Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-01 / 18. szám
1910. május 1. BÉKÉS 3 zeti munkapárt részéről is mozgalom történt, dr. László Elek kezdeményezésére öt tagú bizottság járt a központnál, de miután megfelelő jelöltet nem kaptak, a nemzeti munkapárt megalakításáról egyelőre lemondtak. Az esetben azonban, ha Veres jelölése bármi okból meghiúsulna, — ami nem valószínű — a nemzeti munkapárt mégis megalakul és okvetlenül állít jelöltet. A mai nap, amidőn a Kossuth- párt újabb gyűlést tart, az orosházi helyzetet előreláthatólag tisztázni fogja. Gyomán, noha az egyedüli pozitív és számba- vebető jelölt még mindig csak Fábry Károly, ennek dacára a választási esélyei mégis kedvezőtlenebbek reá, mint eddig látszottak. A kerület csak nem minden községében erösbül a mozgalom, amelynek célja Fábry megbuktatása. Ily alakban a mozgalom negativ ugyan és a határozott'kialakulás csak akkor történik meg. ha Fábryval szemben egy alkalmas ellenjelöltben tudnak megállapodni, ami ez ideig több irányú kísérletezés után nem történt meg Valamennyi választókerület között azonban a gyomai az, amelyben a tényleges választásig a legnagyobb meglepetésre is lehet kilátás. Szarvason a választók két hatalmas táborba sorakoztak, A Justh-párt Haviár Dániel köré, vele sremben a nemzeti munkapárt Zsilinszky Mihály nyugalmazott államtitkárt jelölte A nemzeti munkapártnak vasárnap volt alakuló s jelölő gyűlése, a melyen részt vett és felszólalt Csáky Albin gróf is. Zsilinszky Mihályt szarvasi legelőkelőbb földmives gazdákból álló 120 tagú küldöttség kereste fel Budapesten, felajánlva neki a jelöltséget, amelyet Zsilinszky készséggel elfogadott, megígérvén, hogy legközelebb lejön Szarvasra programmbeszédjének elmondására. A választási küzdelem tehát, mint az most már bizonyos, Haviár és Zsilinszky közt fog lefolyni. Zsilinszky •, jelölése után ugyanis az a lappangó mozgalom, mely a kisbirtokosok köréből akart jelölni, megszűnt és a kisbirtokosok is túlnyomó részben Zsilinszky köré sorakoznak. Békésen, mint azt múlt heti számunkban megírtuk, pár napon át Ivánka Imre jelöltsége kétségessé vált, de vasárnap óta, a mikor is Ivánka újra Békésre érkezett, a beállott zavarok megszűntek és mindazok, akik Kecskeméti ellenesek, újra s még tömörebben sorakoznak köréje, mint az előtt. Az Ivánka- párt megerősödését Kossuth Ferencz és esetleg Ap- ponyi Albert gróf Békésre jövetelétől is várja, ámbár a legerősebb kapocs, amely a pártot összetartja, a Kecskeméti megbuktatási vágy, ami azonban nagyón kétséges, hogy sikerüljön, mert utóbbinak pártja tömörebb és lelkesebb is. ^Békéscsabán a nemzeti munkapárt és független- ségi~part együtt működési kísérlete teljesen meghiúsult. A függetlenségi párt a maga részéről már jelöltet is állított dr. Urszinyi János ügyvéd személyében, a ki a jelöltséget el is fogadta. A nemzeti munkapárt, a mely hajlandó lett volna egy pártonkivcrtTjelölt mellett a függetlenségiekkel kooperálni, Urszinyi jelölése következtében fenntartja akció szabadságát, de akciójának eddig csupán vágya van meg Eddigi jelölési kísérletei, nevezetesen Kazy József államtitkáré, Tagányi Sándor aradi ügyvédé, nem sikerültek. Még legalkalmasabbnak mutatkozott volna Wágner József építőmester jelölése, de ez nem talált osztatlan helyeslésre, a minek következményéül az a számbavehető, különösen iparosokból álló tábor, amely Wágnert óhajtja, utóbbit demokrata párti programmal lépteti fel. Ha ez a jelölés megvalósul, az esetben Urszinyi s Wágner jelöltsége mellett a nemzeti munkapárt bajosan fog a maga részéről is jelöltet állítani. Valamennyinek legszámbavehetőbb ellenfele Achim L. András, következetesen még mindég taktikázik és nem vall szint, hogy ő maga lesz e a jelölt, vagy pedig parancsszavára más.. Gyulán vasárnap délelőtt fél 11 órakor a népkerti csarnok termében dr. Berényi Armin tartotta programmbeszédét. Előzőleg pártalakulás történt, amikor is dr. Felföldi Sándor ügyvédet elnöknek s dr. Salamon Károly ügyvédjelöltet pedig jegyzőnek választották meg. Dr. Berényi Armin tőle megszokott ékesszólással és nagy tetszést keltve mondotta el programmbeszédjét, amelyben azonban nyílt kérdésnek hagyta fenn, hogy Kossuth-, Justh-párti-e avagy pártonkivüli, ami azonban most már megoldott kérdés, amennyiben Berényi a Justh- párthoz csatlakozott és onnan részesül a Kossuth- párti Lengyellel szemben támogatásban. Dr. Bozóky Árpád Justh-párti képviselő ily célból Gyulára jött és informálta magát az itteni helyzetről. Berényi jelölésének támogatására — mint halljuk — nehány tekintélyes Justh-párti matador fog még lejönni. Berényi párthiveinek zömét az eddigi hangulatból következtetve, az Újváros teszi, ott van legtöbb lobogója kitűzve, bár az Újváros hangulata sem osztatlan, mert ugyanott aránylag legtöbb a Lengyel zászló is. Aminő szépen, harmonikusan délelőtt Berényi jelölése, ép oly botránnyal történt d. u. 3 órakor a Lengyel-párt gyűlése. A pavilion terme sokkal zsúfoltabb volt, mint délelőtt és az avatott szem, amely végig tekintett a jelenvoltak arcán, rögtön tisztába jött vele, hogy ez a gyűlés nem fog zavartalanul lefolyni. Amikor Lengyel Endre kíséretével a csarnokban megjelent és Névery Albert pártelnök emelvényre lépve, a pártgyülést megnyitni akarta, pokoli lárma fogadta, mely fütty-szó s guny- dalok változatával teljes ötnegyed óráig tartott, úgy, hogy egyetlenegy ép mondat sem volt hallható. A jelenvoltak túlnyomó része tekintet nélkül pártállásukra, szégyenkezve s méltatlankodva hallgatta a pokoli zsivajt, aminőhöz fogható Gyulán a leghevesebb választási küzdelmek alatt sem fordult még elő és amely méltatlan volt úgy a jelenlevőkre, mint Gyula városa jó hírnevére nézve, ötnegyed órai kárbaveszett kísérletezés után Névery Albert pártelnök és Lengyelék (Lengyel Zoltán dr. is ott volt) átlátták, hogy itt szóhoz nem juthatnak, de Tanczik Lajos rendőrkapitány is, ki türelmének eddig fényes tanujelét adta, szintén megelégelte a szörnyű zajt és feloszlatta a gyűlést. Az a csendőri »erély« azonban, amely a rendőrkapitány rendeletét végrehajtotta, túlságos volt és túl lőtt a célon, amennyiben a gyűlés feloszlatása ellen sem a tömeg, sem egyesek ellenállást meg sem kíséreltek. Lengyel Endre hívei a gyűlés feloszlatása után a 48-as körbe vonultak, ahol azonban a hangulat újra megoszlott Lengyel és Berényi között; ennek dacára Lengyel Endre, aki mindezideig formálisan jelöltnek nem mondható, Gyulára való igényét fenntartja, aminek bizonyítékául zászlói már kedden reggelre kitüzettek. Sajátságos, hogy a Berényi s Lengyel közötti választási mozgalom hullámai eddigelé csak az újvárost borították el. A József-város és a nagymagyarváros választóinak túlnyomó része sem egyik, sem másiká hoz nem csatlakozott. Eme utóbbi két városrészben kezdettől fogva lappangott a vágy Lukács György képviselősége után. Azzal azonban mindkét városrész tekin- télyes'gazdái s iparosai tisztában voltak és vannak, hogy Lukács György jelöltségét csak az esetben kiálthatják ki, ha annak zászlóját biztos diadalra tudják vezetni. Ez idő szerint ez a diadal még biztosítottnak nem tekinthető, de hogy azzá váljék, azon egyforma lelkesedéssel törekszenek úgy a Józsefvárosi, mint a nagymagyvárosi legtekintélyesebbb gazdák. A szervezkedés az utóbbi napokban nagy erővel indult meg, de még nincs befejezve. Szó van róla, hogy Lukács Györgyöt pártonkiuüli programmal való jelöltség elfogadására a Józsefváros és nagymagyarváros gazdáiból és iparosaiból álló nagyobb- számu küldöttség kérje fel. Efölött a közelebbi napokban történik meg a döntés. Tanitógyülés Gyulán. A »Békésvármegyei Alt. Tanítóegyesület« gyulai járásköre folyó hó 28-án tartotta ez évi tavaszi gyűlését. Péczely József elnök boldogult Láng Gusztáv, volt egyesületi elnök fölött tartott paren- tációjában feltárja az elhunytnak érdemekben gazdag pályáját. Tekintettel pedig az elhunytnak az egyesületi élet megteremtésében kifejtett fáradhatatlan tevékenységére, a járáskor, a veszteség fölötti fájdalmának jegyzőkönyvben ad kifejezést. Az elnöki előterjesztések után következett a fölötti döntés, vájjon a gyűlések száma redukáltas- sék-e, avagy a mai állapotok föntartassanak. Döntés előtt felolvassák Wlassics Gyula, volt kultuszminiszter egykori körrendeletét, mely elegendőnek mondja ki. az évenkinti egyszeri gyűlést. Nickmann Rezső egyesületi alelnök szükségesnek tartja a mai rendszer föntartását, mert ennek megszüntetésében széttörve látja azt a kapcsot, mely a tanítókat egy táborba hozza. Ezzel csökkenni fog az önképzési vágy, talán a hivatásszeretet is. Nagy szótöbbséggel a miniszteri rendelet értelmében döntött a gyűlés. Dr. Horváth Dezső kir. segédtanfelügyelő a tanítóképzésről tartott felolvasást. Tekintettel a téma aktualitására, továbbá arra, hogy a tanítóság egyedül a tanítóképzés reformjától reméli sérelmeinek orvoslását, a felolvasást a jelenlevők általános érdeklődése kisérték, ugyannyira, hogy az ebből származott vita hosszúsága és az előrehaladott idő a programm utolsó pontját: Török Mihály »A családos tanítók« c. értekezését a jövő gyűlésre tétette át. Dr. Horváth felolvasását megelőzőleg szükségét érzi ama kijelentésnek, hogy mikor a tanítóképzésről fog szólani, ő is, mint általában mindenki, a reformnak hive. Mikor bizonyítani igyekszik felolvasásában a reform keresztülvitelének szükségességét, az okokat a tanítóképző intézetek mai szervezetében keresvén, hosszasabban foglalkozik mindkét jellegű: állami és felekezeti képzővel. Párhuzamot von a kettő között. Statisztikai adatokkal bizonyít az állami képzők javára s mikor vázolja a nemzetiségi képzők állambomlasztó munkáját, melyben a saját honunkban felnevelt ellenfelek aknamunkáját látja a nemzeti kultur-szellem szupremációja ellen, levonja a konzekvenciát: a képzőket államosítani kell. Nem bolygathatjuk azonban a felekezetek féltékenyen őrzött autonómiáját, azért óvatosan kell megoldani az államosítást. Fönn lehetne tartani a képzők mai jellegét s talán lehetnének állami felekezeti képzők. Keresi ezek után azt a kort s azt az előképzettséget, mely. megkívánható lenne a tanitó-képzőbe való felvételre, illetőleg azt az időt, melyben az ifjú már önállóan látná hivatását' a nevelés terén. A mai rendszer az ifjú 14 évében, illetve a gimnázium-, reál- és polgári iskola IY. osztályának elvégzésében keresi az alapot, melyre felépítheti a tanítóképzést. Nagy tévedés, mert a képzőt végzett egyén éretlen korában még nem találhatja meg azt a szilárdságot, melyet hivatása megkövetel. A reformátorok egy része abban látja az orvoslást, ha legalább 22—24 éves korában lépne a tanító a gyakorlati térre. Ez alatt pedig kellő előképzettség (érettségi) után u. n. pedagógiai akahogy a legnagyobb magyar költőket is erősen foglalkoztatta. Arany egyik legszebb balladáját irta róla s Petőfi is tervezett hosszabb Zách-költeményt. A bemutatott daljáték szerzői tehát nagyon szerencsés érzékkel választottak témát a dalmüvükhöz. A dalmű librettója igen érdekes, fordulatos, kedves romantikáju. Kár azonban, hogy a Zách- eset legdrámaibb mozzanatainak megjelentetését — talán túlságos óvatosságból — elejti a librettista, igy például a Zách Felicián merényletét csak egy , hírnök elbeszéléséből tudjuk meg. Azok a mozzanatok azonban, melyeket feldől-; gozott a szerző, ügyes színpadi érzékről s igazi . poétikai kvalitásokból tanúskodnak, igy nagyon si- , került Zách Klárának az atyjával való nagy jele-, nete s igen szépek a szereplő krónikások mondanivalói. A zene gyakran melodráma-izü, csak épen halkan és diszkréten teszi teljesebbé a játék han- 1 gulatát, úgy, hogy inkább a jelenet kap meg, mint; a melódia, de a legtöbbször bravúros hangszerelésü , s mélyen művészi a muzsika. Igen szép az első felvonásvég Kázmér-Klára kettőse s a harmadik ■ felvonás mélabus zenek'isérete. , A szereplők igen jók voltak. A szerzőket me- , legen ünnepelték. * * * Ezek a kritikák igazolják legfényesebben a' darabot. Mi gyulaiak különben a debreceni előadás nagy sikerét, s az ottani lapok elismeréssel teljes híradását csak a legbensőbb megelégedéssel és örömmel vehetjük tudomásul.
