Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-22 / 21. szám
1910. május 22. BÉKÉS let az, ahol a helyzet már nemcsak hétröl-hétre, hanem úgyszólván napról-napra változik és ahol választás napjáig a legnagyobb meglepetések sincsennek kizárva. Szarvason a pünkösdi ünnepek alatt Justh Gyula sietett az erősen szorongatott Haviár Dániel segítségére. A fáradhatatlanul agilis pártvezért nagy ovációval fogadták és Szarvason való megjelenése tagadhatlanul nagy hatással volt az ingadozó párt megerősítésére. Haviár Dániel különben, őszinte részvétünkre beteg és nem is vehetett részt a pártgyü- lésen, amelyen Justh Gyulán kívül még Nagy Sándor volt képviselő is szónokolt. Zsilinszky Mihály pártja rendkívül erős és jól szervezett Gróf Tisza István is ígéretet tőn, hogy Zsilinszky érdekében Szarvasra megy, ahol nagy előkészületek történnek ünnepélyes fogadására. A szarvasi központi választmányban Haviár párthívei képezik a domináló elemet. Ezek taktikai szempontból azt vélték helyesnek, hogy a választás napját a lehető legkésőbbre, junius 9-re, vagyis az utolsó előtti napra tűzzék ki. A köztudat, amelybe most már, bár jóvátehetetlenül, ők maguk is osztoznak, pedig az, hogy a messze kitolt választási nap nem Haviárnab, hanem Zsilinszkynek lesz előnyére. Békésen a szocialista jelölt alig jöhet szóba, annyira éppen nem, hogy pótválasztást okozzon. A pünkösdi ünnepek alatt erős korteskedés folyt úgy Kecskeméti, mint Ivánka mellett, de Ivánka pártja az, mely előnyomulóban volna. Sokan, akik eddig kételkedtek, ma úgy vélik, hogy feltétlenül Ivánka fog a választási küzdelemből győztesen kikerülni. Békéscsabán Achim L. András pünkösd ünnepnapján^ tartotta programmbeszédjét. Még mindig a régi néptribun, de tagadhatlanul sokat enyhült ő is és még tagadhatatlanabb, hogy korántsem követik úgy hívei, fanatikusan, tüskön-bokron át, mint a múltban. Mindazonáltal neki van legnagyobb pártja ma is és ha nem is kerül ki abszolút többséggel, ő fogja a legtöbb szavazatot kapni. Ellenfelei között Wágner az erősebb. Pótválasztáson vele fog mérkőzni. * (Gyulán Lukács György pártja napról-napra terjed és hódit, az Újváros kivételével, amely Beré- nyi és Lengyel között ősziig meg, de ahol a föld- míveseken kívül neki is nagyszámú hívei vannak, a város összes többi kerületeiben, nevezetesen a Nagymagyarvároson, Józsefvárosom a Nagyoláhváro- son, a Belvárost nem is számítva, mely néhány szavazat kivételével osztatlanul és teljes egészében a Lukácsé. így valószínűbbé válik Lukács Györgynek abszolút többsége. Lukács György programmbeszé- dével, mely a hét fő eseménye, lapunk más helyén foglalkozunk. Króuikairói tisztünkből kifolyólag azonban megemlítjük, hogy dr. Lengyel Endre és dr. Berényi Ármin is szükségét érezték annak, hogy a pünkösdi ünnepek alatt életjelt adandó magukról, mindegyik másodszor is tartson programmbeszédet. Dr. Lengyel Endre ujabbi programmbeszédjét hétfőn délután a Magyar Király előtt volt megtartandó. Oda módosította azonban, hogy zártabb területen, vagyis a népkertben beszéljen, de utolsó pillanatban tartva tőle, hogy megzavarják, a csarnok termébe vonult és ott beszélt. Ugyanazokat az adomákat mondotta el, amiket első alkalommal és amik arcképévé^, ékesítve, egy krajcáros újságban is olvashatók voltak. Szemére vetett fiatalságával szemben szerénységgel hivatkozott a nagy Napóleonra, aki szintén fiatal ember volt valamikor. Arról azonban óvatosan hallgatott, hogy mi az az erkölcsi alap, amely jogot ad neki arra, hogy egy idegen városban és hozzá egy megyeszékhelyen fellépni merészkedjék, pláne párton- kivüli programmal, amit megengedhet magának eg} Széli Kálmán, egy Andrássy Gyula, sőt Lukács György is, a kik ezt jogosítottak megtenni, de semm esetre sem jogosított egy kezdő ember, akinek ai érdekében irt életfrajza csak annyi, hogy született és hogy iskolába járt. Ennyi és semmi sem több Am a vádra pedig, hogy gyulai fellépésének egyedül: erkölcsi alapja a pénz, még bölcsebben hallgatott amit különben okosan is tett, mert ha ezt csak eg} szóval is cáfolni akarta volna, talán busz ember kivételével, még azok is ijedten a faképnél hagynák akik a jó reménység fejében hozzá ragaszkodni látszanak. Dr. Berényi Armin kedden délután beszélt másodszor ugyancsak a pavilion termében, két [óránál tovább. Ez alatt a két óra alatt igyekezett bebizonyítani azt, hogy az intelligencia közt egyedül ő áll erkölcsi alapon, úgy a városházán, mint a vár- megyeházán, nem mondva ugyan ki világosan, de olyan hiedelmet keltvén hallgatóságában, hogy mindenki más, városházán éj vármegyeházán egyaránt, vagy hülye, vagy gazember. Az ő erkölcsi lényének bizonyítékául újra előhozakodott a tőle százszor hallott dolgokkal és közéleti ténykedéseivel, amellyel és egyáltalában önmagával, mint azt egy óráig tartó ÖDdicsekvése bizonyította, nagyon, de nagyon meg van elégedve. Igaz, hogy magamagán kívül azután senkivel ezen a kerek földön. Többek között előhozako dott az inkompatibilitási kérdéssel, ami pedig a tisztviselőkre nézve egyetlen vármegyében sem olyan szigorú, mint éppen Békésvármegyében. Mosakodott ama, éppen régi hívei köréből most ellene felhangzó váddal szemben, hogy a Dutkay ügyben ő okozta volna, hogy a városnak huzamosabb időn át két polgármestert kellett fizetnie. Pedig ezt semmiféle szónoklatokkal sem tudja többé Berényi megcáfolni. Akik annak idejében a város jogügyi szakosztályában Berényivel ellentétes álláspontra helyezkedve, a város érdekei szemüvegén nézték a Dutkay- ügyet, semmivel sem voltak kevésbé értelmes és erkölcsi érzékkel biró emberek, mint aminő Berényi. Ezek előre látták, hogy a Berényi álláspontja érzékenyen meg fogja a várost károsítani és a következmények őket és nem Berényit igazolták. Az nem védekezés, még kevésbé mentség, hogy gr. Andrássy Gyula belügyminiszter az oka annak, hogy Gyula városa képviselőtestületének, az egész intelligencia, sőt értelmes földmivesek és iparosok szavazataival szemben, Berényi által sugalmazott és kierőszakolt határozatát megsemmisítette. Mert ezt a jogi szakosztály előre látta és olyan kiválóan értelmes és jogász embernek, mint aminőnek Berényi tartja magát, szintén előre kellett volna ezt látnia. Hogy tehát a város a Duttkay ügyben ezrekkel károsodott (zárjel között Írva, a dolog ezidőszerint ugv áll, hogy még további ezrekkel és ezrekkel károsodhat), ez igenis kizárólag a Berényi ténykedése, mert ő nélküle ez meg nem történt volna. Ami pedig Berényinek Lukács György, városunkban közbecsülésben, jegyezze meg Berényi Ármin, hogy az ő pártjában is közbecsülésben álló egyéniségével szemben történt kirohanásait illeti, ezekre nem mi, hanem egy a beszédjét végig hallgató és vele, tudniillik Berényivel a kötőgyári igazgatóságban egy zöld asztal mellett ülő kollegája jegyezte meg, hogy rettenetes kaudiumi iga s lelki kin lehet Berényire nézve, ha olyan drasztikus véleménnyel van Lukácsról, mint aminőnek kifejezést adott, hogy vele az igazgatóságban helyet foglal, sőt hogy, amint cselekvő, saját részvényei után esedékes szavazataival Lukács igazgatóvá választásához ő is hozzájárult. Magyarázó s enyhítő körülmény ugyan, hogy Lukács György nemcsak fő tényezője volt a kötőgyár alapításának és felvirágzásának, hanem közel egy évtizeden át teljesen díjtalanul, egy fillér haszon nélkül működött a kötőgyár érdekében, amelynek pedig Berényi egyik főrészvényese és ügyésze, majd később tantiémes igazgatósági tagja lön. No de az olyan erkölcsi lény, mint aminő Berényi, ha már saját akarata folytán ilyen rá nézve borzasztó helyzetbe került, bizonyára igyekezni fog abból kiszabadulni. Gyula város központi választmánya folyó hó 20-án délelőtt 11 órakor dr. Lovich Ödön polgár- mes:er elnöklete alatt ülést tartott, a melyen Gyulavárosára a képviselőválasztás napját Junius 1 -éré, szerdai napra tűzte ki. Választási elnöknek egyben az első szavazatsze; ő küldöttség elnökének dr. Daimel Sándor megyei főjegyzőt, helyettes elnöknek egyszersmind a második szavazatszedő küldöttség elnökének Kóhn Dávid központi választmányi tagot, helyetteseknek Szikes Gyrrgy és Nádházy Gyula városi jegyzőket, — jegyzőnek az első szavazatszedő küldöttséghez Erdős Gyula városi jegyzőt, a második küldöttséghez Kiss Kály városi kiadót, helyettes jegyzőknek Papp Gyula városi adótisztet és Hetlinger Károly nyilvántartót választotta meg a központi választmány. — Ki első szavazatszedő küldöttség a városház pénztári helyiségében fog működni s ott szavaznak a belváros, az újváros, a nagyoláhváros és a tanyák, A második szavazatszedő küldöttség a belváros, róm. kath. népiskola földszinti helyiségében működik és ott szavaznak a nagymagyarváros, a kosároldal i kisváros kisoláhváros és a Józsefváros választó polgárai. A polgármester az összes választóknál# szavazó bárcát küld ki, amelyek minden kerületre más-más színűek és minden választót tájékoztatnak, hogy mikor és hol kell szavaznia. Békés község központi választmánya folyó hó 17-én tartott ülésében a választás napjául junius hó első napját tűzte ki. A választási aktus elnökének dr. Márk Ferenc, az uj református lelkész, helyettesének Körber Tivadar, főgimnáziumi igazgató, mig a szavazatszedő küldöttség elnökének Popovics Elek, gör. kel. lelkész, helyettesének Pap József, a „Békési Újság“ felelős szerkesztője választattak meg. Békésvármegye központi választmánya május hó 19. napján Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésnek tárgya volt a gyomai és az orosházi választókerületekben a választás napjának kitűzése és az ezzel kapcsolatos intézkedések megtétele. A központi választmány a választás napjául mindkét kerületben junius hó 3-ik napját tűzte ki. Választási elnök lett az orosházi választókerületben dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző. Helyettes elnöknek, valamint a második küldöttség elnökének megválasztatott Dr. Külley Pál orosházi ügyvéd. Helyettes elnökök lettek: Nagy Lajos és Dr. Kökény Mihály orosházi lakosok. Választási jegyzőül Dr. Márki Barnabás választatott meg, mig a Il-ik küldöttség jegyzője Bán .Zsigmond orosházi lakos lett. Helyettes jegyzők : Molnár Mihály gádorosi és Szabó Lajos tótkomlósi lakosok. — A gyomai választókerületben választási elnök lett Kiss László vármegyei tb. főjegyző. Helyettes elnökül 8 a II. szavazatszedő küldöttség elnökéül megválasztatolt Dr. Uhrin Eudre endrődi lakos. Helyettes elnökök lettek: Moldoványi János gyulai és Házy Imre gyomai lakosok. Választási jegyzőnek megválasztatott Körös Lajos gyulai lakos, mig a Il ik küldöttség jegyzője Marcsek György dobozi lakos lett. Helyettes jegyzők: Kovács János gyomai és Mold Béla kondorosi lakosok. Választási elnökök a törvényben előirt esküt a központi választmány előtt nyomban letették, a szavazatszedő küldöttségek többi tagjai pedig az esküt a választás alkalmával teszik le a választási elnökök előtt. Az ülés előadója Moldováuyi János várra. Il-od aljegyző volt. 5592/1910. Hirdetmény. Somogyi Lajos és neje Papp Mária gyulai lakosok az Élővizcsatornán üzembe helyezendő nyári fürdő és uszodára vonatkozó telepengedély iránt folyamodtak. A városi tanács ennélfogva az 1884. évi XVII. t.-c. 27. §-a alapján a helyszíni szemlét, mely Köröspart-utca 30. szám alatt 1910. évi május hó 31-én d. u. 3 órakor fog megtartatni, elrendelte, melyre az érdekeltek azzal hivatnak meg, hogy azok, kik a fürdőtelep létesítése ellen kifogást akarnak tenni, kötelesek kifogásaikat a tárgyaláson szóval vagy írásban bejelenteni, különben a telep- engedély, amennyiben az ellen köztekintetekből kifogás fel nem merül, engedélyeztetni fog. A telep fekvését feltüntető rajz és műszaki leírás 1910 május 27-től a tárgyalás napjáig Nádházy Gyula v. II. jegyző irodájában megtekinthető. Gyulán, a városi tanácsnak 1910. évi május hó 19-én tartott üléséből. 223 í-i Városi tanács. Magyar Mérleg és Gépgyár Részvénytársaság. Az Első Magyar Iparbank tanácstermében alakult meg a Magyar Mérleg- és Gépgyár Részvénytársaság, egyelőre 400000 korona alaptőkével, mely alaptőkét a szükséghez képest fogja emelni. A társaság átvette Berger és Vida ismert budapesti mérleg- és kisvasúti gyárát, egyben annak eddigi tulajdonosát, ki mintegy 25 éven át működött a legnagyobb mérleggyárakban, nevezte ki ügyvezető igazgatójává Az uj társaság még a folyó évben nagyobb- szabásu gyárat épit, melybe jelenlegi gyárát áttelepíti és ahol a jelenleginél még sokkal nagyobb mértékben mindenféle kereskedelmi és gazdasági mérleget, nemkülönben kocsihidmérleget és vasúti hídmérleget, kizárólag legjobb minőségben fog gyártani és szállítani, a hitelesítési törvények szigorú szemmeltartásával.
