Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-01 / 18. szám

4

BÉKÉS

It 10. május 1.

démiákon nyerjen tanulmányuk befejezést. Mikor azonban ily ideális megoldást akarunk elérni, tekintettel kell lenni az ország háztartására. Sajnos, állami háztartásunk az e reformból önként következő differenciákat még le nem küzdhetné. Más oldalról pedig az ily magas szellemi nívóra való emelkedés a gyakorlati működés rovására törne. Szükséges lenne tehát az előképzettséget a gimnáziumok YI. osztályáig terjeszteni. Ily korban és szellemben növekedve az ifjú már önállóbban határozhat hivatásáról. A mai rendszer teljes elvetését károsnak és a képzés akadémikus felépítését Magyarországon még utópiának tartja.

Az értekezés elhangzása után Nickmann Rezső ama hasonlatot idézi, melyben Dinter a tanügyet négy kerekű kocsihoz hasonlítja, melynek kerekei: műveltség, díjazás, felügyelet, szabadság A mai tényekben ezeket csak nehezen találhatjuk föl, talán még összhang volna, de nem helyezhetjük a XX. század keretébe s igy »gyengék lévén a tanügy szekerének kerekei, bizony csak döcög az.« Nem zárkózhatunk el tovább a reformtól, egyenesen sürgetni kell, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a számos példát, melyek eleven precedensként mutatják, hogy a mai képzettséggel a gyakorlati pedagógia terén az önképzéssel tanítóink nagy százaléka fényes eredménnyel tehette maradandóvá nevét. A mai vagyoni helyzet mulaszthatlanul követeli a tanítóság részére úgy az erkölcsi elösmerést, mint a normális anyagi dotációt, miket csakis a reform hozhat létre.

Hozzászóltak a tárgyhoz még Mazurek Ferenc, Bekker Endre. Kallina Anna, Török Mihály. Bekker Endre szerint a tanítónő-képzést külön kellene választani a f rfi-képzéstől; az elemi iskolai oktatást csak részben adja a nők kezébe (csakis az alsóbb osztályokban), a felsőbb (IV. Y. VI.) osztályok vezetése férfi tanítóra bízatnék. Az ily irányú reformot Kallina Anna áll. tanítónő sérelmesnek tartja a nők ambícióját illetőleg, mert egyenlő képzést fog követelni a nő mindig a férfiképzéssel szemben.

Vita során kialakult azon általános vélemény, hogy a tanító a mai fizetés mellett magasabb rangú állásra hosszú és tevékeny működés után sem számíthat . . . Dr. Horváth Dezső s. tanfelügyelő véleménye szerint a tanítót teljesen hivatása mellé kellene rögzíteni, melytől el sem válhat, mert ha egy érdemekben gazdag népnevelőt jutalmazás címén kiragadjuk hivatása köréből, azzal csak a népnevelés károsul. Megoldva látja azonban ezt a kérdést a képzés reformjában, mert ebből önként következnék a tanítóság olyan dotatiója, melylyel az nyugodtan munkálkodhatik hivatása terén.

Endrész József egyesületi jegyző a vita befejezte előtt kifejezést adott ama véleményéről, hogy Mikor Magyarországban a képzés reformját nemzeti szempontok teszik szükségessé, nem vonhatunk általában párhuzamot az állami és felekezeti képzők szervezete és munkaereje között, hogy az bármelyik rovására lenne. A felekezeti képzők (kivéve a nemzetiségieket) nagyon szilárd positiot teremtettek hivatásuk tudatában, mert ők építették föl közvetve a mai intelligenciát. Ez nem felekezetieskedés, de a tények higgadt megállapítása. Ezért nem lehet szükség a teljes államosításra, hanem, mint az értekezés is mondja, legyen állami, illetve államilag segélyezett, felekezeti képzők. Nem fogadhatja el azt továbbá, hogy még a jobb javadalmazás mellett is kötve legyen a tanító teljesen az iskolájához, mert ha a kitűnt tanítót p. o. s. tanfelügyelőnek nevezik ki, ezzel nem veszthet a népnevelés, mert a tanítói és tanfelügyelői hivatás együttvéve képez egy teljes egészet. Dr. Horváth D. kir. s. tanfelügyelő még kijelenti, hogy csakis nemzeti szempont vezette a kérdésnél, tehát nem ad analyzist a felekezeti képzőkről általában. A tanfelügyelőség munkája pedig nagyobb részt az adminisztrációban merül ki s ezért a tanító, mint paedagogus inkább az iskolában fejtheti ki munkaerejét.

Végre Nickmann Bezső a járás kör köszönetét tolmácsolja a tanfelügyelőnek azért az érdeklődésért, melyet dr. Horváth egy oly becses munkában igyekezett a tanítóságnak tudtára adni. E munka teljesen fedi a tanítói kar kívánságait, csakhogy tekintve

a körülményeket, mindkettő idealismuson épül fel. Sajnos, ma már az élet pessimistákká nevelte a tanítókat ezen a téren is.

A gyűlés déli 12 órakor ért véget.

E. J

Fölvételi pályázat. A vallás- és közokt. miniszter urnák 24251. sz. rendelete értelmében az 1910—11. iskolai évre az aradi állami tanítóképző- intézet első osztályába 30, a másodikba 30, a harmadikba 31, a negyedikbe 30 tanulót veszünk fel. A kedvezmények osztályonként a következőképen oszlanak meg :

I.

II.

III.

IV.

1 Egész díjas

5

7

6

Í1

2 Fél díjas

5

3

12

6

3 Ingyenes

10

5

4

7

4 Ösztöndíjas

2

4

5

1

5 Bejáró segítség

nélkül 8

11

4

5

Az egész díjasok havi 30, a féldijasok havi 15 koronát fizetnek élelmezési dij címen az intézet pénztárába. Egy-egy ösztöndíj évi 100 korona. Az egy koronás bélyeggel ellátott kérvényekhez a következő okmányok csatolandók : 1 születési bizonyítvány ; 2 tiszti orvosi bizonyítvány folyamodónak a tanítói pályára alkalmas voltáról ; 3. iskolai bizonyítvány a megelőző évről és a folyó iskola- évi értesítő; 4. hiteles községi bizonyítvány a szülők vagyoni állapotáról s a kiskora gyermekek számáról. Az első osztályba csak olyan éptestü és zenei hálással biró tanulók vétetnek fel, akik 14 életévüket már betöltötték, de 18 évesnél nem idősebbek s annyi előképzettséget igazolnak, ameny- nyit a felső nép- és polgári iskola, a gimnázium és reáliskola aisó négy osztályának sikeres elvégzése nyújt. A vallás- és közokt. miniszterhez címzett folyamodványokat az előirt okmányokkal együtt 1910. május 31-ig kell az aradi állami tanitó- képző-igtézet igazgatóságánál beadni. Folyamodó világosan tűntesse fel folyamodványán lakóhelyét, az utolsó postát és a vármegyét. Arad 1910. ápr. 8-án. Láng Mihály, igazgató.

Hírek.

Közgyűlések a vármegyén. A vármegyének tavaszi rendes közgyűlése, amely a szabályrendelet értelmében május hó második felében tartandó, amint halljuk, május hó 30-ra fog kitüzetni. Ezt megelőzőleg azonban rendkívüli közgyűlés megtartására is szükség lesz abból az okból, hogy azon az uj országgyűlést összehívó királyi levél kihirdet- tessék. A rendkívüli közgyűlésen azonban egyéb fontosabb ügyek is tárgyalás a á kerülnek, aminek az az előnye is meglesz, hogy a rendes közgyűlés, amely a küszöbön levő választások miatt aligha fog nagyobb érdeklődést kelteni, gyorsabb lefolyású lesz. Itt említjük meg, hogy a vármegyei központi választmány, amint a királyi meghívó levél a rendkívüli közgyűlésen meghirdettetett, a törvény értelmében másnap ülést tartani köteles, hogy a gyomai és orosházi kerületekre nézve a választás határnapját kitűzze, a választási elnököket és a küldött- ségi elnököket és helyetteseit megválassza és általában a választás zavartalan lefolyása tekintetéből szükséges intézkedéseket megtegye. A közrend és közbiztonság megóvása és a választók akaratának megnyilatkozhatása céljából a belügyminiszter már akként intézkedett, hogy a vármegye alispánja utján az egész vármegyére nézve ada tokát szerez be arra nézve, hogy melyik választó- kerületben mennyi és mily jellegű karhatalomra lesz szükség.

A közigazgatási bizottság legközelebbi rendes havi ülését nem május 9-én, hanem 11-én tartja.

A vármegyei községjegyzöi nyugdij-választmány

az alispán elnöklete alatt április hó 25-én ülést tartott. Az ülés legfontosabb tárgya volt Baross Károly kondorosi első jegyző nyugdíjazási ügye. Nevezett jegyző, tekintettel nagymérvű idegességére, kérte nyugdíjazását. Minthogy a munkaképtelenség szabályszerűen megállapittatott, ennélfogva a nyugdíjazást a választmány kimondotta és 19 évi szolgálat után 1162 korona nyugdijat állapított meg Baross részére. Azt a kérelmét azonban, bogy 200

korona anyakönyvi tiszteletdija is beszámíttassák nyugdijába, nem teljesítette a választmány, mert az anyakönyvi tiszteletdij a fennálló szabályok értelmében csak azoknál számítható be a nyugdíjba, akiknek a fizetése 2000 koronát meg nem halad. A vármegyei szabályrendeletnek az az intézkedése pedig, amely a b(számítást korlátlanul megengedi, még jóváhagyva nincs. A községjegyzői nyugdíj alap 1909. évi zárószámadása 4800 korona hiánnyal zárul, amelyre nézve akként történt intézkedés, hogy az mindaddig, mig a módosított nyugdíj szabályrendeletet a belügyminiszter jóvá nem hagyja, az alap állagából fedezendő. Ellenben a községjegyzői fizetési alap 1909. évi zárószámadása 1500 korona felesleget tüntet fel. A községjegyzői fizetési alapból kapják ugyanis legújabban a községi jegyzők fizetéseiket, ahová a megfelelő részleteket a községek előre befizetni tartoznak. A felesleg a takarékpénztári kamatokból állott elő.

Hivatalos Óra változás. A gyulai magyar kir. pénzügyigazgatóság, a mellérendelt számvevőség és kir. adóhivatalnál május 1-én a szokásos nyári hivatalos órák léptek életbe. Az uj rend szerint a hivatalos órák hétköznapokon 7 órától 1-ig, vasárnap és ünnepnapon 9-től 11 óráig tartatuak. A kir. adóhivatalnál azonban a pénzkezelés csak 8—12 óráig tart. Ez a beosztás szeptember 30-ig lesz érvényben.

Adóhivatali előléptetések. A pénzügyminiszter Máté István, orosházi kir. adóhivatali pénztárnokot, a VIII. fizetési osztályba első osztályú pénztárnokká; Terney Béla gyulai és Jánosi József szarvasi ellenőröket a IX. fizetési osztályba elsőosztályu ellenőrökké és Bányai Lajos békési adóhivatali segédet a IX fizetési osztályba nevezte ki.

Kinevezés. A pénzügyminiszter Opolczer Oszkár gyulai pénzügyi ezámgyakornokot a székesfehérvári pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez számtisztté nevezte ki.

A gyulai ág. ev. egyház t. tagjai számára a Jókai Mór-utcai állami fiúiskolában május hó 5-én délelőtt 9 órakor gyónással egybekötött istentisztelet lesz tartva, mely alkalommal a confirmandusok is úrvacsorához fognak járulni. Miről a t. egyháztagok ezúton értesittetnek.

Májusi előléptetések. A m. kir. gyulai 2. honvéd gyalogezredben május 1-vei előléptek : Krecsa- revics Emil százados jászberényi zászlóaljparancsnok őrnagygyá, Petykó József, Buthy Lajos, Had- házy András, Mocsári Ödön, Angyal József és nagy- óhaji Vizy István főhadnagyokká és Steinitz Rezső kezelőtiszthelyettes hadnagy-gazdászati tisztté. Vasárnap az előléptetések örömére a tiszti étkezdében nagy bajtársi ebéd lesz.

Előléptetések a 101 ik gyalogezredben Gavora

Béla csabai 101 -ik gyalogezredbeli hadnagyot fö- hadnagygyá. Hevessy József ugyanazon ezredbeli zászlóst pedig hadnagygyá léptették elő.

Szemle. Péntek este városunka érkezett Balás György altábornagy budapesti honvédkerületi parancsnok, hogy a honvéd ezredben megtartott harc- szerű és messzelövészetet megszemlélje. Még tegnap délután visszautazott Budapestre.

Dr. Nuszbek Sándor akadémiai páiyadij nyertes.

A magyar tudományos Akadémia e hót folyamán tartott tagválaeztó nagygyűlése alkalmából több páiyadij között a Nádasdy-dij fölött is, mely az idén elbeszélő költeményre volt kitűzve, döntés történt. Az Akadémia-a dijat számos pályázó közül dr. Nuszbek Sándor (Székely Sándor), lapunk belmunkatársának Ítélte egyhangúlag „Sámson“ c. gyönyörű népregéjeért, a mely népregét illusztris munkatársunk költői pályafutásának mondhatni elején irt még meg és amelylyel teljesen átdolgozott alakjában pályázott a 100 arannyal honorált Nádasdy dijra. A pályázat sikeréről és annak dicsőségéről dr. Márky Sándor akadénrai tag, jeles történetírónk, aki a naggyülésen részt vett és akinek sejtelme sem volt róla, hogy unokaöccse is részt vett a pályázaton, táviratilag értesítette az ifjú poétát, aki tudvalevőleg Hófehérkével már egyizben a szegedi Dugonics Társaság pályadiját megnyerte s akinek a szépirodalom első fórumán szerzett ujabbidiadalához, dicsőségéhez és