a piacon eladta. Oláhné a hűvösön várja büntetését, — Ifj. Oláh Ulésné főmagánvádlóról oly tényt állított, mely valódiság esetén főmagánvádló ellen a büntető eljárás megindításának okát befejezné, a Btkv. 258. §-ába ütköző s a 259. §. szerint m'nősülő nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétségében mint szerzőt bűnösnek nyilvánítja és őt ezért a Btkv. 259. §. a'lapján a Btkv. 92. §. alkalmazásával az 1892. évi 27. t.-c. által meghatározott célokra a gyulai kir. ügyészségnél 15 nap- alatt végrehajtás terhével fizetendő és behajthatlan- ság esetén a Btkv. 53. §-ához képest négy (4) napi fogházra átváltoztatandó negyven (40) korona fő és egy (U napi fogházra átváltoztatandó tiz (10) korona mellékbüntetésre Ítéli: — e büntetések végrehajtását azonban a Btkv. 1 § értelmében három Iévi próba időre felfüggeszti Elrendeli továbbá, hogy az ítélet indokaival együtt a «Békés» cimíi lapnak az ítélet jogerőre emelkedése után megjelenő leg-
