Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-01 / 18. szám
XLII. évfolyam. Gyula, 1910. május i. 18-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre .............. 10 K — I Fé l évre.............. _ 5 K — f Év negyedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Lukács György. Ha politikai lap volnánk, sem lennénk hívei, annál kevésbbé szitói a hosszadalmas és különösen az időeiőtti választási mozgalmaknak. De ha már minden higgadtan gondolkodó ember őszinte sajnálatára a választási mozgalmak Gyulán is megindultak, sőt nemcsak megindultak, hanem mint a vasáfnap délutáni gyűlés bizonyította, ugyancsak zavaros hullámokat is kezdenek csapni, strucc politikát követnénk, ha továbbra is elhallgatnánk, hogy Gyula városa választó, sőt nem választó polgárainak túlnyomó része is, nem annyira politikai, mint társadalmi szempontból és a város érdekei szempontjából mérlegeli és szeretné eldönteni, hogy ki az, aki egyéniségénél fogva legméltóbb Gyula városa képviselői állására és ki az, akinek egyénisége biztosítékot nyújt rá, hogy Gyula városa jogos közérdekei, több irányú vágyai, kielégítésre találjanak és megvalósuljanak. Nincs Gyulán olyan ember, aki ha igy teszi fel magának a kérdést, a legkisebb kapacitáltatás nélkül maga ne tudna rá önmagának és másoknak is a legkisebb habozás nélkül megfelelni, hogy ilyen ember egy és csakis egy van : Lukács György. Mert — anélkül, hogy kisebbítené vele bárkinek is igaz érdemét — elismerni kénytelen és egy ember sem tagadhatja, hogy senki a város legkiválóbb szülöttei közül sem tett megközelítőleg is annyit Gyula városa s népe érdekében, tehát nem szolgált rá annyira a város hálájára, elismerésére s bizalmára, mint amennyire Lukács György. Nyolc esztendőt töltött körünkben, olyan nyolc esztendőt, amely aranybetükkel van és marad városunk krónikájában megörö- kitve. Kulturális, közjótékonysági s gazdasági intézményeink egész sorozata dicsőítik az ő kiválóságát, fáradhatlan munkás tevékenységét. Abban, hogy oly verseny-társak mellett, mint Nagyvárad, Temesvár, Szabadka és Kecskemét, éppen a legkisebb Gyula kapta meg annakidején az elmegyógyintézetet, amely körülmény alapjává vált közkórházunknak az országban immár páratlanul álló fejlődéséhez, Lukács György nagy befolyásának és hatékony támogatásának jutott döntő szerep. Két hét előtti cikkünkben is elismertük, hogy gróf Almcisy Dénesné mellett az ő befolyásának köszönhető az állami gyermek- menhelynek Gyulán való élhelyezése és ebből kifolyólag az a társadalmi, emberbaráti s nem jelentéktelen közgazdasági vívmány is, hogy Gyula városa az alföldön a gyermek- védelem első fókusa maradhat. Tisztán és kizárólag az ő kezdeményezése, érdeme s dicsősége, hogy az első tüdőbeteg népszanatorium létesült és ami ránknézve legnagyobb jelentőségű, hogy ez a népszanatorium, mely az országban egyetlen, Gyulán létesült. Hogy ez mennyire emeli városunk jó hirnevét, az idegenforgalmat és mennyire járul közgazdaságilag is a város fejlődéséhez, igazán felesleges bővebben bizonyítanunk. Száz év hasztalan törekvése s vágyakozása után vette kezébe a gyulai főgimnázium, majd később az állami polgári leány és állami elemi iskolák ügyét s mindegyiket megvalósitotta. Hogy a tanyai iskolák a várostól átvétettek s államosittattak és sza- porittatnak, ami egyrészről mérlegelhetlen paedagógiai vívmány, másrészről könnyíti s nagy mérvben apasztja a városnak e címen okozott terhét, túlnyomóan, sőt némely részben kizárólag Lukács György érdeme. Lukács György volt az, aki kizárólag államsegélyből felépítette városunkban az ország első modern berendezésű nyári színkörét; hnszonnyolcezer koronát eszközölt ki e célra, hogy Gyulán a színészetnek megfelelő hajlékot és ezáltal e város műértő közönségének mindig a legkiválóbb színtársulatot biztosítsa. Az ő befolyásának köszönhető az uj pénzügyigazgatósági palota is, mely szintén nagyban hozzájárult Gyula városa székhely jellegének biztosításához. Anélkül, hogy részleteznénk, mindezen közintézet létesülése, mennyi közvetlen hasznot és mily nagy forgalmat biztosított és nyújt állandóan úgy termelő gazdaközönségünknek, mint iparosainknak és kereskedőinknek, utalunk két virágzó iparvállalatunkra, a kötőgyárra s a tejszövetkezetre, melyeknek létesülése, államsegélyekkel való kifejlesztése, az ő befolyásának és önzetlen tevékenységének elvitázhatlan érdemei. Egyikben az iparnak eddig kereset nélkül való százai jutottak foglalkozáshoz, a másik a mezőgazdaság és állattenyésztés föllendülését és jövedelmezőbbé tételét eredményezte. Csoda-e tehát, ha Gyula városa választó- polgárai akkor, amidőn arról elmélkednek, hogy ki az, aki leginkább méltó az ő bizalmukra s ki az, aki egyéniségénél fogva jövőben is a legnagyobb szolgálatokat teheti a városnak, elsősorban Lukács Györgyre gondolnak! Az a törekvés, hogy Lukács Györgyöt Gyula városa képviselőjének megnyerjék, örömmel konstatáljuk, hogy a nép ama részéből indul ki, és a nép ama részében kelti a leglelkesebb visszhangot, amely öt évvel ezelőtt vele szemben állott. Ez az öt esztendő nem vonult el nyomtalanul és tanulság nélkül e város fölött ; a hangulatot pedig — ami alatt nem a politikait értjük, TÁRCA. _____ Zá ch Klára Debrecenben. Dr. Major Simon, Dr. Nuszbek (Székely) Sándor és Szabó Emil énekes történeti szinjátéka diadalmasan vonult be a kálvinista Rómába, a magyarság ősi sziklafészkébe, hires-neves Debrecen városába. A múlt vasarnap, április 24-én este volt a premier, melyen a szerzők mindhárman jelenvoltalc A darabról, az előadásról és az ün'nepeltetés- ről közöljük két előkelő debreceni lap kritikáját azon hozzáfüzéssel, hogy a másik két debreceni újság hasonló — ha talán még nem több dicséretet tartalmazó — kritikával fogadta az uj zenés magyar bemutatót. * * * Zách Klára szerelmi tragédiáját dolgozták ki a szerzők úgy, ahogy annak történni kellett volna. Róbert Károly fényes udvarában Kázmér, lengyel királyi herceg forró szerelemre gyűl Zách Felicián leánya, a szép udvarhölgy iránt. A szerelem nem maradt viszonozatlanu!, — a szép Klárának is megtetszik a deli lovag s mikor atyjától Danes mester, zólyomi főispán megkéri fia számára, — a leány bevallja atyjának azt, hogy a Kázmérral való szerelmi viszonyban elvesztette ártatlanságát. Zách Felicián bőszükén ront rá az éppen asztalnál ülő királyi családra, kardjának áldozatul esik a királyné négy ujja. A végzet betelik Zách családján — kivéve Klárát Kázmér - Pál krónikás segítségével megmenti s elrejti a szepesi gróf Drugeth házában. Harmadfél év telik el, — Kázmér lengyel király lesz. A szép Klára várja szivszakadva. Ez és övéi elvesztése miatti bánata aláásták egészségét s amikor Kázmér megérkezik, hogy magával vigye, — a controvers érzelmek határa alatt meghal, megöli a szive. A krónikásnak megparancsolják : — Zách Klára históriája maradjon úgy a köztudatban, mint ahogy azt ő addig zengette, — mint ahogy fenntartotta azt a hagyomány mi reánk is. A szerzők — mint látható — alkalmas tárgyat választottak feldolgozásra s alkalmas alakban dolgozták fel azt Zách Klára históriája önként kínálkozó jó tárgy. Az a misztikus félhomály, amely a történelemben időnként felmerülő gyöngéd epizódokhoz, idillikus eseményekhez fűződik, — talán sehol sem nagyobb, mint éppen a szép Klára és Kázmér esetében. A romantikus korszaknak egyik ékessége az a kis történet, amely a mesebeli hercegként megjelenő Kázmér és a rejtekből felszínre kerülő pompázó virágszál, Klára szerelmi regényét adja elő. A történet után még sokáig bizonyára nem tudtak arról a szerelmi bájitalról, amelyet a hosszú idő s a további regényes korszak fűztek hozzá. A szerzők szerencsés kézzel eliminálták ezt a momentumot, feltüntetve az idill okául a kölcsönös vonzalmat, a szerelmet; s ennek folytán a szép Klára sorsát ideálisan állították előtérbe. Per tan- gentem van csak szó Zách Felicián és családja sorsáról is, — igen helyesen. A történet idillikus daljáték, amelynek keretéből a hosszabb taglalás kirítt volna. Jó hát a darab szüzséje, kiváló a feldolgozása, beállítása. Épp ilyen sikerült egyéb tekintetben. Sceni- kailag ötletes, fordulatos, korhű és stylszerü. A csoportosítások, felvonulások közül különösen sikerült a Róbert Károly udvara, — a Zách háza- tájéka. Ez utóbbit különösen bájossá teszi a két krónikás beillesztése. Általánosságban a beállítás körül vannak a szerzőknek nagy érdemeik. A darab jelenetei, alakjai, jellemei teljesen korhüek. A miliő, amelyben eseményei lejátszódnak, illúziónkat teljesen kielégíti. Cselekvénye folytatólagos, következetes, — nyelve kifogástalan, telve azzal az ősi zamattal, amely megadja a darab igazi értékességét, — a stylszerüséget. Alakjai igazi tőrőlmetszett, magyar alakok, versei csodaszépek. A krónikás által előadott két vers különösen bűbájos, — igazi gyöngyei költészetünknek. Zenéje melodikus, illeszkedő, motivált magyar muzsika. Különösen szépek belőle a Klára dala : „Fejtsétek meg lányok ezt az álmot“, — a második felvonásbeli bordal és kettős; a harmadik felvonásbeli : „Emlékezel ? — én emlékezem“, — s a melodráma muzsikája. Az előadás nagyon jó volt. Klára szerepét Bárdos Irma, Kázmért Zilahyné játszotta, — mind. XjapTJ.ri.lr mai száma 12 old.al.
