Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-07 / 10. szám
XLI. évfolyam. io-ik szám. Gyula, 1909. márczius 7. Előfizetési árak: 10 K — f 5 K — f 2 K 50 f Egész évre.............c. Fél évre ............... Évne gyedre............... Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHIS DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Nemzeti népnevelés. Irta: Halász Ferencz min. tanácsos. Nyelvben és érzületben egységes magyar nemzeti állam ! Ez a főczél, amely felé mind- annyiunknak okos tervszerűséggel, szívós kitartással törekednünk kell. Azt a természetadta csodás keretet, amely szép hazánkat a Kárpátok bérczeivel és a Duna-Dráva hullámaival körülövezi, be kell töltenünk testvéries érzelmű, egymást megérteni tudó magyar nemzettel. Ha ezt a czélt elérhetjük, ezer éves fennállásunk örök időkre biztosítva van. Ha azonban bábeli nyelvzavar és ellenségeskedés dúlná tovább is közéletünket, menthetetlenül szétzüllünk, más nagy nemzetmolochok zsákmányaivá leszünk. . Ámbár az alkotmányos korszak beállta óta letelt 40 óv alatt népoktatásunk kétségtelenül nagy arányokban fejlődött, mégis e téren bizony még nagyon sok a tennivaló. Elég, hacsak azt említem, hogy a magyar anyaországban a hat éven felül való népes ségriek még mindig 38-6°/0-a nem tud Írni, olvasni és hogy az anyaország népességének jó 40°/0-a nem beszéli art állam nyelvét. Pedig az elvitázhatatlan, hogy nemzetünk jövőjét egyéb más tényezők mellett csak úgy biztosíthatjuk, ha a nép millióit a magyar hazafias irányú és a közéletre is kiható népnevelósben részesítjük. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter, áthatva a nemzeti irányú népoktatás nagy fontosságától, korszakos jelentőségű népoktatási törvényeivel biztosította, hogy bizonyos idő múlva az ifjú nemzedék nemcsak az irás-olvasásban, de az állam nyelvének ismeretében és hazafias szellemben is kifogástalan készségre és érzületre fog jutni. Apponyi gróf kormányzásának súlypontját a nép művelésére fordítja; és alig három évi minisztersége alatt oly eredményeket ért el, amelyek a legvérmesebb reményeket is felülmúlják. Megalkotta a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanítók járandóságairól szóló 1907. évi XXVII. t.-czikket, amely minden iskolától az államellenes irányzatok kerülésén felül még azt követeli, hogy a magyar czimernek és zászlónak, a magyar történeti emlékeknek és ezek révén a hazafias szellem pozitív ('ápolásának tért nyisson; hogy az állami nyelv tanításában elérje azt a minimális eredményt, mely az 1879 : XVIII. t.-cz. szándékának megfelel és ezzel a nemzeti összefor- radás ügyét szolgálja; és hogy a tanitó, a magyar király, magyar haza és magyar alkotmány iránti hűséget esküvel megerősítse. A tanítói fizetés kiegészítésére nyújtott állami segély feltételéül pedig még azt kívánja a törvény, hogy minden államsegélyes iskolában a magyar nyelv, számtan, a magyar földrajz, magyar történelem és alkotmány tan a miniszter által kiadott tanterv szerint és az általa jóváhagyott tankönyvek segítségével tanittassék. A törvény végrehajtása érdekében gondoskodott Apponyi miniszter az állami felügyelet hatékony kiterjesztése felől, és nincs kétség az iránt, hogy ezen törvény által a magyar hazafias irányú népnevelés terjesztésében néhány év múlva igen örvendetes eredményeket fogunk tapasztalni. Itt megemlítjük, hogy a községi és felekezeti néptanítók fizetésének kiegészitésére az állam az 1909-ik évben már 8 és fél millió koronát fordít. Másik nagy alkotása Apponyi miniszternek az állami elemi népiskolai tanítók illetményeinek szabályozásáról és az állami népiskolák helyi felügyeletéről szóló 1907. évi XXVI. t.-czikk. Az állami népoktatás hazánkban elsőrangú kultúrpolitikai jelentőséggel bir, mert az eddigi tapasztalatok fényesen igazolták, bogy az egységes magyar nemzeti állam megteremtésében az állami népoktatás egyike a leghathatósabb eszközöknek. A közoktatási kormányzatnál tradiczionális elv, hogy sehol nem erőszakolja az állami népoktatást, amely önmagától is oly népszerű és vonzó erővel bir, hogy községeink vetélkedve kérelmezik népoktatásuknak állami kezelésbe való vételét. Az állami népoktatásnak nagyarányú fejlődését mi sem igazolja nyomatékosabban, mint az az adat, hogy ezelőtt 13 évvel, 1895. évben csupán 1500 állami tanítónk volt, és akkor az állami oktatásra csupán 4 millió korona költség fordit- tatott, mig az 1909. évi állami költségvetésben, az óv őszén megnyiló uj állami iskolákkal együtt 7 ezer állami tanitó illetménye van felvéve, és az állami oktatás összes költségei 15,834.515 koronára rúgnak. Meg kell említenem, hogy ezen rendkívül nagy emelkedés legnagyobb aránya éppen Apponyi gróf kultuszminiszter kormányzásának idejére esik. Ez az egy körülmény is fényesen igazolja, mennyire szivén viseli Apponyi gróf az állami népoktatást azon egyedül helyes T A R ö Z A,. Eljje gyzéskor. Éles! Mielőtt követne engem Az éu göröngyös életutamon — Még nem húzom a gyűrűt kis kezére . . . Valamit kell Magának mondanom! Hogy látom • fején myrtuskoszoriival — Olyan mint egy nyiló fehér virág, Melynek sziizfehér, gyönge szirmait Nem tépte még fel durván a világ . . . Itt áll előttem ifjan, virulóau Ifjú szivének nincs még bánata ! Csak most dereng jövőnk ködfátyolán át Egy boldog élet rózsás hajnala . . . Szeretjük egymást . . .! Lelkünk összefűzte A legszentebb, legtisztább vonzalom . . . Nem fogja-ó megbánni, hogy velem jött A szenvedésbe édes angyalom ? ! — Ne 41modja könnyűnek a jövendőt Magára édes nehéz munka vár ! Eljön-e lelke egész melegével . , . ? . . . Három kis árvám jó anyára vár . . . ! Eljön ugye, szegényes otthonomba ? Elhozza szive, lelke melegét . . . Kiolvasom két szép könuyes szeméből — . . . Nyújtsa hát ide, édes a kezét . . . ! ! Rácz Etus. Sk szoigabiró ur paklizott. Irta: Sz. Szigethy Vilmos. Práznovszky Kázmért úgy kapta örökbe a vármegyénk, hogy senki sem tudta megmondani, mióta örvend közszeretetnek. A szeretet sem megfelelő kifejezés erre, inkább féltek tőle s tisztelték annyira, amennyire a rejtélyes embereket szokás. A régi* szabású fiskálisok közül való volt s harsogó hangjára még a tekintetes vármegye is megreszketett, holott nem ártott volna olykor az ügyek mélyére is tekinteni, valahányszor Práznovszky Kázmér végső argumentumnak azt vágta ki: — Becsületszavamra mondom, hogy az igy van. Az ügyei is kétesek voltak : egyik helyen azt susogták, hogy alig tud megélni, mások viszont fogadoztak, hogy Práznovszky Kázmér ugyan kevés port vállal, de amit vállal, azt nem szalasztja ki könnyelműen a kezéből. A megbizó fél is csak úgy, menekül, ha ott marad az inge is a fiskális kezében.! Tudott azért kedves és ur is lenni, bár a tekintélyét fönntartotta és nem ereszkedett le senkihez. A ferbli kompániája is válogatott emberekből állt s leginkább az N. N. esperes szerepelt benne, — aki Práznovszky Kázmérnak adta le a stólát, — meg a város képviselője, akinek épugy nem rándult meg egy arczizma sem, ha vesztett, ha nyert. Szerencsét próbáltak ennél az egyre híresebbé váló asztalnál a megye apró nemesei is, mikor a termést hozták be, de az ilyen kísérleteknek rendszerint inségkölcsön lett a vége, ami annak idején jött divatba. Hők múltával aztán az a babona lett úrrá az embereken, hogy Práznovszky Kázmérral halálos veszedelem kártyázni, mert az talán még négy ász ellenében is nyer. (Mint ahogy huszonegygyei elijesztette egyszer az alispánt, pedig az négy királyt szorongatott.) A ferbli-királyságon kívül volt azonban az öregnek más nevezetessége is : a szépséges Margit lánya. Karcsú, bár kissé asszonyos formájú, aranyhaju szépség, akit a fiatalság alig mert megközeliteni. — Egy kicsit gőgös volt és szentül hitte róla mindenki, hogy vagy grófhoz megy feleségül, vagy pedig ahoz, Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofySozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat Í9 kínálnak, kérjen mindenkor „Hoch&‘ eredeti eeomngolást. F. HatTnaRB.La Reche Sl Cm. Basel (Svájc) ßß Roehe" Kapható owosi rendeletre a gyógy szertárak« ban. — Ara üvtgenkiut 4^— korona. Lapunk mai száma 12 oldal.
