Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-13 / 11. szám

fi

BÉKÉS

1910. március 13.

tőkéik között levő arány javíttassák és versenyképessége megerősittessék. A részvénykibocsátás módozatait a lapunk mai számában közölt hirdetés tartalmazza. Az ötszáz darab uj részvény vételárából

100,000 korona a részvénytőkéhez, 200,000 korona a rendes tartalékalaphoz, az ezen felül befolyó összeg — az uj részvények kibocsátásával felmerülő költségek levonása után — a külön tartalékalaphoz csatoltatik és ennek megfelelőleg a részvénytőke, mely eddig 300,000 korona volt, 400,000 koronában, a rendes tartalékalap, mely eddig 400,000 korona volt, 600,000 koronában állapittatik meg. A részvénytőke felemelése folytán is szükségessé vált alapszabály módosítás az igazgatóság javaslata értelmében elfogadtatott. A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása lejárván, Deimel Lajos, Schmidt Iván, Bulla Sándor és Bőhm Miklós felügyelő bizottsági tagok egyhangúlag újra megválasztattak. A közgyűlés alkalmából a takarékpénztár négy évtizedet meghaladó időn át, az egyesület körül fökőnyvezetői, igazgatói s Erkel Rezső halála után vezérigazgatói minőségben hervadhatlan nagy érdemeket szerzett Szénásy Józsefnek, Gyulai László festőművész által készített gyönyörű kivitelű s életbü arcképe is elhelyeztetett a tanácskozási teremben. A közgyűlés Lukács György elnök lelkes éltetése közben 10 óra után befejeztetett.

Az Első Gyulai Kötött és Szövött Iparárugyár Részvénytársaság folyó hó 6-én délelőtt 11 órakor tartotta meg dr. Lukács György v. b. t. t._ elnöklete alatt X. évi rendes közgyűlését, melyen 48 részvényes 8019 részvény képviseletében jelent meg. Elnök mindenek előtt konstatálja, hogy a közgyűlés egy budapesti és egy temesvári hírlapban alapszabály- szerű módon és időben lett meghirdetve, ennélfogva a közgyűlést, a megjelent részvényeseket szívélyesen üdvözölve, megnyitja és a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére Kliment Ferencet és dr. Daimel Sándort kéri fel. A tárgysorozat 2. pontja során felolvastatott s egyhangúlag tudomásul vétetett az igazgató sági és felügyelő-bizottsági jelentés, valamint a tiszta haszon felosztása iránt tett előterjesztés, melynek értelmében a 133,633’14 koronát kitevő tiszta haszonból 13,363-14 korona a tartaléktőke gyarapítására, 30,735'75 korona alapszabalyszerü jutalékokra, 5000 korona az államkölcsöntörlesztési alapra, 80,000 korona osztalékra, a fennmaradó 4534*25 korona a tisztviselők jutalmazására fordítandó Kapcsolatosan úgy az igazgatóságnak, valamint a felügyelő-bizott sagnak a felmentvény megadatott. Továbbá elhatá roztatott, hogy a szelvényenként! 8 korona osztalék f. hó 7-től fizettessék ki, meg pedig Gyulán a gyári irodában. Temesvárott a Magyar Ált. Hitelbank pénztáránál. Miután elnök megállapítja, hogy az alaptőkeemelés elhatározásához és az alapszabályok módosításához szükséges kétharmadrésze az összes részvényeknek képviselve van, a tárgysorozat III. pontja szerint előterjesztetett az igazgatóság javas lata a részvénytőkének 1 millió koronáról, 5000 drb. 100 korona névértékű uj részvény kibocsátása által, egy és fél millió koronára való felemelése iránt, mely előterjesztés Weiss Mór vezérigazgató azon indítványával, hogy a részvényjegyzési határidő f, évi március 15-ig meghosszabbittassék, egyhangúlag elfogadtatott. Ugyancsak egyhangúlag fogadtattak el az alapszabályok ő., 6. és 10. szakaszainak java sóit módosítása. Miután az elnök és az igazgatóság mandátuma lejárt, megejtetett a választás. Elnökül 3 évre szóló megbízatással nagy lelkesedéssel újra dr. Lukács György választatott meg. Az igazgatóság- tagjai lettek szintén 3 évre szóló megbízatással: dr. Lukács György, Czincsár Adolf, Braun Mór, dr. B'erényi Armin, dr. Lovich Ödön, Scherer Benedek és Weiss Mór. Indítvány kettő tétetett. Weisz Mór indítványozza, hogy a betegsége következtében az üzleti tevékenység teréről visszavonult Szénásy József, régebben felügyelő-bizottsági, az utóbbi 3 éves időszakban igazgatósági tagnak a vállalat fejlesztése körül szerzett érdemei jegyzőkönyvileg meg- örökittessenek és erről Szénásy József jegyzőkönyvi kivonat utján értesittessék. Lendvay Sándor (Temesvár) indítványozza, hogy a magyar iparfejlesztés, körül hervadhatatlan érdemeket szerzett Hieronymi Károly kereskedelmi minisztert a részvénytársaság

azon alkalomból, hogy újra az aktivitás terére lépett, mai közgyűléséből táviratilag üdvözölje. Mindkét indítvány lelkes visszhangra találván, egyhangúlag elfogadtatott. Több tárgy nem lévén, elnök a közgyűlést a részvényesek zajos éljenzése közben berekesztette.

A gyulai m kir. államepitészeti hivatalnál f.

évben előfordulható állami építkezések közül említést érdemel, hogy az orosházi állami polgári fiu- és leányiskolánál a legközelebb kiadásra kerülnek

130.000 korona költséggel előirányzott kibővítési munkák.

A vármegyei építkezések közül:

1. A gyoma—endröd —szarvasi 19 5 km. hosszú törvényhatósági ut mintegy 380,000 K költséggel

2 A szarvas—szentesi 9 9 km. hosszú törvény- hatósági utszakatz mintegy 180,000 K költséggel.

3. A gyomai vámos utak kibővítési munkái mintegy 3 km. hosszban körülbelül 70,000 korona költséggel.

4. A gyulai Fehér Kőrözs híd mintegy 212,000 K költséggel

5. A gyula—sarkadi törvényhatósági közúton levő Fekete Kőrözs bid mintegy 250 000 K költséggel.

6. A gyula—doboz—vésztő—szeghalmi utón levő dobozi Kettős KÖrőzs hid mintegy 294,000 K költséggel.

7. A vármegyei székház kibővítési munkái tervezés alatt állanak. Előirányzat körülbelül 120,000 K.

8. A békési és mezőberényi vashidak fedőmázolási munkái mintegy 6000 K költséggel.

Községi építkezések :

1. A kétegy házai községi de államosítandó elemi iskola és óvoda építési munkái a hivatal által elkészített tervek alapján mintegy 60,000 K költséggel.

2. Endröd község áltál a vicinális utón levő Hármas Kőrözs hid mintegy 300,000 K költséggel.

3. A szeghalmi gőunalmi hid mintegy 120,000 K költséggel az érdekeltség által kontemplálva.

Ezen különösen az utolsó 2. pont alatt említett építkezések tervezése csak keletkezőben van s kivitelükre csak évek múltán kerülhet a sor.

Folyamatban levő építkezések.

I. állami építkezések:

1. Vallás és közoktatásügyi miniszteri tárca terhére Békéscsabán egy állami polgári fiúiskola építése engedélyeztetett 283,544-52 K költséggel; ezen építkezés megkezdetett, de a befejezése csak az 1910. év első felére varható.

2. Az Arad—Csanádvármegyék területére eső III. transversális müut 9 km. szakasza mintegy

120.000 K költséggel.

II. Vármegyei építkezések:

1. A gyoma—körösladányi törvh. közút 18 km. hosszú szakaszának kiépítésére engedélyezett 204,395 K 97 fillérnyi építési költségekre az 1909 évben csak mintegy 101,000 K fordittatott.

2. A gyula—doboz—vésztő—Szeghalom—be- rettyóujfalusi törvényhatósági közúton levő szeghalmi Sebeskörözs »Foki« 90 m. össznyilasu (4 ártérben levő 15—15 m. nyílású vasbeton és középen 30 m. nyílású vasfelszerkezetü) híd épitési munkai mintegy

202.000 K költség felhasználása mellett befejeztetett ; erre nézve sem ejtetett meg a felülvizsgálati leszámolás.

3. A füzesgyarmat—nagybajomi törvényhatósági közút Békésvarmegyébe eső 5 185 és Bihar- 6 939 összesen 12 124 km. hosszú szakaszának munkai, melyek 1908. évben megkezdettek, 1909. évben folytattattak, de még befejezést nem nyertek, az 1909. évi munkákra engedélyezett 176,506 K 56 fillérből Békésvármegye részéről mintegy 90,000 K használtatott fel.

III. Községi építkezések :

1. Pusztaföldvár községháza építése mintegy

40.000 korona költséggel.

A nem javasolt keddi hetipiac. A polgármester z aradi kereskedelmi és iparkamaráiéi velemeny kért a Gyulám tervezett második hetipiac ügyében A polgármester átirata szerint hosszabb idő óta a neddt napi piacokat nagy tömeg keresi fel és ki- vinatos volna, bogy a pénteki mellett kedden is tartassák állatfelhajtással egybekötött hefpiac. A kamara közös bizottsága tekintettel arra, hogy

Gyula város és vidékének logyasztóképessége nem oly nagy, hogy két hetipiac tartása szükséges volna, másrészt, mert ezáltal a jelenleg egy hetipiacra koncentrálódó forgalom, amely ezután sem volna nagyobb, a két hetipiac között megosztatnék és igy csak a piacot látogató kereskedők és iparosok idejét rabolná el, de a helybeli kereskedőkre és iparosokra nézve nem járna haszonnal, második hetipiac tartását szükségesnek nem látja. A teljes ülés a közös bizottság javaslatához hozzájárult.

A csabai ipartestület vasárnap tartotta évi közgyűlését dr. Linder Károly ügyvéd, iparhatósági biztos elnöklete alatt, ki a gyűlést megnyitotta. Az évi jelentés megemlékezik a csabai iparosok törekvésének ama sikertelenségéről, hogy a munkásbiz- tositónak Csabára való áthelyezése nem történt meg; Achim János volt testületi jegyző érdemeit méltatja. A statisztikai részből kitűnik, hogy az partestület tagjainak száma 723-ról 701-re apadt. Hűlt évi bevétel volt 4894 52 korona, kiadás 4548 65 korona. Maradvány 344'87 korona. A testület ösz- szes vagyona 791206 korona. A folyó évi költség- előirányzat 495P87 korona bevétellel szemben 4752 96 korona kiadást tüntet fel. Horváth Mihály jegyző felolvasta az elöljáróság tagdíj emelési javaslatát. Eszerint a tagok progresszív módon fizetnék a tagsági dijaikat 2, 4, 6 és 10 koronákkal. Nagy vita után elfogadták e javaslatot. Ezután következett a tisztujitás. Elnökké nagy lelkesedéssel egyhangúlag Wagner Józsefet kiáltották ki újból. Alnökök Achim László és Zlehovszky János lettek. Jegyző Horváth Mihály. Ügyész dr. Tarján Tibor. E őijárósági tagok : Kiszely Pál, Gajdács Mátyás, Lázár Pál, Petrányi Gyula, Nyemecz Lajos, Valen- tinyi Mihály, Viski Dezső, Csjernyik János, Felber Sándor, Subasitz Károly, Hugyecz János, Botyánszky János, Korek Antal, Kován Endre, Kovács Károly, Boskó György, Ylcskó Lajos, Márton József. — Számvizsgálók : Ftkker Károly, Thiesz János, Pap Sándor.

Utügyek. A vármegye alispánja most készítette el jelentését a vármegyei községi közlekedési és községi közdűlő utak múlt'évi állapotáról. A jelentésekből a következő adatok tűnnek ki. A községi közlekedési utak hossza 640 kilométer. Fen- tai tására felhasználtatott 43660 korona értékű községi közmunka és 28818 korona pénzbeli hozzájárulás. A községi közlekedési utakon van 83 hid és áteresz. A községi közdűlő utak hossza 868 kilométer. Fentarté^ára felhasználtatott a közmunka váltság árából 140,000 korona, a természetben leszolgált kötelezettseg pénzértéke pedig 13550 kor. volt. A községi közdűlő utakon van 254 hid és áteresz.

A Békéscsabán létesítendő jéggyár ügyében a

vármegye alispánja, az ideiglenes engedélyt folyamodó cégnek kiadta. Az engedélyezés részletes feltételei az e hónapban megtartandó végleges engedélyezési tárgyalás alkalmával fognak megálla- piitatni. A kiadott ideiglenes engedely alapján az épitési munkálatok kezdetüket vehetik

A gyomai harmas körözsi vashid alépítményi és a házi kezelésben végzett munkálatok felülvizsgálata és helyszíni szemléje e hó 22-éu fog megtartatni Duka Achill műszaki főtanácsos vezetése mellett. A vasfelszerkezet felülvizsgálata már régebben megtörtént.

Templom javítás. A békésszentandrási ref. egyház a torony tetőzet rézfedéssel való ujbólépité- sere, a torony és templom falának kijavítására és bemeszelesére 5010'25 korona előirányzattal a lelkészt hivatalban versenytárgyalást tartott. Ajánlatukat beadták : VeresB Károly (Nagyszalonta) 4960T5 k, Dimák György (Orosháza) 4759'75 k, Szabó Pál (Makó) 5980 k, Gyebnár Endre és tea (Szarvas) 5621 62 k, Spitzer József (Gyula) 4824 88 k, Viski Dezső (Békéscsaba) 5460 k, Bin Imre (Makó) 5010 k, Pap, Gyulai és Berta (Kunszentmárton) 5050 k, Baginyi és Barton (Szarvas) 4809 85 k ób végül Rigó Lajos (Cegléd) 4900 koronával. Az egyház Veress Károly ajánlatát fogadta el.

Gazdasági munkasházak. Az uj gazdasági cseléd törvény tudvalevőleg elrendelte, hogy bizonyos idő alatt a gazdasági cseléd lakások a törvény