Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-22 / 21. szám
8 B É'K ÉJS 1910. május 22. A társaság elsősorban azt tűzte ki feladatává, hogy a külföldről, nevezetesen Ausztriából nagy mértékben beözönlő mérleget lehetőleg kiszorítsa és a belföldi szükségletet elsőrendű honi termékekkel lássa el. A társaság igazgatóságába elnökül Zichy István grófot, alelnökül dr. Okolicsányi Zoltánt, igazgató- sági tagokká Yida Jenő kőszénbánya-igazgatót, Lakos Mór mérnököt és Berger Miksa gyárost, felügyelőbizottságába pedig dr. Freund Lajos ügyvédet, Fuchs J. mérleggyárost, Páris Oszkár kereskedőt és Ligeti Manó irodavezetőt választotta be. 216 l—l A társaság székhelye Budapest, X., Halom-utca 7. Tajn.TjLgT37-Megjutalmazott tanítók és óvónők. A várme- megyei közművelődési alapból minden évben 1000 Koronát osztanak ki a magyar nyelvet sikeresen tanító s a hazafiságot növendékeik lelkében legbuzgóbban ápoló tanítók és óvónők között. A jutalmak odaítélésére kiküldött bizottság Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt pénteken délelőtt ülésezett s az első dijat Szeghalmi Gyula református szeghalmi tanítónak, a két 200 — 200 koronás jutalmat Loykó Vilmos s Uhrin Károly békéscsabai tanítóknak, a 100—100 koronás jutalomdijat pedig Nádor Adolfné, Tót Emilnó és Lásslóffy Rózsi szarvasi községi óvónőknek Ítélte oda, mint akik a szabályrendeletben foglalt követelményeknek a legjobban megfeleltek e a hazafias érzés keltésében s a magyar nyelv tanításában a legkiválóbb eredményeket érték el. Ezen kívül a három tanító kitűnő tanulói között könyveket és pénzbeli jutalmat fognak kiosztatni s erre a célra 100 koronát szavazott meg a bizottság. Fegyelmi ügy. Farkas Ferenc Békés község tanyai tanítóját a vármegyei fegyelmi választmány azért, mert a községi iskolaszék rendelkezésével a tanítási időt megrövidítette, 50 korona pénzbírsággal büntette. A vallás és közoktatásügyi miniszter most felebbezés folytán pénzbírság helyett a tanitó büntetlen előéletére tekintettel dorgálást állapított meg. A békésvármegyei általános tanítóegyesület ez évi közgyűlését csütörtökön, folyó hó 19-éu délelőtt tartotta Csabán Uhrin Károly egyesületi al- elnök elnöklete alatt. A gyűlésen nagy számmal jelentek meg a vármegye tanítói, tanitó- és óvónői. Ott volt a vármegye kir. tanfelügyelője Mikler Sándor és a tanitók országos szövetségének kiküldötte Sófalvy György, kik élénk érdeklődéssel kísérték a vitatételek felett megindult beható eszmecserét. Uhrin Károly elnöki megnyitójában visszatekint a múltra, a tanítóság évtizedes küzdelmére anyagi és erkölcsi jobblétének előre vitelében, melyből a vármegye tanítósága, illetve az egyesület kivette a maga részét. Majd megemlékezett az egyesület megboldogult elnökéről, Láng Gusztávról és Kovacsik Gáborról. A közgyűlés mindkét kiváló tanitó elvesztése fölött jegyzőkönyvileg is kifejezte részvétét. Petz József főjegyző évi jelentésében beszámolt a járáskörök működéséről. E jelentéssel kapcsolatban kimondta a közgyűlés, hogy a járáskörök összejöveteleit redukálja, azaz ezután éven- kint a járáskörök is csak egy gyűlést tartanak. A költségvetés kapcsán Farkas Gyula békési tanitó indítványozza, hogy a tagsági dij, mivel a bevétel nem fedi teljesen a kiadásokat, 2 koronáról 3 koronára emeltessék. Singer Manó csabai tanitó csak 50 fillérrel kívánja emelni a tagdijakat. Fürszt János és Brósz János orosházi tanitók, majd az elnök indítványára a közgyűlés azt fogadta el, hogy az egyes járáskörök ezután a tagdijaknak nem 70, hanem 80 százalékát adják át a központnak. Serkédiné Jakab Mária gyomai óvónő igen élvezetes és tanulságos előadást tartott az óvoda és népiskoláról. Kiemelte, hogy törvényileg elkellene rendelni az óvoda kötelező látogatását. Ott rend, tisztaságra és rendszeres tevékenységre szoknak az apró emberek, mozdulataik ügyesednek, jgy értelmük fejlődik, játszva tanulnak, miáltal a gyermekek előkészülnek az iskolára. Szeghalmi Gyula a szemléltető oktatás nagy előnyeiről tartott előadást. Sze?it- gy'órgyi Géza kir. tanfelügyelőségi tolnok felolvasást tartott e címmel : A szociológia hatása a pedagógiára. Végül megejtették a tisztújítóét. Elnök lett Uhrin Károly, alelnökök : Brósz János és Farkas Gyula, főjegyző Petz József, jegyzők Mészáros Gyula és Lacó Endre, pénztáros Uhrin Pál, könyvtáros Such János. A közgyűlés déli 12 óraker ért véget. Hírek. Pünkösd ünnepe Gyulán tudvalevőleg három napból áll és pedig a másutt is ünnepelt első és második napból és a hajdani nagy jégverés emlékére városi ünneppé avatott keddi harmadik napból. És ez a hármas beosztás nálunk egyházilag akceptálva van, ütnepszámba veszi a keddi ünne pet, a harmadik napot mindenki, — csak a hivatalok nem, — mert annak akkor is dolgozni kell. Az idén különösen alkalmatos volt nálunk a háromnapos ünnep, mert hála legyen Isten ő szent Felségének, Bokányi Dezsőt nem kicsinylésből hallgatva el, három képviselőjelöltünk van s mind a három le akart foglalni a maga részére programm- beszéd tartására egy-egy ünnepnapot. Bizony nagy kavarodás lett volna, ha pünkösd Gyulán is csak kétnapos ünnep lett volna ; igy azonban mindenkire jutott egy-egy ünnepnap, szépen megfértek egymás mellett s mind a három beszéd ünnepi is volt egyúttal. Lám, lám! Az a hajdani nagy jégverés sem gondolta volna, hogy valamikor még ilyen jó szolgálatot tesz a politikának. A vármegyei állandó választmány e hó 28-án tart ülést abból a célból, hogy azon a május 30-iki rendes közgyűlés tárgyait előkészíthesse. Ugyanaz nap a választmány ülését megelőzőleg tartja ülésé- a vármegyei számonkérőszék is. A pénzügyigazgatóság köréből. A pénzügyminiszter Kölcsey Dezső nagybecskereki p. ü. segédtitkárt hasonminőségben Gyulára, Sövér Ferenc gyulai pénzügyi fogalmazót hasonminőségben Székely udvarhelyre helyezte át. A vármegyei árvaszéknek múlt évi működéséről és a gyámoltak és gondoltak viszonyairól a törvényhatósághoz tett jelentéséből a következő adatokat közöljük: Kiosztatott az 1909. évben 25136 drb, amelyből feldolgozatlanul az 1910. évre egy sem maradt. Nyilvántartásban volt az 1909. év végével 19882 kiskorú és 432 gondnokolt. A vármegyében Gyula városa és Békéscsaba község, k kivételével, 7 éven alóli 250 és 7 éven felüli 265 elha- gyott gyermek volt. Szabadságok a vármegyén. A vármegyétől be tegség címén három havi szabadságot kaptak Jan- tyik Mihály tb. főszolgabíró és Lengyel György békési járási írnok is. Ezenfelül a szokásos hat heti és négy heti szabadságot már többen kivették a tisztviselők közül. Késedelmi kamat a községi adó után A köz- igazgatási bíróság azt az álláspontot foglalta el, hogy késedelmi kamat községi adó után csak akkor szedhető, ha annak szedhetését a község képviselőtestülete elhatározta. Legutóbb Szarvas községe mondotta ki, hogy a községi adókat késedelmesen fizetők késedelmi kamatot tartoznak fizetni. A község határozata törvényhatósági jóváhagyás alá jön. A képviselőtestület f. hó 19-én délután rendes közgyűlést tartott dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt. Tárgyalták az 1910 — 15. évi ország- gyűlést összehívó királyi levelet. A közgyűlés ezt tudomásul vette s további intézkedés végett kiadta a központi választmánynak. A város 1909. évi zárszámadásait elfogadták s jóváhagyás végett átteszik a vármegyéhez. A zárszámadásokból kitűnik, hogy a város a múlt évben jól gazdálkodott, amennyiben bár az előirányzott 398,728‘31 kor. kiadást túllépte, a megtakarítás a nagyobb bevétel következtében 10,476-05 kor. A gyepmesteri szabályrendeletet elfogadták. A városi faiskolai felügyelő-bizottságba 3 évi időtartamra beválasztattak: Novák Árpád, Scherer Benedek, Hegyi István, Schröder Kornél, Emanditi Konstantin és Csőke István rendes tagokul, Scheibert Jakab, Gombos Mojsza és Exner Ferenc póttagokul. Monori Mihály városi képviselő az indítványok során előadta, hogy a Benedeki nagy majorban elhelyezett méntelep, mivel a várostól messze esik s igy az csak nagy idő- vesztegetéssel közelíthető meg, indítványozza, hogy a városi bika-akol mellé e célra istállót építsenek. A közgyűlés az indítványt tárgyalásra való előkészítésre a tanácsnak kiadja. Gergely Pál városi képviselő gyűjtést indított egy ártézi kútra, E célra begyült 442 korona, kéri, hogy az összeget a város egészítse ki s azon a kórház mellett egy ártézi . kulat furasson. A képviselőtestület megbízta a további gyűjtéssel Gergely Pált, egyben pedig elhatározták, hogy a kórház előtt fúrandó kút engedélyezése iránt megkeresik az alispánt. Pünkösdi rózsa és ákácvirág. Annak dacára, hogy a vegetáció pár héttel előre van a tavalyihoz képest, a pünkösdi rózsa az idén mégis lekéste Pünkösd ünnepét és körülbelül csak Űrnapra lesz teljes virágjában. Első pillanatra ez különösnek tetszik, pedig okát keresve nem is kell messze mennünk, csak husvétig, mely az idén szokatlanul korán volt s igy tulkorán esett a pünkösd is. Azonban a természetnek megvan az . a csökönyös természete, hogy nem igazodik a kalendáriumcsináló- hoz, hanem megy a maga kitaposott régi ösvényén, így történt ez most is s ez magyarázza meg a pünkösdi rózsa virágzásának késését is. Az ákác azonban már napok óta bontogatja fehér fürtös virágait, bóditó, édes illatot hintve szét a levegőben , , , És ez a tavasz legszebb ideje: május, az orgonavirág, az ákácvirág és pünkösdi rózsa viru- lásának poétikus hónapja, melyet az idén még a fagyosszentek sem zavartak üde szépségében, pompázó gazdagságában. A pünkösdvasárnapi nagy jégeső ugyan sok kárt tett, de hála Istennek, nagyrészt csak a város belterületén, ott sem mindenütt egyformán. Ilyenképpen már csak a vén Orbántól kell tartanunk, ki 25 én robog el a világ fölött, de aki szintén lesz olyan gavallér, hogy nem cáfol rá a jó véleményre, melyet előfutárjai: Szervác, Pongrác és Bonifác iránt alkottunk az idén magunknak. A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társulata folyó hó 15-én, délután 2 órakor az alapszabályok módosítása tárgyában, Czinczár Adolf elnöklete alatt, rendkívüli közgyűlést tartott. A belügyminiszter ugyanis a múlt év végén hozzá jóváhagyás végett felterjesztett módosított alapszabályokban némi pótlásokat kívánt felvétetni, melyet a közgyűlés vita nélkül elfogadott. Kántorválasztás. Pünkösd másodnapján megtörtént a józsefvárosi kántorválasztás. Az öt pályázó és jelölt közül csak kettőre szavaztak : Zimmer József billédi kántortanitóra és Niedermayer Béla gyulai tanítóra. Leadtak 737 szavazatot, melyből Zimmer 480, Niedermayer 255-öt kapott, 2 szavazólapot pedig üresen adtak be. Sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy a választásnál a szenvedélyeket minden igaz ok nélkül annyira fölkorbácsolták, hogy a választópolgárok közül néhányan oly dolgokat engedtek meg maguknak, amelyeket a tisztesség tudás nevében a legkeményebben elítélünk. Műkedvelői előadás. A gyulai általános munkásképző egylet fiatalsága vasárnap este megismételte a pünkösd hétfőjén nagy sikerrel előadott Gyimesi vadvirág előadásait. Az Erkel színkör nézőterén ezúttal már sokkal kisebb számú közönség nézte végig a különben ügyes előadást és nyílt színen is sok tapsot kaptak a törekvő műkedvelők. Előadás után a pavillonban táncmulatság volt. Nagy tűz volt pénteken hajnali fél 4 órakor a Józsefvároson. A toronyőr kongatására seregestül tódult az álmából felriasztott közönség a város központja felé, ahol már messziről látható, magasra csapó lángtenger jelezte a tűz hollétét. A belváros szélén a Komló szálloda szomszédságában levő Licska-féle butorraktár házteteje égett, nagy hőséget fejlesztve, úgy, hogy csak nehezen lehetett megközelíteni. A padláson felhalmozott forgács pedig fojtó füstöt árasztott. A szél messze hordta a szikrákat a szomszéd házakon keresztül a Kőrösz- partra, a közönség pedig tehetetlenül várta a borzasztó és szokatlan késedelemmel érkező tűzoltóságot. Amikor végre megjelent nehány tűzoltó, csak egy kisebb fajta szivattyút hozott magával, amelynek felszerelése szánalmas lassúsággal ment s mikor már nagynehezen a tűz locsolásához foghattak volna, akkor vették észre, hogy egy 8 — 10 méter hosszú tömlődarab hasznavehetetlen, rongyos állapotban van, amit ki kellett kapcsolniok. Ezen közben a szomszédos N. Szabados József építőmester házának tetejébe is belekaptak a lángok — holott a tűzoltóság egy kevés ügyességével ez a ház megmenthető lett volna — s ez a tető is teljesen leégett. Nagy későre kihoztak még egy nagyobb szivattyút is a tűzoltók s a kivonult honvédség segélyével sikerült a Szabados ház udvarán levő fából készült melléképületeket és raktárakat másfélórai munkával megmenteni. A következő Kocsis-féle ház csak cseréptetejének köszönheti, hogy a lángok megkímélték. A tűz a Licska-féle ház utcafelőli részén keletkezett eddig még félderitetlen okból; állítólag az ott este elhaladó kisvasút mozdonyából kipattant szikrától fogott volna tüzet a zsindely tető. A ház udvarán levő asztalos műhely csak a múlt ősz folyamán égett le s most az akkor épségben maradt részek estek a tűz martalékául. A kár biztosítás folytán megtérül. Halálozás. Számos gyulai tekintélyes polgári családot borit mély gyászba Emhő József halála. A boldogult sokáig gyöngélkedett és folyó hó 14-én halt meg 67 éves korában. Temetése hétfőn délután volt nagy részvéttel. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Alulírottak mélyen megtört szívvel jelentjük, hogy a legjobb férj, végtelen jóságu apa, nagyapa és rokon, Émhő József, f. é. május hó 14-én este 9 órakor élte 67-ik, boldog házasságának 39-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után elhalt. A megboldogultnak hült teteme a róm. kath. anya- szentegyház szertartása szerint folyó évi május hó 16-án délután 4 órakor fog a Szent József temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat folyó év és hó 23-án reggel fél 8 órakor fog az anyatemplomban a Mindenhatónak bemutattatni. Áldás és béke hamvaira! Özv. Emhő Józsefnó Máhr Mária neje, József, Gyula, Jenő fiai, ifj. Emhő Józsefnó Werner Erzsébet, Emhő Gyulánó Láng Mária, Emhő Jenőnó Binder Mária menyei, Lacika, Milike unokái.
