Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-13 / 11. szám
1910. március 13. BÉKÉS 7 Márciusi anekdoták. Most, hogy a szivekben a szabadság szelleme ébredez és a múltak lelkesítő fuvalma pirítja ki az arcokat, nem lesz érdektelen, ha a nagy idők emlékének pár régi, idevágó anekdota felemlitésével, néhány sort szentelünk : Kossuth népszerűsége. A nép 1848-ban minden katonát Kossuth katonájának tartott, azt hitte, övé az egész hadsereg, s ö látja el azt saját zsebéből ruhával, fegyverrel. Még az országról magáról is azt hitte a magyar ember, hogy az senki másé nem lehet, csak Kossuth Lajosé! Nagy népszerűségét jellemzi, hogy egyik felvidéki helység megrendelte Kossuth képét egyik nevesebb festőnél s a kupaktanács különösen lelkére kötötte a piktornak, hogy Kossuth feje köré glóriát fessen. Persze a festő eleget tett a felhívásnak. Megérkezett a kép s a falu népe és az elöljáróság úgy beleszeretett, úgy megtisztelte, hogy a képet a templomba akasztották föl az oltár fölé. Máskor ismét egy nógrádmegyei paraszt asz- szony valahol meglátta Kossuth képét s szent áhítattal földreborult előtte és sokáig ott imádkozott. No de a vén huszár sem maradt hátra s a szabadságharc után igy dicsekedett: — Nekem nem parancsol senki, mert én három császárt szolgáltam: Ferenc császárt, Ferdinánd császárt és fe séges Kossuth Lajos császárt! . . Le az esernyőkkel! Miközben a Szabad sajtó első termékét, a »Tizenkét pont«-ot és a »Talpra magyar«-t nyomtatták Länderer és Heckenast műhelyében, megeredt az eső s a Hatvani-utcán várakozó lelkes közönség kifeszi- tette ernyőit. Jókai közbeszólt: — Urak, ha az eső ellen is paraplét feszítünk ki, mivel fedezzük magunkat, ha talán egy óra múlva golyók fognak hullani? És nyomban eltűnt minden ernyő a láthatárról! „Talpra magyar !“ A budapesti ifjúság 1848. március 14-ikén este a Pilvax kávéházban vette hírét a bécsi forradalomnak. Éjfél felé volt. Vajda Jáuos bezárta az ajtókat, hogy határozat nélkül el ne széledjenek. S megállapították, mit tesznek holnap. Az a holnap volt — Március 15-ike ! Petőfinek is volt valamije másnapra. Egy ösz- szehajtott papirost vesz elő. A Nemzeti dal kéz.rata Egy jurátus, Szikra Ferenc, belépillant s meglátja a költemény első sorát: >Rajta magyar, hi a haza!« — Barátom, szólt a költőhöz, előbb talpra kell állítani a magyart, aztán — rajta ! Petőfi hallgatott a jó tanácsra, megváltoztatta az első sort s másnap az egész országon végigharsogott a »Talpra magyar !« kívánalmainak megfelelően átépítendők és általában a cselédlakások miként való éjoitésére, a vármegye által szabályrendelet alkotandó. Békésvármegye a ( cselédlakások kérdését a vármegyei építkezési sza- , bátyrendelet keretében oldotta meg. A vonatkozó szabályrendelet azonban a belügyminiszter részéről — több rendelkezésében — aifogásoltatott és a szabályrendelet módosítás végett visszaküldetett a vármegyének. Most azután a fóldmivelésügyi miniszter sürgeti a szabályrendelet módosítását és egyben azon kívánságának ad kifejezést, hogy a cselédlakások építése tátgyában a vármegye külön szabályrendeletet alkosson. Gazdasági tudósító lemondása. Megele Béla kétegybázi lakos, a gazdasági tudósitói megbízatásáról lemondott. Füzfatelep segély. Nagyszénás község egy fűz- fatelep létesítésére 2000 korona államsegélyt kért a földmivelésügyi minisztertől. A miniszter a kért segélyt megtagadta, hajlandónak nyilatkozott azonban 1—2 hold területű füzfatelephez szükséges vesszőt adni és a forgatási költségekre 100 korona segélyt helyezett ki átásba. Utfelülvizsgálatok A beruházási hitel terhére kiépített utak felülvizsgálatai gyors egymásután ejtetnek meg. Folyó hó március 8-án az Öcsöd—mesterszállási 1-7 km. hosszú ut vizsgáltatott fe ül. Az •építkezési munkálatok a késői engedélyezés folytán, •csakis a tél folyamán voltak bevég ízhetők, ennél fo<zva ezen ut kőpályája uagyrészben lesülyedt és jgy az újból átrakandó. A munkálatok nem voltak a tavaszra halaszthatók, mert nagy esőzés miatt az Őszön elkészült fö dmunka annyira átázott, hogy a közlekedés a kőpálya kiépítésének elmaradása esetén egyáltalában lehetetlenné vált volna. A gyula — kétegyháza—eleki törvényhatósági ut szemléje és felülvizsgálata e hó 10. és 11-én tartatott meg. Az ut, dacára annak, hogy a télen át nagy esőzések voltak, mégis igen jó állapotban levőnek találtatott és a felül vizsgálat eredménye a legkedvezőbb volt. Az érdekeltek közül csupán Gyula városának volt kifogása és pedig az, hogy a vásártéren a cédulaház* előtt elvonuló 200 folyóméter útszakasz mindkét oldalán árok 1 étesittetett, aminek következtében — különösen vásárok alkalmával — a közlekedés nagy nehézségekbe ütközik. Bár Gyula város kérelme figyelemreméltónak látszik is, azonbm annak teljesítésével szemben az a nehézség áll fenn, hogy mivel, az ut makadamszerüleg van kiképezve, ennélfogva az úttesten összegyülemlő viz levezetéséről okvetlenül kell gondoskodni, mert máskülönben az úttest rövid idő alatt tönkre megy. Ha a kérdéses szakasz kockakővel volna kiburkolva, ami a közigazgatási bejárás alkalmával fel is volt ajánlva a városnak — természetesen az ő költségére — az esetben árokra nem lenne szükség, mert a sarat a kockakő burkolatról könnyen le lehotne tisztítani, ellenben a makadamszerüleg épített úttestről, a sátrai együtt a kavics réteg is lehuzatnék. Mindkét ui f> lüIvizsgálat Lukács József kerületi közúti felügyelő elnöklete alatt történt, aki János József államépitészeti mérnöknek, a gyula—kétegybázi ut kiváló munkálataiért, elismerését fejezte ki. A szóban levő utak kiépítésével régen érzett közszükseg let nyert kielégítést s az érdekelt községek az utakat épittető hatóságoknak köszönetüket jegyzőkönyvileg fejezték ki. A sertéstenyésztés előmozdítása. Tekintettel a sertéshúsban mutatkozó uagy szükségletre, am előreláthatólag a közel jövőben sem fog megszűnni, a fölmivelésügyi miniszter a sertéstenyésztés élőin zditása céljából felhívta az állategészségyi felügyelőket, hogy kiváló gondot fordítsanak a sertés- tenyésztésre és felhatalmazta őket, hogy a köz- tenyésztésre szolgáló kanok vételárából egyharmad- részt államsegély cimén a f. évre elengedhessenek, ■továbbá, hogy kisközségekben, ahol a kocák csekély száma miatt a köztenyésztésre szolgáló kanok kellően ki nem használhatók, 50 korona állam segélyt hozhassanak javaslatba. való Mindezeknek közreadása és a jövök számára megőrzése a megboldogult Tóth Béla érdeme. Én c->ak szegény másoló vagyok ! Tallózó. Törvényszéki csarnok. Kinevezés. Az igazságügy miniszter dr. Aszódy Imre gyulai kir. törvszéki joggyakornokot a bajai kir járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. Dr. Aszódy Imre kiváló szorgalmú, jeles képzettségű tagja az ifjabb jogász generációnak, s kineveztetése nemcsak méltányos, de a bajai járásbíróságra határozott nyereséget jelent. Tisztviselői ebéd. A gyulai kir. törvényszék Inöke, Gálbory József kezdeményezésére a köz ponti és vidéki igazságügyi tisztviselők érintkező -ének intenzivebbe és gyakoribbá tétele érdekébei a gyulai kir. törvényszék tisztikara a csabai járásbíróság tisztikarával kezet fogva, az elmúlt vasárnapon Békéscsabán a Fiume szálloda éttermébe! barátságos jellegű tisztviselői társasebédet rendezett melyen a birák és segédszemélyzet mellett a kezelő- zemélyzet is részt vett. Az ebédre az egész vár megye bírósága részéről többen átrándultak Békéscsabára 8 a legfesztelenebb kedélyesség között töl- löttek együtt egy egész délutánt. Mint halljuk, a <ezelő tisztviselők külön is tömörülni s társas ebédek időnkénti rendezésével gyakrabban találkozni -'hajtanak. Az ezt célzó egyesülés elnökévé Asztalos Károly békési telekköny vezetőt, titkárává pedig Tarr Dezső gyulai törvényszéki irodatisztet válaszolták " eg. Csőd. A gyulai törvényszék a tegnapi napon Rothstein G. Dezső gyulai bőrkereskedő ellen, saját kérelmére a csődöt megnyitotta. Csődbiztossá kinevezte Tóth Ferenc törvényszéki bírót, tömeggondnokul pedig Dutkay Béla gyulai ügyvédet. Heti bünkronika. Hogy kicsiny, jelentéktelen dolgoknak minő aránytalan következményei lehetnek, arra jó példa a közismert fülemile per. — Ehhez némileg hasonló eset történt Orosházán, de a kiinduló pont nem olyan poétikus mint a fülemile éneke, mert ez esetben a trójai háború oka egy döglött macska. Boldog ország, ahol két magyar paraszt család ráér ambícióval folytatni évekig egy macskapert és a vitára százakat áldoz. Az eset a következő: Szemenyei István és Bokor István orosházi lakosok szomszédságban laktak. Szemenyei István 1908 nov. 19-én az udvarán egy döglött macskát talált és abban a meggyőződésben, hogy a macska Bokor Istvánéké, s azt ők dobták át az udvarára, a macskát áthajitotta a Bokor István udvarára. Ezt a Szemenyei házánál észrevették és ebből folyólag egyrészről Szemenyei István és neje, másrészről Bokor István s ennek neje Ujj Zsuzsánna és Ujj Bálint között szóváltás, majd a Szemenyei István udvarán, hova Bokorék átmentek, verekedés támadt A verekedésben Szemenyei István könnyű testi sértést szenvedett, de miután e miatt szabályszerű indítványt elő nem terjesztett, ez vád tárgyává tehető nem volt. A Bokor István sérülése miatt külön eljárás folyt az orosházi járásbíróságnál. A verekedés befejezése után Szemenyei István és neje bementek a lakásukba. Szemenyei Istvánná azonban a papucsát kint feledte az udvaron s midőn kiment érte, Bokor István egy fával úgy megütötte, hogy karja eltörött. Ez ügyben már volt egy főtárgyalás, amikor Bokor Istvánt a törvényszék 4 hónapi fogházra Ítélte az általa elkövetett súlyos testi sértés bűntettéért, de mivel Bokor István újabb tanukat jelentett be, a kir. Ítélő tábla határozata folytán uj eljárás tartatott, melynek eredményeképen a kir. törvényszék fentar- totta eredeti Ítéletét. Két nagyreményű tolvaj bűnügyében is Ítélkezett a héten a kir. törvényszék és pedig Tóth Kálmán és Katona Ferenc bűnügyében. Előbbi asztalossegéd, állítólag intelligens szülök gyermeke, akit elegánsan öltözködve kisértek fel a fogházból és aki nagyköveti méltósággal és választékos nyelvezettel emlékeztet minden tanút, hogy gondolja meg, mikor egy ártatlan ember szabadságának elvesztéséről van szó. Sem erről, sem Katona Ferencről nem lehetett külsőleg felismerni, hogy ezek már többszörösen büntetett, börtönviselt emberek. Az volt ellenük a vád, hogy Békéscsabán, 19ü9. évi november hó 17-én Friedman és társa cég birtokából, annak beleegyezése nélkül, az üzletajtónak hamis kulcscsal történt kinyitása után Tóth Kálmán ismeretlen mennyiségű készpénzt jogtalan eltulajdonitasi szándékkal elvett s Katona Ferenc e cselekmény elkövetését szándékosan előmozdította azzal, hogy a lopás elkövetése idején az üzlet előtt őrt állott. Mindkét tettes erősen tagadta bűnösségét a főtárgyaláson. Katona Ferene azonban a csendőrök előtt beismerte, hogy 1909 évi november hó lü-an Szóvá József társaságában lopás céljából Hódmezővásárhelyre utazott, ahol a vasúti állomáson találkoztak Tóth Kálmánnal s miután ez utóbbi fedezte az útiköltségüket, előbb Szegedre, majd még az nap esteli vonattal Békéscsabára utaztak, hol a Bárány vendéglőben szálltak meg (a szállodai költséget szintén Tóth Kálmán fizette) másnap miután Szóvá József elmaradt tőlük, déli 12 óra és 1 óra között az ő őrtállása mellett Tóth Kálmán hamis kulcscsal kinyitotta a Friedmann és társa cég üzletének ajtaját s az onnan lopott pénzből neki 14 koronát adott. Tóth Kálmán ugyanezen körülményeket — a lopás elkövetésére vonatkozók kivételével — a csendőrök előtt szintén beismerte. — A kir
